A BlackBerry, mint egykori okostelefon-gyártó eredeti formájában nagyjából a tavalyi év végén megszűnt létezni -- ekkor jelentette be a cég, hogy a jövőben a gyártás-fejlesztés külsős cégekkel kötött szigorú licencszerződések alapján folyik majd. Az így készülő, BlackBerry márkanevű okostelefonokra továbbra is a BlackBerry fejleszti a szoftvert, ami két lényeges momentumra épít: egyrészt ezek a telefonok megkapják a BlackBerry által módosított, számos ponton biztonságosabbá tett Androidot (és a rendszeres, havi biztonsági frissítéseket), valamint a BlackBerry saját fejlesztésű Hub+ szoftvercsomagját.

be-secure-blackberry.jpg

Ez a licencmegállapodás lépett most új szintre, tegnap a kanadai vállalat -- mely most már következetesen szoftvercégként aposztrofálja magát -- bejelentette, hogy partneri megállapodást kötött az NTD nevű kínai gyártóval, mely több mobilszolgáltatónak, valamint más márkáknak is bérgyártója. A megállapodás értelmében ezekre a készülékekre ugyanaz a megerősített (hangzatosan csak "BlackBerry Secure"-nak nevezett) Android, illetve Hub+ csomag kerül, mint ami az összes BlackBerry márkájú készülékre.

Vagyis leegyszerűsítve mostantól akár egy Huawei vagy Samsung mobilon is futhat fullos BlackBerry-féle szoftverháttér

- más kérdés, hogy a licencmegállapodásban aligha a legnagyobb nevek fognak fantáziát látni, bár ki tudja.

Érdekesség, hogy a BlackBerry tegnapi közleménye szerint egy svájci illetőségű, mobilbiztonságban motorozó cég is lecsapott a lehetőségre, az Equiis Technologies Switzerland AG saját fejlesztésű mobilkollaborációs megoldását és a BlackBerry szoftvereit futtató androidos okostelefon valamikor a jövő év elején kerülhet a boltokba, egyelőre pontosan meg nem határozott piacokon és áron.

A poszt címe mögé lehet, hogy még elkellene egy kérdőjel, de inkább nem borzolom senkinek az idegeit, pláne mivel alapvetően jó, de legalábbis jobb irányba mozdultak a dolgok a BlackBerry DTEK-sorozatú androidos okostelefonjait illetően. Ehhez persze előbb meg kell érteni, hogy ez a két készülék hogyan látott napvilágot és ki (milyen cég) áll a DTEK50 és a DTEK60 mögött pontosan. Nem lesz egyszerű.

Először is, a BlackBerry androidos termékkínálatát a 2015 őszén rajtoló PRIV vezette be, melyről mint később kiderült, az utolsó, minden tekintetben a BlackBerry által tervezett és tradicionális bérgyártó közreműködésével készült telefon volt. A DTEK50, majd később a nagytesó, a DTEK60 már egy új partnerként megjelent, több márkát is a kezében tartó kínai gyártó, a TCL referenciadizájnja alapján készült, a BlackBerry megrendelésére, ugyanakkor a disztribúciós tevékenységet és a logisztikát továbbra is a BlackBerry koordinálta.

dtek50_doboz.jpg

A BlackBerry és a TCL közt létrejött gyártási megállapodás nemrég lejárt, a két DTEK-készülék pedig kissé gazdátlanná vált, és bár még mindig piacon vannak, a rendszerfrissítések például korántsem olyan ütemben érkeznek rájuk (nem beszélve a Nougat-frissítésről), ahogy azt előzetesen a BlackBerry ígérte.

A kanadai cég még májusban kezdeményezte az illetékes hatóságoknál a két modell bevonását a tavaly év végén a TCL-lel kötött, a hardverek gyártására, tervezésére, fejlesztésére és támogatására vonatkozó teljeskörű licencmegállapodás alá, amit a hírek szerint most hagyott jóvá minden érintett fél, azaz

a DTEK50 és a DTEK60 mostantól ugyanolyan státuszban vannak, mint a KEYone.

Hogy ez pontosan hogyan hat majd a gyártásra és támogatásra, azt egyelőre nehéz megítélni, de azért a gyártónak (függetlenül attól, hogy közben milyen egyéb megállapodás köttetett a felek között) vannak kötelezettségei, például az eladott telefonokra jótállást kell biztosítani. Emellett a TCL-től legutóbb olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, hogy a licencmegállapodás alapján gyártott BlackBerrykre a piacra kerülést követően két éven keresztül garantáltak a biztonsági frissítések.

Remélhetőleg a transzferrel tényleg gazdára talál a két DTEK készülék, hiszen azért a maguk nemében remek telefonokról van szó, melyek ugyanazt a produktív és biztonságos környezetet biztosítják Android alapokon, mint pl. a KEYone.

Úgy fest, a BlackBerry márkában és a BlackBerry által képviselt technológiai (illetve elsősorban biztonsági) előnyökben elég sokan látnak elég komoly értéket, legalábbis erre utal, hogy a BlackBerry a múlt héten immár a harmadik olyan megállapodást kötötte, mely egy külső partner számára lehetővé teszi BlackBerry márkájú okostelefonok tervezésével, gyártásával és az értékesítéssel összefüggő teljes folyamat átvételét. A kanadaiak ezúttal az indiai telefoncsászársággal, az Optiemus Infracom Ltd-vel kötöttek licencmegállapodást.

make-in-india.jpg

Az egyezség értelmében az Optiemus a TCL-hez hasonlóan maga gyárthat majd BlackBerry márkájú készülékeket, melyeket értékesíteni és reklámozni is fog, valamint az eladás utáni támogatást is biztosítja hozzájuk, összesen négy országban: Indiában, Nepálban, Srí-Lankán és Bangladeshben. Ez nem mellékesen mintegy 1,5 milliárdnyit embertömeget jelent, egy olyan piacot, amiben óriási potenciál rejlik, hiszen az ott élők többségének nincs okostelefonja. Még.

Az Optiemus-féle BlackBerryk gyártása Indiában zajlik majd (egész pontosan a Wistron bengaluru-i gyárában), és az értékesítés csak az említett négy országra terjed ki, vagyis mondhatni, hogy egy elég tekintélyes méretű belpiacra készülnek kizárólag az ottani készülékek, akárcsak Indonéziában, a BB Merah Putih-nál. Azaz a TCL lesz vélhetően az egyetlen olyan partner, amelyik Európára és Észak-Amerikára kiterjedően is szállítja majd az új BlackBerryket -- elsőként a QWERTY-s Mercuryt.

Az új régió valószínűleg ennél olcsóbb és szerényebb tudású készülékeket kap majd, legalábbis az eddigi gyakorlat szerint nyilvánvaló okokból nagyobb tömegben csak a belépőszintet képviselő okostelefonok adhatók el arrafelé.