Év Internetes Kereskedője Díj 2017

Hogy a BlackBerry ma már mennyivel több, mint egyetlen okostelefon-márka a sok közül, azt jól érzékelteti a hétfői nap egyik legfontosabb eseménye az iparágban: A cég az önvezető autók szoftverének továbbfejlesztésére hozott lére egy új kutató-fejlesztő központot a kanadai Ottawában. A központ megnyitása láthatóan óriási jelentőséggel bír a helyiek számára, legalábbis a megnyitón ott volt Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is, aki szerint ezzel Kanada lehet az önvezető autók egyik bölcsője úgy, hogy közben nincs jelentős autóipara. De akkor hogyan lehetséges mindez?

ontario_selfdriving.jpg

A válasz elég kézenfekvő, tekintve, hogy az önvezető autóknál a vezérlőszoftverek szerepe rendkívül felértékelődik, hiszen emberéletek múlhatnak egy hibás algoritmuson, vagy egy olyan biztonsági résen, melyen keresztül az autók felett átvehető az irányítás. A kanadai IT-iparági szereplők közül történetesen a BlackBerry rendelkezik jelentős autóipari tapasztalatokkal, hiszen a tulajdonában lévő atomstabil QNX rendszer már ma is autók tízmillióinak a fedélzeti számítógépén fut.

Az Ottawában nyílt új központ célja, hogy a QNX természetes evolúcióját támogassa és általában véve felgyorsítsa az önvezető autók megjelenését. És persze ha már így alakult, lehetőleg minél több önvezető autót vezéreljen QNX. Ez egyébként most egy őrülten népszerű szegmense az IT-nak és az autóiparnak, úgyhogy nem véletlen, hogy a kanadai állam hathatós vállveregetésével a BlackBerry is rálépett a gázpedálra.

Az önvezető autók tesztelése (sőt, bizonyos helyeken értékesítése) amúgy már javában zajlik, az első QNX-es prototípus is nemrég kapta meg az engedélyt a publikus úthálózat használatára a kanadai közlekedési minisztréiumtól, aztán persze más kérdés, hogy miután a technológia rendelkezésre áll, világszinten milyen jogi akadályokat kell majd leküzdeni ahhoz, hogy az utakon nagy számban roboghassanak ezek a járgányok.

A BlackBerry által idestova hat éve felvásárolt QNX bizonyos szempontból valódi főnyeremény a kanadai okostelefon-gyártó számára. Bár a QNX-alapokra épülő BlackBerry 10 platform az eleinte meglehetősen komoly várakozások és az ígéretes képességek ellenére nem hozott áttörést, a QNX bizonyos formában ma is ott van több tízmillió autó fedélzeti számítógépén, a funkciókat pedig folyamatosan bővítik, hogy az autók egyre bonyolultabb vezérlését megfelelő színvonalon, 100% biztonsággal ellása a rendszer. Ez például az egyik legvadabb koncepció, ami már réginek is számít, hiszen 2014-ben mutatták be a CES-en.

Bár a fedélzeti számítógépek esetében maga a megjelenítés (vagyis a digitális műszerfal, vagy a középkonzol kijelzője) csak az egyik, még csak nem is feltétlenül a leglényegesebb részeleme a teljes rendszernek, mivel a vezető és az utasok jobbára csak ezzel találkoznak, ennek a frontendnek a továbbfejlesztésére is kell energiát szánni. A QNX erre hozta létre legújabb kezdeményezését, a Platform for Instrument Clustert, mely több framewörkön keresztül igyekszik megkönnyíteni az autógyártók dolgát annak érdekében, hogy ne csak mutatós, hanem megbízható is legyen a jövő műszerfala.

Előbbiről az OpenGL-alapú 2D és 3D ábrázolásra egyaránt alkalmas grafikus framework gondoskodik, míg a szoftveres framework többek közt képes különbséget tenni a (vezetés szempontjából) kritikus, és kevésbé kritikus műszerfaljelzések között. Így semmilyen körülmények között nem fordulhat például elő, hogy a fedélzeti számítógépen futó navigációs rendszer szoftvere összeakadjon mondjuk egy kilométeróra, vagy a fordulatszám kijelzést vezérlő komponenssel.

A QNX egyébként számos más platformmal ellentétben nem napjainkban szagolt bele az autóipar benzingőzös levegőjébe: a szoftvercég 2009 óta fejleszt fedcomp-rendszereket, többek közt olyan gyártóknak, mint az Audi, a Corvette, az Alfa Romeo vagy éppen a Jaguar. Jelenleg mintegy 60 millió autó fedélzeti számítógépét vezérli QNX, az új platform révén pedig ez a szám a jövőben alighanem tovább nő majd.

Harmincöt év alatt rengeteg minden történt az informatikában, legalábbis ha én visszatekintek 1980-ra, legfeljebb a Commodore-korszakot, meg a Videoton TV-computert tudom felidézni, ezeken pedig már jócskán túlhaladtunk, minden szempontból. Ki gondolná, hogy a modern mobiltechnológiák, mobilos operációs rendszerek alapjait (is) ezekben az években tették le? Itt van például a QNX nevű, mikrokernel-alapú operációs rendszer, melyet két műszaki egyetemista srác kezdett el fejleszteni 35 éve, és ami most nukleáris erőművektől kezdve autók tízmillióin át a BlackBerry 10-es készülékekig milliónyi eszköznek nyújt működési alapot.

dan-dodge.jpg

A QNX egyik atyja, Dan Dodge éppen a héten jelentette be, hogy 35 évnyi munka után most már úgy érzi, ideje elengedni a projektet, így az egyik alapító most otthagyja az időközben a BlackBerry kezébe került, és annak leányvállalataként működő QNX Software Systems-szet. Mielőtt még megindulnának a spekulációk Dodge szélnek eresztéséről, a vezető saját döntéséből távozott, pontosabban miután eldöntötte, hogy nyugdíjazza magát, meghívott mindenkit, akit csak ismert a QNX-nél és csinált egy "jó kis búcsúparit".

Hogy a partin ott volt-e John Chen, arról nem szólnak a híradások, mondjuk remélem legalább egy csemegekosarat küldött a BlackBerry hongkongi származású elnök-vezérigazgatója Dodge-nak, hiszen a kanadai cég ennyivel minimum tartozik neki - pláne, ha igazak azok a híresztelések, melyek szerint már javában készül az első, QNX-alapú androidos mobil Chenék boszorkánykonyhájában...

Jó pihenést Dan, és kösz a PlayBookot meg a BB10-et!

Via Globe and Mail.

Címkék: blackberry qnx

A BlackBerry és az Android összebútorozásáról szóló legkülönfélébb pletykákat olvasva már egy ideje John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatójának alábbi, júniusi nyilatkozata cseng a fülemben:

"Kizárólag biztonságos telefonokat gyártunk, és a BlackBerry a legbiztonságosabb telefon. Ha megtaláljuk a módját annak, hogy biztonságossá tegyünk egy androidos telefont, akkor olyant is fogunk gyártani."

Márpedig mostanra gyakorlatilag nyílt titok, hogy a BlackBerrynek lesz egy vagy több androidos telefonja, szóval Chenék valahogy csak megtalálták a módját annak, hogy biztonságosabbá tegyék az Androidot.

A neten már erre is gyártódtak teóriák, az egyik legérdekesebb ezek közül kétségtelenül az, hogy a BlackBerry a Google-lal karöltve nemes egyszerűséggel lecseréli az Android operációs rendszer alapjait képező Linuxot (pontosabban a linux-kernelt) a kanadaiak tulajdonában lévő QNX operációs rendszerre (mikrokernelre). Laikus szemmel nézve egy nagyjából azzal egyenértékű, mintha egy autó motorját lecserélnék dízelről hibridre, anélkül, hogy a jármű külsejéhez hozzányúltak volna. Ezen az analógián elindulva ez egy közönséges androidos mobilnak látszik, de lehet, hogy a látszat csal:

venice_android.png

És akkor innen következzen a kevéssé laikus megközelítés: Az Android alapjául jelenleg szolgáló, módosított Linux és a BlackBerry által 2010-ben felvásárolt QNX gyökeresen más felépítésű operációs rendszerek, már kernelszinten, vagyis az alapokat tekintve. Míg az Android egy módosított, monolítikus Linux-kernelre épül, addig a QNX mikrokernel-alapú operációs rendszer, azaz eredendően alkalmasabb lehet mobileszközökön való használathoz (erről később). Mindez nagy mértékben meghatározza azt, hogy a rendszer mennyire könnyen védhető meg a legsúlyosabb, kernelszintű támadásoktól, melyek végeredményben oda vezethetnek, hogy egy rosszindulatú támadó akár a teljes kontrollt átveszi az eszköz felett.

Tegnap végre olyasmit láttam a tévében, amit elég régóta nem: jó Formula 1-es versenyt. Mondom ezt úgy, hogy pusztán a végeredményt tekintve teljes mértékben papírforma-győzelem született, vagyis megint az a két faszi állt fel a dobogóra egy kis piros díszítéssel, akiknek egy bazi nagy BlackBerry-logó virít az overallján. Most először az évben ráadásul egy új szponzorfelirat is került a Mercikre, a pilóta nyakvédőjének két oldalára.

qnx_merci.jpg

A BlackBerry tulajdonába tartozó QNX reklámozása mondhatni tök kézenfekvő egy F1-es autón, hiszen a többek közt a BlackBerry 10 alapjait is adó operációs rendszer mára állítólag már 60 millió gépjármű fedélzeti számítógépét is hajtja egyben -- noha arról nem szól a fáma, hogy ebbe Formula 1-es autók beletartoznak-e, de gyanítom inkább nem. Ez egyébként nem egészen a véletlen műve és még csak nem is feltétlenül a BlackBerry ügyes sales-es emberein múlt, sokkal inkább azon, hogy a QNX annyira bombabiztos rendszer, hogy az autóipar már-már túlzásnak tekinthető biztonsági sztenderdjeit teljes mértékben kiszolgálja. Végtére is ha valami biztonságosan elműködtet egy atomerőművet, akkor egy autót is el fog.

Tudom-tudom, ettől (meg úgy általában a BlackBerry-szponzorizációnak köszönhetően) még nem fog több BlackBerry fogyni, de ez az egyszerű, hárombetűs szponzori felirat jól érzékelteti a BlackBerry több lábon állását, különösen annak ismeretében, hogy pár versennyel ezelőtt még a "Passport" meg a "Classic" feliratok virítottak ugyanott a Mercedeseken.

Via @JohnChen

Szerinted a BlackBerry elavult? Na és a 2015-ös Audi TT? Pedig mindkettőn ugyanaz a szoftver fut.

A QNX nevű operációs rendszer neve alighanem jóval kevesebbek számára cseng olyan ismerősen, mint a Windows, vagy akár az Android/iOS, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne eszközök tízmillióiban ott a motorháztető alatt - és ezt most akár lehet a szó legszorosabb értelmében is érteni.

Az egykoron kifejezetten kritikus rendszerek (az angol ezt hívja mission criticalnak), úgy mint például atomerőművek vezérlésére fejlesztett rendszerről, illetve az azt fejlesztő cégről viszonylag kevesen tudják, hogy a BlackBerry 2010-ben szőröstül-bőröstül felvásárolta, majd ez az rendszer lett az újabb BlackBerryken futó BlackBerry 10 mobilos operációs rendszer alapja is.

tt_virtual_cockpit.jpg

Most pedig arról adott ki közlemény a Las Vegas-i CES alkalmával a QNX, hogy immár 50 millió autó fedélzeti rendszere használja a megoldást, ezzel a BlackBerry tulajdonában lévő OS piaci részesedése 50 százalék feletti. A QNX-et, illetve a QNX Neutrinót ma megközelítőleg 40 autógyártó, illetve fedélzeti szórakoztatóelektronikai cuccokat gyártó cég építi be különféle járműveibe vagy megoldásaiba.

Így például a 2015-ös Audi TT virtuális műszerfalát (lásd fent), illetve a Mercedes-Benz S-osztály kupéban található szórakoztatóelektronikai központot is a QNX hajtja meg, de nemrég váltott Microsoftról QNX-re a Ford, illetve Volkswagen és az LG is éppen a CES-en jelentette be, hogy partneri megállapodást köt a kanadaiakkal.

A QNX partnerkörébe a fentieken túl olyan autóipari "senkiháziak" tartoznak még, mint a BMW, a Chrysler, a Honda, a Jaguar, a Porsche vagy éppen a Toyota. Vagyis komoly esély van rá, hogy ha ebben az évtizedben veszel új autót, akkor abban is ott lesz valamilyen formában egy kicsike BlackBerry.