A BlackBerry Mobile még a TCT-háttérrel sem különösebben támaszkodik a szolgáltatókra a KEYone értékesítése során, legyenek bár azok a szolgáltatók a nagy víz bármelyik partján. Ennek nyilván valami olyasmi lehet az oka, hogy egy mobilszolgáltató kínálatába nem lehet ma már csak úgy bekerülni, a vizibilitás komoly pénzekbe kerül, legyen szó a mobilcéggel közösen kihelyezett reklámokról, vagy a boltokban lévő demo pultokról.

A KEYone az Egyesült Államokba eleve csak május végén érkezett meg, és egészen máig kellett várni arra, hogy az ottani négyből legalább az egyik mobilcég felvegye a kínálatába.

A Sprintről van szó, vagyis a négy nagy amerikai mobilcég közül a legkisebbről, ami "pusztán" 59 millió ügyféllel rendelkezik, azaz nagyjából hatszor annyival, mint a Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország együttvéve. Az operátornál egyelőre csak az online shopban vásárolható meg a készülék, méghozzá 528 dollárért cserébe, vagy 18 hónapos lízingkonstrukcióban, havi 22 dollárért. Az ígéretek szerint később a shopokban is megjelenik majd a telefon, ami számos vásárlónak nagy segítség lehet a döntés során, illetve szinte biztos, hogy más amerikai szolgáltatóknál is elérhető lesz majd a kínálatban a készülék (zárójeles megjegyzés: a KEYone-ból a CDMA-változatot árulja a Sprint, ugyanilyen hálózattal rendelkezik a Verizon Wireless, az USA legnagyobb mobilszolgáltatója is).

A KEYone-t egyébként a nagyobb gyártókhoz viszonyítottan meglehetősen gyér marketingkommunikáció ellenére egyre több szolgáltató veszi fel a kínálatába, így Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában több tucatnyi operátornál kapható már a telefon. Magyarországon a BlackBerryk továbbra is kissé mostoha helyzetben vannak, de a verebek azt csiripelik, hogy a Telekomnál előbb vagy utóbb valamilyen konstrukcióban lesz KEYone.

Úton-útfélen belebotlok mostanában olyan cikkekbe, vagy egyszerűen csak véleményekbe az interneten, melyek azt taglalják, hogy a BlackBerry mennyire nem bír zöld ágra vergődni a mobilszolgáltatókkal. Nyilván a magyar piacra ez a jelenség bizonyos szempontból mindig is jellemző volt, de a jóval nagyobb országokban is tipikus, hogy az új modellek nem kaphatók, vagy ha kaphatók is, el vannak dugva a sarokba, bengáli nyelvre van állítva a menüjük, a bolti alkalmazott inkább letagadja a létezésüket, a megkérdezett fejesek pedig csak csóválják a fejüket, ha a BlackBerryről van szó.

Most éppen a CNET-nek nyilatkozott egy ilyen fejes az AT&T-től (aki nem tudná, Amerika egyik legnagyobb mobilszolgáltatójáról van szó), hogy hát a PRIV-et bizony nagyon nem veszik, illetve ha veszik is, tömegével hozzák őket vissza. Ha ez nem lenne elég, ugyanezen a napon lehozta a CrackBerry, hogy a T-Mobile állítólag befejezte a PRIV értékesítését a weboldalán. Ebből pedig hát egyenesen következik, hogy a PRIV egy rakás szar, vagy ha nem szar, akkor drága. Vagy ha úgy tetszik, drága szar.

Pedig csak akarni kéne eladni.

Tudom, én csak a mundér becsületét védem, és különben is, elfogult vagyok, de azért van némi rálátásom a mobiltelefon-piacra, meg többek előtt nem titok, hogy jómagam is árulok szolgáltatófüggetlen BlackBerryket a vállalkozásomon, a BerryBolton keresztül. A saját tapasztalataim pedig valahogy nem azt mutatják, amit a szolgáltatók láttatni szeretnének. Vagyis a PRIV hosszú évek óta a legsikeresebb csúcskategóriás BlackBerry, a visszaküldési ráta pedig gyakorlatilag nem létezik ennél a modellnél.

A nyílt piaci és a szolgáltatói értékesítés persze ég és föld, pláne Észak-Amerikában. A szolgáltatók ma jól felfogott érdekükben csak azokhoz a gyártókhoz, azokhoz a modellekhez nyúlnak, melyektől tuti siker várható, ha pedig a többiek akarnak valamit, akkor legyenek szívesek kinyitni a pénztárcájukat, lehetőleg minél nagyobbra. Majd akkor lesz kiemelt elhelyezés a shopban, értékesítés ösztönzés az eladóknak, óriásplakát, bemutatóvideó meg tévéreklám. Meg akciós, nulla forintos fogyasztói ár két év rabsággal hűséggel. Nincs ezzel egyébként semmi baj, a kereskedelmi láncoknál ez a gyakorlat évtizedek óta jelen van, úgy hívják, hogy polcpénz.

Jó, azért valahol a BlackBerry felelőssége is tetten érhető ebben a kérdésben, hiszen ha akarná a cég, költhetne marketingtámogatásra, vagy nagyon leegyszerűsítve akár saját reklámra. Csakhogy a gyártó korábban egyáltalán nem erre szocializálódott (hanem Apple módjára inkább szeretett diktálni a szolgáltatóknak), mire meg rájött a vezetés, hogy kéne erre egy kis lóvét tolni, alig maradt elkölthető marketingbüdzsé a kasszában.

Másrészt a szolgáltatók számára sokkal vonzóbb, eladhatóbb egy eszköz, ha valamilyen megkülönböztető szolgáltatás is eladható mellé. Évekkel ezelőtt ilyen volt a piacon teljesen egyedülálló BlackBerry internetszolgáltatás, mára azonban egy-két kivételtől eltekintve teljesen irrelevánssá vált az infrastruktúrának ezen része (egy könnycseppet a szemünk sarkában eltörölve emlékezzünk rá, hogy a BIS korszakban az adattömörítéssel a szolgáltatók mennyit spóroltak az akkor még szűkös kapacitáson).

A BlackBerry új értékesítési stratégiája ennek megfelelően nagyjából ugyanakkora, ha nem nagyobb hangsúlyt fektet a nyíltpiaci, ad abszurdum direkt értékesítésre, mint a szolgáltatói szegmensre. Ez egyébként kis túlzással nagyobb pálfordulás a cégnél, mint az Android felkarolása, öt évvel ezelőtt ugyanis szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a BlackBerry kimegy a nyílt piacra és csak olyan tessék-lássék szinten van ott a mobilszolgáltatóknál.

Szokás még a BlackBerryt az árazás miatt is ostorozni. Oké, a PRIV valóban nem olcsó, de érdemes azért még az alábbiakat figyelembe venni: Egyrészt minél kisebb volumenben állít elő a bérgyártó valamit, annál többe kerül a termék a megrendelőnek (jelen esetben a BlackBerrynek), azon keresztül pedig a vásárlónak. Másrészt meg tudomásul kell venni, hogy nem az a célja John Chen elnök-vezérigazgatónak, hogy a régi időket idézve mindenkinek a kezében BlackBerryt lásson, hanem az, hogy a hardverértékesítés profitot termeljen. Itt egyébként kétségtelenül egy nagyon vékony mezsgyén jár a vállalat, de Chen szerint ezt a célt egyáltalán nem lehetetlen elérni.

Szóval szerintem a mobilszolgáltatók pontosan látják, hogy a BlackBerryk jóval a piaci átlag feletti műszaki színvonalú mobilkészülékek, csak közben kicsit átalakult a világnézetük, amibe már nem feltétlenül fér bele a niche. De nem baj, legalább nagyobb tér jut azoknak, akik így is látnak (üzleti) lehetőséget a márkában.

Ma nem csak a BerryBlog és a BerryBolt születésnapja van, hanem egy jóval kevésbé ünnepélyes, ám annál fontosabb szempontból is jeles dátum a mai: December 1-jétől új szabályok érvényesek a távközlési szolgáltatásokra, így természetesen a mobilszolgáltatásokra is vonatkozó szerződésekre Magyarországon, ami gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy mostantól kevésbé szívás a mobilosok élete, a mobilszolgáltatóké meg éppen ellenkezőleg.

A változásokat a területet felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik tavaszi elnöki rendelete indítványozta, és egy lépcsőben, szeptember 1-től már hatályba léptek az intézkedések, most a második szakasz lépett életbe. A legfontosabb, leglényegesebb pont talán, hogy hűségidőn belül mostantól a mobilszolgáltatók gyakorlatilag nem emelhetnek árat (perc- SMS- és egyéb szolgáltatások díja, havidíj), illetve az ügyfél több esetben mondhatja fel következmények nélkül a határozott időre kötött szerződését, vagyis a hűségszerződését.

Plusz jó ha tudod, hogy mostantól, ha felmondasz egy feltöltőkártyás előfizetést, a "kártyán maradt" összeg visszajár neked. Részletesen többek közt a HWSW ír a témában: 

A holnaptól életbe lépő új szabályozási elemek legfontosabb pontja kétségtelenül, hogy határozott idejű szerződéskötéskor – ilyenek jellemzően a hűségidővel megkötött előfizetői szerződések – a szolgáltatóknak a szerződés megkötése előtt tájékoztatniuk kell az előfizetőt a határozott idejű szerződés teljes időtartama alatt jelentkező, az előfizetőket minimálisan terhelő minden költségről, hogy a szerződést az előfizetők tudatos választással, az előre tervezhető kiadások mérlegelésével köthessék meg.

A határozott idejű szerződés lényeges tartalmi elemeit – például az alapvető díjszabást, a szerződés időtartamát – a szolgáltatók csak akkor módosíthatják egyoldalúan, ha valamilyen jogszabályi változás vagy a hatóság döntése erre kötelezi őket, a határozott idejű szerződést pedig nem lehet majd ráutaló magatartással módosítani. Ezzel gyakorlatilag teljesen megszűnik a távközlési szolgáltatók részéről az a korábban előszeretettel alkalmazott gyakorlat, hogy a piaci körülmények változásával indokolva akár hűségidőszak alatt is megemelték szolgáltatási díjaikat.

Lényeges változás emellett, hogy a szolgáltatók a nem írásban történő szerződéskötéskor is kötelesek egy, a szerződés lényeges tartalmáról szóló írásos dokumentumot átadni az előfizetőknek. Az előfizetők évente egyszer ingyenesen kérhetik a szolgáltatóktól a szerződés – bármely időpontban hatályos – lényeges tartalmáról szóló dokumentum átadását. A szolgáltatóknak a meghirdetett akciós feltételeket és azok módosításait szerepeltetniük kell az ÁSZF-ükben, hogy azok részletei mind az akció időtartama alatt, mind pedig azután abban egy helyen könnyen megtalálhatók legyenek. Az előfizetőknek pedig a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül lehetővé kell tenniük a szolgáltató számára a szolgáltatás bekötését, ellenkező esetben megszűnik a szerződés.

Újdonság a hazai szabályozásban, hogy december 1-jétől a szolgáltatók a kártyás (pre-paid) mobilelőfizetés megszűnésekor kötelesek visszafizetni az ügyfélnek a fel nem használt egyenleget. Emellett bővül a határozott idejű szerződések során az ügyfelek jogkövetezmények nélküli felmondási lehetősége is.

Via HWSW.

Szinte egy örökkévalóságnak tűnt az az időszak, mely az idei Mobile World Congress és november eleje között eltelt - ha emlékeztek rá, még tavasz sem volt, amikor a BlackBerry először mutogatta a PRIV-et, vagy ahogy akkor kódnevén emlegették, a Venice-t a nagyérdeműnek. Akkor még szó sem volt Androidról, most már ezen is túlvagyunk, a PRIV androidos lesz, bárki bármi ellentéteset képzelt, képzel még most is, vagy mondott a témában. És péntektől kapható -- legalábbis az Egyesült Államokban.

A PRIV elsők közt a BlackBerryvel tradicionálisan jó viszonyt ápoló AT&T-nél jelenik majd meg, ami hol az USA legnagyobb, hol a második legnagyobb szolgáltatója, és jellemző rá, hogy szereti az exkluzivitást. A BlackBerry ebben amúgy korábban olyannyira partner volt, hogy még egy exkluzív, csak az AT&T ügyfelei számára dedikált Passportot is készített, de a PRIV esetében ilyenről szó sincs, a telefon mondhatni teljesen sztenderd, ha nem számítjuk az aprócska AT&T logót a hátlapján.

Az AT&T egy egész hosszú és részletes bemutatóvideót is forgatott a PRIV-ről, benne olyan alapfunkciók, tulajdonságok ismertetésével, mint a BlackBerry Hub, a BlackBerry saját naptáralkalmazása, a DTEK vagy éppen kamera, a kijelző, netán az akkumulátor. Nem lehet nem észrevenni amúgy a videón az erős business-irányultságot, hiába a Google Play Store, ez a telefon bizony nem játék, sőt, még az Android for Work is szóba kerül a bemutató végén, ami igazán ritkaság a hasonló témájú anyagokban.

A BlackBerry PRIV amúgy 249 dollárba kerül két év hűségvállalás mellett a szolgáltatónál, ezt az árcédulát arrafelé amúgy eléggé fullos telefonokra aggatják csak rá (van ennél olcsóbb iPhone, de drágább Samsung Galaxy okostelefon is).

Azt egyelőre nem tudni, hogy a  PRIV magyarországi szolgáltatók kínálatában elérhető lesz-e, de feltételezhetően a T-Systems üzleti ügyfelei némi várakozást követően hozzájuthatnak majd, akárcsak a többi, kurrens BlackBerryhez.

Akinek már az előző évtizedben is BlackBerryje volt, talán emlékszik rá, hogy akkoriban szinte kizárólag mobilszolgáltatókon keresztül, netán a használtpiacon lehetett hozzájutni az aktuális BlackBerry-modellekhez. Ez akkor volt, amikor a cég még virágkorát élte, és az összes BlackBerry-felhasználó prémium ügyfélnek számított, mert rendszerint sokkal aktívabban használta a készülékét, mint bármelyik másik előfizető -- már akkor, amikor más gyártóknál legfeljebb a színes kijelző számított értéknövelő tényezőnek. A BlackBerrykhez ráadásul speciális előfizetést is kellett kötni, szintén a szolgáltatókon keresztül, az üzlettel pedig végül mindenki jól járt, így jött létre az operátorok és a kanadai gyártó példátlanul boldog és harmonikus frigye. Aztán történt valami...

Ez a valami az okostelefon-piac drámai átalakulása volt, ami gyakorlatilag az összes korábbi nagy szereplőt (a BlackBerry mellett ilyen pl. a Nokia, vagy a Motorola is) válságos helyzetbe taszította. Nem mondom, hogy részben nem a cégek saját hibájából, de mostanra tulajdonképpen mindegy is ez, a lényeg, hogy a házasság felbomlott, a szolgáltatók számára a BlackBerry mostanra gyakorlatilag irreleváns szereplővé vált. Ez pedig nem annyira jó hír az új csúcsmodell, a Passport rajtja kapcsán sem.

A készülék szerdai rajtjakkor a BlackBerry összesen két partnerszolgáltatót jelentett be, az egyik az amerikai AT&T, a másik a kanadai Telus. Igaz, hogy a legtöbb gyártó egy-egy csúcsmodell rajtja során exkluzív forgalmazási szerződéseket köt bizonyos szolgáltatókkal, de azért én semmiképpen nem tartom jó jelnek, hogy szó sem volt például CDMA-hálózatokhoz készült típusról, ami néhány százmillió előfizetőt egyből kizár a potenciális vásárlói körből. Vagy például egyetlen európai szolgáltatópartnert sem említett a BlackBerry a rajt után. Európában ezért - legalábbis a legelején - a legtöbb országban marad a nyílt piaci beszerzés, vagyis ahogy a napokban több helyen feltűnt már, a Media Markt, meg az Amazon és társai - előbbit  egyébként kifejezetten méltatlannak tartom egy ilyen stílű termékhez (nekem legalábbis nehezen fér meg egy fedél alatt a csúcstelefon meg a porszívó, de lehet csak én vagyok túl sznob).

Ma már ha kiemelt figyelmet akarsz egy operátortól, érts kirakatba, netán színes-szagos prospektusba akarsz kerülni, keményen perkálnod kell...

Emlékszem, amikor 2011 őszén Amszterdamban jártam, akkortájt jelent meg éppen a BlackBerry 9900 a boltokban -a város teli volt plakátolva a telefonnal, a mobilszolgáltatók kirakatában pedig mindenhol kiemelt fókuszt kapott a készülék. Ilyesmiről most valószínűleg szó sem lesz, hiszen ma már ha kiemelt figyelmet akarsz egy operátortól, érts kirakatba, netán színes-szagos prospektusba akarsz kerülni, keményen perkálnod kell, kicsit úgy, mint amikor polcpénzt fizetsz a TESCO-nak. A BlackBerry pedig most nincs feltétlenül abban a helyzetben, hogy ezen a téren versenyezzen például a Samsunggal, amely képes gyakorlatilag a fél üzletet reklámfelületként megvenni a szolgáltatótól.

Az itthoni helyzet egyébként ha lehet mindennél csüggesztőbb. A szolgáltatóknál gyakorlatilag már nem létezik a BlackBerry, bár hozzáteszem, a cég ereje teljében sem voltak különösebben motiváltak az operátorok abban, hogy raklapszámra szórják ki a drága BlackBerryket az ügyfeleknek. De nem igaz, hogy nem próbálták, a Vodafone korábban a Stormmal és a Curve-ökkel egyaránt próbálkozott (hatalmas bukta volt mindkét termékvonal itthon), a Telekom pedig gyakorlatilag minden prémium üzleti ügyfélnek BlackBerryt nyomott a kezébe.

És hogy mit terveznek a Passporttal a hazai szolgáltatók? Azt kitűnően jellemzi a Mobilaréna egyik topikjából kiragadott hozzászólás, amiben a szolgáltatóknak Facebookon elküldött kérdésre adott válaszait szedte össze egy fórumozó, kovike:

Telekom HU: Kedves Gábor! Ennek a típusnak a forgalmazása nem várható kínálatunkban. Reméljük, hogy találsz másik, igényeidnek megfelelő modellt a termékeink között.

Vodafone Hungary: Szia Gábor! Erről jelenleg nincs információnk, honlapunkon jelezzük a kínálatunkba érkező új készülékeket, azt érdemes tudni, hogy jelenleg üzleti ügyfeleink számára érhetőek el a BlackBerry típusú telefonok. --- azt érdemes tudni, hogy jelenleg üzleti ügyfeleink számára érhetőek el a BlackBerry típusú telefonok 

Telenor Hungary: Szia Gábor, arról, hogy a jövőben milyen készülékek fogják színesíteni a kínálatunkat, illetve mikor válnak elérhetővé, előre sajnos nem tudunk tájékoztatást adni. Érdemes továbbra is követned minket itt, Facebookon, valamint figyelemmel kísérned honlapunkat, így biztosan nem maradsz le az újdonságokról, alkalomadtán pedig #OnlineRendelés-re is lehetőséged nyílik, ingyenes kiszállítással: http://www.telenor.hu/mobiltelefonok/kereso

Ez tehát a nagy büdös helyzet itthon, bár hallottam már olyan hírt is, hogy a szolgáltatók részéről van érdeklődés a típus iránt, illetve konkrétan tudok róla, hogy a BlackBerrynek még mindig akadnak rajongói az operátoroknál. Csak sajnos nem feltétlenül ők a döntéshozók, és amíg egy mobilszolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese fontosabbnak tartja, hogy hatékony kommunikációs eszköz helyett menő divattelefonnal feszítsen, ez a helyzet nehezen is fog változni. 

Egy mobilszolgáltató vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese fontosabbnak tartja, hogy hatékony kommunikációs eszköz helyett menő divattelefonnal feszítsen...

Azért némileg reménykeltő, hogy ha a Passport kvázi önerőből képes lesz sikereket elérni, amire az első pár nap eladásai alapján van esélye, talán az operátorok is más szemmel tekintenek majd (ismét) a BlackBerryre, bár a magyar helyzet kapcsán túl sok jóra nem számítok rövid távon.

Tudom, hogy ez most így nem lett egy túl lelkesítő poszt, pláne nem hétvégén, de azért annyit a magunk részéről biztosan ígérhetünk, hogy ha rajtunk múlik, nem maradtok Passport nélkül, a BerryBolt ugyanis biztosan árulni fogja a telefont. A mikor és a mennyiért még nekünk is kérdéses, de ha minden jól megy, egy-két hónapon belül bekerül a kínálatba a készülék, szóval karácsonyra jó eséllyel odakerülhet a (céges) fenyőfa alá. Kitartás, tezsvérek!

A BlackBerry Z10-et és a QWERTY-billentyűzetes Q10-et ugyan egyszerre mutatták be január 30-án, de már akkor tudni lehetett, hogy a billentyűzetes modell kicsit később kerül csak forgalomba, egy-két hónappal a teljes érintőkijelzős testvér után. A BlackBerry 10 kapcsán most ezért egyelőre mindenki a Z10-et emlegeti, de a gombmániásoknak sem kell aggódni, a Q10 is megjön hamarosan, a szolgáltatók pedig már tervezgetik a piacra lépést.

A héten két tengerentúli mobilszolgáltató is közzétett új információkat a Q10-ről, vagy éppen megkezdte a marketingkampány előkészítő fázisát. Az egyik a Z10-et egyébként egyáltalán nem forgalmazó Sprint, ahol állítólag április végén, május elején kerülhet az üzletekbe az első BB10-es QWERTY-s telefon. Ami ennél talán még lényegesebb információ: a Q10 a hírek szerint szolgáltatófüggetlen lesz ami elsősorban azoknak az amerikai vásárlóknak jó, akik sokat utaznak külföldre (a Sprint egyébként CDMA-szolgáltató, de ez nem zárja ki, hogy GSM SIM kerüljön a telefonba).

A Q10-ből egyébként jóval kevesebb változat lesz, mint a Z10-ből, így például mindegyik modell tudja majd az LTE-hálózatokat kezelni, nem lesz olyan variánsa a Q10-nek, mint a London kódnevű Z10-es típus.

A másik hírmorzsa a kanadai Bell háza tájáról érkezett tegnap -- a cég megnyitotta az előregisztrációt a Q10-re, mindenféle, a forgalmazás megkezdésével és árral kapcsolatos részletes infó nélkül. Ez egyébként bevett szokás a mobilszolgáltatóknál, nálunk is lehetett korábban több prémium okostelefonra előregisztrálni, és nem kizárt, hogy a Z10/Q10 esetében is lesz ilyen lehetőség egynémely szolgáltatónál.

További részletek a Q10 premierjéről hamarosan...