Az Androidnak nem áll túl jól a szénája az üzleti szférában: egyes kutatások szerint a vállalati környezetben használt okostelefonok és tabletek több mint 80 százaléka valamilyen "i"-eszköz, a maradékon osztozkodik több száz androidos gyártó. Ez utóbbi egyben a probléma egyik gyökere is a Google számára, vagyis a piac rendkívül sok szempontból széttagolt, teljesen hiányzik a hosszú távú tervezhetőség, míg az Apple mindezt tálcán kínálja a (nagy)vállalatoknak és a kormányzati szektor szereplőinek.

Ennek ellensúlyozására hozta létre a Google a minap az "Android Enterprise Recommended" programot, amiben maximum néhány tucat, kiválasztott készülék található -- olyan telefonok, melyeket üzleti felhasználásra ajánl a Google.

Természetesen ott van köztük a BlackBerry KEYone és a Motion is.

android_enterprise_recommended_keyone.jpg

Az Android Enterprise Recommended programba nem lehet csak úgy bekerülni, bizonyos kritériumokat teljesítenie kell a gyártóknak. Bár elsősorban marketingjellegű kezdeményezésről van szó, ebből kifolyólag a kritériumok (vagy inkább az általuk nyújtott előnyök) egy része bullshit, van itt néhány érdekesség is, elsősorban a terméktámogatásra, szoftverkövetésre kihegyezve. Vagyis a programba bekerült eszközök:

  • a megjelenéstől számított három éven keresztül rendszeres biztonsági frissítéseket kapnak,
  • melyek a Google biztonsági javításának kiadásától számított 90 napon belül elérhetővé válnak a telefonra,
  • a készülékek emellett legalább egy fő OS-veriziófrissítést is kapnak a hároméves frissítési ciklus alatt.

A listán egyébként a BlackBerry Mobile két eszköze mellett ott vannak a Google Pixel telefonok, több Huawei, LG, Moto és Sony Xperia készülék, valamint a Nokia 8 is. Érdekesség, hogy a felsorolásból éppen a legnagyobb androidos gyártó, a Samsung hiányzik, aminek állítólag az az oka, hogy a koreai cég a Google megkeresésére nem kívánt részt venni a programban. A Samsung valószínűleg jó okkal teszi ezt: egyrészt az androidos mezőnyben e nélkül is uralja a vállalati szegmenst, vagyis a maradék kb 20% nagy része az övé, másrészt ebből kifolyólag minek vállaljon magára extra kötelezettségeket.

Visszatérve a BlackBerrykre, egy pillanatig sem kérdés, hogy abszolút van helye a KEYone-nak és a Motionnek egy ilyen "klubban", nem csak a frissítések miatt, hanem mindazon képességek, tulajdonságok miatt is, melyek a BlackBerry telefonok esszenciáját adják

Tegnap két érdekes poszt is megjelent a BlackBerry hivatalos blogján, mindkettő bizonyos készülékek, illetve rendszerek támogatásával foglalkozik, ami ebben az iparágban rendszerint kritikus szempont szokott lenni. Miután a BlackBerry 2015-ben áttért az Android operációs rendszer használatára, sok minden megváltozott, az első androidos modell, a PRIV, mely egyben a BlackBerry utolsó, saját maga által, házon belül tervezett okostelefonja volt, most nyugdíjba vonul, már ami a havi biztonsági frissítéseket illeti. 

Kétségtelen, hogy ezt a hírt meglehetősen nehéz megemészteni azoknak, akik elég tekintélyes összegeket fizettek anno a PRIV-ért, bár tény, hogy a bejelentés nem volt minden előzmény nélküli. Egyrészt a PRIV kapcsán korábban kerek-perec kijelentette a BlackBerry, hogy nem kapja meg az Android 7-es verziót, másrészt a cég félig-meddig hivatalosan utalt rá, hogy a biztonsági frissítések a készülék megjelenését követő két évben biztosítottak az androidos modellekre. 

priv_update.jpg

A BlackBerry illetékese, Alex Thurber az Inside BlackBerryn megjelent blogposztban hosszasan fogadkozik, hogy a PRIV-ek a havi patchek nélkül is szuperbiztonságos mobilok -- tény és való, hogy eddig még egyetlen androidos BlackBerryt sem sikerült feltörnie dokumentáltan senkinek. Másrészt az is tény, hogy a PRIV egy több mint kétéves modell, ami egyébként abban az esetben nem lenne önmagában probléma, ha a rendszert saját maga fejlesztené a BlackBerry (lásd BB10 vagy BBOS). Csakhogy a core fejlesztés a Google kezében van, ők pedig nem adják ingyen a patcheket, nem véletlen, hogy gyakorlatilag egyetlen olyan androidos csúcstelefon sincs a piacon, mely két év elteltével bármilyen frissítést kapna. Persze el lehet merengeni azon, hogy mi lett volna, ha a PRIV egy tízmillió számra eladott sikertelefon lett volna, de sajnos nem így alakult -- tippre akkor sem lett volna jobb a helyzet.

Thurber egyszersmind azt is bejelenti a blogposztban, hogy hamarosan termékcsere program indul a gyártópartner, BlackBerry Mobile bevonásával, magyarul ha valaki a régi PRIV-jét lecserélné egy újabb, továbbra is támogatott típusra, valamilyen kedvezménnyel teheti majd ezt meg. A program részletei egyelőre homályosak, nem lennék meglepve, ha ez a lehetőség csak a nagyobb piacokon lenne nyitva a vásárlók előtt.

És akkor ami mindennek igazi kontrasztot ad: a BlackBerry ugyanazon a napon bejelentette, hogy további két évig támogatja a BB10 és BBOS rendszereket, vagyis azt a két OS-t, melyet házon belül, saját maga fejlesztett, fejleszt. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a cég csak azokért a szolgáltatásokért és funkciókért vállal bármilyen felelősséget, melyet még saját kezében tart, vagyis a jelenség, miszerint a külső fejlesztők fokozatosan kihátrálnak a BB10 (pláne a BBOS) támogatása mögül, létezik és egyre inkább jellemző.

Érdekesség, hogy ez a blogposzt is említi a csereprogramot, vagyis a BB10-es készülékek tulajdonosai is becserélhetik majd régi mobiljukat egy új, BlackBerry Mobile androidos eszközre. Meg persze dönthetnek úgy is, hogy használják a telefont a végsőkig, majd kiteszik a vitrinbe egy olyan korszak mementójának, mely még nem a kétpólusú okostelefon-világrendről szólt.

Via Inside BlackBerry.

Még pár hét, mire hivatalosan is kiderül, hogy pontosan milyen belseje is lesz a BlackBerry új jövevényének, a QWERTY-billentyűs Mercurynak, de szerencsére addig is napról-napra újabb pletykákkal látnak el minket mindenféle jól értesült informátorok. Most éppen a kameráról derült ki egy, s más.

A Mercury prototípusáról eddig készített fotók mindössze annyit árultak el a mobil hátlapi kamerájáról, hogy bazi nagy lencséje van, ami szerencsére alig emelkedik ki a hátlap síkjából. Egy Twitteren terjedő pletyka szerint a lencse mögött ugyanaz a kameraszenzor lapul majd, ami a Google két nagyágyújában, a Pixelben és a Pixel XL-ben is megtalálható, és ami az egyik legjobb ma elérhető szenzor a piacon.

mercury_camera.jpg

A Sony által gyártott IMX378-as szenzorról elég annyit tudni, hogy ugyan csak 12 megapixeles felbontása van, de a szenzor mérete 1/2,3"-es, ami megfelel a tipikus point-and-shoot digitális kamerák szenzorméretének, ami főleg a rosszabb fényviszonyok mellett készülő felvételek minőségére lehet jótékony hatással. 

Persze a szenzor egy okostelefonban (vagy akár egy digitális fényképezőgépben) csak az egyik -- bár kétségtelenül az egyik legfontosabb -- összetevője a kamerarendszernek, hiszen a lencserendszer vagy a szoftver sokat tud rontani vagy éppen javítani a képminőségen. A lencsékről keveset tudni, a BlackBerry saját kameraszoftvere azonban szerencsére elég intuitív és a nemrég bevezetett manuális módoknak köszönhetően kellő kreativitást is biztosít a mobilos fotózáshoz.

A Mercury előlapi kamerája a pletykák szerint 8 megapixeles lesz, a szenzort pedig két beszállító, a Samsung (S5K4H8), illetve a az Omnivision (OV8856) adja majd. 

Via Twitter.

Van az úgy, hogy egy óriáscég sokadik alkalommal fut neki valamilyen webes vagy mobilos (manapság jellemzően mindkettő) csevegőprogram fejlesztésének, és sorra felsül mindegyik próbálkozásával - ilyesemi cég a Google is, melynek mobilos ökoszisztémája hiába terjed ki okostelefonok milliárdjaira, mindeddig nem sikerült chatelők milliárdjait behálóznia. Na de majd most, hiszen a hét közepe óta elérhető az Allo, a chatprogram, ami gondolkodik a felhasználó helyett ha kell, és akivel jól el lehet beszélgetni akkor is, ha az embernek nem csak a való életben, hanem a virtuális térben is elege van a saját ismerőseiből. 

A Google fejlesztői konferenciáján, májusban bejelentett alkalmazás legnagyobb dobása, hogy a gépeléssel együtt a gondolkodás terhét is leveszi az ember válláról, vagyis a chatablakokban nem szó- hanem (a virtuális klaviatúrák prediktív üzemmódjához hasonlóan) komplett válaszjavaslatokat mutat a felhasználónak. Mindezt úgy, hogy a stílust idővel ellesi az embertől, így a másik oldalon a partner ideális esetben észre sem veszi, hogy az adott választ a hús-vér chatpartnere írta, vagy a Google.

allo.jpg

Az Allo a szövegkörnyezet és a felhasználó stílusa mellett képes felismerni, analizálni bizonyos fotókat is - persze csak olyanokat, melyeken valamilyen ismert(ebb) épület vagy tájegység látható, vagy valahol valaki már nyilvánosan betagelte. A mesterséges intelligencia egyelőre csak az angol szövegeket képes analizálni, és az egész hókuszpókusz haszontalan, ha a végpontok közti titkosítást jelentő inkognitó üzemmódot bekapcsolja valamelyik fél - hiszen ilyenkor a Google sem lát bele a chatfolyamba.

A program a fentiek mellett lehetőséget ad arra is, hogy amolyan Google a barátod jelleggel a chatbottal is társalogjunk. Egyelőre ez a funkció is csak angol nyelven érhető el, és valójában sok újdonságot nem hoz az eddigi asszisztens-megoldásokhoz képest - az Allo javarészt a Google keresési találatait használja arra, hogy választ adjon a kérdéseinkre. Érdekessége a programnak, hogy a digitális személyi asszisztenst a csoportbeszélgetésekbe is meg lehet invitálni, így nem kérdés, hogy mindig lesz egy naprakész ember robot a társaságban.

A program egyelőre mondjuk úgy, hogy kísérleti fázisban üzemel, valójában már csak ezért is érdemes kipróbálni, aztán majd kiderül, hogy a Google-nek hosszabb távon hoz-e áttörést. Az Allo egyelőre csak Androidra tölthető le a Google Play Store-ból, az alábbi ikonra kattintva. A programba nem Google-fiókkal, hanem telefonszámmal lehet regisztrálni.

undefined

A Google mobilos operációs rendszere, az Android ma a világ legelterjedtebb mobilplatformjának számít, olyannyira, hogy egyes statisztikák szerint a világon jelenleg használatos okostelefonok 85%-án ez a rendszer fut. Az informatika és a telekommunikáció világában márpedig kemény farkastörvények uralkodnak, ezen mondhatni törvényszerűségek egyike, hogy mindig a legnépszerűbb platformokat éri a legtöbb támadás.

A Google-féle Androidról persze nem csak ezért terjedt el korábban, hogy a rendszer biztonsági szempontból finoman szólva is kihívásokkal küzd, de a fejlesztők gőzerővel dolgoznak azon, hogy a felhasználókra leselkedő veszélyeket minimalizálják - még akkor is, ha a támadások nagy része valójában a felhasználók hanyagságára, nemtörődömségére, vagy figyelmetlenségére épül.

A cég az utóbbi években szerencsére eléggé transzparens módon áll hozzá a mobilos sebezhetőségek, biztonsági rések kérdésköréhez, illetve több olyan partneri megállapodást is kötött (egyebek mellett a BlackBerryvel), melyek rendszerszintű változásokkal, illetve egyes készülékgyártók közreműködésével próbálják a régi sztereotípiát megváltoztatni. 

yoy_playstore.jpg

Így például a Google minden évben kiad egy biztonsági beszámolót, melyben több aspektusból is vizsgálja a cég, hogy a korábbi időszakkal összevetve hogyan alakult a biztonsági incidensek aránya. Például a potenciálisan kártékony alkalmazások (PHA) telepítési rátája, mely a 2014-es évhez képest 2015-ben 40%-kal esett vissza, a ténylegesen fertőzött készülékek aránya pedig 0,5%-ra esett.

yoy_outsideplaystore.jpg

Fontos szempont, hogy a Google a Play Áruházba került alkalmazásokat igyekszik alaposan megvizsgálni a jóváhagyási folyamat során, így a legkisebb valószínűsége akkor van a fertőzésnek, ha valaki a hivatalos piactérről tölt le appokat a telefonjára. A Google szerint a Play Store-ból letöltött app esetén tized akkora az esély a fertőzésre, mint az egyéb (nem ellenőrzött) külső alkalmazásboltoknál. Gondolom ebből mindenkinek lejött mostanra a tanulság:

Ha jót akarsz, a Google Play Áruházból töltsd le az androidos appokat!

Egyre hatékonyabban igyekszik kivédeni a fertőzött, illetve kártékony alkalmazások telepítését az Android 4.2-es verziója óta a rendszer részét képező Verify Apps funkció, mely gyakorlatilag az Android beépített spyware/malware szekkenlő rendszere. Ez a telepítéskor és a telepítés után is ellenőrzi az alkalmazások működését, és mivel öntanuló, idővel egyre több gyanús elemet képes kiszűrni. A felhőalapú szolgáltatásnak egyébként van dolga bőven, a Google azt állítja, hogy napi szinten 6 milliárd alkalmazásra "néz rá". A Google által kiadott statisztikák szerint a Verify Appsnek köszönhetően a kéretlen adatgyűjtést végző, illetve spywar-ek fertőzési aránya egy év alatt 40, illetve 60 százalékkal csökkent (a telepített arány 2015-ben 0,08% és 0,02%.volt).

A fentiek tehát jól mutatják, hogy az Android már az átlagfelhasználó számára is jóval biztonságosabb játékszer, mint 2-3 évvel ezelőtt volt, a vállalatok szempontjából pedig egyebek mellett az olyan platformok jelentik a kulcsot a még nagyobb információbiztonsághoz, mint az egyfajta konténerizált megoldást nyújtó Android for Work, a BES részét képező Secure Work Space, vagy éppen a Samsung-féle KNOX. A BlackBerry saját mobilmenedzsment-platformja, a BES12 mindhárom rendszerrel kompatibilis, és képes akár teljesen elkülöníteni az alkalmazott privát szférájét a céges környezettől, egyebek mellett az alkalmazások letöltésének korlátozásával, vagy a céges alkalmazásboltok támogatásával.

flblackberrypriv.jpg

Az Android biztonsága szempontjából a fentieken túl kulcstényező lehet az is, hogy a rendszerszintű sebezhetőségeket az androidos gyártók milyen gyorsan javítják ki a Google közreműködésével. A minél gyorsabb reagálás érdekében az Android tavaly nyár óta gyakorlatilag a Windowshoz hasonló frissítési ciklusokat követ, vagyis havonta jönnek a rendszerhez a frissítőcsomagok, melyeket a gyártók kiadhatnak a saját készülékeikre.

Itt azért láthatóan még van hová fejlődni, a havi frissítéseket ugyanis a jelek szerint nagyon kevés gyártó készíti el, és küldi le a készülékekre időben -- többnyire a szolgáltatók jóváhagyatási procedúrája miatt, vagy arra hivatkozva. A BlackBerry gyakorlatilag a mai napig az egyetlen olyan független androidos gyártó, mely a félig-meddig a Google égisze alatt készülő Nexusokkal egy időben, vagy akár azoknál korábban leküldi a havi biztonsági frissítéseket a telefonokra.

Via Google, via HWSW.

Ezúttal is egy webinar-beharangozóról lesz szó, méghozzá egy a Google és a BlackBerry által közösen tartott webinarról, amit mindenkinek érdemes meghallgatnia, aki szabályozott (céges) környezetben használ, kíván használni, vagy üzemeltetni androidos okostelefont, vagy androidos okostelefonokból álló flottát. És történetesen ehhez a BlackBerry megoldását választaná.

work-980x420.jpg

A BlackBerry és a Google viszonylag régóta dolgozik azon közösen, hogy az Androidot a biztonságkritikus munkakörnyezetekben is releváns tényezővé tegye (ennek csak egy nagyon apró részlete, hogy a kanadai gyártónak már androidos okostelefonja is van). A különböző konténerizált munkakörnyezetek, így a BES12 szerverrel vezérelt BlackBerry Secure Work Space, vagy az azzal együttműködő Android for Work pont ezt a célt szolgálják, ám egyelőre sokan ezek létezéséről sem tudnak, arról meg végképp nem, hogy mennyire könnyen vagy nehezen konfigurálhatók, vagy használhatók.

A két cégnek amúgy egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen a világ legnépszerűbb mobilos operációs rendszerének számító Android egyben a legsebezhetőbb, vagy mondjuk inkább úgy, a legtöbbet támadott rendszer (az okostelefonok 85%-a ma Androidot futtat, és a mobilos kártevők 98%-a Androidon fut). A kockázatok azonban jelentősen mérsékelhetők egy jól beállított mobilmenedzsment környezettel -- ennek lépéseit, illetve lehetőségeit mutatja be a jövő szerdán, magyar idő szerint délután öt és hat között zajló ingyenes webinar.

A BlackBerry és a Google közös előadására ezen a hivatkozáson keresztül tudsz regisztrálni. A részvétel ingyenes.

süti beállítások módosítása