Van az úgy, hogy a mobilgyártók csak úgy ímmel-ámmal frissítik a készülékekre eredetileg kiadott szoftvereket és van olyan gyártó, aki rendesen, 1-2 havonta kiad kisebb-nagyobb update-eket a telefonhoz, melyek a hibajavítások mellett olykor új funkciókat is tartalmaznak. A nyár óta kapható KEY2-hoz éppen mostanában érkezik meg az első ilyen, funkcionális frissítés, ami az Android fő verziószámát érintetlenül hagyva egy rakás igazi ínyencséget csempész a BlackBerry-zászlóshajó szoftverébe.

Az új, ABI067 kódnevű szoftvercsomagba így belekerült a KEY2 LE-vel debütált multi account rendszer, amit a BlackBerry (pontosabban a Google) Duál alkalmazások névvel illet. Ennek lényege, hogy bizonyos, bejelentkezéshez kötött közösségi és/vagy csevegőalkalmazások megduplázhatók a telefonon, így gyakorlatilag párhuzamosan lehet használni két különböző fiókkal ugyanazt az appot. A magányos lelkek ezzel üzengethetnek saját maguknak, de nyilván nem elsősorban az ő kedvükért építették bele a rendszerbe a funkciót, hanem azoknak, akik mondjuk egy céges és egy privát fiókot/fiókokat használnak párhuzamosan.

A Duál alkalmazások üzemmód jelenleg a Messenger, Instagram, WeChat és Whatsapp platformokkal kompatibilis, a lista az ígéretek szerint később bővül majd. Azoknál az appoknál, melyeknél a bejelentkezés mobilszámhoz kötött, csak dual SIM-es készülék esetén működik a kettőzött fiók, amit az Alkalmazások és értesítések menüpontban lehet ki-be kapcsolni, alkalmazásonként.

Az újabb androidos BlackBerrykről sokan hiányolták a flip to mute értesítéskezelést, vagyis azt, hogy egy bejövő hívást a készülék felemelésével és lefordításával el lehet némítani. Az új KEY2 szoftverbe ez is bekerült, a Parancsikonok és kézmozdulatok menüpontban a Némítás lefordításra opcióval aktiválható.

Bár magyarul (még) nem ért, mégis az egyik leghasznosabb újítása az új szoftvernek, hogy mostantól be lehet programozni az oldalsó funkciógombra a Google Asszisztens indítását. Ez egyébként ha magyarra van állítva a készülék nyelve, nem működik (pontosabban a Google keresőjét indítja el), de mint mondtam, ez rövidesen változhat. A Google Asszisztens profilt a Parancsikonok és kézmozdulatok / Gyorsgomb menüpontban lehet ki-be kapcsolni.

Végül, de nem utolsósorban az új szoftverrel külön állítható a billentyűzet és a fix Android navigációs gombok fényereje, illetve hagyható mindkettő automatán is akár, így a fényerő a környezeti fényviszonyokhoz alkalmazkodik, hasonlóan a kijelző fényerejéhez (már ha aktív ez a funkció). A billentyűzet és a navigációs gombok fényerejét a Megjelenítés menüpontban lehet állítani.

A KEY2 új, egyébként októberi Google patch levelt tartalmazó frissítése fokozatosan, régiónként különböző időpontokban érhető el a készülékekre. A telefon a frissítés elérhetőségéről automatikusan tájékoztat.

A KEYone tavalyi megjelenése óta nyilvánvaló, hogy a BlackBerry Mobile (vagyis a TCL Communication) továbbra is a prémiumszegmensben képzeli el a BlackBerrykert, az azóta megjelent utód, a KEY2 pedig nem csak tudásban, hanem árban is feljebb tette a lécet. Evidens volt tehát, hogy a gyártónak előbb-utóbb piacra kell dobnia egy olyan nyomógombos telefont is, amit szélesebb vevőközönségnek szán, ráadásul a BlackBerrytől ez a fajta szegmentáció sohasem állt távol, vagyis most is pontosan illik a képbe. Ez a nyomógombos telefon lett a BlackBerry KEY2 LE.

Nincs kimondottan könnyű dolga a BlackBerry Mobile-nak, hiszen a dolog természetéből fakadóan egy olyan mobilgyártóról beszélünk, melynek gyakorlatilag saját magával kell versenyeznie. Éppen ezért taktikusan kell adagolni az újdonságokat egy-egy új zászlóshajónál, miközben azért a középkategóriás modellekbe is bele kell csempészni olyan új képességeket, melyek vonzó vétellé teszik őket azok számára, akik mondjuk egy idei középkategóriás vagy egy tavalyi csúcsmodell között hezitálnak. Mindezt tetézi, hogy a BlackBerryk vásárlóközönsége mindig is rendkívül ragaszkodó népség volt, vagyis nem kifejezetten volt rávehető arra, hogy évente cserélgesse a mobilját.

Szóval ebben a közegben kell bizonyítania a BlackBerry KEY2 LE-nek, ami másfél hónapja debütált Berlinben, ám csak mostanában kerül forgalomba több országban is, így köztük Magyarországon. A KEY2 LE-vel egyszersmind bevallottan kicsit fiatalítani is próbál a BlackBerry, legalábbis a komor fekete és az ezüst színű KEYone-ok és KEY2-k után üdítőleg hat a pezsgőarany és piros szín, de még a kék variáns is elég vagányul néz ki ahhoz, hogy ne csak egy éltebb korú felnőtt kezében mutasson jól. 

A KEY2 LE-vel persze jött némi óhatatlan spórolás is, hiszen valahogy le kellett szorítani a vételárat az eredeti típushoz, a KEY2-hoz képest. Nyilván mindenki arra kíváncsi, hogy ennek a spórolásnak végül rossz értelemben véve áldozatul esett a KEY2 LE, vagy a ténylegesen javult-e az ár/érték arány. 

Előljáróban annyit, hogy javult. Méghozzá nem is kicsit.

De akkor kezdjük is az azonnal szembeötlő dolgokkal, amihez be sem kell kapcsolni a készüléket: A BlackBerry KEY2 LE formátuma és mérete alapvetően nem sokat változott a KEYxx család többi tagjához képest. A készülék leheletnyivel vékonyabb és rövidebb, mint a nagytesó (KEY2), meg úgy tíz grammal könnyebb is, ami okostelefonos viszonylatban kábé szintén a semmi kategória.

Lényeges változás, hogy míg a KEYone és a KEY2 alumínium vázat, illetve keretet kapott (ami a KEY2-nál elvileg erősebb ötvözetből készült), addig a KEY2 LE burkolata teljesen műanyag. Jelen esetben mindez nem a gagyi szinonímájaként kell értelmezni, szerintem az anyag eldolgozása és a festés is abszolút prémium, de legalábbis én nem tartozom azok közé, akik csak a fém vagy üvegfelületektől esnek hasra. A KEY2 LE hátlapja is műanyag, igaz egészen más tapintású, selymes felületű, mintázott, abszolút prémium érzetű az egész, illetve a mintázatnak és a felületnek köszönhetően a már említett üvegfelületű csodákhoz képest nagyságrendekkel jobb a fogása az eszköznek.

A KEY2-hoz képest az oldalsó élek elrendezése mit sem változott, azaz alul a Type-C csatlakozó mellett mikrofon és kihangosító/hangszóró, jobb oldalt a programozható gyorsgomb, felette a mintázott bekapcsológomb, még feljebb pedig a hangerőszabályzók találhatók. A BlackBerry Mobile mint oly sok minden mással, a jack aljzattal is az árral szemben úszik, így a 3,5 mm-es jackdugó itt díszeleg a készülék tetején. Bal oldalra egyedül a SIM-fiók került, amibe típustól függően akár két SIM is berakható, vagy egy SIM és egy microSD memóriakártya.

Az előlap nagy részét elfoglaló kijelző mind felbontásában (1080x1620 pixel) mind méretében (4,5 hüvelyk képátló) és technológiájában (IPS LCD) változatlan már a KEYone óta. Nekem a KEY2 LE esetében a színegyensúly kevésbé tűnt annyira jól eltaláltnak, mint a KEY2-nál, mintha a színek is egy árnyalatnyival mosottabbak lettek volna, de ez adódhat szimplán abból, hogy a méret- és felbontás egyezősége ellenére más gyártónál (vagy akár csak más gyártósoron) készül a két telefonba szerelt panel.

Ennél sokkal meghatározóbb elem a kijelző alatt található QWERTY-billentyűzet, mely a KEY2 LE fő beviteli felülete, vagyis egy felhasználó jó eséllyel ezen fog nem csak villámsebesen, hanem remélhetőleg pontosan is gépelni. Az új BlackBerry QWERTY-billentyűzete jelenti a legfőbb kompromisszumot a drágább modellhez képest, mivel egyrészt a gombok kisebbek, mint a KEY2-nál (de cserébe nagyobbak és jobb tapintású a felület, mint a KEYone-nál), illetve egyáltalán nem érzékelik az érintést. Ezzel egy csapásra ugrott mindenféle, billentyűzetes gesztus, beleértve a szójavaslatok felpöckölését prediktív bevitel esetén, meg a simításos törlést, a kurzoros kijelölést ésatöbbi.

Kérdés, hiányoznak-e ezek a gesztusok valójában.

Nekem speciel nagyon. Aki megszokta a kapacitív billentyűzet nyújtotta kényelmi szolgáltatásokat, annak -- különösen eleinte -- eléggé fájdalmas újra visszaszokni a "fapados" billentyűzethez. Aki viszont mindig is idegenkedett a gombok simogatásától, BlackBerry Classicról, vagy még régebbi BlackBerryről vált, netán a KEYone-ján ki is kapcsolta ezt a funkciót, annak a KEY2 LE billentyűzetének használata semmilyen diszkomfortot nem fog jelenteni. Márpedig a gyártó szerint elég sokan tartoznak ebbe a felhasználói körbe.

A nyomógombok használata ezt leszámítva továbbra is rendkívüli gépelési komfortot és biztonságot jelent. A gombok járása puha, a matt gombfelülethez minden egyes alkalommal kéjes örömöt jelent hozzáérni, és persze ott vannak még az olyan extrák, mint a KEY2-nál debütált Speed Key, amihez még csak hasonló funkciót sem tud más okostelefon, no meg a szóközbe épített szupergyors ujjlenyomat-szkenner. A gombok nem lötyögnek (a szóköz sem!), nem kattognak kellemetlenül, egyáltalán, a kapacitív funkción túl semmilyen látszatát nem mutatják semmiféle spórolásnak, ami nagyon jó.

A BlackBerry Mobile spórolt a motorháztető (vagyis inkább a hátlap) alatti komponensekkel is kissé. A KEY2 felső-középkategóriás Snapdragon 660-os lapkáját ugyanennek a processzornak az alacsonyabb órajelre belőtt változata, a Snapdragon 636 váltja a KEY2 LE-ben, illetve a rendszermemória mérete is csökkent 6-ról 4 GB-ra. Tapasztalataim szerint a mindennapi használat során, ugyanabban a szoftverkörnyezetben ez az égvilágon semmilyen kompromisszumra nem kényszerít. Ami persze nem zárja ki, hogy két év múlva sem fog, de legalább a KEY2 LE is ugyanarra az architektúrára épül, mint napjaink csúcsmodelljei, ami jó alapot biztosít a jövőre nézve. Nem mellesleg ez a rendszerchip lényegesen jövőtállóbb, mint az, ami például a KEYone-ba került.

A BlackBerry által megreszelgetett, biztonságosabbá tett Android (alapból 8.1) ugyanazokat a biztonsági funkciókat és ugyanazt a szoftverkörnyezetet biztosítja, amit a drágább modell is. Azért a BlackBerry nagyon taktikusan itt is bevezetett egy olyan újdonságot, ami abszolút illik a telefonjukat munkára és magánéleti célokra egyaránt használók elképzeléseibe. Ez a kettős fiók funkció, amivel bizonyos közösségi appokat lehet a telefonon klónozni, aminek az a nyilvánvaló előnye, hogy az egyikbe be lehet jelentkezni a magán fiókkal, a másikba meg a cégessel. Hasadt személyiségek esetleg használhatják mindkettőt magáncélra. 

A kettős fiók használata pofonegyszerű.

Elég csak a csevegőapp ikonját "felhúzni" a kijelző tetejére (mintha csak törölni akarnánk az alkalmazást) és már kész is a mutatvány. A rendszer jelenleg az Instagram, a Facebook Messenger, a WhatsApp és a WeChat kliensek esetén támogatja ezt a klónozást, nem kérdés, hogy ezek köre a jövőben bővülni fog (helló, BBM!). A művelet egyébként külön appal is elvégezhető más telefonokon, az viszont, hogy a BlackBerry úgy döntött, mindezt alapfunkcióként kínálja a rendszerben, mindenképpen jópontot érdemel.

Ha már úgyis szóba került a kettős fiók, érdemes azért pár szót szólni a KEY2 LE dual SIM kezeléséről is, ami kábé a semmi különös kategória, hiszen a dual SIM jóformán csak a BlackBerrynél újdonság. A KEY2 LE úgynevezett dual SIM Standby rendszerű okostelefon, vagyis párhuzamos híváskezelést nem tesz lehetővé a rendszer ebben az esetben. Cserébe akár hívásonként is eldönthető, hogy melyik számmal kívánunk telefonálni, illetve a rendszerben megadható, hogy melyik SIM adatkeretét használja a telefon. Ezzel nem csak azok számára lehet hasznos a dual SIM funkció, akik ténylegesen több telefonszámot akarnak egy készülékkel használni, hanem azoknak is, akik költségoptimalizálási okokból két különböző mobilszolgáltatótól kívánnak igénybe venni hang- és adatszolgáltatást.

Lényeges, hogy a KEY2 LE-ben lévő processzor valamivel energiatakarékosabb, mint a KEY2-ban dohogó Snapdragon 660, nem mintha az rosszul teljesítene ezen a fronton. A gyártó ezt egy kisebb, 3000 mAh-s akkumulátorral kompenzálja, ami tapasztalataim szerint az energiatakarékosabb CPU révén legfeljebb egy árnyalatnyival húzza rövidebb ideig, mint a KEY2-ban lévő nagyobb telep. Azaz az egynapos működés garantált, de némi spórolással simán összehozható kétnapos üzem is a telefonnal.

A KEY2 LE a multimédiás képességek terén is kissé alulteljesít a KEY2-hoz képest, legalábbis papíron. Bár ugyanúgy kétkamerás rendszere, az olcsóbbik modellnél a szenzorkiosztás 13/5 megapixel szemben a zászlóshajó 12/12 megapixelével. Nem mintha a KEY2 kamerája bármilyen szinten etalonnak számított volna, és már a nagytesó tesztelésekor is megjegyeztem, hogy valószínűleg nem én vagyok a célcsoportja bárminemű mobilos kamerának, szóval ne várjatok tőlem pixelről pixelre értékelést. De persze azért meg lehet próbálni objektívnek lenni, de ha megfeszülök, sem találok számottevő minőségkülönbséget a két készülék által készített fotók közt.

A kamerafunkciók terén is gyakorlatilag ugyanazt hozza a KEY2 LE, mint a KEY2, vagyis van egy jól paraméterezhető kamera app, aminek a repertoárjából a 2x optikai zoom és a Google Lens támogatás hiányzik, és ezzel kábé fel is soroltam mindennemű különbséget. A többiről meg beszéljenek a tesztfotók (lásd fenti galéria). Szokás még spórolni a középkategóriában a hangkodeken, vagyis azon a chipen, ami a készülék hangzásáért (legyen szó beszédhangról vagy éppen zenelejátszásról) felel. Szerencsére a BlackBerry Mobile itt lényegében változatlanul hagyott mindent a KEY2-hoz képest, amit különösen nagyra értékelhetnek azok, akik mondjuk egy KEYone-ról váltanak.

A BlackBerry KEY2 LE tehát végeredményben egy olyan spórolós BlackBerry lett, amin gyakorlatilag egyáltalán nem látszik a spórolás, ami nem mellékesen mai árakon uszkve százezer forintot hagy a vásárló pénztárcájában (a KEY2-val összehasonlítva). Messze nem arról van szó tehát, mint a Bold - Curve időkben ahol a Curve-ök tudása olyan szinten meg lett nyirbálva, hogy a tulajdonosaik (ha éppen nem brit tinik vagy márkarajongók voltak) sokszor ki nem állhatták ezért a készüléket, ami végül tevékenyen hozzájárult a márkával kapcsolatos negatív prekoncepciók terjedéséhez.

Végszóként az unalomig tudom ismételni magam azzal, hogy a KEY2 LE egy szuper telefon, ezúttal sokkal jobban belőtt árral, de ettől még marad BlackBerry, ami az okostelefon-vásárló közönség nagy része számára egyenesen a tyrannosaurus rex szinonímája. Amin a BlackBerry-tulajok nagy része persze csak elnézően mosolyog. Akárhogy is, tény marad, hogy a BlackBerry új felső-középkategóriás okostelefonja legfeljebb házon belül találhat legyőzőre, mostanra pedig hosszú idő után végre eljutottunk oda, hogy a nyomógombok hívei választhatnak egy olcsóbb és egy drágább, minden szempontból modernnek számító BlackBerry között.

Ha Európában, európai disztribúcióból (tehát nem hongkongi importból) jutott hozzád a KEYone-od, akkor a hétvégén jó eséllyel kaptál egy rendszerüzenetet, miszerint új rendszerfrissítés érhető a mobilhoz. Ezúttal azonban nem a szokásos havi biztonsági frissítés fog letöltődni mintegy 1,3 GB-nyi adatforgalmat generálva (szóval jobban teszed, ha Wi-Fi-re csatlakozol, mielőtt ráböksz a letöltés gombra), hanem az Android 8.1-es verziója. 

Az akár fél óráig is tartó frissítést követően ha nem is egy vadiúj telefont kapsz, azért az Oreo működése -- főképp a felszín alatt -- hoz pár jelentős változást. Különösen a 3 GB-nyi rendszermemóriával rendelkező készülékek tulajdonosai számára jó hír, hogy az új verzió jobban menedzseli mind az operatív tárat (RAM), mind a háttértárat. Azaz már önmagában a telepítés hatására fürgébbé válhat a telefon -- amitől egyébként külföldi fórumokon többen be is számolnak.

Emellett az Android 8.1 szigorította azt is, hogy egy app mit és hogyan csinálhat a háttérben futva, ami jó hatással lehet az akkumulátoros üzemidőre, esetleg csökkentheti a háttérben zajló adatforgalmat, vagyis spórolhat a havi adatkerettel. 

Változott még kis mértékben az értesítések kezelése, illetve bekerült a menübe egy-két új funkció (mások meg máshová kerültek, ilyen például a rendszerfrissítés vagy az éjszakai mód, netán a súgó, ami mostantól "Preview" néven érhető el), de gyökeres változásra összességében ne számítson senki.

Maga a frissítés egyébként hivatalosan több mint egy hónapja (egész pontosan augusztus közepétől) elérhető egyes KEYone-variánsokra, az európai modellek azonban -- ki tudja, milyen megfontolásból -- rendszerint később kapják csak meg ezeket a frissítéseket. Mondjuk még mindig jobb, mint az amerikai Sprint számára készült CDMA-típusok, melyek a hírek szerint soha nem frissülnek Android 8.1-re.