Harmincöt év alatt rengeteg minden történt az informatikában, legalábbis ha én visszatekintek 1980-ra, legfeljebb a Commodore-korszakot, meg a Videoton TV-computert tudom felidézni, ezeken pedig már jócskán túlhaladtunk, minden szempontból. Ki gondolná, hogy a modern mobiltechnológiák, mobilos operációs rendszerek alapjait (is) ezekben az években tették le? Itt van például a QNX nevű, mikrokernel-alapú operációs rendszer, melyet két műszaki egyetemista srác kezdett el fejleszteni 35 éve, és ami most nukleáris erőművektől kezdve autók tízmillióin át a BlackBerry 10-es készülékekig milliónyi eszköznek nyújt működési alapot.

dan-dodge.jpg

A QNX egyik atyja, Dan Dodge éppen a héten jelentette be, hogy 35 évnyi munka után most már úgy érzi, ideje elengedni a projektet, így az egyik alapító most otthagyja az időközben a BlackBerry kezébe került, és annak leányvállalataként működő QNX Software Systems-szet. Mielőtt még megindulnának a spekulációk Dodge szélnek eresztéséről, a vezető saját döntéséből távozott, pontosabban miután eldöntötte, hogy nyugdíjazza magát, meghívott mindenkit, akit csak ismert a QNX-nél és csinált egy "jó kis búcsúparit".

Hogy a partin ott volt-e John Chen, arról nem szólnak a híradások, mondjuk remélem legalább egy csemegekosarat küldött a BlackBerry hongkongi származású elnök-vezérigazgatója Dodge-nak, hiszen a kanadai cég ennyivel minimum tartozik neki - pláne, ha igazak azok a híresztelések, melyek szerint már javában készül az első, QNX-alapú androidos mobil Chenék boszorkánykonyhájában...

Jó pihenést Dan, és kösz a PlayBookot meg a BB10-et!

Via Globe and Mail.

Címkék: blackberry qnx

A BlackBerry és az Android összebútorozásáról szóló legkülönfélébb pletykákat olvasva már egy ideje John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatójának alábbi, júniusi nyilatkozata cseng a fülemben:

"Kizárólag biztonságos telefonokat gyártunk, és a BlackBerry a legbiztonságosabb telefon. Ha megtaláljuk a módját annak, hogy biztonságossá tegyünk egy androidos telefont, akkor olyant is fogunk gyártani."

Márpedig mostanra gyakorlatilag nyílt titok, hogy a BlackBerrynek lesz egy vagy több androidos telefonja, szóval Chenék valahogy csak megtalálták a módját annak, hogy biztonságosabbá tegyék az Androidot.

A neten már erre is gyártódtak teóriák, az egyik legérdekesebb ezek közül kétségtelenül az, hogy a BlackBerry a Google-lal karöltve nemes egyszerűséggel lecseréli az Android operációs rendszer alapjait képező Linuxot (pontosabban a linux-kernelt) a kanadaiak tulajdonában lévő QNX operációs rendszerre (mikrokernelre). Laikus szemmel nézve egy nagyjából azzal egyenértékű, mintha egy autó motorját lecserélnék dízelről hibridre, anélkül, hogy a jármű külsejéhez hozzányúltak volna. Ezen az analógián elindulva ez egy közönséges androidos mobilnak látszik, de lehet, hogy a látszat csal:

venice_android.png

És akkor innen következzen a kevéssé laikus megközelítés: Az Android alapjául jelenleg szolgáló, módosított Linux és a BlackBerry által 2010-ben felvásárolt QNX gyökeresen más felépítésű operációs rendszerek, már kernelszinten, vagyis az alapokat tekintve. Míg az Android egy módosított, monolítikus Linux-kernelre épül, addig a QNX mikrokernel-alapú operációs rendszer, azaz eredendően alkalmasabb lehet mobileszközökön való használathoz (erről később). Mindez nagy mértékben meghatározza azt, hogy a rendszer mennyire könnyen védhető meg a legsúlyosabb, kernelszintű támadásoktól, melyek végeredményben oda vezethetnek, hogy egy rosszindulatú támadó akár a teljes kontrollt átveszi az eszköz felett.

Címkék: biztonság elemzés blackberry qnx bb10 anrdoid

Tegnap végre olyasmit láttam a tévében, amit elég régóta nem: jó Formula 1-es versenyt. Mondom ezt úgy, hogy pusztán a végeredményt tekintve teljes mértékben papírforma-győzelem született, vagyis megint az a két faszi állt fel a dobogóra egy kis piros díszítéssel, akiknek egy bazi nagy BlackBerry-logó virít az overallján. Most először az évben ráadásul egy új szponzorfelirat is került a Mercikre, a pilóta nyakvédőjének két oldalára.

qnx_merci.jpg

A BlackBerry tulajdonába tartozó QNX reklámozása mondhatni tök kézenfekvő egy F1-es autón, hiszen a többek közt a BlackBerry 10 alapjait is adó operációs rendszer mára állítólag már 60 millió gépjármű fedélzeti számítógépét is hajtja egyben -- noha arról nem szól a fáma, hogy ebbe Formula 1-es autók beletartoznak-e, de gyanítom inkább nem. Ez egyébként nem egészen a véletlen műve és még csak nem is feltétlenül a BlackBerry ügyes sales-es emberein múlt, sokkal inkább azon, hogy a QNX annyira bombabiztos rendszer, hogy az autóipar már-már túlzásnak tekinthető biztonsági sztenderdjeit teljes mértékben kiszolgálja. Végtére is ha valami biztonságosan elműködtet egy atomerőművet, akkor egy autót is el fog.

Tudom-tudom, ettől (meg úgy általában a BlackBerry-szponzorizációnak köszönhetően) még nem fog több BlackBerry fogyni, de ez az egyszerű, hárombetűs szponzori felirat jól érzékelteti a BlackBerry több lábon állását, különösen annak ismeretében, hogy pár versennyel ezelőtt még a "Passport" meg a "Classic" feliratok virítottak ugyanott a Mercedeseken.

Via @JohnChen

Címkék: mercedes f1 qnx formula-1

Szerinted a BlackBerry elavult? Na és a 2015-ös Audi TT? Pedig mindkettőn ugyanaz a szoftver fut.

A QNX nevű operációs rendszer neve alighanem jóval kevesebbek számára cseng olyan ismerősen, mint a Windows, vagy akár az Android/iOS, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne eszközök tízmillióiban ott a motorháztető alatt - és ezt most akár lehet a szó legszorosabb értelmében is érteni.

Az egykoron kifejezetten kritikus rendszerek (az angol ezt hívja mission criticalnak), úgy mint például atomerőművek vezérlésére fejlesztett rendszerről, illetve az azt fejlesztő cégről viszonylag kevesen tudják, hogy a BlackBerry 2010-ben szőröstül-bőröstül felvásárolta, majd ez az rendszer lett az újabb BlackBerryken futó BlackBerry 10 mobilos operációs rendszer alapja is.

tt_virtual_cockpit.jpg

Most pedig arról adott ki közlemény a Las Vegas-i CES alkalmával a QNX, hogy immár 50 millió autó fedélzeti rendszere használja a megoldást, ezzel a BlackBerry tulajdonában lévő OS piaci részesedése 50 százalék feletti. A QNX-et, illetve a QNX Neutrinót ma megközelítőleg 40 autógyártó, illetve fedélzeti szórakoztatóelektronikai cuccokat gyártó cég építi be különféle járműveibe vagy megoldásaiba.

Így például a 2015-ös Audi TT virtuális műszerfalát (lásd fent), illetve a Mercedes-Benz S-osztály kupéban található szórakoztatóelektronikai központot is a QNX hajtja meg, de nemrég váltott Microsoftról QNX-re a Ford, illetve Volkswagen és az LG is éppen a CES-en jelentette be, hogy partneri megállapodást köt a kanadaiakkal.

A QNX partnerkörébe a fentieken túl olyan autóipari "senkiháziak" tartoznak még, mint a BMW, a Chrysler, a Honda, a Jaguar, a Porsche vagy éppen a Toyota. Vagyis komoly esély van rá, hogy ha ebben az évtizedben veszel új autót, akkor abban is ott lesz valamilyen formában egy kicsike BlackBerry.

Címkék: qnx autóipar fedélzeti számítógép

Nem is olyan rég még a CD-váltós autóhifi volt a menő az igazán drága kocsikban, amihez képest valósággal már űrtechnikának számít az, amit egy-egy autógyártó manapság fedélzeti számítógép néven felmutat egy-egy full-extrás kiszerelésben. A Ford éppen tegnap rántotta le a leplet legújabb autóinformatikai rendszeréről, a Sync 3-ról, ami sokkal szebb, sokkal könnyebben használható és sokkal gyorsabb, mint az előző verziók. És a Microsoft platformja helyett a BlackBerry tulajdonában lévő QNX-re épül.

sync3.jpg

A váltás valószínűsíthető oka, hogy a Fordnak elege lett a panaszokból, és amikor már azért nem vesznek meg egy autót, mert a fedélzeti számítógép annyira szar, hogy a sofőrnek felmegy a vérnyomása tőle (ami egy szint felett tudvalevőleg nem egészséges autóvezetés közben), akkor ideje elgondolkodni a rendszer teljes átalakításán. Márpedig a Microsoft Auto-ra épülő Sync 2, illetve a korábbi verziók pont ilyenek voltak, a felület bénán nézett ki, logikátlan volt az elrendezése ráadásul lassú is volt az egész.

A Sync 3 a tegnapi beszámolók alapján ehhez képest ég és föld, a fedélzeti informatikai rendszer gyorsan, azonnal teszi a dolgát, gyakorlatilag úgy működik a rendszer, mint egy jobb tablet. Mint minden esetben, itt is az alapoknak köszönhető mindez, a QNX-et márpedig gyakorlatilag erre találták ki (meg a BlackBerry 10-hez, meg atomreaktorok vezérléséhez), nem véletlen, hogy más autógyártók is látnak benne fantáziát. 

A Ford Sync új verziója a 2015-ös modellekben jelenik meg először, valószínűleg Európában is választható lesz majd ez az extra a kompakt egyterűktől kezdve.

Via TechChrunch.

Címkék: ford sync qnx fedélzeti számítógép

Ma már az életünk mindennapjaira kihatással lévő berendezések túlnyomó többségét bonyolult, vagy kevésbé bonyolult áramkörök vezérlik, melyeket -- különösen a kritikus feladatokat ellátó rendszerek esetén - atomstabil operációs rendszerekkel látnak el. Kivéve persze azokat az ATM-eket, melyeken még mindig Windows XP fut. 

ge_turbina.jpg

Könnyen belátható, hogy miért fontos a szoftver stabilitása mondjuk egy atomerőműnél, vagy akár egy szélturbinánál is -- ezekből az egyébként rendkívül környezetbarátnak tekintett energiatermelőkből a General Electric látja el a piac nagy részét. A turbinákhoz pedig nem más biztosítja a szoftvert, mint a BlackBerry. A kanadai cégé ugyanis 2010 óta a QNX operációs rendszer, mely a már említett atomerőmű-vezérlő rendszerek, szélturbinák, illetve újabban gépkocsik mellett egyebek mellett a BB10-es okostelefonok rendszerének az alapját is képezi.

ge_turbina_box.jpg

Ennél jobban szerintem semmi sem érzékelteti azt, hogy az új BlackBerryk mennyire nem játékszerek, illetve mennyire lehet rájuk számítani a mindennapi munka során. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ezekkel a telefonokkal soha ne lennének problémák, de soha ne feledjétek az örök kőműves-bölcsességet: minden egy jó alapnál kezdődik.

Via BerryFlow.

Címkék: qnx szélturbina general electric bb10