Gyorsan tudjuk le a kötelező köröket, igen a BlackBerry még létezik, igen, a KEY2 egy billentyűzetes okostelefon és igen, van aki billentyűzetes okostelefonra vágyik, mindezt

2018-ban.

A BlackBerry Mobile, az ős-BlackBerry (mármint a kanadai cég) licencpartnere idén másodszorra vágott bele a lehetetlennek tűnő vállalkozásba: nyomógombos mobilt tervezni, gyártani, nem utolsósorban pedig eladni. A gyártó bevallottan igyekezett tanulni a tavalyi modell, a KEYone kapcsán beérkező felhasználói visszajelzésekből, így született meg a KEY2, jelen teszt alanya, ami annak ellenére, hogy szinte minden ponton előrelépést hoz az elődmodellhez képest, jelentősen szerényebb körülmények közt debütált, egy londoni bemutatón, nem pedig a szokásos barcelonai forgatagban. 

Na nem mintha ez bármit levonna a KEY2 értékéből. A teszttelefont idestova két hónapja nyúzom a gyártó jóvoltából, szóval nem mondhatnám, hogy nem volt időnk ismerkedni, ennyi idő alatt már egy párkapcsolat vagy munkakapcsolat esetén is le lehet vonni a megfelelő következtetéseket, vagyis hogy az első, lelkesedéssel fűtött napokat követően hosszú távon működik-e dolog. A válasz nyilván igen, de azért ne szaladjunk ennyire.

k2vsk1.jpg

A KEY2 - akárcsak elődje - teljesen egyedi felépítésű okostelefon, vagyis hacsak a KEYone-t nem számítjuk, nincs mégegy hozzá hasonló készülék ma a piacon. Azaz jobb híján az elődhöz lehet csak fair módon hasonlítani, amit a BlackBerry Mobile egyébként meg is tesz itt-ott, sőt, konkrétan odáig ment a cég, hogy kijelentette: a KEY2 a KEYone-használóktól érkezett visszajelzések alapján fejlődött tovább. Ami egyébként dicséretes dolog, tekintve, hogy viszonylag kevés olyan gyártó motorozik ebben a szegmensben, amelyiket kicsit is érdekli, mit is akarnak valójában a felhasználók.

A KEYone sem éppen csúnya mobil, a KEY2 pedig jól fejleszti tovább az előd dizájnjegyeit. A fekete és ezüst színben kapható mobil kicsit szögletesebb lett, mint elődje, ezzel sokkal inkább ipari dizájnra hajaz az összkép, mint a szappanforma KEYone esetében. Az előlap arányai hasonlóak, eltűnt viszont felülről a vastag, Passportoktól örökölt sáv, amibe a beszédhangszórót, a szenzorokat és a szelfikamerát rakták, azaz a kijelzőüveg a készülék pereméig ér. Ez szerintem mindenképpen jót tett az összképnek, legalábbis a két fekete okuláré most már nem mered az emberre olyan tolakodóan a telefon tetején.

k2_back.jpg

Megfordítva a telefont ismét egy műanyag hátlappal van dolga az embernek, ami ezúttal kicsit talán érdesebb lett, mint a KEYone-nál, ebből kifolyólag jobb fogást is kölcsönöz a telefonnak. A szögletes keret, és ez egyébként összességében stabilabb fogást nyújt, a csupa üveg telefonokhoz képest pedig ég és föld a különbség. Vezérlőgombok terén ugyanazt kapjuk, mint egy évvel ezelőtt (tehát bekapcsológomb, hangerőszabályzók és gyorsgomb), viszont a bekapcsológomb át lett pakolva a jobb oldalra, amivel így a jelentős többségben lévő jobbkezesek jól jártak, a balkezesek kevésbé. Én utóbbiak közé tartozom, hozzáteszem, idővel azért meg tudtam szokni, hogy nem hüvelykujjal, hanem mutatóujjal kapcsolgatom ki-be a telefont.

Az alsó és felső peremek mit sem változtak, azaz alul közében virít az USB Type-C csatlakozó, a mikrofon és a hangszóró között -- hiába a két egyforma rács, nincs sztereó hangszóró a telefonon. Felül meg biztos ami biztos ott maradt az "őskorból" egy 3,5 milliméteres jack dugalj is, amiből a vélhetően jó minőségű digitális/analóg konverternek köszönhetően kristálytisztán szól a zene. A BlackBerry a KEY2 esetében elvileg erősebb, ellenállóbb alumíniumötvözetet használt, ami első ránézésre nem feltétlenül látszik, de minden bizonnyal ennek is köze van ahhoz, hogy a KEY2 közel 20 grammal könnyebb és 1 milliméterrel vékonyabb, mint a KEYone. A két készülék méretei közt amúgy minimális az eltérés, a KEY2 picit magasabb, de egyben keskenyebb és vékonyabb is, mint a KEYone.

"Az ihletet a 9900 Bold billentyűzete adta - ami jó nagy marhaság."

Ez különösen annak fényében kisebbfajta csoda, hogy közben a gyártó állítása szerint sikerült a gombok méretét (területét) 20 százalékkal megnövelni. És akkor itt mindjárt rá is térhetünk arra a pontra, vagy komponensre, ami ennek a telefonnak a lényegét, kvintesszenciáját adja: a billentyűzetre. Először is, a bemutató során azt állította a gyártó, hogy a klaviatúra tervezése során az ihletet az egyik legnépszerűbb modell, a 9900 Bold billentyűzete adta. Ami szerintem jó nagy marhaság, de legalábbis maximum egy jól hangzó frázis, amivel az ős-BlackBerry rajongókat próbálja gerjeszteni a BlackBerry Mobile.

key2_keyboard.jpg

Először is, a négysoros, 35 gombból álló beviteli panelen teljesen egyenesek a gombsorok, ami egyébként szerintem nem feltétlenül baj. Másrészt a gombok formája inkább a KEYone-hoz hasonlít, mint bármelyik korábbi BlackBerryhez. Minden más viszont már csakugyan a régi időket idézi (amikor ugye minden jobb volt).

Kezdjük azzal, hogy változott a gombsor felülete, a fényes, kissé üvegszerű nyomógombok bemattultak, ami tapintásra már határozottan kellemesebb érzés, nem utolsósorban pedig a szitázás is jobban látszik rajtuk. Ami ennél is fontosabb: változott a nyomáspont, ez pedig sokat hozzátesz a gépelési komforthoz. A gombok puhábban, könnyebben járnak, mint a KEYone-nál, ami a méretnövekedéssel együtt már érezhetően javíthatja a gépelési komfortot és pontosságot.

A fizikai billentyűzetes mobiloknál utóbbi szempont, vagyis a gépelési pontosság kulcsfontosságú momentum. Lehet a virtuális gombsorokon gyorsabban gépelni (már aki képes megszokni), de pontosabban biztosan nem. Anélkül, hogy mindenféle (ál)tudományos fejtegetőzésbe kezdenék, ennek röviden az izommemória nevű szervezeti reakció az oka, ettől tudunk egy idő után vakon gépelni egy fizikai gombsoron, legyen szó PC vagy éppen egy okostelefon billentyűzetéről.

k2_speedkey.jpg

A gombok ráadásul egy okostelefonon éppúgy használhatók mindenféle gyorsparancsok meghívására (pl. alkalmazások megnyitása, különböző funkciók és parancsok futtatása), mint egy PC-n, ez ismételten egy olyan funkció, ami egy full tapis telefonnal elég problémás lenne megoldani. Részben az Android működéséből fakadó limitáció volt eddig, hogy ezeket a gyorsparancsokat csak a főképernyőn lehetett elérni, a BlackBerry azonban egy ügyes trükkel átvágta a rendszert: felrakta a billentyűzetre a Speed Key gombot, a jobb oldali shift helyére.

A Speed Key lényege tehát röviden annyi, hogy a segítségével bármilyen alkalmazáson, menüponton belül el lehet érni a billentyűzetre felprogramozott gyorsparancsokat. Ezzel -- legalábbis elvileg -- például sokkal könnyebb az alkalmazások közti váltás, mint amit az Android alapból képes nyújtani. Azért csak elvileg, mivel a Speed Key használatához mindenképpen két kéz kell, bár ez egyébként jobban belegondolva igaz az egész fizikai gombsorra is, vagyis ezzel a géppel hatékonyan, gyorsan csak két kézzel lehet gépelni.

A KEY2 billentyűzete tovább viszi a Passportnál eredetileg megjelent elképzelést, vagyis a gombok (egész pontosan a gombsor) nem csak a nyomásra, hanem az érintésre is reagálnak, az alsó négy gombot leszámítva. Ennek elsősorban a szövegbevitel és a tartalomgörgetés során láthatja nagy hasznát az ember, a KEY2 ezen a téren sok előrelépést nem hozott. Sajnos ez egyben azt is jelenti, hogy a prediktív szójavaslatok beillesztése továbbra is kissé esetleges, különösen a billentyűzet középső sávjában, bár lehet a hiba bennem van -- de tisztára olyan, mintha itt nem lenne olyan érzékeny az érintőfelület. Nem változott a szóköz billentyűben elhelyezett ujjlanenyomat-szkenner funkció sem, bár maga a gomb szélesebb lett, mint volt, és talán az érzékenysége, vagy a pontossága is javult, részben a nagyobb méretnek köszönhetően.

Az új billentyűs BlackBerry megtartotta elődje kijelzőjét, vagyis adott a 3:2-es képarányú, 4,5 hüvelykes, 1080x1620 pixeles IPS panel, aminek az alján fixen ott vannak az Android navigációs gombok. Ez talán a KEY2 egyik legtöbbet kritizált pontja, mondván lehetett volna oda hasznos kijelzőtartalmat is tenni, meg a Google különben is az Android P-vel átvariálja az egész rendszert. Mondjuk tegyük hozzá, hogy ha az arányokat meg akarja tartani a gyártó, akkor nem csak a magasságát, hanem a szélességét is növelni kellett volna a kijelzőnek, vagyis az egész telefon nagyobb lett volna. Szerencsére a KEYone-nal ellentétben a navigációs gombok itt legalább már csak akkor világítanak, ha a billentyűzetvilágítás aktív.

"Az architekturális változások, a több és gyorsabb memória, a gyorsabb grafikus feldolgozóegység tehát egyértelműen jót tettek a teljesítménynek."

Ha a KEY2 egyik legtöbbet kritizált pontja a fix Android navigációs gombok, akkor a másik a készülékbe épített felső-középkategóriás rendszerchip, a Snapdragon 660, vagy legalábbis amit ez a chip látszólag képvisel a készülék árához képest. Erről tudni kell, hogy architekturális szinten a felsőkategóriás szériának, a 835-845 lapkáknak megfelelő, tavaly májusban bejelentett lapka. A középkategóriában egy nála erősebb létezik, ez az idén májusi 710-es, amit tudomásom szerint egyetlen gyártó sem pakolt még bele a telefonjába.

A Snapdragon 660-ról mindent el lehet mondani tehát, csak azt nem, hogy elavult és lassú. Már a KEYone teljesítményével sincs komolyabb probléma az átlagfelhasználás során, de tény, hogy az elődmodellben lévő lapka némileg hektikusabb felhasználói élményt biztosít, bár ennek lehet köze ahhoz, hogy a KEY2-ba 3 (illetve a fekete változat esetén 4) GB rendszermemória helyett 6 GB LPDDR4 memória került.

Az architekturális változások, a több és gyorsabb memória, a gyorsabb grafikus feldolgozóegység tehát egyértelműen jót tettek a teljesítménynek (meg persze az időtállóságnak), miközben a KEY2 belső komponenseinek fogyasztása nemhogy nőtt volna, hanem éppen ellenkezőleg: csökkent. Tekintve, hogy az akkumulátor kapacitás nem változott az elődmodellhez képest, ez azt jelenti, hogy nőtt az egy feltöltéssel elérhető üzemidő, ami nálam azt jelentette, hogy a telefon éppen kihúzta két napig egy töltéssel, míg a KEYone esetében lényegében ugyanaz a felhasználói környezet néhány órával hamarabb kifektette az akkut.

Ha már a felhasználói környezetnél tartunk, a KEY2 értelemszerűen már Android 8.1-gyel érkezik (ezt a verziót hamarosan a KEYone is megkapja majd), ennek megfelelően a rendszer itt-ott kissé átalakult, főleg a beállítások menüponthoz és az értesítésekhez nyúlt hozzá a Google, de az Android 5 óta szignifikáns változást jellemzően már nem mutat a rendszer UI szinten. 

A szoftvercsomag része továbbra is a BlackBerry saját fejlesztésű applikáció-környezete, a Hub+, aminek a központi eleme a Hub üzenetkezelő platform, de van saját névjegyzék, naptár, jegyzetelő és feladatütemező app is, nem beszélve a biztonsági auditot végző DTEK alkalmazásról, ami folyamatosan figyel a háttérben arra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen a készülékkel, legalábbis (mobil)biztonsági szempontból.

dtek-final-multi1.png

Megváltozott viszont, fontos új funkcióval gazdagodott a Motionnel debütált privát tárhelyként funkcionáló Locker. A korábbi működési mechanizmust (fotókat és fájlokat helyezhetsz el egy jelszó, illetve ujjlenyomat által védett, külön titkosított tárterületen) kiegészítette a gyártó, így a KEY2 esetében már nem csak állományok helyezhetők a Lockerbe, hanem komplett alkalmazások is. Vagyis bármelyik app esetén könnyűszerrel beállítható, hogy csak akkor induljon el, ha előtte azonosította magát a felhasználó. Banki vagy egyéb, szenzitív adatokat tartalmazó appok esetén mondanom sem kell, mennyire hasznos funkció lehet ez.

Van még néhány app, amit a gyártópartner, a TCL rakott a telefonra, ilyen például az FM rádió vagy a diktafon, de ezzel lényegében ki is merül a gyárilag installált alkalmazások köre, marad a vegytiszta Android, amit a BlackBerry a rendelkezésre álló lehetőségek mentén úgy buherált meg, hogy minél kevesebb támadási ponttal szolgáljon. A cég emellett igyekszik hamar javítani az Android biztonsági hibáit is, így a Google által kiadott javítócsomagok rendszeresen jönnek a KEY2-ra (vélhetően a megjelenéstől számított jó pár évig).

"Egyértelmű, hogy ez a gyártó nem a kamerával akar kitűnni a tömegből."

A KEY2 bemutatója során direkt a végére hagytam a kamera képességeinek a taglalását. Ez talán az a terület, ahol a gyártók manapság a leghevesebb, vérre menő küzdelmet folytatják, amiben meg tudják, meg akarják különböztetni magukat a konkurenciától. Bár a BlackBerry Mobile -- elsőként a BlackBerryk közül -- dupla kamerát rakott a KEY2-ra, a fotók minőségét összehasonlítva a "nagyokéval" hamar egyértelművé válik, hogy ez a gyártó nem a kamerával akar kitűnni a tömegből. Nappali fény esetén nincs gond a képekkel, gyér megvilágítás mellett viszont már elvérzik a KEY2 kamerája, pontosabban nem hoz semmi előrelépést a KEYone-hoz képest.

Nappali képek

Éjszakai képek

Portré

A dupla szenzorral azért lehet jópofa dolgokat csinálni, például optikai zoom (szerű) effektet, meg ott van ugye a portré mód, aminél szépen elmossa a hátteret a szoftver a két szenzor által készített fotók összekombinálásával. Hát nem tudom, biztos vannak, lesznek sokan, akik nem értenek velem egyet, de én azt hiszem a KEY2-nak nem feltétlenül kell a csúcs kameramobilokkal versenyre kelnie, ez a telefon egyszerűen nem erről szól, és szerintem bár kétségtelenül jó lenne, ha minden okostelefon Huawei P20 szintű fotókat lőne, ez a funkció manapság túlságosan is nagy hangsúlyt kap a komplett csomag értékelése során.

És hogy akkor miről is szól a KEY2? A kommunikációról. Elsősorban szöveges kommunikációról. A BlackBerry KEY2 a nagy elődökhöz hasonlóan kommunikátor, gyakorlatilag minden annak van alárendelve, hogy az eszközzel minél több és pontosabb szöveget tudjon írni a tulajdonosa. Másrészt a biztonságról, vagyis arról, hogy a felhasználó mind a privát szféráját, mind a munkakörnyezetét biztonságban tudhassa, ha a KEY2-t választja. Már amennyiben ez a telefonon múlik persze.

Más kérdés, hogy a ma piacon lévő okostelefonok jellemzően nem a fenti két szempont alapján készülnek, részben mesterségesen teremtett, részben valós felhasználói igényekre válaszul. Ebben a világban a BlackBerry KEY2 mondhatni szükségszerűen őskövületnek számít, pedig szerintem a BlackBerry Mobile idei zászlóshajója csak ügyesen nyúlik vissza a gyökerekhez, miközben ízig-vérig modern, nem utolsósorban pedig egy teljesen ellaposodott mezőnyben igazán különleges okostelefon marad.

BlackBerry KEY2 tulajdonságok
Kijelző 4,5 hüvelykes, 1080x1620 pixeles felbontással (kb 433ppi), IPS
Processzor Qualcomm Snapdragon 660, 4x Kryo 260 LP @ 1800 MHz és 4 x Kryo 260 HP @ 2200 MHu maggal. GPU: Adreno 512
Memória 6 GB LPDDR4 rendszermemória, 64 GB háttértár, microSD-kártyával bővíthető 256 GB-ig
Rádiós egységek 4G/LTE (Cat11 600/75 Mbps maximális sávszélesség), 802.11ac Wi-Fi, Bluetooth 5.0, NFC
Bevitel 35 gombos BlackBerry QWERTY billentyűzet
Kamera
  • 12 MP, látószög: 79,3°, nagyméretű pixel – 1,28 um, F1.8, kettős fázisdetektoros autofókusz (kettős PDAF)
  • 12 MP látószög: 50°, Pixel-1,0 um, F2.6, fázisdetektoros autofókusz (PDAF)
Akkumulátor 3500 mAh kapacitású, nem eltávolítható Li-Ion, Qualcomm Quick Charge 3.0 kompatibilis töltőrendszerrel
Operációs rendszer Android 8.1 (Oreo)
Csatlakozás USB 3.1 Type-C csatlakozó, OTG támogatással
Méretek és tömeg 151,4 x 71,8 x 8,5 mm, 165 gramm