Az elmúlt napok történései a BlackBerry 10 és a Facebook gyors szakítását illetően meglehetősen felkorbácsolták a kedélyeket, teljes mértékben joggal, hiszen ahogy arra több helyen - köztük itt is - rámutattak az érintetteik, vagy pusztán csak érdeklődők: a Facebook az a közösségi platform, aminek minden okostelefonon ott kell lennie, punktum. Lehet szépíteni a dolgot, hogy dehát a BlackBerry munkatelefon, meg ott a böngésző, lehet azt használni, de a BlackBerry által tegnap közzétett hivatalos álláspont is azt sugallja, hogy ez a mostani affér mindennél jobban fáj a kanadaiaknak.

Mondjuk ha más nem, legalább John Chen tudhatná, hogy az üzleti érdekek olykor megkövetelnek bizonyos fájdalmas döntéseket, és a Facebook tulajdonképpen semmi mást nem csinált, csak meghozott egy ilyen fájdalmas döntést (azt senki ne gondolja, hogy szimplán csak ki akartak cseszni a BlackBerryvel).

A BlackBerry hivatalos blogposztján megjelent írást ugyan nem Chen, hanem a BlackBerry alkalmazás-ökoszisztémáért felelős vezetője, Lou Gazzola jegyzi, aki azt sugallja a posztban, hogy ebben az egész Facebook-mizériában a BlackBerry voltaképpen nem más, mint áldozati bárány. Némileg próbálja a kedélyeket csitítani azzal is, hogy kijelenti, a BlackBerry már keresi az alternatívákat a "problémára", illetve a cég továbbra is kiáll a platform, és az arra alkalmazásokat gyártó fejlesztők mellett, akik havonta "több ezer" alkalmazást készítenek BB10-re. És egyébként is, ha egyetértesz velük, minden közösségi posztod végére írd oda, hogy #ILoveBB10Apps. De legalább nem indított petíciót.

Pedig alighanem tényleg csupán egy üzleti döntés született a Facebooknál (és a kvázi-leányvállalatként működő WhatsAppnál), amikor azt mondták, hogy ejtik a platform támogatását: valószínűleg nem csak a BlackBerrynek, hanem a Facebooknak is bele kellett volna feccölnie valamennyi erőforrást az app életben tartásába, és valaki a messzi Kaliforniában beírta azokat a bizonyos számokat az excelbe, vagy amit éppen ilyen célra használnak, de sehogy sem jött ki a matek. Ez a szituáció egyébként John Chen számára abszolút komfortos kéne legyen, hiszen a BlackBerry elnök-vezérigazgatója mást sem csinál évek óta, csak az excellel matekozik - más kérdés, hogy jó eséllyel ennek köszönhető, hogy még létezik egyáltalán a BlackBerry.

Másfelől azt is látni kell, hogy a BlackBerry a fejlesztői támogatás terén tudvalevőleg erős kihívásokkal küzd, ami mondjuk a Facebook döntését valószínűleg pont nem érinti (hiszen a BB10-es Facebook-kliens a BlackBerry saját fejlesztése), de más, profi fejlesztői csapatokat igenis eltántoríthat a platformtól, már az egyébként eléggé nyilvánvaló méretgazdaságossági szempontokon túl (megint az a fránya excel). Ilyen döntések lehetnek a Built for BlackBerry program megszüntetése, bizonyos API-k se szó- se beszéd kinyírása, vagy úgy általában az a tény, hogy a BlackBerry Worldbe már-már nehezebb alkalmazást feltölteni, mint egy parlamenti beadványt benyújtani. Ja igen, és hátra van még a legnyomósabb "érv", az Android, amit a BlackBerry kényszerűségből a keblére ölelt tavaly.

Gazzola a posztja végén azért megköszöni az "erős" fejlesztői támogatást, én viszont kicsit úgy látom, hogy a tag mintha egy alternatív valóságban élne. Mert bár kétségtelenül gáláns gesztus a köszönetnyilvánítás, lassan tényleg nincs kinek és miért köszöngetni.

Az eredeti blogposzt itt található.

A BlackBerry első androidos okostelefonja, a PRIV bizony nem gyerekjáték, bár mitagadás, a Google Play Store kínálata révén akár azzá is válhat, noha aligha ez a rendeltetésszerű használata. A telefon szoftvere nem véletlenül tartalmaz több tucatnyi, teljesen egyedi módosítást a motorháztető alatt, illetve végső soron nem véletlenül kerül annyiba, amennyibe: Ez egy professzionális munkaeszköz, hűen a BlackBerry márkához. Ha ez nem lenne elég világos mindenkinek, a BlackBerry egy globális webcast alkalmával ecseteli a részleteket a fejlesztőknek és vállalati rendszergazdáknak jövő kedden.

A webcast éppen ezért két fő témakörre koncentrál majd, az egyik, hogy a PRIV egyedi hardveres képességeit (csúszka kialakítás, kapacitív érintésérzékeny fizikai billentyűzet) hogyan és mire használhatják a fejlesztők, valamint arra, hogy hogyan lehet a készüléket integrálni BES12, illetve Android for Work környezetbe.

Az internetes előadás egyben bemutatja azt is, hogy a BlackBerry fejlesztőknek szóló oldalán, a DevZone-on milyen új eszközök, letölthető dokumentumok teszik könnyebbé a fejlesztők munkáját -- nyilván itt elsősorban azokra igyekszik elsőként gondolni a BlackBerry, akik céges környezetben építenek (androidos) appokat, és szeretnék kihasználni a BlackBerry nyújtotta extra biztonsági réteget.

Ha kíváncsi vagy a részletekre, itt regisztrálhatsz, a webcast november 17-én, keleti parti idő szerint délelőtt 11-kor, azaz magyar idő szerint délután ötkor kezdődik -- ideális levezetés munka után, nemde?

A BlackBerry Passport érkezésével mondhatni új távlatok nyílhatnak meg nem csak a BlackBerry, hanem a BB10-es platformra alkalmazásokat készítő fejlesztők előtt is, hiszen ne feledjük, az 1:1-es képarányú, 4,5 hüvelykes képátlójú kijelzőn elég sok minden elfér, legyen szó szövegről, grafikáról, vagy éppen Active Frame-ekről.

Ezeknél az új modelleknél mindig az egyik legnagyobb kérdés, hogy a már meglévő appok hogyan futnak az új hardveren, illetve elindulnak-e egyáltalán az alkalmazások az új telefonon. A Passport nagy szerencséje ebből a szempontból, hogy a kijelzőjének a képaránya pontosan megegyezik a Q10/Q5 kijelzőjének a képarányával, úgyhogy elvileg minden olyan app működik majd a Passporton is, ami a Q10-en elfut. Olyannyira biztosak ebben a kanadaiak, hogy a BlackBerry automatikusan, a fejlesztő beavatkozása nélkül engedélyezi a Passport-kompatibilitást minden ilyen appnál.

Ami mondjuk bennem abból a szempontból hagy némi kérdőjelet, hogy bár igaz, hogy a Passport és a Q10/Q5 kijelzőjének a képaránya egyezik, csakhogy a Passport paneljének a felbontása éppen kétszer akkora, mint az említett két modellé (1440x1440 pixes). Ez pedig bár nem jelent visszalépést, azért ha változatlan marad a grafikus felület, akkor kijelenthető, hogy az app nem használja majd ki az újdonság grafikus megjelenítési képességeit.

Volt már egyébként hasonló dilemma, éppen az Apple-nél, a retinás iPhone megjelenésével, hiszen ott is pont a duplájára nőtt a felbontás (ami egyébként az interfész-tervezők számára a szerencsésebb eset), de a régi appok valahogy nem mutattak olyan jól az új készüléken. Aztán persze ez idővel megoldódott, az alkalmazásfejlesztők közreműködésével, remélhetőleg ez fog történni a BlackBerryre fejlesztők esetében is.

Tegnap Amszterdamban kezdetét vette a BlackBerry Jam Europe, ahol egy videoklip erejéig most is zenéltek a BlackBerry felsővezetői (később megmutatjuk, miről énekeltek), de most sem ezen volt a hangsúly, hanem számos, a fejlesztőket érintő újdonságról, érdekességről. Ezeket most külön nem részletezném, csak a két legfontosabb momentumot: egyrészt elkészült a BlackBerry Native SDK 10.1 első bétája, amiben már QWERTY-támogatás is van, másrészt pedig a legjobb munkát végző fejlesztők kapnak egy speciális, limitált szériás BlackBerry Z10-et!

Az új Native SDK-val egyetemben megjelent egy újabb fejlesztői telefon, a QWERTY-billentyűzetes BlackBerry Dev Alpha C, aminél nehéz elképzelni rondább készüléket, még szerencse, hogy ez soha nem kerül a boltokba. A telefon egyébként belül egy Q10-nek felel meg, csak kívül hasonlít Darth Vader mobiljára, melyhez azok a kivételesen szerencsések juthatnak hozzá, akik regisztrálnak, meg van már feltöltött alkalmazásuk a BlackBerry Worldbe, illetve megfelel néhány más kritériumnak.

A fejlesztőknek felajánlott limitált szériás BlackBerry Z10 viszont igazi grátisz, összesen 12 ezer példány készült belőle és annyit kell tudni róla, hogy mindenben megegyezik a Z10-zel, leszámítva a színét, ez ugyanis a forgalomba került típusokkal ellentétben piros színű, és a hátlap fényes műanyagból készült.

A limitált szériás telefonért ezen a linken jelentkezhetnek a fejlesztők, február 28-ig.

Néhány órával ezelőtt lezárult a BlackBerry 10 megjelenése előtti utolsó nagy alkalmazásportolási akciója a RIM-nek. A Port-a-Thon lényege, hogy minél több olyan mobilos app jelenjen meg az új platformon, melyek máshol, jellemzően Androidon már megtalálhatók. A RIM ezért hajlandó is volt mélyen a zsebébe nyúlni: a cég minden átportolt alkalmazásért 100 dollárt fizetett.

Az elgondolás láthatóan bejött: a fejlesztők az elmúlt 36 órában több mint 19 ezer appot fordítottak át BlackBerry 10-re, vagyis a múlt hétvégén tartott Port-a-Thon számaival mindez több mint 44 ezer új alkalmazást jelent -- összesen 72 óra alatt. Ez olyan rekord, amit eddig egyetlen újszülött mobilplatformnak sem sikerült elérnie, persze tegyük hozzá, az elmúlt években a Windows Phone-on kívül nem nagyon került piacra más platform, ott ráadásul a portolást nem különösebben ösztönzi a Microsoft.

Kíváncsian várom, hogy a most átportolt appokkal összesen hány alkalmazással nyit majd a BlackBerry World BB10-es szekcija, illetve valóban ott lesznek-e az igazán nagy nevek a listán, ahogy a RIM korábban többször ígérte. Azért ezzel együtt sem, vagy éppen ezért nem szabad abba a hibába esni, hogy azt gondoljuk, hogy minél több alkalmazás létezik egy platformra, annál jobb az az adott platform.

Az, hogy a BB10-re ennyi fejlesztő odafigyel -- még akkor is, ha sokan nyilvánvalóan a pénzdíj miatt vettek részt az akcióban -- mindenképpen jó előjel és azt mutatja, hogy a RIM egészen máshogy áll most a fejlesztőkhöz, mint néhány évvel ezelőtt, a fejlesztők pedig máshogy tekintenek a megújult RIM-re, mely egy ütőképes mobil platformmal jelentkezik január 30-án.

Tegnapelőtt írtunk egy posztot az alkalmazásfejlesztés-gazdaságtan farkastörvényeiről, melyre rengeteg komment és visszajelzés érkezett. Ezek egy részéből az derült ki, hogy a magyar fejlesztők közül is viszonylag kevesen vannak tisztában azzal, hogy a BlakcBerry 10 operációs rendszer milyen lehetőségeket nyújt arra, hogy egy alapvetően jó fizetőképes kereslettel rendelkező felhasználói réteget elérjen egy alkalmazás készítője. Úgyhogy következzék egy kis összefoglaló, mintegy gyorstalpalóként, avagy ezek a lehetőségeid és itt kezdj, ha BlackBerryre szeretnél alkalmazást írni.

Először is ahhoz, hogy megkezdhesd a fejlesztést és publikálhasd az elkészült alkalmazásaidat mindenekelőtt regisztrálnod kell a RIM fejlesztőknek szánt szekciójában és az App World Vendor portal-on.

A fejlesztői környezetek, programozási nyelvek az alkalmazásfejlesztő elsődleges segédletei, melyek alapján az új appot életre hívhatja. Az alkalmazás működését nagy mértékben meghatározza, hogy milyen fejlesztői eszköz vagy programnyelv használatával készült, ezek közül BlackBerry 10 esetében a következők választhatók (nagyjából fontossági sorrendben): C\C++ Native SDK, C++/Qt Cascades, HTML5 WebWorks, Adobe AIR Actionscript, Java Android Runtime. Mindezekről a BlackBerry fejlesztők számára dedikált oldalán kérhettek részletesebb információt.

Ha van már kész, vagy félig kész appod, le tudod tesztelni a szimulált környezetekben, ezekből egyelőre kettőt tudtok használni, a fejlesztői prototípus-készülék rendszerét, illetve az ugyanarra a QNX-alapra épülő PlayBook OS 2.1 szimulátort. Mindkét szimulátort letölthetitek az alábbi hivatkozásról.

Végül, de nem utolsósorban ha nem akarsz sokat kódolni, és van már olyan appod, ami Androidos mobilokon vagy tableteken fut, könnyűszerrel át tudod portolni a meglévő kódot PlayBookra (illetve később BlackBerry 10-re). Az androidos appok konverziójáról itt találsz részletes információkat, talán érdemes ezzel kezdeni a játszadozást, hiszen tényleg pofonegyszerű az egész.

Ezután nincs más hátra, kezdődhet a kódolás és az appok publikálása! Gondoljatok bele, minimális ráfordítással ott lehettek egy ígéretes születő platformon már az elejétől!