Kicsit megszeppenve érzem magam, amikor a BlackBerry Passportról szóló BerryBlog-tesztbe belefogok, több okból kifolyólag is. Egyrészt az év legformabontóbb készülékét - ha csak egy rövid időre is - elsőként én próbálhattam ki széles e hazában, amit óriási megtiszteltetésnek érzek, és persze köszönet érte a BlackBerrynek. Másrészt pedig mostanra nagyjából minden nyugati lap írt már valamit a telefonról, ezzel pedig nehéz versenyezni, nehéz róla már újat mondani. Végül pedig, amikor ma visszaköltöztem a megszokott tepsifonomba, a Z30-ba, kicsit olyan érzés fogott el, mintha egy baromi izgalmas kalandtúráról értem volna haza.

Passport control

Az útlevél analógia tehát teljes mértékben áll, a Passport valóban egy új világba enged bebocsátást. Hiába volt már a kezemben tucatnyi QWERTY-s telefon, vagy ugyanennyi phablet, a Passport - mely e két formajegyet ötvözi - akkor is döbbenetesen kilóg a sorból. A készülék nem más, mint egy elképesztő tudatossággal megtervezett célszerszám, nem is okostelefon, egy hordozható számítógép, egy kisebbfajta csempe alapjára építve. Szépnek éppen nem mondanám, mégis szerethető, ha az ember megérti, hogy a Passport minden porcikájával alárendeli magát a felhasználónak. Lássuk sorjában!

passport1.jpg

A BlackBerry Passport bizony nagy telefon, ezt azt hiszem már az első benyomásokat leíró rövid tesztben is említettem. De mégsem használhatatlanul nagy. Két kézzel kellett fognom, akár gépelni akartam vele, akár csak a kijelzőn matatni. Mondjuk nagyjából mióta okostelefont használok, mindig két kézzel fogtam őket, én nem tudom, lehet, hogy túl kicsik a kezeim, vagy állandóan attól parázok, hogy máskülönben kiejtem a kezemből a cuccot. Az egykezes használat egyedül a tájkép-módnál, scrollozás közben működik, akkor viszont annyira jól, hogy ez volt az egyik olyan funkciója a telefonnak, amivel a legtöbb körülöttem lévő embert ámulatba ejtettem. És már csak azért sem használhatatlanul nagy, mert minden ellenkező híreszteléssel szemben elfér a farmerzsebben is, ráadásul kevésbé is lóg ki belőle, mint a magasságban jól megtermett, 5,5-6 hüvelykes phabletek.

Címkék: teszt blackberry passport

Tegnap a BlackBerry épphogy bejelentette az év legkülönlegesebb okostelefonját, a Passportot, máris megjelentek az interneten az első tesztek, rövidebb vagy hosszabb használati tapasztalatokat leíró cikkek (erről majd Jack Potata értekezik ha minden igaz). A BlackBerry jóvoltából ha nem is a bejelentés napján, de másnapján a BerryBlog is hozzájuthatott egy tesztkészülékhez, amiről természetesen részletes teszt lesz majd itt is, de addig is szeretnék néhány dolgot elmondani nektek erről az okostelefonról kéziszámítógépről, így pár órányi használat után, némi hőemelkedés közepette, hogy azért mégse irigyeljetek annyira.

Először is - MEGLEPETÉS! - , a Passport valóban nagy. Viszont tényleg elfér a zsebben. A picit több mint 90 milliméteres szélesség egyértelműen kétkezes használatra predesztinálja a BlackBestiát, már persze ha az ember gépelni is akar vele, nem csak weboldalakat meg e-maileket scrollozni. Az innovatív QWERTY-billentyűzet az eddigi tapasztalatok alapján bármilyen virtuális gombsort kenterbe ver, bár még kicsit szokni kell, hogy a space mindkét oldalán betűk vannak - viszont a szimbólumok és ékezetek kezelése könnyebb, mint vártam, a prediktív szójavaslatok felpöckölése érintéssel pedig az egyik legzseniálisabb funkció, amit valaha okostelefonban láttam.

passport_berryblog2_small.jpg

A Passport nehéz is, majdnem 20 dekát nyom, de felejtsétek el azt a hülyeséget, amit az angolszász oldalakon írtak: egyáltalán nem fejnehéz. A gépelés közben stabil a fogása, a virtuális gombok intiutív módon jelennek meg, így viszonylag hamar megszoktam ezt a hibrid gépelést, közben a készülék egy pillanatra sem akar kicsúszni a kézből. A magyar nyelvű bevitel mintha javult volna, a szójavaslatok pontosabbak, de lehet, hogy képzelődöm, mindenesetre egész ritkán kell csak korrigálnom és az ékezetes karaktereket sem kell előhívni olyan gyakran.

A készülék hatalmas kijelzőjének tényleg gyönyörű a képe, a nagyfelbontású panelen van bőven hely a grafikus és szöveges tartalomnak - néha az az érzésem, hogy kicsit túl sok is a hely, most például a betűméret átállításával kísérletezem, ami a jobb helykitöltés mellett úgy látom szemkímélőbb használatot is eredményez.

Nagyon remélem, hogy a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.3-as verziója arról lesz híres, hogy elindított egy folyamatot, ami az okoseszközöket és a megszokott, évek óta velünk lévő számítógépet az eddigi próbálkozásokhoz képest szorosabban összeköti. A Blend legalábbis egy olyan funkció, amire nagyon sokan rá fognak mozdulni nem csak a  meglévő és új BlackBerry-felhasználók körében, hanem más platformokról is. A PC-s kliens egyelőre még kicsit lassúcskának tűnik, de 1.0-s verzióról lévén szó ez bocsánatos bűn, cserébe minden kommunikáció szuperbiztonságos, pont-végpont közt végig 256-bites AES titkosítással zajlik. Akinek a szakzsargon nem mond semmit, az elégedjen meg annyival, hogy a két eszköz közt zajló adatforgalomba (ami egyébként Wi-Fi-n és mobilneten, valamint USB- mehet) senki nem tud belehallgatni.

Egyes cikkekben kritika érte a Passport teljesítményét is, amit nem is igazán értek, lévén a BlackBestia a ma elérhető egyik legnagyobb teljesítményű négymagos processzort kapta, meg 3 GB memóriát, ami még androidos mércével mérve is baromi sok. Én eddig nem futottam bele semmilyen lassulásba vagy más, teljesítményspecifikus problémába, de ígérem megpróbálom majd kihajtani a szuszt a tesztpéldányból, hátha sikerül megtörni. Na nem úgy, érted.

Szóval pár órányi használat után annyit tudok hirtelen mondani, hogy a BlackBerry Passport igenis méltónak tűnik az év egyik leginnovatívabb okostelefonja címre, aztán majd a hosszabb távú használat után meglátjuk, hogy ez a véleményem mennyire változik. Nem tudtam eddig kipróbálni érdemben a kamerát, nincs kikristályosodott képem az akkus üzemidőről sem, androidos appokat sem igazán nézegettem, de ami késik, nem múlik, olvassátok a BerryBlogot, és MINDENT meg fogtok tudni a BlackBerry újdonságáról! 

Ha pedig azt gondoljátok, hogy magamtól nem juthat eszembe minden a teszt során, írjátok le a kommentekben vagy az info@berryblog.hu e-mail címen, vagy a Facebookon, vagy a BBM-csatornánkon (jöhet Twitteren is persze - elképesztő sokszínű közösségi hálónk van, nem igaz?), hogy mire vagytok kíváncsiak.

Címkék: teszt blackberry passport berryblog

Pár hete indított sorozatomban azt a célt tűztem ki magam elé, hogy megmutatom nektek mi mindenben hatékonyabb egy BlackBerry, mint a konkurens készülékek többsége.

Tudsz telefonálni és mobilinternetezni egyszerre?

Erre a kérdésre minden okostelefon-tulaj zsigerből rávágja: persze! Biztos ez? Azért tegyél egy próbát, amikor nem az otthoni vagy munkahelyi Wi-Fi hálózaton lógsz éppen!

Az általam megkért iPhone tulajok egyikének sem sikerült a feladat. Mint kiderült nem véletlenül, hiszen még a „forradalmi” 5S sem képes rá.
Androidos telefonoknál kicsit árnyaltabb a kép, mert néhány készülék tényleg tudja, de sok esetében teljesíthetetlen a feladat. Az LG G2 volt, ami felhívta a figyelmem a problémára, ugyanis ismerősöm út közben kihangosítva próbálta megbeszélni a webszerkesztőjével a honlapon történt változásokat, amire esélye sem volt, mert beszélgetés közben egyszerűen nincs net a telefonján, így nem látta a produktumot. Első meglepetésem után kipróbáltam egy régebbi Motorolát, HTC one X-et és HTC Desire-t, azokon szintén nem volt net beszélgetés közben. A Nexus 3 és a Nexus 5 + Cyanogen mod esetében, tapasztalatom szerint semmi problémát nem okozott a párhuzamos használat.

A BlackBerry készülékeknél már-már unalmas a helyzet, ugyanis minden kezem ügyébe kerülő modellt teszteltem OS6-tól felfelé és természetesen hiba nélkül vették az akadályt. A BlackBerryk esetében, viszont nem elégedtem meg azzal, hogy hozzák a minimumot és egyből magasabbra tettem a lécet.:

Legyen egy hívás
és legyen, még egy
legyen, konferencia is
és legyen egy kis mobilnet
legyen egyszerre
és legyen kapcsolgatva, össze-vissza

És természetesen ne a Z30-as zászlóshajó, hanem a BlackBerry jelenlegi alapmodellje, a Q5 szenvedje el mindezt. A tesztről csináltam is egy kis összefoglaló videót.:

Zárszóként szeretném nyomatékosítani, hogy nem tartom csodának, vagy hatalmas teljesítménynek a Q5 videón látott produkcióját, sőt, szerintem ezt minden telefonnak minimum kellene hoznia. Egyszóval a BlackBerry, ebben az esetben, nem azért jobb a többieknél, mert nagyot alkotott ezzel a funkcióval, hanem, mert a konkurencia teljesít mélyen BlackBerry és az elvárható szint alatt!

Címkék: teszt video q5 bb10

Kezdeném azzal, hogy nagyon ideje letérdelem a sarokba arra a bizonyos kukoricára, amiért ennyit húztam ezt a posztot, de mentségemre szóljon, hogy ennek több, elég nyomós oka is van -- na nem mintha magyarázkodni akarnék. Mitagadás, a BlackBerry Z30, a kanadai okostelefon-gyártó csúcsmodellje tavaly októberben jelent meg a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.2-es verziójával egyetemben, azóta pedig tényleg elég sok víz lefolyt már a Dunán. Nagyjából a megjelenés óta használtam egy tesztpéldányt, aminek voltak, illetve vannak hibái, most viszont a Telekomnak hála sikerült végre beszerezni egy kereskedelmi darabot, amire persze már a vadonatúj, 10.2.1-es rendszer került. Ideje tehát bepótolnom a mulasztást, jöjjön a BerryBlog BlackBerry Z30 tesztje, vagy inkább élménybeszámolója!

Talán érdemes azzal indítani, hogy a Z30-nak az eddigi készülékek közül van a legkevésbé BlackBerry-fizimiskája, és nem csak azért, mert érintőkijelzős telefonról van szó. A csúcs-BlackBerry kis túlzással pont úgy néz ki, mint bármelyik Samsung vagy éppen LG csúcsmodell, ennek egyes kósza pletykák szerint részben az az oka, hogy a készüléket gyakorlatilag kizárólag Samsung alkatrészekből (kijelző, memória) rakták össze. Emellett a Z30 óriási telefon, még pont az a kategória, amit telefonnak illik nevezni, ami e felett van méretben, az már a mai divatos szóval élve phablet, vagyis a telefon és a tablet kereszteződéséből létrejött hibrid. 

P1100896.JPG

A Z30-ból eredetileg fehér és fekete példány is készült volna, végül csak a fekete-szürke változatot dobta piacra a BlackBerry, szerintem nem véletlenül: A telefon ebben a színkombinációban, a karbonszálas mintázatú, puha fogású hátlappal (ugyanolyan a hátlap, mint a Q10-é) kifejezetten elegáns lett és amellett, hogy jó fogása van a készüléknek, puhán siklik az öltönyzsebekbe.

"A BlackBerry Z30 jóval több, mint a Z10 felnagyított változata..."

Azzal szerintem senkinek nem árulok el újdonságot, hogy a Z30 bitang jól egyben van, pedig a hátlapja levehető, de csak azért, hogy a SIM-et meg a microSD-kártyát berakhassa az ember. A levehető hátlap mindig sarkallatos pontja egy telefonnak, a BlackBerry azonban megoldotta, hogy a legtöbb embernek fel se tűnjön, hogy két, egymástól elválasztható fődarabból áll össze a burkolat. Egyedül az oldalsó gombok nem illenek annyira a képbe, ezek ugyanis úgy lötyögnek, mint valami alsókategóriás ZTE-n.

A BlackBerry Z30 láthatóan jóval több, mint a Z10 felnagyított változata, ez a telefon máshogy néz ki, mint az első érintőkijelzős BB10-es készülék. Például az egész előlap voltaképpen egy nagy üvegfelület, leszámítva az alsó élt és sarkokat. Ezzel a gesztusvezérlésnek ha lehet még nagyobb teret enged a BlackBerry, viszont jaj annak, aki valamelyik felső sarkára ejti le a készüléket, az üveget ugyanis ilyenkor nagyjából semmi nem védi meg attól, hogy ripityára törjön, hiába az edzett, karcálló felület.

P1100898.JPG

Ha már a felület szóba került, itt jegyezném meg, hogy a több hónapig tartó használat alatt a legkisebb karcot sem sikerült ejteni a Z30 kijelzőjén. Ráadásul az üveg úgy taszítja a koszt és az ujjlenyomatokat, hogy szinte minden alkalommal, amikor kézbe veszi az ember úgy látja, mintha éppen csak most húzta volna le róla a gyári csomagolás részét képező védőfóliát. 

És igen, amellett, hogy máshogy néz ki, mint a Z10, a Z30 bizony piszok nagyra nőtt telefon. Az 5 hüvelykes kijelzővel a készülék még éppen kezelhető méretű, bár tény, hogy inkább egy nagy pasikéz, mint egy finom női tenyér által. Nemcsak nagy, nehéz is a BlackBerry csúcsmodellje, állítólag a nagykapacitású akkumulátor miatt (erről majd később).

A Z30 nem csak a kijelző méretét, hanem a típusát tekintve is eltér a Z10-től. A telefon OLED-kijelzővel rendelkezik, mint általában az összes, felsőkategóriás csúcskészülék. A felbontás csupán 1280x720 pixel, bár én ezt egyáltalán nem érzem kevésnek, de biztos az én szememmel van baj, és tényleg szükség van egy mobilban ennél kétszer, vagy akár négyszer (!) nagyobb felbontású kijelzőkre. Az OLED-kijelző egyébként annyit tesz, hogy az LCD-vel szemben gyakorlatilag végtelen a kontraszt, a fekete az tényleg fekete, a színek nagyon élénkek, cserébe a fényerő nem üti ki a szemünket -- bár hozzáteszem, a Z30 esetében a kijelző sokkal de sokkal nagyobb fényerőt produkál, mint a szintén OLED-es Q10 panelje.

"...nem csak a legnagyobb, hanem a leggyorsabb BlackBerry."

A BlackBerry Z30 nem csak a legnagyobb, hanem a leggyorsabb BlackBerry is jelenleg. Egy kétmagos Qualcomm Snapdragon S4 Pro processzor dolgozik benne, a magok 1,7 GHz-en ketyegnek, vagyis az órajel elve nagyobb, mint a Z10 esetében (igaz nem sokkal). Az igazi nyers erőt a grafikus gyorsító produkálja, a chip ugyanis egy négymagos grafikus feldolgozóval rendelkezik, vagyis a Z30 kitűnő 3D-s játékplatform is lehetne akár. Hogy a BlackBerry mire szán ekkora erőt az alapvetően üzleti célú telefonban, azt nem tudom, mindenesetre tény, hogy egyetlen 3D-s játékprogrammal sem sikerült különösképpen megizzasztani a Z30-at. 

A BlackBerry 10 operációs rendszer így valósággal lefolyik a gyönyörű kijelzőről, nem mintha a Z10, a Q10 vagy akár a Q5 esetében gondok lettek volna a sebességgel. Meggyőződésem, hogy a Z30-ban szunnyadó erőt távolról sem használja ki a rendszer, ami talán idővel változhat majd, ebből a szempontból a készülék elég értékálló darabnak tűnik. A BB10 egyébiránt minden tekintetben azt a funkcionalitást hozza a Z30-on, mint bármelyik korábbi készüléken, talán a telefonfunkció az, ami használat közben még jobb hangminőséget biztosít az elődökhöz képest, köszönhetően a fejlettebb mikrofon- és hangszórórendszernek, valamint a hozzájuk kapcsolódó zajszűrő algoritmusnak. Állítólag ha két Z30 van a vonal két végén egy BBM-hívás esetében, az tényleg olyan, mintha a másik fél a füledbe beszélne közvetlen közelről -- bár ezt nem volt még alkalmam megtapasztalni, már pusztán így leírva futkos tőle a hátamon a hideg.

P1100899.JPG

Jut eszembe az írásról: a Z30 ugye nagyobb, mint a Z10, szóval a gesztusvezérelt virtuális gombokkal elvileg könnyebb is vele gépelni. Azért mondom, hogy csak elvileg, mert több hónap használat után is képtelen vagyok megszokni az egyébként jól kitalált, SwiftKey-alapú virtuális gombsort, hiába igyekeztem beidomítani magamhoz hosszú hetek munkájával. Alighanem menthetetlen vagyok, egyszerűen túl sokáig használtam QWERTY-s telefont, a virtuális gombokon való gépelés számomra olyan, mintha jobb kézzel kéne írnom, pedig balkezes vagyok, voltam és most már alighanem mindig is az leszek.

Noha gépelni nem tudok rajta rendesen, a nagy kijelző azért nagyon jól jön, például netezéskor, vagy fotózáskor meg videózáskor. Netán navigáció során, bár ezt inkább egyelőre hagyjuk, legalábbis itthon. A Z30-ba ugyan csak egy 8 megapixeles kamera került hátulra, a képalkotó áramkör jobb, mint a Z10-nél, ami főleg gyér fényviszonyok mellett jelent jobb minőségű felvételeket, bár óriási különbségre azért ne számítsatok. Itt is megvan persze ugyanúgy a HDR, meg a timeshift-fotózás, előbbi nagyobb dinamikájú fotókat eredményez, utóbbi pedig attól kímél meg minket (és az egy csoportképen szereplő fotóalanyokat), hogy egy renitens pislogó miatt újra kelljen fotózni egy csoportképet.

"...a Z30 az egyik legnagyobb rendelkezésre állást biztosító igásló..."

Korábban már említettem, hogy a Z30-ba egy nagy kapacitású, 2880 mAh-s akkumulátort szereltek -- ez eltávolíthatatlan, illetve csak a szerviz tudja eltávolítani, szóval otthon senki ne akarja csereberélni. A nagy kapacitás két dolgot jelent: nagy tömeget és nagyobb teljesítményt. Előbbi adja magát, a készülék 170 gramm, ennek jó nagy része az akksi, a teljesítmény viszont cserébe kárpótol. A Z30 még intenzív használat során sem nagyon akar lemerülni egy, másfél napnál hamarabb, takaréklángon pedig simán kihúzza két napig, vagy még akár kicsit tovább is, bár ez azért elég sok mindentől függ. Ezzel a csúcskategóriás okostelefonok mezőnyében a Z30 az egyik legnagyobb rendelkezésre állást biztosító igásló, már-már rászolgálva ezzel a nagy elődök hírnevére.

Mindez tehát szép és jó, de az elmúlt hónapok használata során a Z30 kapcsán soha nem tudtam kiverni a fejemből azt a gondolatot, hogy ez a készülék valójában olyan, mint egy meg nem értett zseni -- egy amolyan furcsa csodagyerek, akivel senki nem akar együtt hintázni a játszótéren. A BlackBerry nevét eleve a fizikai gombokkal kötik össze, a Z30 meg teljes érintőkijelzős telefon, ráadásul egy olyan rendszerrel, ami sok szempontból különbözik az iOS-től és az Androidtól. Ezt a helyzetet a piac láthatóan elég nehézkesen képes befogadni, hiába ver a BB10 fényéveket bizonyos szempontból a fent nevezett két rendszerre.

P1100900.JPG

Plusz még ott van az is, hogy a BB10 annyira jól optimalizált és annyira jól skálázódó operációs rendszer, hogy nem kell alá nyolcmagos processzor és csilliárd gigabájt memória ahhoz, hogy az alapfunkciók akadásmentesen fussanak rajta. A hardver ezért gyengébb, mint az aktuális csúcs androidos vonal, vagy éppen az aktuális csúcs iPhone, amit meg a geekek emésztenek meg kissé nehezen.

Hogy akkor mégis kinek szól a BlackBerry Z30? Mindenkinek, aki ki mer próbálni valami újat -- legyen szó régi BlackBerry-felhasználókról, vagy olyanokról, akiknek sosem volt BlackBerryjük --, és ehhez egy kitűnő minőségű, elegáns és megbízható okostelefont keres, egy napról-napra fejlődő, modern operációs rendszerrel. Nem egy átlagos, unalmas tucatmobil a Z30, bár ez első ránézésre még nem derül ki róla. Hosszú távon viszont ma talán ez az egyetlen olyan modell a mezőnyben, mely képes újat mutatni egy mára kissé begyepesedett, kétpólusúvá vált piacon.

Köszönjük a tesztlehetőséget a Magyar Telekomnak!

Címkék: teszt blackberry z30

Aki manapság elérhető árú nyomógombos okostelefont kíván magának vásárolni, nincs egyszerű helyzetben. A BlackBerry szinte egyedüli gyártóként dacol a piaci trendekkel a QWERTY-s telefonjaival, melyekből az igazán olcsó modellek a célfeladatra (írásos kommuniukáció) ugyan kiválóak, másra azonban nemigen lehet őket olyan hatékonyan használni, mint a csilli-villi tepsifonokat. A sokoldalúbb, csúcskategóriás BlackBerrykkel meg közben az a baj, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak a beszerzésüket. Most itt a BlackBerry Q5, ami frappáns huszárvágással megoldja ezt a problémát.

Amikor Thorsten Heins a májusi BlackBerry Live konferencián bemutatta a nagyközönségnek a BlackBerry 10-es készülékekből álló termékcsalád legújabb, középkategóriás tagját, a Q5-öt, a telefon láttán már éreztem, hogy ez egy más világ lesz, mint a régi Curve-termékvonal, akkor azonban még csak legfeljebb találgatni lehetett arról, hogy a telefon pontosan milyen lesz a valóságban, mennyire képes felvenni a versenyt a kíméletlen mezőnyben. Jelentem a Q5 minden szempontból versenyképes okostelefon lett, olyannyira, hogy bizonyos szempontból a QWERTY-s csúcsmodellt, a Q10-et is megszorongatja. Mindez pedig remek hír lehet a BlackBerrynek, hiszen a Q5-ön most nagyon sok múlhat. 

q5_1.jpg

A BlackBerry jóvoltából egy fehér Q5 tesztpéldányt használhattam, illetve használhatok jelenleg is -- a telefonból ezen kívül létezik még fekete és vörös színű típus is, elérhető lesz továbbá belőle egy pink színű változat. A magam részéről egyre jobban kedvelem a fehér színű telefonokat, ráadásul a Q10-em is fehér, szóval ebből a szempontból könnyű volt egymás mellé téve összehasonlítani a BlackBerry két QWERTY-s BB10-es okostelefonját.

Ha a főoldalról nézed a cikket, a folytatáshoz kattints a tovább gombra!

Címkék: teszt bemutató blackberry q5 bb10

Általában nem szoktam kiemelni itt a BerryBlogon külön készülékteszteket -- ez nem azért van, mert irigy vagyok másokra, hanem mert kevés kivételtől eltekintve ezek semmi újat nem mondanak, rosszabb esetben totális tévúton járnak bizonyos tekintetben. A magyar BB10-es tesztekben azonban egyelőre nem dúskálhatunk, a Mobilaréna ma megjelent Q10 tesztje azonban minden szempontból üdítő kivétel, annál is inkább, mivel tudom, hogy a srácok javarészt osztják a márka iránti tiszteletemet, ami ebben a szörnyű mai világban nem kis szó.

blackberry_q10_2.jpg

A BlackBerry Q10 egy remek készülék, egy pontot leszámítva pont az, amire a gyártónak és a felhasználók egy rétegének is szüksége volt. Egy olyan okostelefon, melynél a fizikai QWERTY billentyűzet megléte nem jár sok kompromisszummal. Jól lehet rajta gépelni, lehet intézni az ügyeket, de emellett nem kell lemondanunk a valódi okostelefonok kiváltságának számító alkalmazásokról sem; na jó, most még valamennyire igen, mert a négyzetes kijelzőn azért jóval kevesebb szoftvert találunk, mint ideális lenne, de úgy gondolom, hogy a gyártó és a fejlesztők ezt meg fogják oldani...

Szóval Bocha, a mobilaréna szerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese aztán minden létező fogyasztói szempontot figyelembe véve tesztelte a telefont, amivel kapcsolatban egyedül talán a borsos árat emelte ki negatívumnak, de inkább olvassátok el magatok a nyolcoldalas tesztet.

Részletes BlackBerry Q10 teszt a Mobilarénán.

Címkék: teszt q10 mobilarena