Mindig jó, amikor egy olyan, az életünket, illetve a mindennapi kommunikációt elég nagy mértékben meghatározó kütyübe, mint egy okostelefon új funkciók, hasznos újítások kerülnek, melyek megkönnyítik a felhasználók életét. Vagy egyszerűen csak jópofák, előremutatók és az a boldog tudat tölti el a készülékekért nem kevés pénzt áldozó vásárlókat, hogy valami olyan innovációt kaptak a kezükbe, amit még soha senki a földkerekségen. 

Ha valaki, akkor az Apple aztán igazán csúcsra járatja ezt az euforikus érzést a vásárlóiban, ahogy tette azt tegnap az iPhone 8 és az iPhone X bemutatója során. Itt van például az iPhone X home gombot pótló funkciója, a felfelé simítás gesztus, ami kísértetiesen hasonlít a szép emlékű BlackBerry 10 hasonló célt szolgáló képességéhez.

Először egy részlet a tegnapi prezentációból:

Aztán nézzétek meg ezt:

Persze felfogható a tegnap bemutatott Apple fejlesztés a BB10 gesztusának továbbfejlesztéseként is, és ezzel tulajdonképpen nincs is semmi baj, ebben az iparágban ez mondhatni természetes jelenség (azt még a legelvakultabb Apple-fanatikusok sem gondolják, hogy a cég kreatív istene, Jony Ive ne merítene olykor innen-onnan ötleteket). A kérdés sokszor nem is az, ki milyen funkciót vet be először az arzenálban, hanem hogy ki tudja a végén eladható termékké csomagolni az újítást.

A BlackBerrynek ez 2013-ban nem sikerült, az Apple-nek meg 2017-ben biztosan sikerülni fog. Ahogyan bizonyára (tíz)milliók lesznek vevők az iPhone-okban idén először feltűnő vezeték nélküli töltésre is. Jól csinálják, na.

Napjainkban a személyes szféra, a magánélet megannyi támadásnak, fürkésző tekintetnek van kitéve, különösen az online világban, melyet egyre inkább a legféltettebb kincseikkel, a különböző okoskütyükkel érnek el az emberek. Az Apple éppen nemrégiben frissítette adatvédelmi irányelveit (talán nem véletlen az időzítés), egyszersmind ez kitűnő apropót adott a BlackBerrynek arra, hogy a rövidesen érkező PRIV kampányában felhasználja ezt, ha nem is feltétlenül az Apple ellen, inkább egyfajta figyelemfelhívásként, vagy kommentárként:

priv-blackberry-site-update.png

 Vagyis nagyjából:

Mi, a BlackBerrynél örülünk, hogy az Apple végre komolyan veszi a privát szférát.

Az elmúlt 20 évben azon dolgoztunk, hogy megépítsük az iparág legbiztonságosabb készülékeit. A vásárlóink privát szférájának védelme régóta felvállalt küldetésünk, ezért továbbra is ennek szentelve kereszteltük el legújabb biztonságos okostelefonunkat

PRIV-nek. 

Aztán jön még egy meglehetősen furán festő "BlackBerry Powered by Android" felirat, amit azt hiszem még egy jó darabig nem fogok megszokni, és ezzel az elmúlt pár hét tapasztalatai alapján nem vagyok egyedül.

Ha már az Androidnál tartunk, itt egy másik idézet (a teljes szöveg itt található), a fentebb megszólított cég első emberétől, Tim Cooktól:

Néhány évvel ezelőtt a különféle internetes szolgáltatások felhasználói egyre többször szembesültek vele, hogy egy ingyenes szolgáltatás esetében ők valójában nem vásárlók. Ők maguk a termék. Az Apple-nél azonban mi úgy véljük, hogy a felhasználói élménynek nem lehet alárendelni a magánszférát.

A mi üzleti modellünk rendkívül egyszerű: kiváló termékeket adunk el. Senki levelezési vagy böngészési szokásai alapján nem építünk profilokat, hogy aztán azt hirdetőknek értékesítsük. Nem tesszük pénzé azokat az információkat, melyeket az iPhone és iCloud felhasználóink szolgáltatnak a számunkra. És senkinek nem olvassuk el a leveleit vagy az üzeneteit, hogy utána az azokban lévő információkat eladjuk másnak. A szoftvereinket és szolgáltatásainkat egyedül azzal a céllal alkottuk meg, hogy azok jobbá tegyék az eszközeinket. Ilyen egyszerű az egész.

Tényleg korrektül közelíti a témát Cook, meg kell hagyni, e tekintetben egyébként úgy fest, hogy a BlackBerry és az Apple álláspontja voltaképpen nem is áll olyan távol egymástól. 

Tim Cook szavainak olvasása után persze joggal vetődhet fel a kérdés, hogy hogyan is tarthatná bármilyen androidos mobil tiszteletben a privát szférát, ha a Google szolgáltatásainak használatba vételével az ember élete máris kisebbfajta nyitott könyvvé válhat. Érdekes lesz látni, hogy a hangzatos szavak mögött mit tesz majd valójában a BlackBerry annak érdekében, hogy a leginkább biztonságkritikus felhasználói számára a jól megszokott védelmet biztosítsa. Mert bár hozzáteszem a Google szolgáltatásait nem kötelező használni, de azt azért közben nem árt tudni, hogy egy androidos mobil Google-fiók nélkül kábé annyit ér, mint egy autó kerék nélkül...

Nemrég volt itt egy poszt az ex- Guns N' Roses basszerosról, Duff McKaganról, aki bölcs rockerhez méltóan osztotta az észt, pontosabban az életviteli tanácsokat (amiket egyébként egy könyvbe is összegyűjtött). Duff nagy BlackBerry-hívő, el is mondta "emlékirataiban", hogy a BlackBerrysek általában lojális figurák, az igazi hardcore felhasználók pedig évekig nem válnak meg egy-egy telefontól. A tag olyannyira nem beszélt a levegőbe, hogy mostantól már kutatás is bizonyítja, nagy átlagban a BlackBerry-felhasználók őrzik meg legtovább a telefonjukat:

több, mint két és fél évig.

A Kantar WorldPaneltől származó adatok szerint egy átlagos amerikai okostelefon-életciklus 22 hónap, vagyis ennyi ideig tartja meg az új készüléket a vásárlója. A kutatás természetesen az iPhone-fogyasztókra van elsősorban kihegyezve (ők egyébként 25 havonta cserélik le a telefonjukat), de azért a többi márkára is kiterjed, például a Microsoft Lumiákra (16 hónapos csereciklus) és a Samsung készülékekre (18 hónapos csereciklus). A BlackBerry-felhasználóknál meg 32 hónapig marad átlagosan egy készülék.
bblove_2.jpg

Persze ez több dologra is utalhat, például nincs mire cserélni, vagy be van betonozva a régi, BBOS készülék sok cégnél a rendszerbe, ugyanakkor azt is megmutathatja, hogy a BlackBerryk egyrészt jól is bírják a strapát, másrészt meg sok felhasználó Duff McKaganhez hasonlóan a konzumeridiotizmus helyett a valamivel lojálisabb utat választja. 

Ha már itt tartunk, jöjjön egy kis belsős felmérés:

Jelenet egy repülőtéri váróban tegnap magyar idő szerint az esti órákban (megtörtént eset alapján):

-Az Apple rendezvényt nézi?

-Nem.

-(zavartan) De ööö - az meg micsoda?

-Egy BlackBerry Passport.

-De hát..., én..., az meg hogy lehet?

By Marty Beard.

Elöljáróban egy találós kérdés:

-Mit kapsz, ha összekevered a szedret az almával?

Gyümölcskoktélt

A hír röviden annyi, hogy tegnap a BlackBerry részvényeinek árfolyama hirtelen 6%-ot emelkedett, miután elkezdett terjengeni az interneten, hogy az Apple esetleg érdekelt lehet a cég felvásárlásában, netán vegyesvállalat létrehozásában. Az információt egyelőre egyik fél sem cáfolta vagy erősítette meg, bár nyakamat rá, hogy ez hamarosan meg fog történni (mármint a cáfolat), de addig is érdemes eljátszani a gondolattal, miért és kinek lenne jó ez az egész, és mennyire légből kapott a sztori.

Mindjárt érdemes egy kis történelemleckével kezdeni, nem is kell olyan régmúltba visszamenni, konkrétan idén januárban röppent fel a hír, hogy a BlackBerryt felvásárolhatja a Samsung, ami hát hogy mondjam, azóta sem igazán látszik beigazolódni. Mindenesetre arra azért jók voltak a híresztelések, hogy a BlackBerry részvényeinek árfolyamát hipp-hopp 30%-kal meglökje, még mielőtt bármelyik illetékes annyit tudott volna mondani, hogy pekingi kacsa.

apple_q10.jpg

Az efféle pletykáknak időről-időre az az egyik legfőbb támpillére, hogy a BlackBerry elképesztően nagy szabadalmi portfólióval rendelkezik, ami bármely nagy mobilgyártó számára komoly értéket képviselhet, különösen most, amikor a nagy iparági szereplők kedvenc időtöltése egymás beperlése mindenféle vélt vagy valós szabadalomsértés miatt. Az Apple-nek is van ilyen ügye folyamatban, legutóbb a svéd Ericsson ment neki a cégnek, tehát látszólag elmúlt már az a kétségtelenül szórakoztató időszak, mely alatt a Samsung volt az első számú közellenség (ettől még persze most is az, de a csata már nem az előre tolt harcállásokon zajlik elsősorban).

A BlackBerry részéről túl sok rációt én nem látok egy Apple-féle üzletben. Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy jó pénzért minden eladó alapon Chen és csapata annak dacára kész kiszállni az üzletből, hogy az elmúlt évben azért jó pár olyan mérföldkő volt a BlackBerry életében, mely nem azt mutatja, hogy egy tetszhalott, kiárusításra váró cégről lenne szó (ellenben a végstádiumú Nokiával).

Szabadalmi portfólió ide- szabadalmi portfólió oda, Dagobert bácsit megszégyenítő pénzhalom amoda, az Apple valahogy mégsem az a játékos, mely kisebb piaci szereplők hátán, azokat bekebelezve tornássza feljebb magát a ranglétrán. Röviden az Apple-nek a világon semmi szüksége a BlackBerryre, pláne mivel van már egy meglehetősen noname üzleti partnere a B2B-szemgensben, úgy hívják, hogy IBM.

Ettől függetlenül jó volt eljátszani a gondolattal így szerda reggel, ezúton is kösz a Yahoo Finance-nek, és most már tényleg nincs más hátra, mint kideríteni, hogy ha rajtatok állna, hogyan folytatódna a sztori.

Tegnap minden hiányzó eleme a helyére került a Nagy Okosóra Puzzle-nak, az Apple elárult (csaknem) mindent arról az okosóráról, amire évek óta lélegzetüket visszafojtva vártak nem csak a rajongók, hanem a versenytársak is. Szóval most itt van (pontosabban majd áprilisban lesz itt) az Apple Watch, és ez újfent felveti a kérdést, hogy gyártószámba megy-e az az okostelefon-gyártó, amelyiknek nincs okosórája, illetve emberszámba megy-e az az ember, akinek nincs ott a csuklóján egy ilyen kütyü.

Az Apple Watch tegnapi bemutatója után rajongói berkekben ismét előszedték a BlackBerryt, mely eddig makacsul ellenállt a viselhető eszközök jelentette, kibontakozóban lévő össznépi őrületnek. Vagyis részben, hiszen a kanadaiak éppen most tették Android Wear kompatibilissé a BlackBerry Messenger azonnali üzenetküldő alkalmazást, ezzel kvázi megadva a választ arra a kérdésre, hogy mégis mi a fenére lehet egyáltalán használni egy ilyen kütyüt (az idő mutatásán kívül természetesen).

smartwatch_bb.jpg

A BlackBerry-féle okosóra mellett érvel többek közt a BlackBerryCentral egyik hét eleji posztja is, melynek szerzője szerint a Classic dizájnjegyeit részben átörökítő BerryWatchért oda lenne a nép (de ő legalábbis mindenképpen). A poszt úgy vélekedik, hogy a BlackBerrynek egyedi megkülönböztetési lehetőséget adnának a BB10-től átörökített dizájnjegyek, a NantHealth-féle befektetés, melynek révén egy sor egészségügyi szenzorral lehetne telepakolni az okosórát, meg persze az erős BBM-integráció.

Ez eddig mind szép és jó, csak éppen annyi a bökkenő, hogy az okosóra-piac egyelőre azért vérzik néhány alapvető, mondhatni koncepcionális sebből. Az egyik legnagyobb ilyen dilemma, hogy az emberek többnyire nem egy-két évre vesznek órát, márpedig a gyártóknak igazából az lenne a buli, ha mindenki cserélné a csuklón hordott kütyüjét legfeljebb kétévente. Ez különösen azoknál a több ezer euróba kerülő modelleknél szülhet abszurd helyzetet, melyeket kifejezetten a luxusórák ellen küldtek (mint amilyen az aranyból készült Apple Watch).

Ehhez igen szorosan kapcsolódik, hogy az átlag, de legalábbis a pénzesebb BlackBerry-vásárló (meg úgy általában, a pénzesebb okostelefon-vásárló) olyan körökben mozog, ahol a Tag Heuerhez, Omegához meg a Breitlinghez hasonló nímandokkal kellene egy pályán focizni. Ez pedig egyelőre még az Apple számára is meglehetősen totógyilkos kimenetelű meccsnek tűnik, ám ezúttal nem feltétlenül a cupertinói kispadnál van minden előny. 

pdwatch.jpg

Érdekes egyébként, hogy a BlackBerry-féle okosóra kapcsán senkinek nem jutott még eddig eszébe a kanadaiakkal régóta elég szoros kapcsolatban álló dizájncég, az osztrák Porsche Design neve. Ha én John Chen lennék, egész biztosan ebbe az irányba indulnék, a PD ugyanis elég régóta otthonosan mozog a luxusmárkák piacán, mi több saját óráik is vannak. Más kérdés, hogy egy ilyen órával egyrészt nem lehet tömegeket elérni, másrészt ez a cucc kevésbé kötődne a BlackBerry márkához, mint egy saját megoldás.

De száz szónak is egy szavazat a vége: