Így lesz szép csendben egy BlackBerryből kettő

A BlackBerry háza táján a tavalyi év során lezajlott változások, így többek között a kínai érdekeltségű TCL-lel tavaly év végén kötött licencmegállapodás alaposan összezavarta nem csak a fogyasztók, hanem láthatóan a média jelentős részét is. Hogy a káosz még nagyobb legyen, a BlackBerry márka használati jogát megszerző kínai fél lassan elkezdte bevezetni a köztudatba a "BlackBerry Mobile" (márka)nevet, ami hosszabb távon nyilván azt segíti elő, hogy a szegmensek, melyeket a két cég képvisel, még markánsabban, még jobban elkülönülhessenek egymástól.

Vagyis jelenleg éppen annak lehetünk a tanúi, hogy a BlackBerry márka osztódással szaporodik.

Ahhoz, hogy a kép valamelyest tisztuljon, először is érdemes feleleveníteni a BlackBerry és a TCL között tavaly december közepén létrejött megállapodás részleteit. A két cég közti egyezség révén a kínaiak nem csak a márka használati jogát szerezték meg, hanem maguk végeznek minden, a hardverhez közvetlenül kötődő folyamatot, a parányi csavarok becsavargatásától kezdve a dobozoláson keresztül a marketingen át a szállítással bezárólag (beleértve a kereskedőkhöz való eljuttatást). Vagyis a korábban még a DTEK50-nél és DTEK60-nál is alkalmazott modell, miszerint a TCL a BlackBerrynek gyárt BlackBerryket, úgy módosulhat majd a jövőben, hogy a TCL saját magának gyárt BlackBerryket. 

Az így elkészült, a BlackBerry Mobile által fémjelzett készülékekre a kanadai cég szoftverei kerülnek majd, miután a John Chen vezette BlackBerry mostanra már teljes mértékben szoftvercégként működik, és ezt úton-útfélen hangoztatja is. Ez szavatolhatja az iparági átlagot jóval meghaladó produktivitási és biztonsági faktort, ami a BlackBerry Mobile okostelefonok egyik legfontosabb piaci megkülönböztető jegye lehet az új érában.

Fontos, hogy mivel a TCL a Mercurytól kezdődően kvázi saját magának gyártja a BlackBerryket, ez azt jelenti, hogy nem csak a gyártással és fejlesztéssel jelentkező költségeket állja, hanem az eladások után befolyt pénz is a kínaiakhoz kerül. Más kérdés, hogy a licencmegállapodás révén ezekből az eladásokból alighanem valamilyen formában profitálhat a BlackBerry is, bár erről semmilyen publikus részlet nem látott napvilágot.

A fentieket összegezve tehát mostantól két cégről, vagy márkáról beszélhetünk:

BlackBerry, mint szoftvercég

BlackBerry Mobile, mint hardvergyártó (telefongyártó).

Ez a modell egyébként nem teljesen példa nélküli az iparágban, ilyesmi volt a helyzet a Motorola háza táján is, ahol a cég hasonló vezérelvek mentén (csak ott inkább a vállalati-fogyasztói piaci elkülönítése volt a cél) szakadt szét Motorola Mobilityre és Motorola Solutionsre. 

A BlackBerry kapcsán a helyzetet kissé azért még árnyalhatja az is, hogy jelenleg egyfajta átmeneti időszakban vagyunk, hiszen a készlet erejéig még elérhetők a BlackBerry által tervezett és gyártatott okostelefonok is, köztük több BB10-es modell, sőt, még a Mercury tervezésében is részt vett a kanadai cég.

Az együttműködésben rejlő összes potenciál tehát a Mercury után következő időszakban teljesedhet ki, de egyelőre nagyon úgy fest, hogy a rövid átmeneti időszakot követően teljes gőzzel (újra)indul a gépezet, ami egyre több médium véleménye szerint az eddigi legnagyobb esély arra, hogy az évekig hanyatló BlackBerry márkát újrapozicionálja a mobilpiacon. 

Mondtam már, hogy fantasztikusan izgalmas évnek nézünk elébe?

A CrackBerry cikke alapján.