Most nézzük, az új Media Markt katalógus csupa magyar termékekkel van tele, végülis tök jó promóció, tényleg ki gondolná, hogy ennyi minden elektronikai bizbaszt gyártanak hazánkban. Samsung tévék, Electrolux és Zanussi hűtőgépek, Philips porszívók és szakállnyírók, Nokia mobiltelefonok (még egy ideig) készülnek nálunk.

És persze BlackBerryk.

Az áruházlánc prospektusából minden eddiginél többet megtudhatunk a hazai gyártásról, így például hogy hol és mióta gyártanak itthon BlackBerryket, hány telefont készít a három üzem évente, valamint hányan dolgoznak a gyárakban.

Ami a termékeket illeti, most először látunk hazai Media Markt katalógusban kártyafüggetlen BlackBerryket, így holnaptól lesz Curve 8520 60 ezerért, 9300 80 ezerért és Torch (a régi) potom 170 ezerért.

Ennyiért a hülyének is megéri, nem?

A Facebookon már említettük, hogy a múlt hétvégét Milánóban töltöttük, egy kis utószezoni szieszta végett, és ígértük, hogy mutatunk nektek valami ott látott érdekességet. Köztudott, hogy Milánóban két dologhoz értenek igazán (természetesen a focit leszámítva), az egyik a divat, a második a divattal szoros összefüggésben lévő kirakatrendezés. 

Ez utóbbira láttunk egy kitűnő példát a Dómtól alig 150 méterre a Corso Vittorio Emanuele II-n. Képek tömkelegét láthatjátok a tovább gombra kattintva.

A QNX-es rendszerek, így a PlayBookon futó BlackBerry Tablet OS, és a hamarosan debütáló, hozzá hasonló felépítésű okostelefonos platform közös jellemzője, hogy a rendszer rugalmassága lehetőséget ad az Android OS-re fejlesztett programok egy részének futtatására. 

Ehhez egy speciális futtatókörnyezetet kell majd telepíteni a PlayBookra (az első QNX-es BlackBerryken ez már gyárilag rajta lesz), plusz elvileg a fejlesztőknek is minimális módosítást kell eszközölni a programon, de ezzel együtt sem fog minden appot támogatni az Android App Player.

A Thing.co.uk tegnap közzétett egy listát, melyen az szerepel, hogy várhatóan milyen alkalmazások esetében kell lemondani a portolásról. Így például az Android App Player nem támogatja értelemszerűen az androidos eszközökre fejlesztet élő háttérképeket, a SIP és a SIP VoIP alkalmazásokat, a widget-formájú programokat, az Android NDK-val (Native Development Kit) fejlesztett appokat, illetve az olyan, Google által fejlesztett érétknövelő alkalmazásokat, melyek a Google Mapsre vagy a Google Marketplace-re, illetve az Androdi cloudalapú üzenetküldő rendszerére építenek.

Az Android App Player a fenti limitációktól függetlenül hasznos és főleg egyedi kiegészítője lesz a QNX-es rendszereknek - a PlayBookra készült verzió még októberben megjelenhet, az okostelefonos testvér pedig a jövő év elején láthat napvilágot, az első új generációs BlackBerry megjelenésével.

Jó hírem van, gazdagok vagyunk! Legalábbis erre utal a Prosper Mobile Insights legújabb felmérése, melynek egy 25 ezres reprezentatív felhasználói bázis adott alapot nemrégiben Amerikában. A statisztikák márpedig mint tudjuk nem hazudnak, legfeljebb a számokat lehet tág keretek közt értelmezni.

A kutatócég felmérése szerint a az évi 150 ezer dollárt kereső háztartásokban élő felhasználók 11,3 százaléka használ BlackBerryt, míg második az iPhone alig lemaradva, 10,9 százalékkal. Bár költhetnének, androidos készülékre láthatóan kisebb hajlandósággal költenek a pénzes emberek, így a felső jövedelemkategóriában csupán 7,2 százalék a platform részesedése.

A BlackBerryk még a következő, 100 ezer és 150 ezer dollár közti jövedelemkategóriában is vezetnek, és a sorrend is változatlan (21,2, 19 és 15,8 százalék), az iPhone és az Android csak a két alsóbb jövedelemszinten előz. Mondjuk nem kell statisztikai gurunak lenni ahhoz, hogy az ember hasonló következtetésre jusson pusztán a felhasználói bázis jellegéből kiindulva: a BlackBerryk felhasználói közt találhatók meg a legnagyobb számban az üzleti ügyfelek, és vajon kiknek van a legtöbb pénzük? Bingó, az üzletembereknek!

Egyébként nemrég írtunk róla, hogy a fejlesztők is jó pénzt tudnak csinálni a BlackBerry platformon, vagyis ez a legjobban fizető alkalmazás-platform, igaz, a BlackBerry-tulajoknál a letöltési hajlandóság jóval alacsonyabb (60%), mint az iPhone (85%) és Android (84%) készülékekkel rendelkező felhasználóknál.

Via MSNBC.

Ha minden a tervek szerint halad, a RIM ma frissíti az európai BIS infrastruktúrát, a szolgáltatás 4.1-es verziója néhány apróbb, a legtöbb felhasználó számára nem túl jelentős változást hoz majd. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új verzióval nő majd a fogadható csatolmányok mérete (egészen 11 megabájtig), meg a SIM-csere után is folyamatos marad a levélforgalom.

A frissítésből elvileg semmit nem szabadna észrevennie a mezei felhasználónak, ettől függetlenül lehetnek apróbb fennakadások a levélforgalomban (volt már rá példa), bár úgy tudjuk, hogy egyelőre az sem biztos, hogy ma lesz a nagy nap, szóval izgalomra, pláne pánikra egyelőre semmi oka senkinek.

Ami az OS7-es készülékekkel kötelezően bevezetésre kerülő BlackBerry ID-t illeti, egyelőre nincs jele annak, hogy a régebbi, OS6/5-ös modelleknél is szervesen összekapcsolódik a BIS fiókkezelés a BlackBerry ID azonosítóval, ezt vélhetően egy későbbi verziófrissítés során lépi meg a RIM.

Ha bármi rendelleneset, vagy jelentős észrevesztek a levelezés működésében ma, vagy a mai naptól, szóljatok!

Frissítés: Azt az információt kaptuk, hogy szombat hajnalban, 3 óra körül indul a frissítés, vagyis holnap reggelre már egy új BIS kell fogadjon minket!

A Research in Motion alkalmazás-piacterét, az App Worldöt felhasználói körökben gyakorta szokás lesajnálni szűkös választéka miatt, a fejlesztők számára azonban úgy tűnik az Android és az iOS mindent és mindenkit elvakító csillogása mellett is érdekes lehet a platform.

Egy az Evans Data által frissen készített amerikai felmérés során összesen 400 alkalmazásfejlesztőt kérdeztek meg augusztusban, melyik platformot miért részesíti előnyben. A megkérdezettek 47 százaléka már valamilyen módon kapcsolatba került az Android Markettel, míg 43 százalékuk készített alkalmazásokat az App Store-ba.

A BlackBerry App World penetrációjáról nincs százalékos adat, az Evans Data azonban külön kiemeli, hogy a BlackBerry OS-re fejlesztők saját bevallásuk szerint általánosságban több pénzhez jutnak a szoftverek eladása után. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a platformra fejlesztő programozók 13 százaléka több mint 100 ezer dollárt (vagyis több tízmillió forintot) keresett az appokkal.

A felmérést készítő cég szerint mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az üzleti platformon többnyire drágábbak az alkalmazások, emellett a telefonok tulajdonosainak is vastagabb a pénztárcája.

Kérdés, hogy ami jó hír a fejlesztőknek, az jó hír-e nekünk, felhasználóknak.