Ér a nevem - BlackBerry DTEK50 teszt

A BlackBerry első androidos okostelefonjának, a PRIV-nek a tavalyi megjelenésekor elemzők és újságírók egymással teljes egyetértésben bólogatva szajkózták, hogy a szétcsúsztatható QWERTY-billentyűzetes PRIV a BlackBerry utolsó húzása, ha ez sem jön be, akkor vége a dalnak. Az androidos csúszka végül nem lett hangos siker, a kanadai cég ennek ellenére jól összezavart mindenkit azzal, hogy pár héttel ezelőtt piacra dobta második androidos készülékét, és ha ez még nem lenne elég, a típust DTEK50-nek keresztelte.

Bog, a Mobilaréna főszerkesztője a múlt héten azzal keresett meg, tudom-e, miért pont DTEK50 a DTEK50, de végül férfiasan be kellett vallanom neki, hogy halvány sejtelmem sincs. Ami azt illeti, a BlackBerry sem fektetett túl sok munkát abba, hogy ismertesse a névválasztással kapcsolatos koncepcióját, de talán mindegy is, valószínűleg csak akartak valami feltűnőt, amire mindenki felkapja a fejét, de legalábbis ne egy 1-től 10-ig terjedő szám legyen, esetleg egy "s" betűvel megtoldva - gondolhatták Waterlooban. Mondjuk szívesen beültem volna arra a meetingre, ahol ez a név megszületett, de ez ma már úgyis történelem, egyben ennyit arról, hogy miért DTEK50 a DTEK50, hiszen sokkal fontosabb, hogy mit tud (és mit nem). Jöjjön tehát a BerryBolt DTEK50 tesztje!

"...azonnal szembeötlő, hogy az első, valójában nem a BlackBerry boszorkánykonyhájában készülő BlackBerry mennyire minőségi darab."

Először is, lendüljünk talán túl a név után a következő kötelező körön: Nem, a DTEK50 nem egy Alcatel telefon valójában. Jóllehet annyi köze kétségtelenül van a márkához, hogy az Alcatel brandet birtokló kínai TCL gyártja, ugyanarra a referenciadizájnra építve, amire az Alcatel Idol 4 is épül. Ez egyébként abból a szempontból okos húzás a BlackBerry részéről, hogy így nem csak a gyártással járó költségeket lehet megspórolni, hanem a tervezés is olcsóbb. Persze mindennek ára van, de a DTEK50 esetében szerintem sikerült szerencsés kompromisszumot kötni.

A készüléket a dobozból kivéve azonnal szembeötlő, hogy az első, valójában nem a BlackBerry boszorkánykonyhájában készülő BlackBerry a középkategóriás besoroláshoz képest mennyire minőségi darab. Persze tudom, ma már ebben a szegmensben is mások az elvárások, mint akár csak néhány évvel ezelőtt, de állítom, hogy a DTEK50 anyaghasználatban és minőségérzetben kenterbe veri a BlackBerry legutóbbi, csúcskategóriás full érintős modelljét, a Z30-at. 

Két szóban jellemezve a készülék külsejét talán a kecses elegancia jutna eszembe (bocs, ha elcsépelt lenne): a DTEK50 a valaha volt legvékonyabb BlackBerry, 7,4 milliméteres vastagságával, amit egy kis optikai tuninggal is sikerült még megtetézni: A telefon oldalain körbefutó, feketére festett alumínium keret az oldalaknál elvékonyodik, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a DTEK50 még a megadott értéknél is vékonyabb. A telefon ráadásul nem csak vékony, hanem könnyű is, a mérleg szerint 135 gramm a tömege, ami szintén komoly fogyókúrát feltételez, figyelembe véve, hogy a kisebb kijelzővel rendelkező Leap és a már említett Z30 egyaránt kb. 170 gramm tömegű.

Továbbra is a korábbi flotta-BlackBerrynél, a Leapnél maradva, a DTEK50 majdnem pontosan akkora telefon, mint a BlackBerry Leap, noha a kijelzőjének a képátlója majd fél centivel nagyobb. Vagyis nem feltétlenül kell lapát tenyér a mobil megfelelő használatához. Mondjuk a biztos fogásban sokat segít az is, hogy a mobil hátlapja egy sötétszürke érdes műanyag borítást kapott, így nem akar folyton kiugrálni a kézből. Akinek a BlackBerryknél korábban megszokott bőr borítás hiányzik, azoknak van egy jó hírem: a telefonhoz készült gyári műanyag védőtok hátulja bőrborítást kapott, kifejezetten kellemes tapintással - de persze ettől egy kicsit vastagodik is a telefon.

"...ez az első olyan BlackBerry, melynek előlapján nincs branding, azaz nincs ott a cég logója."

A készülék összes külső kezelőszerve az oldalakon található, az alumínium keretbe ágyazva (érzésre amúgy maguk a gombok is alumíniumból készültek). Ezek közül kétségtelenül a legérdekesebb az ősi BlackBerrykről visszahozott programozható Convenience key, ami az egyetlen kerek nyomógomb a DTEK50 jobb oldalán. Erre tetszőleges gyorshivatkozás felprogramozható, én például a lámpa be- és kikapcsolását programoztam fel rá, mivel viszonylag gyakran használom ezt a funkciót. Ugyanezen az oldalon van még a SIM- és SD-fiók (egybe szerelve), illetve a hangerőállító gombok, míg bal oldalt fent a be- és kikapcsológomb lett elhelyezve.

A DTEK50 előlapja is szolgál két érdekességgel. Először is, ez az első olyan BlackBerry, melynek előlapján nincs branding, azaz nincs ott a cég logója (melynek van egy praktikus hátránya: nekem többször is sikerült hirtelenjében fejjel lefelé megfognom a telefont). Feltételezem ez lehetett a referenciadizájn egyik ára, míg a másik a szintén az előlapon található LED, ami egyedül fehéren képes villogni. Tudom, hogy így 2016 tájékán ez már nem feltétlenül tömegigény, de nekem például borzasztóan hiányzik a DTEK50 elejéről az RGB LED, vagyis az, hogy az a fránya villogó fény tudjon több színnel is villogni, ha én azt szeretném. Még akkor is, ha az Android nem mindig engedi, hogy megváltoztassam egy-egy program alapértelmezett LED-fényét.

Ezen túltéve magam azt kell mondjam, hogy a DTEK50 előlapjának többi részét elfoglaló LCD-panel hozza ugyanazt a prémium érzést, amit a telefon úgy általában mutat. A Full HD felbontású, 5,2 hüvelykes képátlójú megjelenítő IPS technológiával készült. Az AMOLED technológiát használó PRIV-vel (vagy akár egy Z30-cal) összehasonlítva ennek a panelnek jóval nagyobb a fényereje, és a színek is pontosabbak, cserébe kevésbé kontrasztos a kép, kevésbé tűnnek teltnek a színek. Az IPS panelnek elméletileg az áramfelvétele is nagyobb lehet, mint az AMOLED-nek, ennek azonban az eddigi tapasztalataim szerint valójában elhanyagolható hatása lehet az akkumulátoros üzemidőre - persze a fényerőbeállításoktól is függően.

"A DTEK50 kapcsán az volt számomra az egyik legnagyobb kérdés, hogyan állja meg a helyét a BlackBerry-féle Android a középkategóriás hardverrel."

 Az Androidot ért egyik legfőbb kritika, hogy mivel az operációs rendszer más platformokhoz képest jóval kevéssé van egy bizonyos hardverre optimalizálva, ezért valójában csak csúcskategóriás vason tudja megvillantani igazán a foga fehérjét. A DTEK50 kapcsán éppen ezért az volt számomra az egyik legnagyobb kérdés, hogyan állja meg a helyét a BlackBerry-féle Android a középkategóriás hardverrel.

Ami egyébként 2016-ban már nyolcmagos processzort, 3 GB rendszermemóriát és 16 GB háttértárat jelent. A processzormagok száma persze csalóka, hiszen egy mobilnál sem (csak) ez adja össze a nyers erőt, ha a rendszerchipről van szó. A Qualcomm Snapdragon 617 processzor és a 3 GB memória párosítása, illetve a kijelző skálázása a DTEK50 esetében szerencsére nagyon jól el lett találva, így ami talán a legfontosabb: a mindennapi használatban a BlackBerry középkategóriás androidos telefonja akadozás nélkül teszi a dolgát. Legalábbis nálam tette, ami azért ígéretes, mert bár távolról sem tartom magam geeknek, de száznál több alkalmazás van a telefonjaimon, melyek nagy részét ráadásul használom is, persze más-más gyakorisággal.

"Szerencsére a BlackBerry házon belüli androidos fejlesztői értenek az optimalizáláshoz..."

 Az Android, pontosabban az Androidra fejlesztő cégek azért gondoskodnak róla, hogy a "felhasználói élmény" ne legyen teljesen egységes, ez azonban nem hiszem, hogy a DTEK50 sara lenne, sokkal inkább a rosszul optimalizált kód okoz galibát néhány esetben. Szerencsére a BlackBerry házon belüli androidos fejlesztői úgy látszik értenek az optimalizáláshoz, mivel a saját fejlesztésű appokat tekintve -- melyek a PRIV és a DTEK50 sava-borsát adják -- pontosan ugyanazt a produktív csomagot kapja a felhasználó, mint amit a kétszer drágább PRIV nyújt. Pontosan ugyanolyan jól.

Sokféle véleményt hallani azzal kapcsolatban, hogy a mobilgyártók által az okostelefonokra gyárilag telepített appok valójában totálisan haszontalannak, vagy éppen áldásnak minősülnek. Ennek megfelelően vannak olyan gyártók, melyek szinte teljesen szűz operációs rendszerrel adják át a készüléket, és vannak olyanok, melyeknél első ránézésre szinte rá sem ismerni az Androidra. A BlackBerry valahol a kettő közti utat járja, a gyári appok kínálata nagyon tudatos felépítésű, kivétel nélkül a hatékonyabb kommunikációt, munkát és a biztonságosabb működést szolgálva.

Itt a BerryBlogon már számtalanszor volt szó ezekről az appokról, így ebben a tesztben csak felsorolás szinten említeném a kommunikációs központnak tekintett, az utóbbi hónapok frissítésével egyre jobb és jobb BlackBerry Hub-ot, a virtuális billentyűzetet, a Naptárat, a Névjegyzéket, a feladatütemezőt és a feljegyzéskészítőt, melyek természetesen a népszerűbb felhős fiókokkal (Google, Yahoo stb.) éppúgy komfortosan együttműködnek, mint a hardcore céges rendszerekkel (pl. Exchange Activesync). A BlackBerry, hogy az összképet kicsit egyedibbé varázsolja, itt-ott belepiszkált az értesítési rendszerbe, berakott a csomagba egy minden felületen jobbról behúzható műveleti panelt (productivity tab), újraértelmezte a widgeteket a pop-up widget funkcióval, illetve telerakta a rendszert jól kitalált gyorsindító funkciókkal, melyeket a DTEK50-en fizikai billentyűzet hiányában csak ikonokkal lehet elérni.

A rendszer produktív szoftverelemeinek egy része augusztus óta már nem csak androidos BlackBerrykre érhetők el, fontos azonban látni, hogy a DTEK50 nem csak ezektől a szoftverektől lett ízig-vérig BlackBerry. A részletek különösebb taglalása nélkül elég annyit említeni, hogy a BlackBerry saját bevallása szerint több ezer ponton módosította az Android kódját, valamint már a gyártástól kezdődően olyan biztonsági gátakat épít a telefonjaiba, melynek eredménye az, hogy nincs eddig olyan dokumentált eset, hogy akár egy PRIV-et, akár egy DTEK50-et sikerült volna feltörni.

"...nincs eddig olyan dokumentált eset, hogy akár egy PRIV-et, akár egy DTEK50-et sikerült volna feltörni."

A fentiekre még két másik, fontos védvonal épül rá. Az egyik, hogy a BlackBerry jelenleg azon NAGYON KEVÉS androidos gyártók egyike, melyek a Google javítócsomag-ütemezéséhez igazodva havi szinten adnak ki (biztonsági) frissítést a telefonjaikhoz. A rendszer szerves része továbbá a DTEK50 nevében is szereplő DTEK nevű rendszeralkalmazás is, mely a telefon biztonsági beállításai és a rendszer integritása alapján jó képet ad a felhasználónak arról, hogy a mobil valójában mennyire biztonságos. Fontos, hogy a DTEK nem olyan elven működik, mint egy tűzfal, vagy vírusirtó, azaz nem tilt le semmilyen alkalmazást vagy funkciót, és nem erőltet semmilyen beállítást, inkább csak óvatosságra inti a felhasználót, ha gyanús jeleket észlel.

Ilyen gyanús jel lehet például, ha egy alkalmazás olyan dolgokhoz kér hozzáférést sűrű rendszerességgel, melyek látszólag nem feltétlenül szükségesek a működéséhez - ilyen esetben az adott rendszererőforrásra vonatkozó engedélyt könnyen meg lehet vonni a DTEK (és az Android 6.0) segítségével. A totális kontroll érdekében természetesen a DTEK50 is beilleszthető céges mobilmenedzsment-környezetbe, így például a BlackBerry saját megoldásával, a BES12-vel, vagy a Good-dal is üzemeltethető flottában a készülék, többféle tulajdonosi modellel (BYOD, COPE, COBO), többféle topológiával (BES Secure Work Space, Android for Work). Szerencsére ma már ezeket a rendszereket értő kezek fel tudják úgy konfigurálni, hogy a vállalati mobil ne jelentsen egyet az agyonkorlátozott okostelefonnal, mellyel csak levelezni lehet. Nemrég még Toronto polgármesterét is rajtakapták azon, amint a PRIV-jén önfeledten Pokémon Go-zott, szóval van még remény az emberiség számára.

A poszt végére hagytam - szándékosan - két olyan "paramétert", mely bizonyára sokakat érdekel, de a viszonylagos szubjektivitásuk miatt mégsem érzem ma már annyira hangsúlyosnak őket. Ez a kamera által lőtt fotók minősége, valamint az akkus üzemidő. Fentebb láthattok pár tesztfotót, amit a DTEK50 13 megapixeles hátlapi kamerájával lőttem, amiről gyakorlatilag semmi extrát nem tudok elmondani, vagyis megfelelő fényviszonyok mellett okostelefonos viszonylatban jó fotókat készít. Ehhez jó segítség a BlackBerry saját kameraalkalmazása, mely a többi rendszerkomponenshez képest szintén sokat fejlődött az utóbbi hónapokban, így ma már egész szofisztikált manuális beállításokat kínál. A DTEK50-nél érdekesség a 8 megapixeles előlapi kamera, mely az eddigi legjobb a BlackBerryk mezőnyében, és talán jól jön szelfizéskor, de nem hiszem, hogy döntő szempont lenne a vásárlás során.

Végül maradt az egyik legfontosabb hardverkomponens, az akkumulátor kérdése. A 2610 mAh-s áramforrással ellátott DTEK50 esetében egy pillanatra sem éreztem azt, hogy a PRIV-hez képest rövidebb akkus rendelkezésre állást kapnék, vagy ha van is különbség, átlagosan nem több 10-20 százaléknál, ilyen szórást pedig simán produkál bármilyen androidos okostelefon akár két egymást követő napon is, változó felhasználás mellett. De hogy akkor mennyi is az annyi? Én éjszakánként mindig töltőre rakom a mobiljaimat, így a DTEK50 biztonsággal végigcsinált minden egyes napot, pedig a teszt ideje alatt nem sokat pihent. Ha pedig az éjszakai töltés valamiért nem valósítható meg, a Qualcomm QuickCharge 2.0 technológiája révén a mobilba fél óra alatt simán belepumpálható 30-40%-nyi töltés - természetesen egy QuickCharge 2.0-kompatibilis töltővel.

Ilyen egyébként sajnos nincs a dobozban (azért a gyári töltő így is elég izmos, 2 A erősségű áramot képes leadni), van viszont egy meglepően jó minőségű headset, mely - legalábbis az én fülem számára - az eddigi talán legjobb gyári headsetnek tűnik. Kár, hogy csak a DTEK50-nel vásárolható meg. 

De hogy kinek is éri meg megvásárolni a teljes csomagot közel 115 ezer forintért? Nyilvánvalóan leginkább olyan cégeknek, melyek legalább tízesével-húszasával vásárolják a flottatelefonjaikat, és az elsősorban a lakossági piacra szánt középkategóriás készülékekben - eléggé megalapozottan - nem bíznak. A DTEK50 valódi értékét azért nehéz kissé megbecsülni, mert a hardver ugyan nagyon jól összehasonlítható más típusokkal (sőt, annál is jobban, lásd az ominózus Alcatel modellt), ám a szoftveres védelem nyújtotta plusz jóval nehezebben materializálható. Bár kicsit talán segíthet, ha feltesszük magunknak az alábbi kérdéseket (vagy a cégünk infobiztonságért felelős illetékese teszi fel helyettünk):

• mennyit érnek a levelezésünkben található bizalmas információk?
• mennyit ér a névjegyzékünk?
• mennyit ér a híváslistánk?
• mennyit érnek a telefonnal készített, azon tárolt képeink, videóink, dokumentumaink?
• mennyi pénzt áldozott a cég a belső hálózat védelmére, és mi ennek a hálózatnak a leggyengébb láncszeme?

Emellett persze azoknak az egyéni vásárlóknak is megérheti a BlackBerry DTEK50 felára, akik úgy általában véve szeretik biztonságban tudni a privát szférájukat, melyhez a legkönnyebben ma már az okostelefonjukon keresztül lehet hozzáférni. Illetve azoknak is, akik hamisítatlan BlackBerry-élményre vágynak - Androidon is.

Ha maradtak még benned kérdések a DTEK50-nel kapcsolatban, írd meg a kommentekben, szólj hozzá a Facebookon, vagy írj e-mailt!

Ha megtetszett a készülék, a BerryBoltban megvásárolhatod.