Felesleges lenne kertelni, a BlackBerry ma csupán árnyéke önmagának, annak a cégnek, mely az előző évtized végén meghatározta az okostelefon-piacot, elsők közt épített ki cloudalapú szolgáltatást és a világ leghatékonyabb mobilos infrastruktúráját működtete a szolgáltatókkal karöltve. Amellett, hogy ebben a témában elég sok, tényszerűnek és szakszerűnek csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető cikk jelent meg az utóbbi napokban, akadnak kiváló írások is. A kanadai Globe and Mail például egy brutálisan hosszú cikkben foglalta össze azt, hogy mi vezetett a BlackBerry hanyatlásához.

web-blackberry-balsillie-lazaridis-heins.jpgJim Balsillie, Mike Lazaridis, Thorsten Heins
fotó: Globe and Mail

A cikk a következő tételeket summázza, több belsős forrásra és szakértőre hivatkozva:

  • Az iPhone megjelenése után a Verizon megkereste a BlackBerryt, hogy a kanadaiak készítsenek egy "iPhone-killer" telefont. Ez lett az érintőkijelzős Storm, de mivel túl gyors volt a fejlesztési tempó, a termék megbukott, a Verizon pedig a Motorolához és az Androidhoz fordult (időközben már ők is árulnak iPhone-t),
  • Jim Balsillie, a RIM egykori társelnök-vezérigazgatója 2012-ben azért lépett ki az igazgatótanácsból, mert a cégvezetés nem fogadta el azt a tervét, mellyel egy a BBM-re épített univerzális, SMS-helyettesítő szolgáltatást álmodott meg. Az ötletet konkrétan az új elnök-vezérigazgató, Thorsten Heins torpedózta meg,
  • Mike Lazaridis, a másik társelnök-vezérigazgató a kezdetektől fogva ellenezte a teljes érintőkijelzős készülékek megjelenését és a BB10 rajtjának jelentős csúszása is rajta múlt. Heins a rajt során mindenáron a teljes érintőkijelzős Z10-re kívánta helyezni a fókuszt, a telefon azonban lényegében megbukott, az előző negyedévben több mint 900 millió dollár értékű raktárkészletet írtak le belőle.
  • A két társelnök-vezérigazgató (Lazaridis, Balsillie) által irányított szervezet összességében, menedzsment szempontból rendkívül rossz hatékonysággal működött,
  • A BlackBerry 10 marketingszempontból lényegében katasztrofálisan (le)szerepelt, a reklámok zavarosak és rosszul pozicionáltak voltak.

Minden poént nem lőnék le, akit komolyan érdekel, miért történik az a BlackBerryvel, ami történik, olvassa el a cikket, ami angolul az alábbi linken érhető el:

The Globe and Mail - Inside the fall of BlackBerry

A BlackBerry hosszú-hosszú évekig szinte teljes mértékben a mobilszolgáltatókra támaszkodott a telefonértékesítés során, vagyis ha valaki vásárolni szeretett volna magának egy telefont, az jobb híján be kellett ballagjon valamelyik szolgáltató üzletébe érte, netán meg kellett rendelnie online a terméket. Ennek a korszaknak most úgy tűnik, vége, a BlackBerry ugyanis saját webshopjában is elkezdte árulni a BB10-es telefonjait, pontosabban a Z10-et és a Q10-et.

shopblackberry_z10.jpg

A két telefon ráadásul -- értelemszerűen -- kártyafüggetlenül került be a webshop kínálatába, szóval bármelyik szolgáltató SIM-je belerakható -- mielőtt azonban rávetnéd magad a "kosárba rak" gombra, el kell keserítselek, ez az opció egyelőre csak a messzi Észak-Amerikában (és Mexikóban) élők számára áll rendelkezésre, Európából nem tudsz rendelni a webshopban.

Ettől függetlenül ez a lépés mindenképpen egy fontos momentum a BlackBerry kereskedelmi stratégiájában, remélhetőleg hamarosan a készülékek ára is tovább csökken, különösen a Z10 esetében, ami a hírek szerint az év végére brutálisan nyomott áron kerülhet majd a boltokba. 

Addigra viszont nem kizárt, hogy itthon is meglepünk titeket valamivel a BerryBolton keresztül -- olvassátok a blogot, minden kiderül hamarosan!

Az előzetesen kiadott ütemtervnek megfelelően ma kiadta második üzleti negyedéves eredményeit a BlackBerry. Mivel múlt pénteken a cég közzétett már egy profitfigyelmeztetést, ezért a mostani számokban kevés újdonságot lehet felfedezni, és sajnos az elmúlt egy hét alatt semmivel sem lettek jobbak a számok. A kommentek már sokkal érdekesebbek, de azért lássuk előbb a matekot:

  • A cég negyedéves forgalma 1,6 milliárd dollárt tett ki a második negyedévben, a kereskedőknek szállított okostelefonok száma 3,7 millió volt (zömében BB OS alapú készülékek), a ténylegesen eladott mennyiség 5,9 millió darab volt,
  • A veszteség zömében a Z10 készülékeket érintő készletleírásnak köszönhetően elérte a 965 millió dollárt,
  • A BlackBerry Enterprise Services telepítések száma a negyedév végén meghaladta a 25 ezret,
  • A cég készpénzállománya 2,6 milliárd dollár, adósság továbbra sincs.

Jól látszik az eredményekből, hogy a két igazán fájó veszteség egyrészt az irgalmatlan mennyiségű Z10 készletleírás (óvatos becslések szerint ez legalább 1,5-2 millió eladatlan Z10-et jelent), valamint a padlóra került bevételek. Thorsten Heins az eredményeket a következőképpen kommentálta:

Nagyon csalódottak vagyunk a működési és pénzügyi eredményeinket illetően, ezzel együtt több olyan intézkedést is bejelentettünk, melyek a rendkívül kiélezett versenyre válaszul születtek, valamint a működési költségeinket csökkentik. Miközben cégünknél végbemennek a szükséges változások annak érdekében, hogy a hardvergyártás számára megtaláljuk a lehető legjobb üzleti modellt, továbbra is élvezzük a nagyvállalati felhasználóink bizalmát a bővülő BES10 ügyfélkör révén, amely immár 25 ezer szervert (ennek egy része teszt -- Tom és Berry) használ.

Megértjük, hogy néhány, még előttünk álló folyamat bizonytalanságot kelthet egyesekben a társaság jövőjét illetően, ettől függetlenül a BlackBerry továbbra is pénzügyileg erős cég, mely 2,6 milliárd dolláros készpénzállománnyal rendelkezik és nincs adóssága. A legfontosabb piacainkra fókuszálva hiszünk benne, hogy a céget érintő változások hamar lezajlanak, hogy végül egy jobban fókuszált és hatékonyabb vállalatként működhessünk tovább.

A nem túl sokatmondó nyilatkozat kapcsán egy dolgot érdemes kiemelni, a hardvergyártás útkeresését, ami mondjuk a mostani helyzetben nagyjából azon múlik, hogy a potenciális vevő, a Fairfax akar-e BlackBerry készülékeket látni a piacon, vagy nem. Valószínűleg ezt még Thorsten Heins sem tudja, illetve ha tudja is, nem feltétlenül jött még el az ideje a kártyák kiteregetésének, annál is inkább, mivel a BlackBerryt november elejéig még biztosan nem adják el senkinek, és egyelőre az sem teljesen kizárt, hogy utána sem.

Ez a hét most már visszavonhatatlanul az a hét lesz, amikor a BlackBerry eladásáról cikkezett mindenki, aki csak billentyűzet és cikkíró adminfelület közelébe került, így méltatlanul (vagy éppen jótékonyan) feledésbe merült néhány olyan projekt, amiről korábban többször is hallottunk, vagy amire régóta vártunk. Ilyen például a multiplatformos BBM és a BlackBerry Jam Asia esete.

Előbbiről annyit tudni, hogy ezen a héten jó eséllyel nem jelenik meg a BlackBerry Messenger Androidra és iOS-re, de a késlekedést nem az okozza, hogy a BlackBerry már nem is akar ezzel a projekttel foglalkozni igazán, hanem ha hiszitek, ha nem, valóban túlterhelést okozott a hálózaton az a bizonyos kiszivárgott verzió. Legalábbis mi úgy tudjuk, hogy ez volt a helyzet.

A BlackBerry Jam Asiaról pedig annyit érdemes tudni, hogy tegnap kezdődött Hongkongban, ahol az ázsiai fejlesztők apraja-nagyja gyűlt össze azért, hogy kiszedje a BlackBerryből többek közt azt, hogy most akkor mire és hogyan is fejlesszenek. Meg legfőképpen kinek.

bbm_pc.jpg

A konferencia egyik nagy durranása egyébiránt éppen a BBM-hez kötődik, illetve annak PC-s és Mac-es kimenetéhez, melynek megfejelését már régóta rebesgetik, de most már legalább odáig eljutottunk, hogy működő demót lehet látni a rendszerből. Ami egyébként egész érdekes megközelítéssel él, azaz a PC-den futó BBM valóban a BlackBerryden fut, anélkül nem is használhatod a rendszert, a PC viszont egy kényelmesebb beviteli felület, szóval ha már úgyis össze tudod kötni a telefont vele, miért ne használnád ki ezt az összeköttetést erre is? Ismerős a megoldás? Nem csoda, a BlackBerry Bridge kvázi ugyanígy működik, a PlayBooknak sincs önálló BBM-kliense, csak akkor tudsz chatelni vele, ha a telefonodhoz csatlakoztatod a tabletet.

A PC-s BBM megjelenési idejéről egyelőre semmit nem tudni, mint ahogy az sem világos, hogy akkor most az egész rendszer működéséhez BlackBerryn futó BBM-re van-e szükség, vagy jó-e hozzá az egyelőre nem létező androidos és iOS-es kliens is.

Via BBin.

Aki rendszeres olvasója a blognak, az talán emlékszik rá, hogy a múltkor megírtam, én is jelentkeztem a Mobiltárca szövetség nagy tesztjére, melynek hosszú távú célja, hogy kiderítse, mi történik akkor, ha egy boltban vagy étteremben a pénztárnál a plasztikkártya helyett mobiltelefont lóbálunk a kezünkben. A Mobiltárca tesztjében elvileg (most még) csak androidos mobillal lehet részt venni, persze, hogy én a BlackBerrymmel használom, immár lassan egy hónapja, elégedetten.

A mostani poszt apropóját az adta, hogy tegnap lebonyolítottam az első SuperShop-tranzakciómat is, szintén a Q10-zel, ha éppenséggel tudni akarjátok, kávét vásároltam egy Intersparban, ahol a pénztáros hölgy csillogó szemmel figyelte, amint kétszer odanyomom a terminálhoz a telefont, és ezzel megvolt a fizetési tranzakció meg a pontfelírás is. Az egész művelet nagyjából öt másodperc volt, közben a telefont (vagyis a virtuális kártyát) mindvégig én tartottam a kezemben, semmit nem kellett kiadnom a kezeim közül, PIN-t sem kellett beírni (mivel a vásárlás értéke nem haladta meg az ötezer forintot). Ez egyébként már a sokadik NFC-s tranzakcióm, és eddig egy esetet leszámítva minden simán és gyorsan ment, a csillogó szemű pénztárosok és a sorban mögöttem állók legnagyobb örömére.

A legszebb az az egészben, hogy a tranzakcióhoz a telefonon elvileg semmit nem kell csinálni azon kívül, hogy gondoskodni kell az NFC-rádió bekapcsolásáról, illetve a beállításoknak megfelelően fel kell oldani a kijelzőt -- de akár úgy is működhet a tranzakció, hogy be sincs kapcsolva a készülék.

q10_nfc.jpgEzen a képen a mobiltárca összes eleme (SIM, NFC-antenna) szerepel

Az NFC-s mobilos fizetésnél ugyanis minden tranzakció alapját (azonosítás) a SIM biztosítja, ami egyben a virtuális kártyákat is tárolja a memóriáján (ugye nem gondoltad, hogy egy SIM-en csak telefonszámokat és neveket lehet tárolni?), a telefon itt lényegében az antenna szerepét tölti be, nem véletlenül működik alkalmazás nélkül is. Persze jó, ha van hozzá egy app, amivel mondjuk le tudsz kérdezni egyenleget, vagy meg tudod nézni, hol van a közeledben elfogadóhely, de ez egyáltalán nem kötelező eleme a rendszernek (a kezdeti aktiválást leszámítva).

Most így jobban belegondolva ez az egész teszt valahogy a bankkártyás időszak kezdetére emlékeztet engem, csak sokkal kevesebb szívással és szitkozódással. Egyébként ettől függetlenül elárulom, hogy most vettem éppen egy szép bőr pénztárcát, mivel egyelőre a nálam lévő bankkártyák közül csak egyet tudok betenni a mobiltárcámba, meg sehogy sem tudom beletuszkolni a BlackBerrymbe a bérletemet és a számtalan hűségkártyámat. Még.

De elhatároztam, hogy ha rajtam múlik, ez volt az utolsó pénztárca, amit életemben vásároltam. Ennél már csak az lett volna stílszerűbb, ha azért is mobilommal tudtam volna fizetni.

Bár a hét eleje óta többen kész tényként kezelik, hogy a BlackBerryt felvásárolta az a bizonyos, eddig itthon még hírből sem hallott Fairfax Financial Holdings nevű kanadai befektetői csoport, azért még nem eszik olyan forrón a kását. Még egy ilyen szervezetnek is pénzt kell szereznie az üzletre, bármennyire is olcsón adja magát a BlackBerry. Kanadai lapértesülések szerint egész pontosan egymilliárd dollár (meg az apró) egyelőre hiányzik a vételárból.

A kanadai Globe and Mail nem hivatalos értesülései szerint Prem Watsa, a BlackBerryre ajánlatot tévő befektetői csoport mögött álló milliárdos több kanadai és amerikai befektetési és nyugdíjalapot megkeresett már, hogy csatlakozzanak ahhoz a pénzügyi konzorciumhoz, mely a BlackBerryt felvásárolja. Csakhogy a hírek szerint eddig mindössze egyetlen nyugdíjalap, az ontariói tanárok befektetései számára létrehozott Ontario Teacher's Pension Plan jelentkezett, hogy csatlakozna. Máris szimpatizálunk az ontarioi tanárokkal, pláne ha olyanok, mint ő!:

bad_teacher.jpg

Watsa egyébként a hírek szerint bankkölcsönből és az egymilliós tőkealapból finanszírozná a felvásárlást, ami egyébként csak a BlackBerry 90 százalékára vonatkozik, hiszen 10 százalék már így is a Fairfax kezében van. Ha végül senki nem csatlakozna a konzorciumhoz, a Fairfax B-tervként rövid távú kölcsön felvételével fedezné a maradék összeget, amit gyakorlatilag a BlackBerry jelenlegi, mintegy 2,6 milliárd dolláros készpénzállományából fizetne vissza a csoport.

Már csak az ontariói tanárok nyugdíja érdekében is remélem, hogy Watsa jól átgondolta ezt az üzletet.

süti beállítások módosítása