Ma mondhatni bombaként robbant a hír, hogy a Microsoft megválik a telefongyártó részlegének egy részétől, egész pontosan attól, amelyik a mai napig is Nokia márkanév alatt adott el jellemzően olcsó "butatelefonokat". Az üzletágat a többek között az iPhone-okat, illetve egyes BlackBerryket is gyártó kínai Foxconn fogja megvenni, a márkahasználati jog pedig a finn HMD Globalhoz kerül.

nokia_hq_logo.jpg

Érdemes lehet figyelmesen átolvasni a Microsoft témában kiadott közleményét, ugyanis található benne utalás a most értékesített részlegtől elvileg függetlenül működő okostelefonos üzletág (tehát a Lumiákat jegyző divízió) jövőjével kapcsolatban is.

A HWSW legalábbis arra következtet a közleményből, hogy a részleg feje felett már meglendült a pallos, és a Microsoft rövidesen úgy ahogy van befejezi a telefonok gyártását:

A Microsoft a közleményben a saját okostelefonos üzletágának jövőjére is utalt: "A Microsoft folytatja a Windows 10 Mobile fejlesztését és támogatja a Lumia telefonokat, a Lumia 650, Lumia 950 és Lumia 950 XL mellett az OEM partnerek termékeit is, tehát az Acer, Alcatel, HP, Trinity és Vaio telefonokat." Ami egyértelműen hiányzik: mi lesz a cég saját okostelefon-gyártásával? A fenti mondatot mi úgy értelmezzük, hogy a cég az x50-es sorozattal lezárja a Lumiák gyártását, és valószínűleg teljesen partnereire bízza a platform jövőjét. Ez azt jelenti, hogy következő generációs Lumia (vagy épp Surface) telefonok már nem kerülnek piacra.

Információink szerint a döntés a Microsoft egyes hazai alkalmazottait is érinti majd, a telefonokkal foglakozó Microsoft Mobile bizonyos (jellemzően pénzügyi) kiszolgáló tevékenységeit ugyanis itthonról látja el a szervezet. A külsős alkalmazottak többségét a cég már tájékoztatta, hogy a folyó üzleti év végén (június végén) a szerződéseket nem hosszabbítja meg.

És a drámának ezzel még nincs vége, meglehetősen érdekes adaléka ugyanis a történetnek, hogy a HMD a jövőben Androiddal tervezi kiadni a Nokiákat (telefonokat és tableteket egyaránt). A Nokia egyébként egyszer - meglehetősen rövid ideig - tett már egy kitérőt az Android irányába (lásd X sorozat), igaz az akkori készülékeken ún. forkolt, vagyis a Google Play Services-t teljesen nélkülöző (na jó, mondjuk ki, KIHERÉLT) Android futott. Ez most alighanem változni fog.

Ezzel a Nokia gyakorlatilag a BlackBerry útját követheti, azzal a fontos különbséggel, hogy míg a finn óriás időközben tulajdonost cserélt (a márkahasználati jog eladásáról nem is beszélve), addig a kanadai gyártó mindvégig ugyanabban a tulajdonosi felépítéssel, ám gyökeresen átalakuló szervezeti struktúrában maradt talpon az elmúlt években. 

A Microsoft pedig - ha beigazolódnak a spekulációk - a végén éppúgy kapitulálhat a Windows Phone-os (pontosabban a Windows 10 Mobile) iránnyal, mint a BlackBerry tette a BB10-zel. Azzal a fontos különbséggel, hogy a redmondi cég rendszerét más gyártók is használhatják, vagyis felrakhatják a készülékeikre - a kérdés az, hogy ezt meddig akarják megtenni a platform folyamatosan csökkenő támogatottságát figyelembe véve.

Via HWSW, via Nokia, via Microsoft.

Ez a poszt most kivételesen nem (elsősorban) a BlackBerryről szól, bár a téma szorosan kapcsolódik a BlackBerry készülékrészlegének legutóbbi stratégiai irányváltásához. Vagyis ahhoz, hogy a kanadai gyártó a saját fejlesztésű mobilos operációs rendszerét hátra hagyva a PRIV-től kezdődően Androidra építi az új készülékeket. Egyre több olyan véleményt olvasni a sajtóban, miszerint a Microsoftnak is ezt kéne tennie, sőt, gyakorlatilag a színfalak mögött már el is dőlt, hogy ezt fogja tenni.

A sajtó persze mindig szereti túldramatizálni a helyzetet, így az elmúlt években magam is megszámlálhatatlan cikket láttam olyasmi címmel, hogy a "BlackBerry halott", most meg a "Windows Phone halott" cím a menő, de azt azért nem nehéz belátni, hogy a Microsoft minden igyekezete ellenére nem nagyon tudta megváltani a világot ezzel a windows a mobilon koncepcióval. Pedig TÉNYLEG mindent megtettek azért, hogy sikerre vigyék a Windows Phone-t.

Azért szerencsére vannak valamivel józanabb értékelések is. Például a ZDNeten jött szembe ma ez a cikk, ami elég kendőzetlenül kifejti, hogy ennyi feleslegesen elégetett pénz után most már ideje lenne a Microsoft számára, hogy belássák: a Windows Phone egyszer, s mindenkorra kudarc, és jöhet az egyetlen logikus és elérhető alternatíva helyette.

Vagyis az Android. 

Na jó, belátom ez így elsőre nem tűnik túl józan értékelésnek, pedig tényleg az.

Az az Android amúgy, amihez a Microsoft egyébként ezer szálon kötődik, és kis túlzással nagyobb pénzt akaszt belőle, mint az egész Windows Phone platformból tokkal-vonóval. Ahogy arra a cikk igyekszik rávilágítani, a Microsoftnak ma már gyakorlatilag minden szolgáltatása, szoftvere ott van Androidon, sőt, akad köztük olyan, ami Windows Phone-on nem érhető el, vagy ha el is érhető, rosszabbul működik, mint Androidon. Csak a teljesség igénye nélkül: Office, OneDrive, Skype, Swiftkey, sőt, bizonyos régiókban ott a Cortana is, mint Google Now alternatíva.

microsoft_android.jpg

A Microsoft emellett számos más érdekeltséggel is bír az androidos világban. Már eleve egy rakás pénzt kaszál egyes szabadalmak után az androidos gyártóktól, illetve ha ez nem lenne elég, még az alternatív firmware-ekről híres CyanogenMod-ba is pumpált némi pénzt. 

Jó, de az androidos piacon mivel tudja magát megkülönböztetni a Microsoft? - merülhet fel mostanra benned a kérdés. Valójában ez egy nagyon jó kérdés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számtalan androidos gyártó küzd ezzel a kihívással körme szakadtáig. A BlackBerry például a biztonságra és a produktivitásra próbálja helyezni a fókuszt, a Microsoftnak pedig a cikk szerint ott vannak kitűnő alapnak a már fentebb is említett mobilos alkalmazásai, amiket már most százmilliók használnak Androidon. Ha a cég okosan alakítja át (forkolja) eme alkalmazások köré csoportosítva az Androidot, akkor máris sokkalta többre viheti, mint a Windows Phone-nal valaha vitte -- sokkal, de sokkal olcsóbban.

A ZDNet szerzője szerint a Microsoftnál a hardverrel soha nem volt probléma, így az androidos Lumiák (vagy Surface-ek) sikerrel kelhetnének versenyre akár a felsőkategóriás Samsung Galaxykkal, vagy éppen a drágább Nexus modellekkel is, ehhez azonban egy mély lélegzetvétellel kukába kéne dobni a WIndows Phone-t, és az egész mobilos bizniszt új alapokra helyezni. 

Ez egyébként ma már egyáltalán nem tűnik valamiféle képtelen utópiának. A Microsoft az elmúlt hónapokban többször is tanújelét adta annak, hogy a megújult vezetés merész húzásokra hajlandó a siker érdekében, olyan húzásokra, melyek teljesen átformálhatják a cégről alkotott képet a következő években, évtizedekben.

Persze ettől még azért szomorú látni, hogy a mobilpiacon tényleg elfogy lassan minden platform-alternatíva, de ez nem kell, hogy azt jelentse, hogy minden korábbi érték végérvényesen elvész, ahogy ez tulajdonképpen a BlackBerry esetében sem történt meg az androidos váltás során.

Csak merni kéne túllépni a múlton.

Via ZDNet.

A Mobile World Congress végére beindult a PR-gépezet a BlackBerrynél, és bár sokan talán inkább új készülékekkel kapcsolatos híreket vártak volna (türelem, rózsát terem), a kanadaiak ettől függetlenül az idei év, illetve az elmúlt évek egyik legnagyobb bejelentését szolgáltatták ma - nyilván nem véletlenül az MWC-re időzítve:

A BES mobilmenedzsment-platform bekerült a Microsoft Azure felhőszolgáltatás által kínált üzleti platformok, megoldások közé.

Aki esetleg annyira nem lenne képben, ez az egész felhős elgondolás abból indult ki, hogy a saját szerverek fenntartása, menedzselése, illetve az eszközpark folyamatos frissítése (vagyis minden, a szoftvert és hardvert érintő adminisztrációs és logisztikai vetület) költséges, a rugalmasan skálázható és konfigurálható, bérelhető szerverkapacitás a mai technológiával már sokkal kifizetődőbb, kellően gyors és nem utolsósorban biztonságos is.

azure_bes.jpg

A BlackBerrynek egyébként jó ideje létezik már felhős mobilmenedzsment-platformja, ez a BES12 Cloud, az Azure integráció azonban lehetővé teszi a Microsoft megoldását már használó cégek számára, hogy könnyedén, gyakorlatilag néhány kattintással üzembe állítsanak egy BlackBerry-alapú mobilmenedzsment-szervert. Ez a szerver a helyben telepített (vagy szakszóval on-premise) szerverek összes funkciójával rendelkezik, vagyis akár több tízezer licenc is ráaggatható, ha kellően nagy méretű cégről van szó. 

A cégek szerint egy BES12-szerver Azure-alapokon megfelelő gyakorlattal nagyjából 20 perc alatt felhúzható - a telepítési lépéseket ebben a blogbejegyzésben lehet követni. Az Azure-t használó szervezetek számára a két partnercég ígérete szerint a licencelés és a support is egyszerűbbé válik, vagyis inkább mondjuk úgy, nem lesz bonyolultabb, mint most (ami a BlackBerry megoldásait ismerve egyébként kifejezetten üdvözítőleg hat).

A BES12 szerver ezen a linken keresztül érhető el az Azure Marketplace-ről, a kísérletező kedvűek akár egy ingyenes szerverkörnyezetet is felhúzhatnak maguknak, hiszen mind a Microsoft, mind a BlackBerry nyújt ingyenes próbaidőszakot a megoldásaihoz.

Nemrég volt itt egy poszt az ex- Guns N' Roses basszerosról, Duff McKaganról, aki bölcs rockerhez méltóan osztotta az észt, pontosabban az életviteli tanácsokat (amiket egyébként egy könyvbe is összegyűjtött). Duff nagy BlackBerry-hívő, el is mondta "emlékirataiban", hogy a BlackBerrysek általában lojális figurák, az igazi hardcore felhasználók pedig évekig nem válnak meg egy-egy telefontól. A tag olyannyira nem beszélt a levegőbe, hogy mostantól már kutatás is bizonyítja, nagy átlagban a BlackBerry-felhasználók őrzik meg legtovább a telefonjukat:

több, mint két és fél évig.

A Kantar WorldPaneltől származó adatok szerint egy átlagos amerikai okostelefon-életciklus 22 hónap, vagyis ennyi ideig tartja meg az új készüléket a vásárlója. A kutatás természetesen az iPhone-fogyasztókra van elsősorban kihegyezve (ők egyébként 25 havonta cserélik le a telefonjukat), de azért a többi márkára is kiterjed, például a Microsoft Lumiákra (16 hónapos csereciklus) és a Samsung készülékekre (18 hónapos csereciklus). A BlackBerry-felhasználóknál meg 32 hónapig marad átlagosan egy készülék.
bblove_2.jpg

Persze ez több dologra is utalhat, például nincs mire cserélni, vagy be van betonozva a régi, BBOS készülék sok cégnél a rendszerbe, ugyanakkor azt is megmutathatja, hogy a BlackBerryk egyrészt jól is bírják a strapát, másrészt meg sok felhasználó Duff McKaganhez hasonlóan a konzumeridiotizmus helyett a valamivel lojálisabb utat választja. 

Ha már itt tartunk, jöjjön egy kis belsős felmérés:

A BlackBerry 10 és a Microsoft-féle Windows Phone közt meglehetősen kevés kapocs található (személyes véleményem szerint szerencsére), a két platform sorsa mégis mutat némi hasonlóságot. Mindkét platform szenved a mind gyártói szegmentációt, mind pedig platformszegmentációt tekintve szinte teljes egészében kétpólusúvá avanzsált piacon, ahol a Windows Phone meggyőződésem szerint csak azért áll jobban a BlackBerrynél, mert a Microsoft összehasonlíthatatlanul nagyobb büdzsével próbálja a vevők torkán lenyomni a saját rendszerét. De most felgyúlt a fény a redmondi alagút végén, itt van ugyanis az újítónak szánt Universal Windows Platform. De mire is jó ez amellett, hogy mire leírom, eltelik a nap?

A Microsoftnál úgy tűnik, végre belátták, hogy a 2010-ben létrehozott Windows Phone platformra -- hozzáteszem, akárcsak a BlackBerry 10-re -- kis túlzással a kutya nem akar alkalmazásokat fejleszteni, akárhogy próbálja pusholni a lusta disznaj fejlesztőket a redmondi óriás. Ezért a cég a lusta disznaj fejlesztőknek nemsoká ad a kezébe egy eszközt, amivel a már megírt androidos és iOS-es alkalmazásaikat pár kattintással át tudják konvertálni WP-s appá. Varázslat!

windows10.jpg

A Microsoft-féle megvalósítás még azért itt-ott hagy kérdőjeleket maga után, mindenesetre nem tudom nem felidézni magamban, hogy az Androidos futtatókörnyezetet a BlackBerry már 2011-ben berakta a PlayBookba, ráadásul az időközben a PlayBook OS-sel egyező alapokra épülő BlackBerry 10-be is átkerült ez a modul, ami az elmúlt négy évben elég sokat is fejlődött. Olyannyira, hogy most már ott van minden, 10.3.1-es rendszerrel ellátott BB10-es BlackBerryn az Amazon App Store, egy tetszőleges androidos appot pedig szinte csak a hülye nem tud rátolni a BlackBerryjére (más kérdés, hogy utána működik-e). 

A redmondiak ehhez képest a hírek szerint nem terveznek teljes Android-emulációt a Windows 10-be (mert hogy ugye így hívják majd a Windows Phone-t is), vagyis a windowsos telefonon futtatott appok windowsos appok lesznek, ellenben a BB10-en futtatott androidos appokkal, melyek többnyire bitre megegyeznek az eredeti, Android OS-re fejlesztett változatokkal. Hogy a két megoldás közül melyik a jobb, azt a windowsos megvalósítások ismerete híján kissé nehéz megtippelni, de a nyakamat tenném rá, hogy a BlackBerry-féle Google-emuláció tartogat még további meglepetéseket, melyekre NAGYON HAMAROSAN fény derülhet. Úgy korrekt persze, ha hozzáteszem, hogy a Windows 10-re könnyen lehet majd iOS-es appokat is portolni, márpedig ezen a téren jelenleg nincs semmilyen alternatívája a BlackBerrynek.

Aztán persze hogy ebből az egész mindenki mindenkivel orgiából ki milyen nemi betegségekkel keveredik a végén haza, azt még a legrátermedtebb jövőbe látók sem merik megtippelni.

Via HWSW.

A héten a Microsoft bejelentette, hogy minden iPhone és Android rendszerű készülékre díjmentesen elérhetővé teszi a méltán népszerű irodai alkalmazását amennyiben megelégszünk azzal, hogy csak a korábban létrehozott állományokat nézhetjük meg vagy szerkeszthetjük át. 

MS_Office_Mobile.jpg

Ugyebár a BlackBerry 10-es készülékek képesek androidos programok futtatásra, ezért valóban el is indul az Office mobile, de nem tud bejelentkezni a készülék a Microsoft fiókba ami nélkül nem tud továbblépni az alkalmazás. Vagyis meg vagyunk lőve, az Office Mobile-t (legalábbis egyelőre) elfelejthetjük BB10-en. Na nem mintha bárki azt ígérte volna korábban, hogy bármilyen androidos app probléma nélkül fut a BlackBerry rendszerén -- sajnos a jelek szerint az Office Mobile azok közé tartozik, melyek használhatatlanok az emulációs módban.

Úgyhogy marad az eddig járt út ami nem más mint a connect to Onedrive, és az előre telepített Documents to Go, már ha mindenképpen Microsoft cloud-ba szeretnénk menteni.

Bár a Microsoft ezzel a lépésével egyértelműen nyit a többi platform felé, az Office igazi ereje mégis csak Windows környezetben tud igazán megmutatkozni és az a gyanúm, hogy ez még egy jó darabig így is lesz.</p