A BlackBerry alig egy nappal az újabb leépítésekről szóló hírek után vastagon rácáfolt arra, hogy a cég pusztán az elbocsátásokból következtethetően a végnapjait élné: A kanadai vállalat ma bejelentette, hogy újabb akvizíciót, vagyis felvásárlást tervez végrehajtani. A célpont ezúttal az automatizált hálózati kríziskommunikációs megoldásokban utazó amerikai AtHoc.

Azt hiszem, ez az automatizált hálózati kríziskommunikáció dolog némi kifejtést igényel, legalábbis nem tűnik olyan triviálisnak, mintha mondjuk operációs rendszert fejlesztő céget vett volna meg a BlackBerry (ahogy tette 2010-ben a QNX-szel). Röviden és tömören az AtHoc célja, hogy krízis (természeti katasztrófa, háború, zombitámadás stb.) esetén előre tervezett forgatókönyvek szerint, részben automatizáltan riasztást küldjön az összes érintettnek, és ez alatt értjük a döntéshozókat, a végrehajtókat, az egyszeri embereket és a gépeket is. 

Igen, a gépeket is, hiszen amellett, hogy az AtHoc PC-s és okostelefonos/tabletes környezetben is használható, és ezekre az eszközökre figyelmeztetéseket tud küldeni, a rendszer vezérelhet akár légvédelmi szirénákat, hangosbemondókat, tűzvédelmi és tűzjelző berendezéseket. Ebből következik, hogy elsősorban olyan szervezetek számára lehet kifejezetten hasznos a platform, melyek krízis esetén közbeavatkozhatnak, illetve segédkezhetnek a mentésben.

Az AtHocnak éppen ezért jelen pillanatban is olyan nevenincs ügyfelei vannak, mint az Amerikai Védelmi Minisztréium, valamint annak belbiztonsági részlege, az Amerikai Egészségügyi Minisztérium és az Amerikai Vöröskereszt. 

A felvásárlási folyamat a BlackBerry 2016-os harmadik pénzügyi negyedévében jöhet létre, a tranzakció összegét nem hozták nyilvánosságra a felek.

Címkék: blackberry felvásárlás krízis kríziskommunikáció athoc

A címben feltett kérdésre gondolom mindenkinek teljesen magától értetődően az a válasza, hogy ahány telefonszám, annyi SIM, aztán ízlés vagy megszokás szerint ezt mindenki vagy külön-külön készülékekbe pakolgatja, vagy egy olyan telefonba, amiben két (ad abszurdum még több) kártyahely is van. Pedig ma már technológiai szempontból semmi akadálya annak, hogy egy SIM-re több telefonszámot, azaz előfizetést is rátegyenek, aztán majd egy szoftver szépen eldönti, milyen helyzetben éppen melyiket kell használni. Ez a szoftver szoros együttműködésben áll a mobilszolgáltatók belső rendszereivel, de alapvetően egy külső cég fejleszti, szolgáltatja. Az egyik ilyen szolgáltató mától a BlackBerry.

A kanadai cég ma bejelentette, hogy megvette a londoni székhelyű Movirtu nevű vállalatot, melynek fő profilja a virtuális SIM-platform fejlesztése és támogatása - magyarul egy olyan rendszert alkottak meg, melynek segítségével egyetlen SIM-plasztikhoz több telefonszámot is hozzá lehet rendelni. A felvásárlás a BlackBerry talán legnagyobb szabású, legnagyobb jelentőségű tranzakciója lehet a QNX-üzlet óta, egyben olyan technológiát juttat a vállalat kezébe, mellyel egyetlen versenytársa sem rendelkezik.

sim_cards.jpg

Az eléggé úttörőnek számító módszer előnyeit nyilván senkinek nem kell ecsetelni, de legalábbis annak a világszerte mintegy 2,8 milliárd mobilos előfizetőnek semmiképen, akik egynél több SIM-mel rendelkeznek. A Movirtu megoldásának köszönhetően ezeknek az előfizetőknek nem kell (majd) maguknál hordaniuk második telefont, vagy duál-SIM-es készülékeket ahhoz, hogy mindkét számukat használni tudják - akár egyszerre is. Az egyetlen feltétel, hogy minden telefonszámnak ugyanahhoz a szolgáltatóhoz kell tartoznia.

A BlackBerry számára azért óriási jelentőségű ez az akvizíció (aminek az anyagi részleteit egyébként nem hozták nyilvánosságra), mivel a társaság ezzel céges környezetben olyan szolgáltatást tud nyújtani a mobilszolgáltatókon keresztül, amely abszolút beleillik a cég jelenlegi profiljába, illetve a BYOD trendekbe. Nem beszélve arról, hogy ezzel tulajdonképpen mindenki jól jár, az előfizetőtől kezdve a cégen át a mobilszolgáltatóig bezárólag.

A felvásárlást bejelentő sajtóközleményből emellett az is kiderül, hogy a rendszer működése nem korlátozódik kizárólag a BlackBerry-készülékekre, hanem pont annyira gyártófüggetlen, mint maga a mobilszolgáltatás. Éppúgy gyártófüggetlenül összeköthető a BlackBerry saját, multiplatformos menedzsment-rendszerével, így beállítható például, hogy a vállalati virtuális SIM-en keresztül milyen szolgáltatásokat érhet el az ügyfél. A rendszer természetesen a számlázást is külön kezeli, vagyis ha egy hívást a privát számáról indít a mobil tulajdonosa, akkor az összes egyéni előfizetőhöz hasonlóan a lakására kap róla számlát, ha pedig a cégesről, akkor a céghez érkezik be utána a sárga csekk. És hangsúlyozom, mindezt ugyanazzal a mobillal, egyetlen SIM-mel, de két, egymástól teljesen független előfizetéssel.

Persze mindehhez az is kell, hogy a mobilszolgáltató fel legyen készülve a rendszer kezelésére, de ezzel aligha lesz gond, hiszen a BlackBerrynek régóta bejárása van az operátorokhoz, a cég hosszú-hosszú évekig üzemeltette (illetve üzemelteti most is) saját adatszolgáltatását a mobilszolgáltatók infrastruktúráján keresztül.

Címkék: blackberry felvásárlás sim movirtu

Az, hogy a BlackBerry végül nem került új tulajdonoshoz, alighanem többeknek fájhatott (egyebek mellett Thorsten Heinsnek is, aki így "csak" 22 millió dollárhoz jutott hozzá), köztük azoknak, akik egy Lenovo-BlackBerry frigyről ábrándoztak álmukban. Szó se róla, a világ legnagyobb PC-gyártója egyszer már végrehajtott egy sikeres technológiai és brand akvizíciót a PC-iparban, melynek mintájára akár létrejöhetett volna az okostelefonok ThinkPadje, csak éppen BlackBerry néven. Végül mégsem jött létre, elsősorban a kanadai kormányzat hathatós közreműködése révén.

kanada_zaszlo.jpg

Ahogy ugyanis az várható volt, a helyi vezetés megvétózta a BlackBerry felvásárlását a Lenovo által, legalábbis ezt írja a helyi sajtó bennfentes információkra hivatkozva. Az ok nagyon prózai: a Lenovo egy kínai gyártó, a kanadai kormány pedig nemzetbiztonsági okokból nem engedhette az üzlet létrejöttét. Az illetékesek azért gyorsan hozzáteszik: egyébként nagyon szívesen látják a kínai tőkét (ki nem?) az országban, de azért a nemzetbiztonsági érdekek előrevalóbbak holmi gyarló anyagi motivációknál.

Pedig a Globe and Mail cikke szerint a Lenovo nagyon szeretett volna hozzájutni a kanadai gyártóhoz, illetve elsősorban értelemszerűen annak márkaismertségéhez, hiszen a kínaiak egyébként benne vannak a világ top5 legnagyobb okostelefon-gyártójának listájában, csak éppen Kínán kívül nem nagyon tudnak eladni senkinek sem telefont. A leányzó fekvése egész más lehet(ett volna), ha a telefonokra a Lenovo logója helyett, vagy mellett felkerül a BackBerry is, ahogy például máig megtalálható a ThinkPad felirat az ikonikus fekete notebookokon, melyeket amúgy mit tesz Isten éppen az üzleti szférában használnak előszeretettel.

Via Globe and Mail.

Címkék: lenovo kanada blackberry felvásárlás

Bár a hét eleje óta többen kész tényként kezelik, hogy a BlackBerryt felvásárolta az a bizonyos, eddig itthon még hírből sem hallott Fairfax Financial Holdings nevű kanadai befektetői csoport, azért még nem eszik olyan forrón a kását. Még egy ilyen szervezetnek is pénzt kell szereznie az üzletre, bármennyire is olcsón adja magát a BlackBerry. Kanadai lapértesülések szerint egész pontosan egymilliárd dollár (meg az apró) egyelőre hiányzik a vételárból.

A kanadai Globe and Mail nem hivatalos értesülései szerint Prem Watsa, a BlackBerryre ajánlatot tévő befektetői csoport mögött álló milliárdos több kanadai és amerikai befektetési és nyugdíjalapot megkeresett már, hogy csatlakozzanak ahhoz a pénzügyi konzorciumhoz, mely a BlackBerryt felvásárolja. Csakhogy a hírek szerint eddig mindössze egyetlen nyugdíjalap, az ontariói tanárok befektetései számára létrehozott Ontario Teacher's Pension Plan jelentkezett, hogy csatlakozna. Máris szimpatizálunk az ontarioi tanárokkal, pláne ha olyanok, mint ő!:

bad_teacher.jpg

Watsa egyébként a hírek szerint bankkölcsönből és az egymilliós tőkealapból finanszírozná a felvásárlást, ami egyébként csak a BlackBerry 90 százalékára vonatkozik, hiszen 10 százalék már így is a Fairfax kezében van. Ha végül senki nem csatlakozna a konzorciumhoz, a Fairfax B-tervként rövid távú kölcsön felvételével fedezné a maradék összeget, amit gyakorlatilag a BlackBerry jelenlegi, mintegy 2,6 milliárd dolláros készpénzállományából fizetne vissza a csoport.

Már csak az ontariói tanárok nyugdíja érdekében is remélem, hogy Watsa jól átgondolta ezt az üzletet.

Címkék: blackberry felvásárlás bbry

Tegnap a Bloomberg megszellőztette, hogy a RIM pénzügyi szakértők (egész pontosan konkrét bankok) közreműködését kérte nemrég pontosan meg nem határozott tevékenységhez, aminek lényege nagyjából annyi, hogy "megvizsgáljanak bizonyos lehetőségeket". A tőzsdének több se kellett, a RIM papírjainak értéke secpec 4 százalékot emelkedett, mivel újra híre ment, hogy eladhatják a céget. Na de ki lehet a potenciális vevő? Erről készítettünk nektek egy rövid összeállítást, pro-kontra érvekkel:

  • Barack Obama (elnök). Vagyona: ismeretlen

Az Egyesült Államok elnöke megrögzött BlackBerry-rajongó, ki tudja, talán annyira, hogy minden követ megmozgatna azért, hogy megszerezze magának a márkát. De bármennyire is ő a legbefolyásosabb ember a Földön, a RIM-re még neki sincs pénze, de talán kölcsön tudna kérni a nemzettől - persze ehhez az is kell, hogy idén újraválasszák.

  • Bill Gates (ex-Microsoft). Vagyona: ~61 mrd dollár

A Microsoft egykori géniuszának, egyben vezérigazgatójának bezzeg lenne elég pénze a RIM-re, tekintélyes, nagyjából 61 milliárd dollárra rúgó magánvagyonából. Kár, hogy Gates már csak tradícióból alighanem Windows-párti, úgyhogy ha meg is venné a RIM-et, a BlackBerry 10 biztosan menne a levesbe.

  • Mark Zuckerberg (Facebook). Vagyona: ~17 mrd dollár

Természetesen nem lehet kihagyni a számításból a Facebook fiatalon lett milliárdos atyját, Mark Zuckerberget sem, aki magánvagyonából most körülbelül két és fél RIM-et tudna vásárolni. A szándék már annál inkább kérdésesebb, mivel az ifjú milliárdos mostanában inkább fotómegosztó-szolgáltatásokra szereti rátenni a kezét cége által.

  • Roman Abramovics (Chelsea). Vagyona: ~12 mrd dollár

A RIM-re Roman Abramovics orosz milliárdosnak is lenne pénze, más kérdés, hogy ha technológiáról van szó, akkor Abramovics inkább jachtokra és repülőkre szórja a pénzét. Nem kizárt továbbá, hogy a RIM felvásárlása előtt el kéne adnia a Chelsea F.C futballcsapatot, amit 2003-ban vásárolt meg tulajdonosától hosszú évek kitartó munkája alatt összekuporgatott pénzén.

  • Kim Dzsongun (Észak-Korea vezetője, a Néphadsereg főparancsnoka, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára és Központi Katonai Bizottságának elnöke). Vagyona: ismeretlen

A népi Korea szeretett vezére tavaly decemberben vette át élemedett korban jobb létre szenderült apjától a stafétát. A kis Dzsongun már gyerekkorától kezdve a zárt rendszerekhez ragaszkodott, ráadásul a génjeibe van kódolva a paranoia, így egy olyan mobilgyártó biztosan jól jönne neki, melynek készülékei lehallgathatatlanok és kifürkészhetetlenek. 

  • A dalai láma (vallási, politikai vezető). Vagyona: nincs

A dalai láma megélt már kitaszítottságot, megvetést, szeretetet és őszinte, mély tiszteletet miközben bejárta az egész világot, ráadásul ő állítólag Avalokitesvara, az együttérzés bódhiszattvájának a megtestesülése, márpedig a RIM-nek most nagy szüksége van Avalokitesvara-ra. Csak az a gond, hogy Őszentsége tudvalevőleg kevéssé hisz a materiális javakban, így meg elég nehéz lenne rábeszélni a RIM megvásárlására.

Te a fentiek közül kinek adnád el a RIM-et? Vagy más tipped van? Küldd be, megvizsgáljuk a lehetőségeket!

Címkék: felvásárlás rim

Egész pontosan két éve és egy napja jelentette be a RIM és a Harman International Industries, hogy stratégia döntésük alapján a BlackBerry gyártója felvásárolja a QNX nevű, több iparágban, így az autógyártásban vagy éppen az űrkutatásban is elterjedten használt operációs rendszert. A RIM részéről a jövőt meghatározó, fontos mérföldkőhöz értünk ezzel, hiszen két évvel ezelőtt végleg bebizonyosodott, a cég új utakon járva, új alapokkal próbálja felvenni a versenyt az erősödő konkurenciával.

Anélkül, hogy a QNX felépítését és működését különösképpen részleteznénk, annyit azért mindenképpen érdemesnek tartunk megemlíteni róla, hogy az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb és legbiztonságosabb mikrokernelre épülő operációs rendszerről beszélünk esetében. Ebből a szempontból tehát ideális megoldást nyújthat mobil eszközökhöz, pláne azokban az esetekben, ahol sokat nyom a latba a biztonság és a stabilitás. Nem véletlen tehát, hogy a RIM választása erre az OS-re esett.

A felvásárlás után nem sokkal egyértelművé vált, hogy a RIM a jövő BlackBerryjeit a QNX-re kívánja felépíteni, az első olyan hardvert, mely QNX-alapú OS-t futtat, még 2010-ben be is jelentették. Ez volt a PlayBook, mely egy évvel ezelőtt látott napvilágot, és bár lássuk be, átütő sikert máig nem ért el, ez aligha az operációs rendszeren múlott.

A QNX-re épülő PlayBook OS idén februárban elért a 2.0-s verzióhoz, amin azért már látszik, hogy van mögötte fejlesztési munka, emellett nagyon közel vagyunk az első BlackBerry 10-es rendszert tesztverziójának a megjelenéséhez. Ez valamikor egyébként májusban esedékes, az akkor aktuális BlackBerry World konferencián, ahol a RIM szétoszt néhány fejlesztői eszközt a BlackBerry 10 OS alfájával.

Ezt követően újabb fokozatba kapcsol majd a gépezet, a QNX-alapú rendszer készre formálása immár külső fejlesztők bevonásával zajlik tovább. Ekkor, illetve az első BlackBerry 10-es okostelefonok megjelenésekor derülhet ki igazán, hogy a QNX mennyire volt jó vétel, bár a rendszert aligha az alapok fogják eladni, sokkal inkább a vadonatúj felhasználói interfész, amit a The Astonishing Tribe szakemberei fejlesztenek gőzerővel. Aki nem emlékezne, ez az a UX-ben utazó svéd cég, melyet szintén 2010-ben vásárolt fel a RIM...

Bízunk benne, hogy jó munkát fognak végezni.

Címkék: rendszer felvásárlás qnx operációs