Egy csodálatos világban élünk. Az elektronika őrületes fejlődése mindenre hatással van, nem is olyan rég még a nagy, piros kagylós, tárcsás vezetékes telefonokkal telefonáltunk, ma pedig már egy ezekre csöppet sem hasonlító eszközt hordunk magunknál többek közt ehhez a funkcióhoz. Eközben az autókban lévő quartzkristyálos órákból kéttenyérnyi kijelzők nőttek, melyek mögött bonyolult fedélzeti számítógép dolgozik. Kivéve a Toyotáknál, mert ott még mindig alapfelszereltség a quartzóra. A tradíciók, ugyebár...

A genfi autószalon sztárja idén a fedélzeti számítógép -- hasonlóképpen a múlt héten véget ért Mobile World Congresshez, ahol kis túlzással több autó volt kiállítva, mint okostelefon. Az autók és az okostelefonok összekapcsolása, a funkciók integrálása jó régóta foglalkoztatja mindkét iparágat, most pedig az Apple elhozta Genfbe a Szent Grált, ami CarPlay néven ölt testet és elvileg azt a célt szolgálja, hogy az okostelefonok nyújtotta képi, vagyis inkább felhasználói élmény az autók fedélzeti számítógépein is biztosítva legyen -- ám ez távolról sem jelenti azt, hogy ezeken az autókon, pontosabban a számítógépen iOS futna.

A CarPlay egyébként nem is annyira a vizualitásra, sokkal inkább a hanggal vezérelhető "asszisztensre" a Sirire épít majd, elég nyilvánvaló okokból: kár lenne a vezető figyelmét elvonni mindenféle csillivilli ikonokkal meg menükkel vezetés közben. Ezzel együtt is a CarPlay nem több, mint egyfajta kommunikációs protokoll, az pedig az autó gyártóján, valamint az autó fedélzeti számítógépén futó operációs rendszeren múlik, hogy a vezető használni tudja-e a funkciót.

És itt jön a képbe a BlackBerry, mely 2010-ben felvásárolta az autós fedélzeti rendszerek egyik legnagyobb szoftverbeszállítóját, a QNX-et, egyrészt mert a cég nyilván az autóiparban is meglátta a kitörési lehetőséget, másrészt meg mert a QNX pont jó alapot adott a világ legmodernebb, leghatékonyabb mobilos operációs rendszeréhez, a BlackBerry 10-hez. Paul Leroux, a QNX első embere már nyilatkozott is a CarPlay-jel kapcsolatban, kiemelve, hogy a platform természetesen támogatni fogja az Apple protokollját, már csak azért is, mert a QNX már régóta partnere az almás cégnek.

Más szóval a BlackBerry régóta partnere az Apple-nek, még akkor is, ha az okostelefon-piacon ez nem feltétlenül volt mindig így. És ha az új trendeket meglovagolva az autóipar hátán (is) kívánnak a továbbiakban növekedni, partnereknek is kell maradniuk.

Az okostelefon-piacon manapság ádáz harc folyik a gyártók és platformok közt, az egyik-másik szekértáborba tartozó felhasználók pedig előszeretettel skatulyázzák be egymás a választott márka alapján. Ami persze abszolút ostobaság, és a rövidlátáson túl az irigységen át egy rakat olyan tulajdonság megtestesül ebben a jelenségben, ami végtére is az embert emberré teszik. Éppen ezért jó olvasni egy olyan embertől véleményt a BlackBerry jövőjéről, aki az egyik legnagyobb gyártó egykori első embere volt -- még akkor is, ha a cég akkor még nemhogy okostelefont nem gyártott, hanem másmilyen telefont sem.

^{Jobs (balra) és Sculley (jobbra)}

Ez a cég történetesen az Apple, az ex-vezérigazgató pedig az a John Sculley, aki 1983-tól tíz éven át irányította a vállalatot. Nem mellékesen ő az az ember, akit Steve Jobs állítólag a következő, azóta elhíresült mondattal csábított át a Pepsi Colától: "Tényleg egész életedben cukros vizet akarsz árulni, amikor helyette meg is változtathatod a világot?" Sculley a ZDnetnek adott interjújában újságírói kérdésre leszögezte, "teljesen biztos benne", hogy a BlackBerry túléli a mostani nehézségeket. Meg még ilyeneket is mondott:

Az ebben az egészben a legnagyobb kihívás, hogy nem tudsz egy 700 dolláros okostelefont eladni a világ minden pontján, úgyhogy racionalizálni kell a készülékgyártást. Ha le tudod választani a gyártást, ugyanazzal a tulajdonosi körrel, különálló vállalati termékek üzletág üzemeltetésével nagyon komoly esély van arra, hogy a BlackBerry szerencséje megforduljon...

...Rengetegen bíznak a BlackBerry platformban. Szerintem a BlackBerry előtt fényes jövő állhat még, és sokáig velünk fognak maradni.

Mit is mondjak, optimizmusban nincs hiány Sculley-nál, aki egyébként amellett, hogy kvázi az ő hatására szabadult meg Steve Jobstól anno az Apple, meglehetősen meredek jóslatairól ismert, melyek egy része egyébként be is jött. Az ex-vezérigazgató például 1987-ban megjósolta, hogy a Szovjetúnió 20 éven belül embert küld a Marsra (ez mondjuk annyira nem jött be, hiszen végül az ország ezt követően négy évet élt meg csupán), de azt is előre látta már ekkor, hogy a CD-ROM és úgy általában az optikai lemezek forradalmasítják majd a számítástechnikát, valamint állítólag egy a mostani Sirihez hasonló rendszert is vizionált. 

Remélem, ez a mostani jóslata egy lesz azok közül, melyek bejöttek.

Via ZDnet.

Nem kenyerem kárörvendeni a BlackBerry versenytársain, meg játszani az eszem, hogy bezzeg én megmondtam, ez a bring your own device (BYOD) világ nem mindenhol csak játék és mese, öröm és bódottá. De azért én megmondtam...

A BYOD kapcsán arról van szó ugye nagy vonalakban, hogy a nagyvállalatok és állami szervek dolgozói megveszik az iPhone-jukat meg az androidos csodákat, majd kikövetelik maguknak, hogy munkahelyi környezetben is használhassák. Meg van, amikor a munkahely oszt ki a dolgozóknak telefonokat céges flottában -- ilyenkor az utóbbi időben egyre többen kérnek iPhone-t, vagy valamilyen divatos Samsung Galaxy modellt maguknak, csak néhol a dolgozók nem azt kapják, amit várnak. Mint például az Amerikai Védelmi Minisztérium munkatársai.

A Pentagon illetékes hivatala által megszabott szigorú használati kritériumok miatt az iPhone és iPad tulajok sok mindenről kénytelenek lemondani, ha az eszközöket a Pentagon hálózatán is használni kívánják, vagyis például meg akarják rá kapni a "céges" (CÉGes, érted) dokumentumaikat, e-mailjeiket.

Így a hivatal szigorú előírásainak megfelelően az iOS-eszközöket használóknak a következő funkciókról kell lemondaniuk:

• Safari böngésző használata
• iMessage használata
• iTunes használata
• App Store használata
• A gyári e-mail kliens használata
• Wi-Fi elérés a Védelmi Minisztérium által üzemeltetett hotspotokon

Vagyis a Pentagon lényegében kiherélte az összes dolgozói kézben lévő iPhone-t és iPadet. Oh and one more thing, az eszközöket még így is csak akkor lehet használni a belső hálón, ha valamilyen jóváhagyott mobilmenedzsment-megoldás kezeli őket. Mit tesz a véletlen, a Pentagon jelenleg egyetlen mobilmenedzsment-rendszert ismer el biztonságosnak, a BlackBerry Enterprise Service-t (ami egyébként a közhiedelemmel ellentétben gond nélkül kezeli az iPhone-t és az androidos telefonokat).

A Védelmi Minisztérium ezzel egyidőben a BlackBerry Balance kapcsán semmiféle további előírást nem tesz, vagyis a szeparált munka- és privát környezet a hivatal szerint úgy jó, ahogy van.

Via Berryreview.

Pirosban az Apple, kékben a RIM papírjai 1 éves távon. Némi késleltetéssel a RIMM gyakorlatilag ellenkező irányban mozognak az AAPL kereskedéssel. Az AAPL sokkal nagyobb tömege révén ez arra utal, hogy a RIMM papírjait nagyban meghatározza az AAPL részvények teljesítménye, és hogy az elmúlt hónapokat jellemző negatív hangulatból nagyban profitált a RIM, mivel a BB10 rajtja kapcsán a spekulatív pénzek egy jelentős része a cég részvényeibe áramlott.

Ez a mintázat persze semmire sem garancia a jövőre nézve, de mindenesetre azt sugallja, hogy ha az Apple kicsit botladozna a következő néhány negyedévben az iPhone eladásokkal (vagyis várakozások alatt teljesítene), miközben a BB10 jó rajtot venne, akkor az ellentétes irányú mozgás felerősödhet és hatalmas árazási potenciál jelenne meg a RIMM-ben. Egy duplázódás könnyedén benne van a pakliban.

Kezdjük talán azzal, hogy ha áll a megállapítás, hogy a jog az emberiség egyik legelcseszettebb "tudományága", akkor azon belül a szabadalmi jogi terület az egyik abszolút pöcegödör, bár kétségtelen, hogy egyes, ennél sokkal izgalmasabbnak tűnő területeken -- mint például a halászati jog -- is lehetnek még finomságok. 

Most egy olyan ítélettel fogunk kicsit foglalkozni, amihez a BlackBerryknek és a RIM-nek voltaképpen nem sok köze, de egyrészt egy olyan céget meszeltek el, amit nehéz szívből szeretni, másrészt egy olyan cég beadványára történt mindez, amit viszont nagyon sokan szeretnek. Az Apple és a Samsung 2011-ben indult szabadalmi perében múlt hét végén ítélet született, a lényeg zanzásítva nagyjából annyi, hogy a Samsung nyúlt, ezért fizetnie kell, plusz néhány termékét kitiltják az Egyesült Államokból. De most tényleg, mi közünk van nekünk ehhez?

A két cég úgynevezett szabadalmi jogvitába keveredett, ilyenből mostanában elég sok van a mobil iparágban. A RIM-et is támadták nemrégiben szabadalmi ügyekben, de mivel többnyire nevetséges vádakról van szó, melyek olyan cégektől származnak, amiknek más céljuk nincs is a szabadalmi pereskedésen kívül, ezért hanyagoltuk a témát. Mellesleg a RIM-et fel is mentették.

A Samsungot most viszont nem, sőt elég szép kis summa megfizetésére kötelezték, mellesleg azzal, hogy a koreaiak vesztettek a perben, jó eséllyel örökre rajtuk marad, hogy bizony szeretnek koppintani. Pedig lehet ezt máshogy is csinálni, például lehet kötni keresztlicenc megállapodásokat, ami nagyjából abból áll, hogy én is adok neked valamit, cserébe te is adsz nekem valamit. És a végén van öröm meg boldogság.

De Koreában nem ezt az utat választották, most több mint egymilliárd dollárjuk bánja, de nem is ez a lényeg, hanem a következmények, illetve hogy milyen baromságokat kértek számon a versenytársak egymástól a bíróságon. Így például itt van az a sokat emlegetett nonszensz, hogy az Apple szerint a téglalap alakú forma lekerekített vonalakkal az ő találmányuk. 

A következményeket illetően nagyjából minden bennfentes egyetért azzal, hogy ha nem változtatnak sürgősen ezen az egész szabadalmi jogi környezeten, és nem lehetetlenítik el legfelső szinten az ilyen pereket, az Apple a fél iparágat szénné fogja perelni, leginkább persze az androidos gyártókat, mert azoktól van a leginkább félnivalója. Tekintve azonban, hogy a legerősebb androidos gyártó a Samsung, a többiek pedig kis túlzással az életükért küzdenek, végső soron még akár a Samsungnak is kedvezhet ez a hozzáállás.

Az Apple-nek persze édesmindegy, melyik cégről van konkrétan szó, ha most a RIM fenyegetné úgy a vállalat pozícióját, ahogy a Samsung fenyegeti, van rá némi sansz, hogy a RIM-et perelné be a vállalat, szóval összességében ki lett mondva, hogy itt kérem senki más nem innoválhat anélkül, hogy ne lennének jól megszorongatva a tökei, ha túl messze megy. Más vélemények szerint ez az egész voltaképpen csak kulturális különbség, és ahogy Jobs és Gates tök jól elvoltak egymással, úgy ebbe a körbe képtelenek belépni az ázsiai multik vezetői.

Félreértés ne essék, az Apple valóban sok jó dolgot kiötölt, nélkülük a mobilipar most nem tartana ott, ahol. A Samsung pedig szeret a jól bevált recepthez nyúlni, legalábbis a szórakoztatóelektronika terén, ahol lássuk be, legfeljebb a tévék területén tekinthetők igazán innovatívnak. Ebben a közegben a RIM igazán üde folt, mondhatni kitűnő példája annak, hogy el lehet kezdeni valami önállót alkotni, amivel utat lehet mutatni, ami innovációra sarkall más cégeket (lásd mobil e-mail) úgy, hogy közben nem kell bugyuta pereket egymás nyakába akasztani.

Tégla - ezzel a jelzővel szokták illetni a beépített embereket, ki ne emlékezne például Martin Scorsese remek thrillerére, ami mindjárt két tégláról szólt? Az Apple igazgatótatáncsában is van egy ilyen tégla, illetve nem is egy - tudtátok például, hogy Tim Cook mellett ott ül Andrea Jung, az AVON (igen, a kozmetikai cég) igazgatótanácsának az elnöke?

A CrackBerry posztjában azonban Jungnál sokkal jobb téglát szállít nekünk, nevezetesen Millard Drexlert, egy bizonyos J.Crew nevű cég elnök-vezérigazgatóját. Aki nem ismeri sem a tagot, sem a céget, ne csüggedjen, valószínűleg nincs egyedül, mostantól azonban a CNBC dokumentumfilmje alapján szerencsére megismerhetjük Millardot, a mindig elfoglalt cégvezetőt, aki egy BlackBerryvel intézi az ügyeit.

Várjunk csak, BlackBerryvel???

Nos igen, Millard Drexler a jelek szerint szívesen ücsörög az Apple igazgatótanácsában és szavazgat is erről meg arról, de ha a mobilkommunikáció kerül szóba, akkor a videó tanúsága szerint inkább egy BlackBerry 9900-ra hagyatkozik. Persze ettől még nem kizárt, hogy iPhone-ja is van neki, amit ha más nem, az igazgatótanácsi happeningekre magával hurcol.

Emlékeztek még egyébkét Eric Schmidtre, a Google elnökére? Vajon még mindig BlackBerryt használ?