Váratlan, sőt, mondhatni példátlan eredmény született még március elején egy a BlackBerry és az okostelefonok legnagyobb chipbeszállítójaként ismert Qualcomm között zajló jogi vitában: Az egyelőre még nem jogerős döntés értelmében processzorgyártó tekintélyes summát kénytelen visszafizetni a BlackBerrynek jogosulatlanul beszedett (többlet-)licencdíjak miatt. Egész pontosan 

814 868 350 dollárt

meg az aprót.

Ez egyébként 400 dolláros átlagárral számolva uszkve kétmillió okostelefon ára, szóval nem csodálnám, ha John Chen elnök-vezérigazgató a hét további részét eufórikus, részeg bódulatban töltené valamelyik waterlooi kocsma pultjánál. Különösen annak fényében komoly eredmény ez, hogy a BlackBerry készpénzállománya ezzel az egy mozzanattal hirtelenjében másfélszeresére nő majd (a legutóbbi üzleti negyedév zárásakor 1,7 milliárd dollár volt a széfben), de éppenséggel az összes adósságát is kifizetheti ebből az összegből a cég, ha akarja.

Hogy pontosan mit kezd majd a hirtelen jött gazdagsággal a BlackBerry, azt egyelőre nem tudni, Chen mindenesetre leszögezte, hogy a Qualcomm és a BlackBerry továbbra is jóbarátok maradnak majd, és nagyon számít a cégre az okosautó-szegmens számára szállított megoldások és egyéb, BlackBerry-szoftvert futtató beágyazott megoldások piacán.

Közkeletű mondás a Wall Streeten, hogy ha a cégvezetés boldog, boldogok a részvényesek is, ez most sincs másként, a BlackBerry papírok árfolyama a hírre hirtelenjében 15%-ot emelkedett. De most inkább lássuk, te mihez kezdenél a hirtelen jött pénzzel John Chen helyében!

Amikor a BlackBerry KEYone-t bejelentették, és nyilvánosságra kerültek a mobil műszaki adatai, a technofil okostelefon-felhasználók körében a legtöbbet emlegetett kritika az volt, hogy a készülék "csak" egy Qualcomm Snapdragon 625-ös processzort kapott, ami kétségtelenül nem a leggyorsabb Qualcomm lapka, ám ettől még távolról sem kell attól tartani, hogy a KEYone bármilyen napi feladat során (beleértve a teljesítményigényesebb felhasználást) lassú lenne majd, azaz akadoznának a menük, szaggatna a felhasználói felület és a többi.

A lenti videó remek bizonyíték erre: a TechUtopia még tavaly decemberben volt olyan kedves és összehasonlított egy Snapdragon 625-tel és egy csúcs Snapdragon 820-szal szerelt mobilt (utóbbi van egyébként a DTEK60-ban). Volt a tesztben minden, programok indulási sebességének összehasonlítása, menümozgatás, videolejátszás sőt még játék is, az eredményt pedig magatok is láthatjátok, ha belenéztek a videóba.

Jól látszik a videóból, hogy a Snapdragon 625-tel általánosságban semmilyen teljesítményprobléma nincs, bár egyesek szerint ez nem jelenti azt, hogy mindez két év múlva is így lesz, amikor a programok, vagy netán maga az Android akkor éppen aktuális verziója esetleg jobban megterhelik majd a hardvert, mint most.

Csakhogy az androidos környezet hardverigénye már nem nő évről-évre olyan mértékben, mint mondjuk 3-4 éve, vagyis nincs reális veszélye annak, hogy mondjuk egy újabb android-verzió telepítésével teljesen hazavágod a telefonodat. 

A Snapdragon 625 amúgy amellett, hogy teljesítményét tekintve nincs szégyenkezni valója, kategóriájának legenergiatakarékosabb processzora, ami a KEYone-ba kerülő 3505 mAh-s akkumulátorral, valamint a relatíve kisméretű kijelzővel karöltve alsó hangon egy-másfél napnyi üzemidőt ígér egy feltöltéssel. És ha ez nem lenne elég, a Snapdragon 625 által támogatott QuickCharge 3.0 szabványnak köszönhetően fél óra alatt fel lehet tölteni uszkve félig az akkut.

.

..

...na vajon?

A hét elején felkapta a média a hírt, miszerint az Android meghajtótitkosítási algoritmusa gyakorlatilag a készülék típusától függetlenül brute force módszerekkel visszafejthető, vagyis csak egy kellően erős számítógépet kell üzembe állítani ahhoz, hogy visszafejtse azt a biztonsági kulcsot, mely a háttértáron lévő adatokat őrzi az avatatlan szemek elől.

A törés azokra az androidos telefonokra alkalmazható, melyek a Qualcomm rendszerchipjét tartalmazzák, vagyis a legtöbb közép- és csúcskategóriás okostelefon beleesik a szórásba. Nem mellesleg a PRIV-ben is ennek a gyártónak a chipje dolgozik, a BlackBerry első androidos modelljének tulajdonosai számára azonban nincs ok az aggodalomra.

Először is, a kód visszafejtését lehetővé tevő két biztonsági rést az Android januári és májusi biztonsági frissítéseiben befoltozták - mivel a PRIV-ek éppen tegnap kapták meg a júliusi biztonsági csomagot, ezért ez a sebezhetőség a frissített készülékeken eleve nem létezik. Persze nem mindegyik androidos gyártó fordít ekkora figyelmet a patchelésre, szóval akinél áprilisi, vagy korábbi android-verzió fut, az akár kezdhet is aggódni. Meg persze az is, aki nem használ meghajtótikosítást, de ez kábé ugyanaz a szint, mint a lábtörlő alá rejtett kulcs esete. Mellesleg az androidos BlackBerryk gyárilag titkosított háttértárral érkeznek, és a titkosítás nem is kapcsolható ki.

Az ügy igazi pikantériája, hogy még a fenti patch sem segít (mindenkin), mivel a leírás szerint ha a támadók valamilyen módon megszerzik a telefont, vagy magát a háttértár titkosított tartalmát, és visszatesznek egy olyan rendszerverziót rá (downgrade), ami nem tartalmazza a patcheket, nos, akkor is törhető a védelem.

Ezzel az androidos BlackBerryk esetén csak annyi a baj, hogy a rendszer by design tiltja a downgrade-et.

És ezzel a kör nagyjából be is zárult, azaz egy megfelelően frissített, aktualizált BlackBerry hiába tartalmaz Qualcomm chipet, nem törhető meg ezzel a módszerrel. Más kérdés, hogy ha a nyomozati szerveknek kellenek az adatok arról a bizonyos telefonról, akkor lehetnek esetleg a BlackBerry kezében olyan módszerek, melyekkel így is visszafejthető a meghajtó tartalma, és a kanadai cég nem is nagyon rejtette véka alá, hogy nyomozati célból, megfelelően szabályozott körülmények között

BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK ALAPOS GYANÚJA, VAGY ANNAK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN

segít is a szerveknek a felderítésben. Ez azonban már elvi, nem technikai hátterű döntés, vagy adottság.

A törés részletes leírása ezen az oldalon található.

A modern okostelefonokkal kapcsolatos egyik legfőbb kritika általában az szokott lenni, hogy túl hamar lemerül az akkumulátoruk, és valóban, vannak olyan típusok, melyek egy napot sem húznak ki egy feltöltéssel. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy az akkumulátorok technológiája, vagy cellasűrűsége az idő előrehaladtával nem tudott lépést tartani a készülékekbe épített alkatrészek, így elsősorban a kijelző és a processzor áramfelvételi igényével. Ha már így alakult, nincs mást tenni alapon voltak cégek, melyek abba az irányba indultak el, hogy a töltési folyamatot drasztikus módon felgyorsítsák. Ilyen cég többek közt a BlackBerry egyik beszállítója, a Qualcomm is.

A Qualcomm-féle Quick Charge működéséhez furcsa módon nincs semmilyen előfeltétel az akkumulátor részéről, ám ettől még csak azok a mobilok használhatják a technológiát, melyek tartalmazzák az ehhez szükséges IC-t (töltésvezérlő áramkört), illetve a töltőkbe ugyanúgy kell lennie egy hasonló chipnek, meg persze nem árt, ha kellő kapacitással is rendelkezik.

A Quick Charge-nak jelenleg már a 3.0-s verziójánál tartunk, általánosabban pedig a 2.0-s verzió terjedt el, mely a Qualcomm szerint nagyjából 75%-kal gyorsabban képes tölteni ugyanazt a mobilt, mint egy hagyományos töltő. Laboratóriumi tesztek alapján a Qualcomm kimutatta, hogy egy 3300 mAh-s akkumulátor 60%-ra feltölthető egy Quick Charge 2-es töltővel 30 perc alatt, ami azért nem kispályás teljesítmény. Pláne, mivel éles tesztekben ehhez  hasonló eredmények jöttek ki kereskedelmi forgalomban kapható telefonokkal és töltőkkel (persze azért így is van egyes típusok és modellek között szórás), vagyis a Qualcomm ezúttal nem mézes-mázas marketingrizsát tolt a gyorsabb töltésről.

A jelenleg kapható (vagy éppen még nem kapható) BlackBerryk közül egyedül a PRIV kompatibilis a Quick Charge 2.0 technológiával, a készülékbe épített Snapdragon 808-as processzornak köszönhetően, a többi modellbe értelemszerűen visszamenőlegesen sem kerülhet be ez a technológia. Ezzel együtt is furcsa, hogy a PRIV dobozába nem Quick Charge-kompatibilis gyári töltő került, ám a BlackBerry kínálatában hamarosan lesz majd ilyen típus is, előreláthatóan valamikor a jövő év elején. Ez egy egyébként 1500 mA-s gyorstöltő lesz, mely valószínűleg azért a régebbi eszközöket is gyorsabban tölti majd fel.

Bár a BlackBerry Passport hardveres specifikációi hivatalosan még mindig nem nyilvánosak, gyakorlatilag minden főbb jellemzőjét ismerni lehet a telefonnak. Eddig azonban ezen a blogon nem esett szó az egyik legfontosabb alkotóelemről, a rendszerchipről. Pedig az eddig kiszivárgott információk alapján gyakorlatilag egyetértés alakult ki abban, hogy milyen processzor fogja meghajtani a telefont. Úgy néz ki, a Passport nem csak méretben, de erőben és gyorsaságban is a nagyok közé fog tartozni. Figyelem, mostantól geek-alert van érvényben!

A jelek szerint a BlackBerry választása a Qualcomm Snapdragon 801 sorozatú chipjeire esett, amelyek a tavalyi 800-as sorozat finomhangolt változatai. A chipeket a világ legnagyobb chip-bérgyártója,a tajvani TSMC gyártja 28 nanométeres technológiával, ennél fejlettebb eljárása tömegtermelésben csak az Intelnek van.

A Qualcomm Snapdragon 801 chipen négy pörgős (Krait 400) processzormag található, szemben például a Z30 két, inkább fogyasztásra optimalizált processzormagjával (Krait 300). A magok számán kívül különbség, hogy a 801 chipen található Krait 400 magasabb órajeleket is el tud érni. Aki nem jártas a processzorok lelkivilágában, az gondoljon egy négyhengeres sportmotorra, amely 9 ezres fordulatig pörög, szemben egy kéthengeressel, amelyik leszabályoz hatezerötszáznál. Igen, a különbség nyers erőben tényleg nagyjából ekkora lesz, persze ahogyan a legtöbb út sem alkalmas egy sportkocsi kihajtására, úgy a különbség mértéke nem feltétlenül lesz nyilvánvaló az első kézhezvételkor.

A másik jelentős különbség a grafikus megjelenítésben rejlik. A Snapdragon 801 itt talán még jobban felülmúlja a jelenlegi csúcs Z30-at, a grafikus számítási és rajzolási sebesség két-háromszoros is lehet a teljesen folyékony megjelenítés érdekében, amely immár komolyabb 3D-s alkalmazásokkal és játékokkal, valamint nagyfelbontású külső kijelzőkkel is el fog boldogulni. Elég, ha annyit mondunk, ezt a chipet a Qualcomm részben tabletekhez és okostévékhez is fejlesztette, többek közt a Sharp egyes tévéi is használják - néhány csúcskategóriás Android telefon mellet.

Hogy mit is jelent mindez? Azt, hogy a legösszetettebb weboldalak gyors megelenítése sem fog gondot okozni a 4,5 hüvelykes kijelzőn, gyorsabb lesz a nagyobb dokumentumok lapozgatása, ahogyan az Android appok futtatása is gördülékenyebbé válik. Hab a tortán, hogy lenyűgöző grafikájú játékok illetve vizualizációs appok is jöhetnek BlackBerryre.

Valószínűleg ez a chip is hozzájárult ahhoz, hogy az Amazon alkalmazásboltja megjelenhet BlackBerryken, de a sebességérzetet nagyban meg fogja határozni, hogy a 10.3-as operációs rendszerrel mennyi teljesítményt fog kisajtolni a chipből a BlackBerry - reméljük, hogy volt idejük a kód továbbcsiszolására. Bíztató, hogy a BlackBerryk eddig sem voltak lassúak, egy ennyivel erősebb chippel valódi száguldás várható. A mostani állás szerint októberben már a kezünkben lehet a Passport.

Összefoglalásként pedig a BlackBerry Passport eddig ismert hardver specifikációi:

• Kijelző:
  4.5 hüvelyk
  1440 x 1440 (453ppi)
• Rendszerchip: Snapdragon MSM8974
• Grafikus egység: Adreno 330
• Memória: 3GB
• Tárhely: 32GB
• Billentyűzet: érintésérzékeny QWERTY
• OS: BlackBerry 10.3
• Kamera: előlapi, hátlapi
• Wi-Fi: Wi-Fi 802.11 a/b/g/n
• NFC: igen
• USB: microUSB v2.0
• Bluetooth: v4.0
• Mobilhálózatok: 2G/3G/4G
• Akkumulátor: 3,450mAh, nem cserélhető

Tegnap a ZTE (aki nem ismerné őket, ez egy kínai cég, aki mindenfélét gyárt, okostelefonoktól kezdve bázisállomásokig bezárólag) bejelentette legújabb egychipes LTE-telefonját, a Grand X LTE-t. Most tekintsünk el attól, hogy a típusnév mennyire nevetséges és hogy nyúl más gyártóktól, meg attól, hogy a ZTE semmilyen szinten nem focizik egy ligában a BlackBerrykkel. De akkor mégis mit keres ez a hír a BerryBlogon?

A ZTE a Qualcomm processzorgyártó MSM8960 típusú, Krait kódnevű rendszerchipjét használja, ez egy kétmagos, 1,5 GHz-en ketyegő CPU-t, gyors grafikus processzort és egy LTE-modemet is tartalmazó, 28 nanométeres gyártástechnológiával készülő, magas fokon integrált rendszerchip. Még mindig nem világos, mi köze ennek a BlackBerrykhez, igaz?

^{Snapdragon S4 processzorcsalád-fa}

A Qualcomm gyártja történetesen a processzorokat az összes felsőkategóriás OS7-es BlackBerryhez és az eddigi hírek alapján ennek a cégnek a processzorai kerülnek a BB10-es újdonságokba is. Konkrétan az első változat, mely egyelőre London kódnéven ismert, minden valószínűség szerint ugyanazzal a processzorral érkezik majd, amit a ZTE a Grand X LTE-be is belepakol.

Tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az első BB10-es BlackBerry LTE-kompatibilis lesz (őszre már itthon is kiterjedtebb LTE-hálózatok lesznek, mint most, szóval ezt igenis ki lehet majd használni), emellett a rendszer számítási teljesítménye is nő majd, kisebb fogyasztás, vagyis hosszabb üzemidő mellett.

Külön jóság, és a fejlesztők számára nagy áldás, hogy az új BlackBerry és az új PlayBook processzorának órajele jó eséllyel egyforma lesz, ami persze nem jelent minden tekintetben egyforma teljesítményt (bár ez sem kizárt, ha ugyanazt a chipet használja a két készülék), de mindenesetre ez is megerősíti azt a korábban többször hangoztatott elképzelést, hogy szinte kivétel nélkül az összes BB10-es alkalmazás fog futni a PlayBookon és vice versa.