Valamikor a tavalyi év során egy felhasználói szempontból határozottan kedvező folyamat kezdett begyűrűzni a magyar bankszektorba: 2016-ban három nagybank is (MKB, K&H, CIB) vadonatúj netbankos alkalmazással rukkolt elő, melyek aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember az ideje minél kevesebb részét töltse egy bankfiókban ácsorogva, a pénzügyeit pedig akár út közben is kényelmesen intézhesse.

A fenti trióhoz múlt hónapban csatlakozott a legnagyobb magyar kereskedelmi bank, az OTP is, melynek ugyan korábban is egész jól használható mobilappja volt, az újat viszont sokkal kényelmesebb használni - például mert jóval egyszerűbb vele a bejelentkezés.

kh_fingerprint.jpg

Az említett bankok mobilos alkalmazásaiban éppen ez az egyik legfontosabb közös tulajdonság, vagyis konkrétan az, hogy a hagyományos, többnyire PIN-kódos beléptetés mellett már támogatják az ujjlenyomat-alapú azonosítást is. Persze ehhez nem árt egy ujjlenyomat-olvasó a telefonra, illetve egy olyan operációs rendszer, ami támogatja annak a használatát (mondjuk ez utóbbi többnyire egyenesen ered az előbbiből). 

Míg a PC-k esetében a biometrikus azonosítás nem vált különösebben népszerűvé, addig az okostelefonok esetében, ahol adott esetben kényelmetlenebb lehet bepötyögni mindenféle azonosítókat, a rendszer használata magától értetődő és kézre álló (vagyis ujjra álló). Emellett - ahogy a bankok bizalma is mutatja - kellően biztonságos is, bár biztonsági szakértők időről-időre igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a biometrikus azonosítás inkább kényelmes, mintsem biztonságos, ami elsősorban abból adódok, hogy

a biometrikus azonosítónkat nem tudjuk olyan könnyen lecserélni, mint a jelszavunkat.

Az mindenesetre azért könnyen belátható, hogy elég kevés az esélye annak, hogy valaki egyszerre jusson hozzá a telefonunkhoz és az ujjlenyomatunkhoz, és a biometrikus azonosítót valamilyen módon reprodukálva pénzügyi műveleteket hajtson végre a készüléken futó netbank appon keresztül. Bár lehet, hogy abban az esetben, ha valakinek ELKÉPZELHETETLENÜL sok pénze van a bankszámláján, megéri ezzel próbálkozni, az átlagemberek pénzére inkább a különböző adathalász támadásokkal vadásznak előszeretettel a bűnözők.

Egy szó mint száz, ha a fenti bankok valamelyikénél vezeted a számláját, és a készüléked megfelel a rendszerkövetelményeknek (BlackBerryk esetén egyedül a DTEK60-on van ujjlenyomat-azonosító, illetve a KEYone-on lesz a szóköz billentyűben), használd bátran a biometrikus azonosítást.

Most már csak annyi van hátra, hogy a bankok többsége az ósdi és drága SMS-értesítést kiváltsa push üzenetekkel, de talán már erre sem kell olyan sokat várni.

Indonéziában elméletileg a mai naptól kapható a BlackBerry első licencpartnere, a BB Merah Putih által gyártott BlackBerry Aurora, mely két szempontból is korszakalkotó a BlackBerryk történelmében. Egyrészt ez az első dual SIM-es BlackBerry, másrészt ez az első BlackBerry, mely az Android legfrisebb, 7.0-s verziójával (Nougat) érkezik. A mai rajtra megérkezett az első promóciós videó, ami elég jól megmutatja, kik fogják venni ezt a telefont, és ők aztán mire fogják használni.

A rövidebb természetfilmnek is beillő klip elég hangsúlyosan egy funkcióra, a fotózásra összpontosít, egész pontosan egy vízesés fotózására, amivel a főszereplő (nevezzük mondjuk Angkasának) hosszasan elbíbelődik, ám a végeredmény magáért beszél. 

Ha már a fotózásnál tartunk, az Aurorának egy 13 megapixeles kamerája van, autófókusszal, és egy rakás kreatív, manuális üzemmóddal (érdekesség, hogy a klipben látható kameraalkalmazás nem a BlackBerry saját fejlesztésű appja, a BlackBerry Camera). A szelfikamera 8 megapixeles.

Az Aurora egyéb képességei szóba se kerülnek ebben a videóban (ezért sem kizárt, hogy egy egész sorozat lesz majd belőlük), vagyis konkrétan az, hogy mitől BlackBerry egy BlackBerry. Feltételezem ennek valami olyasmi oka lehet, hogy a gyártó kizárólag a márkanévre építve akarja eladni az országban a készülékeket, márpedig a BlackBerry márkának elég jó csengése van Indonéziában, ahol egyébként a drágább, mifelénk csúcskategóriás okostelefonok a lakosság számára elérhetetlen luxusnak minősülnek.

Most mondhatnád erre, hogy ha az ember egy okostelefont kíván meg, ott elég nagy bajok vannak, de a KEYone esetében egyrészt bárki bármit mond, egy vonzó, de legalábbis nagyon egyedi készülékről van szó, másrészt meg a típusnév kiejtése (kíjván) tálcán kínálja, hogy gyermeteg szójátékokat gyártsak belőle. Szóval a KEYone bizony sok olyan egyedi (és kevésbé egyedi) képességgel rendelkezik, melyek kiemelten fontosak lehetnek egy adott vevőkörnek, de lássuk is, mik ezek!

Érintős QWERTY gombsor

Kezdjük mindjárt a legnyilvánvalóbb, legegyedibb tulajdonsággal, a billentyűzettel. Ezen nem nagyon van mit szépíteni, magyarázni, aki ma új nyomógombos androidos mobilt akar, az vagy a PRIV-et, vagy a KEYone-t választhatja, ráadásul mindkettőben közös, hogy ennél a két modellnél a nyomógombok érintésre is reagálnak, vagyis kvázi olyan a gombsor, mint egy notebook érintőpadja.

keyone_qwerty.jpg

Fontos különbség viszont, hogy míg a PRIV-en alapesetben elbújik a gombsor a kijelző alá, addig a KEYone-on fixen ott van az előlapon, ebből következően egyrészt állandóan helyet foglal, másrészt viszont nagyobbak is a gombok, ergo könnyebb velük gépelni. És akkor a gyorsbillentyűkről még nem is beszéltem.

Hosszú akkus üzemidő

A KEYone akkora akkut kapott, amit eddig BlackBerry még soha: a 3505 mAh-s áramforrás már eleve jó üzemidőt sejtet, ami az energiatakarékos processzorral kombinálva már-már a régi idők BlackBerryjeit idézheti majd, de legalábbis állítólag egész könnyen összehozható lesz egy feltöltéssel két munkanapnyi használat. Akkor sincs nagy gond, ha merülne a telefon, mert a gyorstöltő funkcióval egy kávészünetben több órányi további működés belepumpálható a telepbe.

BlackBerry biztonság

Na igen, a BlackBerryk legendásan előkelő helyen állnak az okostelefonok mezőnyében, ha (adat)biztonságról van szó. Bár a 2015-ös androidos váltás során többen hangosan kongatni kezdték a vészharangokat, tény, hogy mindeddig egyetlen dokumentált eset sincs arról, hogy bárki feltört volna egy androidos BlackBerryt. Ez több tényező együtthatójának köszönhető, így egyebek mellett az androidos BlackBerrykre (így a KEYone-ra is) elsők között érkeznek a havi Android biztonsági frissítések, illetve a BlackBerry több ponton módosította a rendszert, ezzel néhány támadási lehetőséget már csírájában elfojtva.

Legendás BlackBerry minőség

A BlackBerryk egy másik területen is az élmezőnyhöz tartoznak, nevezetesen a közhiedelem úgy tartja, hogy ezek a telefonok szinte elpusztíthatatlanok. Ami persze nem igaz, de nem is áll olyan távol a valóságtól, hiába nem rendelkeznek víz- és porálló tanúsítványokkal (a KEYone sem vízálló), a robusztus felépítés sokszor kárpótol a balesetek során. A KEYone állítólag hűen igazodik ehhez az örökséghez, de persze azért ha nem muszáj, inkább ne dobáld.

Kamera

Na ez viszont egy olyan momentum, amiben a korábbi BlackBerryk többnyire legendásan rosszak, vagy legjobb esetben erősen közepesek voltak. A KEYone viszont dacára annak, hogy "csak" egy 12 megapixeles kamerát kap, szuper képeket ígér, főleg gyér fényviszonyoknál.

keyone_kamera.jpg

A részletek taglalása nélkül elég annyi, hogy a telefonba ugyanaz a szenzor kerül, ami a csúcskategóriás Google Pixelben is dolgozik, és ami azt illeti, elég jól dolgozik, lásd például ezt a tesztet.

Lehetne még találni kevésbé KEYone-exkluzív BlackBerry-képességeket, de nagyjából ezzel szerintem le is fedtük a legfontosabbakat. Úgyhogy most rajtad áll, hogy kifejtsd, a fentiek közül melyik a legkívánatosabb, vagy KEYoneatosabb (bocs) funkció.

Minden különösebb hajcihő nélkül ma élessé vált a BlackBerry indonéz licencpartnere, a BB Merah Putih első termékoldala, ezzel egyben hivatalossá vált a BlackBerry Aurora, az első, helyi piac számára készült, helyben gyártott BlackBerry.

aurora_colors.jpg

A készülék, melyről az első kiszivárgott képek pont pár napja jelentek meg, az indonéz felvevőpiac lehetőségeinek megfelelően - legalábbis számunkra - belépőszintű modell, bár egy-két ponton azért vannak furcsa anomáliák. Például a 4 GB rendszermemória és a 32 GB háttértár egyáltalán nem a belépőszint sajátja, ráadásul a készülék gyárilag a legfrissebb Androiddal érkezik, holott azt még a felsőkategóriás DTEK60, vagy a PRIV sem kapta meg.

aurora_2.jpg

Az Aurora egyébként ezeket tudja még:

  • 720 x 1280 AMOLED 5.5 hüvelykes kijelző
  • Dual micro SIM card
  • Android 7.0, gyorsgomb
  • MSM8917 1.4GHz Qualcomm Snapdragon 425 SoC
  • 3000 mAh-s akkumulátor
  • 13-megapixeles kamera, autófokusszal, vakuval
  • 8-megapixel előlapi kamera, vakuval
  • 4 GB RAM, 32 GB ROM, 256 GB-ig bővíthető
  • Méretek 152 x 76.8 x 8.55 mm
  • Tömeg: 178 gramm

Az Aurora várhatóan még a KEYone előtt, március közepén a boltokba kerül a helyi piacon összesen négy színben, az ára pedig átszámítva nagyjából 77 ezer forint lesz, vagyis akár egy kiváló androidos Leap is lehetne belőe - kár, hogy itthon nem kerül majd hivatalosan forgalomba.

Amikor a BlackBerry KEYone-t bejelentették, és nyilvánosságra kerültek a mobil műszaki adatai, a technofil okostelefon-felhasználók körében a legtöbbet emlegetett kritika az volt, hogy a készülék "csak" egy Qualcomm Snapdragon 625-ös processzort kapott, ami kétségtelenül nem a leggyorsabb Qualcomm lapka, ám ettől még távolról sem kell attól tartani, hogy a KEYone bármilyen napi feladat során (beleértve a teljesítményigényesebb felhasználást) lassú lenne majd, azaz akadoznának a menük, szaggatna a felhasználói felület és a többi.

A lenti videó remek bizonyíték erre: a TechUtopia még tavaly decemberben volt olyan kedves és összehasonlított egy Snapdragon 625-tel és egy csúcs Snapdragon 820-szal szerelt mobilt (utóbbi van egyébként a DTEK60-ban). Volt a tesztben minden, programok indulási sebességének összehasonlítása, menümozgatás, videolejátszás sőt még játék is, az eredményt pedig magatok is láthatjátok, ha belenéztek a videóba.

Jól látszik a videóból, hogy a Snapdragon 625-tel általánosságban semmilyen teljesítményprobléma nincs, bár egyesek szerint ez nem jelenti azt, hogy mindez két év múlva is így lesz, amikor a programok, vagy netán maga az Android akkor éppen aktuális verziója esetleg jobban megterhelik majd a hardvert, mint most.

Csakhogy az androidos környezet hardverigénye már nem nő évről-évre olyan mértékben, mint mondjuk 3-4 éve, vagyis nincs reális veszélye annak, hogy mondjuk egy újabb android-verzió telepítésével teljesen hazavágod a telefonodat. 

A Snapdragon 625 amúgy amellett, hogy teljesítményét tekintve nincs szégyenkezni valója, kategóriájának legenergiatakarékosabb processzora, ami a KEYone-ba kerülő 3505 mAh-s akkumulátorral, valamint a relatíve kisméretű kijelzővel karöltve alsó hangon egy-másfél napnyi üzemidőt ígér egy feltöltéssel. És ha ez nem lenne elég, a Snapdragon 625 által támogatott QuickCharge 3.0 szabványnak köszönhetően fél óra alatt fel lehet tölteni uszkve félig az akkut.

Noha a KEYone lázban tartja a rajongók nagy részét, és az érdeklődés a média részéről is ígéretesen erős, szép lassan lehullhat a lepel egy másik BlackBerryről is, amit egy olyan országban kezdenek árulni, ahol a KEYone nagyjából a megfizethetetlen kategóriába tartozik. Volt már itt a blogon szó többször is az indonéz PT BB Merah Putih által gyártott olcsó BlackBerryről, nos úgy tűnik, hogy ennek a megjelenése is kézzelfogható közelségbe kerül lassan. De legalábbis megjelentek róla az első kiszivárgott fotók, íme.

bb_cb_merah_putih.jpg

A BBC100-1 -es típusszámot viselő készülék a KEYone-nal ellentétben egy vérbeli belépőkategóriás okostelefon lehet, ennek megfelelő tulajdonságokkal. A legérdekesebb mind közül kétségtelenül a dual SIM támogatás, mely az indonéz piacon mondhatni kötelező megoldás, egyben ezzel a készülékkel le is zárul egy korszak a BlackBerryk történelmében, hiszen a cégnek eddig soha nem volt dual SIM-es megoldása.

Ami a képeket illeti, az indonézek által indonézeknek gyártott BlackBerry külsőre kicsit olyan, mintha a Z10-et és a Z30-at gyúrták volna egybe, leszámítva a hátlapi kamera elhelyezését. A hátlapi mintázat mintha egy az egyben a Z10-é lenne, az egész előlapra kiterjedő kijelzőüveget pedig a Z30-nál alkalmazták először (kivéve a készülék alját). További képek híján nehéz megmondani, hogy a készülék mennyire lesz vastag, hová kerül a SIM (pardon, SIM-ek), meg a többi gomb, de szerintem rövidesen minden kérdésre válasz érkezik.

Mielőtt még azonban hosszú távú terveket kezdenél szövögetni a jóárasított, dual SIM-es BlackBerryvel, nem árt, ha tudod, hogy a BBC100-1 jó eséllyel nem fog hivatalosan forgalomba kerülni Európában, bár az okostelefon-importa szakosodott leleményes vállalkozások biztosan áthidalják valahogy ezt a problémát is. Viszont még ha be is tudod szerezni, ne számolj vele, hogy olyan 4G-s szolgáltatás-lefedettséget érsz el a készülékkel, mint az Európába szánt modellekkel, a típus ugyanis nem támogatja az egyik legfontosabb európai 4G-s frekvenciasávot.

Via CrackBerry.

süti beállítások módosítása