Úton-útfélen belebotlok mostanában olyan cikkekbe, vagy egyszerűen csak véleményekbe az interneten, melyek azt taglalják, hogy a BlackBerry mennyire nem bír zöld ágra vergődni a mobilszolgáltatókkal. Nyilván a magyar piacra ez a jelenség bizonyos szempontból mindig is jellemző volt, de a jóval nagyobb országokban is tipikus, hogy az új modellek nem kaphatók, vagy ha kaphatók is, el vannak dugva a sarokba, bengáli nyelvre van állítva a menüjük, a bolti alkalmazott inkább letagadja a létezésüket, a megkérdezett fejesek pedig csak csóválják a fejüket, ha a BlackBerryről van szó.

Most éppen a CNET-nek nyilatkozott egy ilyen fejes az AT&T-től (aki nem tudná, Amerika egyik legnagyobb mobilszolgáltatójáról van szó), hogy hát a PRIV-et bizony nagyon nem veszik, illetve ha veszik is, tömegével hozzák őket vissza. Ha ez nem lenne elég, ugyanezen a napon lehozta a CrackBerry, hogy a T-Mobile állítólag befejezte a PRIV értékesítését a weboldalán. Ebből pedig hát egyenesen következik, hogy a PRIV egy rakás szar, vagy ha nem szar, akkor drága. Vagy ha úgy tetszik, drága szar.

Pedig csak akarni kéne eladni.

Tudom, én csak a mundér becsületét védem, és különben is, elfogult vagyok, de azért van némi rálátásom a mobiltelefon-piacra, meg többek előtt nem titok, hogy jómagam is árulok szolgáltatófüggetlen BlackBerryket a vállalkozásomon, a BerryBolton keresztül. A saját tapasztalataim pedig valahogy nem azt mutatják, amit a szolgáltatók láttatni szeretnének. Vagyis a PRIV hosszú évek óta a legsikeresebb csúcskategóriás BlackBerry, a visszaküldési ráta pedig gyakorlatilag nem létezik ennél a modellnél.

t-mo-priv-launch.jpg

A nyílt piaci és a szolgáltatói értékesítés persze ég és föld, pláne Észak-Amerikában. A szolgáltatók ma jól felfogott érdekükben csak azokhoz a gyártókhoz, azokhoz a modellekhez nyúlnak, melyektől tuti siker várható, ha pedig a többiek akarnak valamit, akkor legyenek szívesek kinyitni a pénztárcájukat, lehetőleg minél nagyobbra. Majd akkor lesz kiemelt elhelyezés a shopban, értékesítés ösztönzés az eladóknak, óriásplakát, bemutatóvideó meg tévéreklám. Meg akciós, nulla forintos fogyasztói ár két év rabsággal hűséggel. Nincs ezzel egyébként semmi baj, a kereskedelmi láncoknál ez a gyakorlat évtizedek óta jelen van, úgy hívják, hogy polcpénz.

Jó, azért valahol a BlackBerry felelőssége is tetten érhető ebben a kérdésben, hiszen ha akarná a cég, költhetne marketingtámogatásra, vagy nagyon leegyszerűsítve akár saját reklámra. Csakhogy a gyártó korábban egyáltalán nem erre szocializálódott (hanem Apple módjára inkább szeretett diktálni a szolgáltatóknak), mire meg rájött a vezetés, hogy kéne erre egy kis lóvét tolni, alig maradt elkölthető marketingbüdzsé a kasszában.

Másrészt a szolgáltatók számára sokkal vonzóbb, eladhatóbb egy eszköz, ha valamilyen megkülönböztető szolgáltatás is eladható mellé. Évekkel ezelőtt ilyen volt a piacon teljesen egyedülálló BlackBerry internetszolgáltatás, mára azonban egy-két kivételtől eltekintve teljesen irrelevánssá vált az infrastruktúrának ezen része (egy könnycseppet a szemünk sarkában eltörölve emlékezzünk rá, hogy a BIS korszakban az adattömörítéssel a szolgáltatók mennyit spóroltak az akkor még szűkös kapacitáson).

A BlackBerry új értékesítési stratégiája ennek megfelelően nagyjából ugyanakkora, ha nem nagyobb hangsúlyt fektet a nyíltpiaci, ad abszurdum direkt értékesítésre, mint a szolgáltatói szegmensre. Ez egyébként kis túlzással nagyobb pálfordulás a cégnél, mint az Android felkarolása, öt évvel ezelőtt ugyanis szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a BlackBerry kimegy a nyílt piacra és csak olyan tessék-lássék szinten van ott a mobilszolgáltatóknál.

Szokás még a BlackBerryt az árazás miatt is ostorozni. Oké, a PRIV valóban nem olcsó, de érdemes azért még az alábbiakat figyelembe venni: Egyrészt minél kisebb volumenben állít elő a bérgyártó valamit, annál többe kerül a termék a megrendelőnek (jelen esetben a BlackBerrynek), azon keresztül pedig a vásárlónak. Másrészt meg tudomásul kell venni, hogy nem az a célja John Chen elnök-vezérigazgatónak, hogy a régi időket idézve mindenkinek a kezében BlackBerryt lásson, hanem az, hogy a hardverértékesítés profitot termeljen. Itt egyébként kétségtelenül egy nagyon vékony mezsgyén jár a vállalat, de Chen szerint ezt a célt egyáltalán nem lehetetlen elérni.

Szóval szerintem a mobilszolgáltatók pontosan látják, hogy a BlackBerryk jóval a piaci átlag feletti műszaki színvonalú mobilkészülékek, csak közben kicsit átalakult a világnézetük, amibe már nem feltétlenül fér bele a niche. De nem baj, legalább nagyobb tér jut azoknak, akik így is látnak (üzleti) lehetőséget a márkában.

Szinte egy örökkévalóságnak tűnt az az időszak, mely az idei Mobile World Congress és november eleje között eltelt - ha emlékeztek rá, még tavasz sem volt, amikor a BlackBerry először mutogatta a PRIV-et, vagy ahogy akkor kódnevén emlegették, a Venice-t a nagyérdeműnek. Akkor még szó sem volt Androidról, most már ezen is túlvagyunk, a PRIV androidos lesz, bárki bármi ellentéteset képzelt, képzel még most is, vagy mondott a témában. És péntektől kapható -- legalábbis az Egyesült Államokban.

A PRIV elsők közt a BlackBerryvel tradicionálisan jó viszonyt ápoló AT&T-nél jelenik majd meg, ami hol az USA legnagyobb, hol a második legnagyobb szolgáltatója, és jellemző rá, hogy szereti az exkluzivitást. A BlackBerry ebben amúgy korábban olyannyira partner volt, hogy még egy exkluzív, csak az AT&T ügyfelei számára dedikált Passportot is készített, de a PRIV esetében ilyenről szó sincs, a telefon mondhatni teljesen sztenderd, ha nem számítjuk az aprócska AT&T logót a hátlapján.

Az AT&T egy egész hosszú és részletes bemutatóvideót is forgatott a PRIV-ről, benne olyan alapfunkciók, tulajdonságok ismertetésével, mint a BlackBerry Hub, a BlackBerry saját naptáralkalmazása, a DTEK vagy éppen kamera, a kijelző, netán az akkumulátor. Nem lehet nem észrevenni amúgy a videón az erős business-irányultságot, hiába a Google Play Store, ez a telefon bizony nem játék, sőt, még az Android for Work is szóba kerül a bemutató végén, ami igazán ritkaság a hasonló témájú anyagokban.

A BlackBerry PRIV amúgy 249 dollárba kerül két év hűségvállalás mellett a szolgáltatónál, ezt az árcédulát arrafelé amúgy eléggé fullos telefonokra aggatják csak rá (van ennél olcsóbb iPhone, de drágább Samsung Galaxy okostelefon is).

Azt egyelőre nem tudni, hogy a  PRIV magyarországi szolgáltatók kínálatában elérhető lesz-e, de feltételezhetően a T-Systems üzleti ügyfelei némi várakozást követően hozzájuthatnak majd, akárcsak a többi, kurrens BlackBerryhez.

Akinek már az előző évtizedben is BlackBerryje volt, talán emlékszik rá, hogy akkoriban szinte kizárólag mobilszolgáltatókon keresztül, netán a használtpiacon lehetett hozzájutni az aktuális BlackBerry-modellekhez. Ez akkor volt, amikor a cég még virágkorát élte, és az összes BlackBerry-felhasználó prémium ügyfélnek számított, mert rendszerint sokkal aktívabban használta a készülékét, mint bármelyik másik előfizető -- már akkor, amikor más gyártóknál legfeljebb a színes kijelző számított értéknövelő tényezőnek. A BlackBerrykhez ráadásul speciális előfizetést is kellett kötni, szintén a szolgáltatókon keresztül, az üzlettel pedig végül mindenki jól járt, így jött létre az operátorok és a kanadai gyártó példátlanul boldog és harmonikus frigye. Aztán történt valami...

divorce.jpg

Ez a valami az okostelefon-piac drámai átalakulása volt, ami gyakorlatilag az összes korábbi nagy szereplőt (a BlackBerry mellett ilyen pl. a Nokia, vagy a Motorola is) válságos helyzetbe taszította. Nem mondom, hogy részben nem a cégek saját hibájából, de mostanra tulajdonképpen mindegy is ez, a lényeg, hogy a házasság felbomlott, a szolgáltatók számára a BlackBerry mostanra gyakorlatilag irreleváns szereplővé vált. Ez pedig nem annyira jó hír az új csúcsmodell, a Passport rajtja kapcsán sem.

A készülék szerdai rajtjakkor a BlackBerry összesen két partnerszolgáltatót jelentett be, az egyik az amerikai AT&T, a másik a kanadai Telus. Igaz, hogy a legtöbb gyártó egy-egy csúcsmodell rajtja során exkluzív forgalmazási szerződéseket köt bizonyos szolgáltatókkal, de azért én semmiképpen nem tartom jó jelnek, hogy szó sem volt például CDMA-hálózatokhoz készült típusról, ami néhány százmillió előfizetőt egyből kizár a potenciális vásárlói körből. Vagy például egyetlen európai szolgáltatópartnert sem említett a BlackBerry a rajt után. Európában ezért - legalábbis a legelején - a legtöbb országban marad a nyílt piaci beszerzés, vagyis ahogy a napokban több helyen feltűnt már, a Media Markt, meg az Amazon és társai - előbbit  egyébként kifejezetten méltatlannak tartom egy ilyen stílű termékhez (nekem legalábbis nehezen fér meg egy fedél alatt a csúcstelefon meg a porszívó, de lehet csak én vagyok túl sznob).

Ma már ha kiemelt figyelmet akarsz egy operátortól, érts kirakatba, netán színes-szagos prospektusba akarsz kerülni, keményen perkálnod kell...

Emlékszem, amikor 2011 őszén Amszterdamban jártam, akkortájt jelent meg éppen a BlackBerry 9900 a boltokban -a város teli volt plakátolva a telefonnal, a mobilszolgáltatók kirakatában pedig mindenhol kiemelt fókuszt kapott a készülék. Ilyesmiről most valószínűleg szó sem lesz, hiszen ma már ha kiemelt figyelmet akarsz egy operátortól, érts kirakatba, netán színes-szagos prospektusba akarsz kerülni, keményen perkálnod kell, kicsit úgy, mint amikor polcpénzt fizetsz a TESCO-nak. A BlackBerry pedig most nincs feltétlenül abban a helyzetben, hogy ezen a téren versenyezzen például a Samsunggal, amely képes gyakorlatilag a fél üzletet reklámfelületként megvenni a szolgáltatótól.

Az itthoni helyzet egyébként ha lehet mindennél csüggesztőbb. A szolgáltatóknál gyakorlatilag már nem létezik a BlackBerry, bár hozzáteszem, a cég ereje teljében sem voltak különösebben motiváltak az operátorok abban, hogy raklapszámra szórják ki a drága BlackBerryket az ügyfeleknek. De nem igaz, hogy nem próbálták, a Vodafone korábban a Stormmal és a Curve-ökkel egyaránt próbálkozott (hatalmas bukta volt mindkét termékvonal itthon), a Telekom pedig gyakorlatilag minden prémium üzleti ügyfélnek BlackBerryt nyomott a kezébe.

És hogy mit terveznek a Passporttal a hazai szolgáltatók? Azt kitűnően jellemzi a Mobilaréna egyik topikjából kiragadott hozzászólás, amiben a szolgáltatóknak Facebookon elküldött kérdésre adott válaszait szedte össze egy fórumozó, kovike:

Telekom HU: Kedves Gábor! Ennek a típusnak a forgalmazása nem várható kínálatunkban. Reméljük, hogy találsz másik, igényeidnek megfelelő modellt a termékeink között.

Vodafone Hungary: Szia Gábor! Erről jelenleg nincs információnk, honlapunkon jelezzük a kínálatunkba érkező új készülékeket, azt érdemes tudni, hogy jelenleg üzleti ügyfeleink számára érhetőek el a BlackBerry típusú telefonok. --- azt érdemes tudni, hogy jelenleg üzleti ügyfeleink számára érhetőek el a BlackBerry típusú telefonok 

Telenor Hungary: Szia Gábor, arról, hogy a jövőben milyen készülékek fogják színesíteni a kínálatunkat, illetve mikor válnak elérhetővé, előre sajnos nem tudunk tájékoztatást adni. Érdemes továbbra is követned minket itt, Facebookon, valamint figyelemmel kísérned honlapunkat, így biztosan nem maradsz le az újdonságokról, alkalomadtán pedig #OnlineRendelés-re is lehetőséged nyílik, ingyenes kiszállítással: http://www.telenor.hu/mobiltelefonok/kereso

Ez tehát a nagy büdös helyzet itthon, bár hallottam már olyan hírt is, hogy a szolgáltatók részéről van érdeklődés a típus iránt, illetve konkrétan tudok róla, hogy a BlackBerrynek még mindig akadnak rajongói az operátoroknál. Csak sajnos nem feltétlenül ők a döntéshozók, és amíg egy mobilszolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese fontosabbnak tartja, hogy hatékony kommunikációs eszköz helyett menő divattelefonnal feszítsen, ez a helyzet nehezen is fog változni. 

Egy mobilszolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese fontosabbnak tartja, hogy hatékony kommunikációs eszköz helyett menő divattelefonnal feszítsen...

Azért némileg reménykeltő, hogy ha a Passport kvázi önerőből képes lesz sikereket elérni, amire az első pár nap eladásai alapján van esélye, talán az operátorok is más szemmel tekintenek majd (ismét) a BlackBerryre, bár a magyar helyzet kapcsán túl sok jóra nem számítok rövid távon.

Tudom, hogy ez most így nem lett egy túl lelkesítő poszt, pláne nem hétvégén, de azért annyit a magunk részéről biztosan ígérhetünk, hogy ha rajtunk múlik, nem maradtok Passport nélkül, a BerryBolt ugyanis biztosan árulni fogja a telefont. A mikor és a mennyiért még nekünk is kérdéses, de ha minden jól megy, egy-két hónapon belül bekerül a kínálatba a készülék, szóval karácsonyra jó eséllyel odakerülhet a (céges) fenyőfa alá. Kitartás, tezsvérek!

A múlt héten a RIM viszonylag ritkán megszólaló marketingigazgatója interjút adott az egyik internetes magazinnak -- ennek az interjúnak a fő mondanivalója nagyjából három pontban foglalható össze. Frank Boulben egyrészt beszélt arról, hogy hány új BlackBerry kerülhet forgalomba idén, nagyjából hogy áll a cég az alkalmazásokkal, valamint lesz-e szolgáltatóexkluzív ajánlat.

Kezdjük az utóbbival. Aki emlékszik anno az iPhone piacra kerülésére akár itthon, akár külföldön, az bizonyára fel tudja idézni az Apple korábbi stratégiáját, miszerint lehetőleg az összes országban exkluzív szolgáltatói partnert kell választani az értékesítéshez. Itthon a cég például a T-Mobile-t választotta, azóta viszont már a másik két operátornál is van Apple telefon. Az exkluzív szolgáltatói modellel más gyártók is bepróbálkoztak, jóval kisebb sikerrel, végső soron pedig kijelenthető, hogy az Apple-len kívül más nem tudta igazán sikerre vinni ezt a modellt.

verizon_bb10_3.jpg

Éppen ezért jó hír, hogy a RIM sem fog kivételezni egyetlen szolgáltatóval sem, vagyis az új BlackBerryk csak azoknál az operátoroknál nem lesznek ott, akik nem akarják árulni, feltételezhetően azért, mert a sales túl hülye ahhoz, hogy felfogja, mekkora potenciál rejlik a platformban. Nem baj, majd rájönnek idővel, hogy tévedtek. Egyébként a nyugati országokban a cégek sorra jelentik be, hogy árulni fogják az összes BB10-es telefont, így Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában már mindegyik szolgáltató közölte, hogy január 30-tól szolgál részletekkel az árusítás megkezdéséről.

Az új BlackBerryk számával kapcsolatban nem mondott semmi újat Boulben, aki az interjúban közölte, hogy idén várhatóan legalább hat BB10-es modell debütál. Ugyanezt mondta Thorsten Heins is még novemberben Johannesburgban, más kérdés, hogy továbbra sem tudjuk, hogy ezek két modell három-háromféle alteregója (CDMA, CDMA/GSM, GSM), vagy hat egymástól markánsan különböző modell.

Végezetül Boulben beszélt az alkalmazásokról is, ami szintén kritikus pontja a rajtnak. A marketingigazgató ígérete szerint a BB10 rajtjára 70 ezer alkalmazás áll majd készen, és a nagyobb piacokon legnépszerűbb 600 mobilalkalmazás 90 százaléka ott lesz a rajtkor a platformon. Elég bevállalós ígéretnek tűnik, ezután már csak arra vagyunk kíváncsiak, vajon mi lesz az a 10 százalék, ami kimarad.

Via FierceWireless.

A mostani poszt annak apropóján született, hogy a RIM a héten bejelentette, a Virgin Mobile UK csatlakozásával immár világszerte 42 mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a szolgáltatói számlázást az App Worldben történő vásárlások után. Jó nekik, vágjuk rá szinte azonnal, de vajon mi magyarok jól járnánk-e, ha a T-Mobile-nak vagy a Vodafone-nak, netán a Telenornak fizetnénk be az adott hónapban megvásárolt alkalmazás díját? Röviden igen is, meg nem is, de az ügy ennél azért kicsit bonyolultabb.

Ma az App Worldben háromféleképpen lehet fizetni, létezik bankkártyás tranzakció, a PayPal-t is be lehet vonni meg van az említett 42 szolgáltatónál egy olyan számlázási mód, mely kicsit hasonlít a parkolásidíj-fizetéshez, tehát igénybe veszünk egy szolgáltatást, vásárolunk valamit, aminek az árát a mobilszolgáltatónk egyszerűen hozzácsapja a havi számlánk összegéhez.

carrier_ billing_verizon.jpg

Persze mindez nem ilyen egyszerű, hiszen ahhoz, hogy ez létrejöhessen szigorú számviteli szabályoknak kell megfelelni, ráadásul nem árt, ha az alkalmazásboltot üzemeltető cég és a mobilszolgáltató rendszerei megfelelő módon össze vannak kötve. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen eset, hogy fizetünk egy alkalmazásért a szolgáltatónknak, csak éppen erről az App World adminisztrációs rendszere nem tud. Rosszmájú vélemények szerint márpedig az operátorok számlázási rendszereiben olykor eluralkodó káoszt ismerve erre komoly esély van.

Ezeket a rendszereket összelőni embert próbáló feladat, a hazai mobilcégeknek jelenleg bizonyára kisebb gondjuk is nagyobb ennél, hiába részesednének a vásárlás után, egyszerűen nincs akkora forgalom, ami indokolná a rendszer kiépítését. Még az sem elég indok, hogy bátrabban költünk akkor, ha nem vonják le azonnal a számlánkról az összeget, mivel ebben az esetben lényegében meghitelezik nekünk a mobilcégek az alkalmazás árát a havi számlafizetési határidőig.

A legnyomósabb érv azonban alighanem mégis az számunkra, hogy az App Worldből sokkal olcsóbban kapunk alkalmazást bankkártyával, vagy PayPal-lel fizetve, mintha egy mobilszolgáltató számlázná ki nekünk az összeget. Nem azért, mert a mobilszolgáltató direkt meg akar sarcolni, ennél sokkal prózaibb oka van: Aki vásárolt már tartalmat az App Worldben, láthatta, hogy az elektronikus számlát egy bizonyos Digital River S.á.r.l nevű cég állítja ki. Mit tesz a véletlen, nevezett cég Luxemburgban lett bejegyezve, ami azt jelenti, hogy jogosan terheli helyi forgalmi adóval a végösszeget.

Luxemburgban jelenleg 15 százalék áfát kell fizetni, míg itthon ugyanezt az áfakulcsot nyilvánvalóan nem alkalmazhatják a mobilszolgáltatók, helyette az EU-n belül jelenleg a legmagasabbnak számító 27 százalékos áfát kéne megfizetni. Nem hangzik bomba üzletnek, igaz?

A fentiek alapján szinte biztos, hogy a szolgáltatók itthon jó darabig kimaradnak az egész alkalmazásbolt-buliból, legfeljebb annyit tehetnek, hogy saját appjaikat betolják a piactérre. Ahogy erre van is néhány példa, igaz, BlackBerry-platformon mindmáig az egyetlen ilyen alkalmazás a T-Home Műsorújság.

Négy napja novembert írunk, és még mindig semmi konkrét hírünk nincs arról, hogy a RIM új, OS7-es BlackBerryjeit mikor kezdik el hivatalosan is forgalmazni itthon. Mielőtt valaki félreértené az előző mondatot, hivatalos forgalmazáson a szolgáltatói értékesítést értjük, nem pedig azt a modellt, amikor az importőr kártyafüggetlenként árul egy készüléket, miközben azon az O2 logója díszeleg bootolás közben.

Nade a lényeg, hogy közületek bizonyára mind többen várnak egyre türelmetlenebbül a Bold 9900, vagy éppen a Curve 9360, netán valamelyik új Torch hazai feltűnésére a T-Mobile, a Vodafone vagy a Telenor árlistáján. Bár ígéret soha nem hangzott el a megjelenési időket illetően, az újdonságok megjelenése kapcsán sokáig októberi dátumra számítottunk, végül ez a tippünk a mellékelt ábra szerint nem jött be.

Hogy ez mégis minek köszönhető, azt nem tudjuk (vannak, akik olyan szövevényes konspirációkat sejtenek a háttérben, miszerint az iPhone 4S miatt nem jelent meg időben a Bold 9900 - mi erre kevés esélyt látunk), mindenesetre folyamatosan próbálunk utánajárni annak, mikor várható, hogy ez a helyzet változik.

Amint megtudunk valamit, feltétlenül jelezzük, addig is kitartás, érdemes még várni!