A BlackBerryről nem feltétlenül köztudott, hogy az okostelefon-piaci mélyrepülése alapján már számtalanszor eltemetett cég az elmúlt években vagy legalább féltucatnyi felvásárlást hajtott végre. Olyan cégekről van szó, melyek a mobilbiztonság, mobilmenedzsment területén motoroznak, tehát valamilyen szoftveres megoldásuk van, mellyel a mobil munkaerő hatékonyabban és biztonságosabban dolgozhat.. Az így kialakult szoftverportfóliót azonban szerintem nincs ember, aki átlátja, és ezt szerencsére beláthatták a BlackBerrynél is, hiszen a kanadaiak most kicsit rendet raktak a szolgáltatások között.

Az átfogóan csak BlackBerry Secure-nak nevezett portfólió a BlackBerry szerint egy olyan, cégek és kormányzati szervek számára fejlesztett, különféle elemekből álló átfogó megoldás, mely az eredeti profil, a mobilmenedzsment (MDM) és flottamenedzsment mellett már jóval kiterjedtebb célokra használható, így a biztonságos fájlkezeléstől az internetre kötött dolgok kommunikációjának biztosításán túl a vészkommunikációs megoldások működtetéséig bezárólag elég sokrétűen használható.

A BlackBerry Secure bevezetése valójában egy régóta szükséges, és szerintem ügyesen megvalósított rebranding, amivel talán a BlackBerry szoftvertermékek egyik legnagyobb hiányossága, a szinte átláthatatlan, kusza licencelés is a múlté lehet. A rebranding részeként szinte az összes fontos szoftverkomponens új nevet kap, így például a BES-t januártól BlackBerry UEM-nek hívják majd, nevet vált a Wathcdox (ami BlackBerry Workspaces lesz) és a cég ejti a szerintem már eleve elég béna nevet viselő Good platform elnevezéseket is, mindenhol a saját márkanevét az előtérbe tolva.

A BlackBerry azt ígéri, hogy a jelenlegi, mindenféle BlackBerry-licenceket használó cégek, szervezetek számára a váltás zökkenőmentes lesz, bár azért egy-két céges rendszergazda, vagy MDM-adminisztrátor, aki megélt már korábban néhány BES verzióváltást, az ilyen hírek hallatán bizonyára elmormol egy-két illetlen szót a bajsza alatt. De ugyan már, ezúttal tényleg olybá tűnik, hogy a portfólióváltás/portfóliótisztítás egy rég várt, szükséges, és első ránézésre jól megvalósított művelet lett.

A Mobile World Congress végére beindult a PR-gépezet a BlackBerrynél, és bár sokan talán inkább új készülékekkel kapcsolatos híreket vártak volna (türelem, rózsát terem), a kanadaiak ettől függetlenül az idei év, illetve az elmúlt évek egyik legnagyobb bejelentését szolgáltatták ma - nyilván nem véletlenül az MWC-re időzítve:

A BES mobilmenedzsment-platform bekerült a Microsoft Azure felhőszolgáltatás által kínált üzleti platformok, megoldások közé.

Aki esetleg annyira nem lenne képben, ez az egész felhős elgondolás abból indult ki, hogy a saját szerverek fenntartása, menedzselése, illetve az eszközpark folyamatos frissítése (vagyis minden, a szoftvert és hardvert érintő adminisztrációs és logisztikai vetület) költséges, a rugalmasan skálázható és konfigurálható, bérelhető szerverkapacitás a mai technológiával már sokkal kifizetődőbb, kellően gyors és nem utolsósorban biztonságos is.

A BlackBerrynek egyébként jó ideje létezik már felhős mobilmenedzsment-platformja, ez a BES12 Cloud, az Azure integráció azonban lehetővé teszi a Microsoft megoldását már használó cégek számára, hogy könnyedén, gyakorlatilag néhány kattintással üzembe állítsanak egy BlackBerry-alapú mobilmenedzsment-szervert. Ez a szerver a helyben telepített (vagy szakszóval on-premise) szerverek összes funkciójával rendelkezik, vagyis akár több tízezer licenc is ráaggatható, ha kellően nagy méretű cégről van szó. 

A cégek szerint egy BES12-szerver Azure-alapokon megfelelő gyakorlattal nagyjából 20 perc alatt felhúzható - a telepítési lépéseket ebben a blogbejegyzésben lehet követni. Az Azure-t használó szervezetek számára a két partnercég ígérete szerint a licencelés és a support is egyszerűbbé válik, vagyis inkább mondjuk úgy, nem lesz bonyolultabb, mint most (ami a BlackBerry megoldásait ismerve egyébként kifejezetten üdvözítőleg hat).

A BES12 szerver ezen a linken keresztül érhető el az Azure Marketplace-ről, a kísérletező kedvűek akár egy ingyenes szerverkörnyezetet is felhúzhatnak maguknak, hiszen mind a Microsoft, mind a BlackBerry nyújt ingyenes próbaidőszakot a megoldásaihoz.

November végén meglehetősen feszült volt a hangulat Pakisztánban, na azért nem annyira, hogy az atomhatalom már nukleáris fegyverek bevetését fontolgatta volna: a helyi kormányzat ultimátumára a BlackBerry közölte, hogy kivonul az országból, mivel a helyi törvényekkel szembeállva nem hajlandó folyamatos hozzáférést nyújtani az országban zajló BlackBerry-adatforgalomhoz. Aki kicsit is otthon van a BlackBerry-infrastruktúra felépítésében, az tudja, hogy ez egy picit többet jelent annál, hogy nem lehet többé BlackBerryt kapni az adott országban.

Szerencsére a helyi vezetés felfogta annak a jelentőségét, hogy a BlackBerry kivonulásával számos helyi nagyvállalat, vagy kormányzati intézmény komoly patthelyzetbe kerülne, hiszen nagyjából ez történne, ha megszűnne minden adatkapcsolat a szerverekkel: Többet nem működnénének a lokális BES szerverek, így az BlackBerry-flottát használó helyi cégek és intézmények levelezni sem tudnának, illetve az országba látogató üzletemberek vagy kormányzati delegációk képtelenek lennének kommunikálni a saját hazájukkal.

A BlackBerry közvetlenül újév előtt (ez lett volna a szolgáltatás leállításának dátuma) kiadott rövid nyilatkozata szerint Pakisztán és a kanadai cég között "produktív" párbeszéd zajlott, aminek a fenti megegyezés lett a vége. Nem ez az első eset amúgy, hogy a kanadaiak kormányokkal kénytelenek leülni tárgyalni, gyakorlatilag ugyanabból az okból kifolyólag: többnyire nemzetbiztonsági okokból a helyi szervek arra próbálják rávenni a céget (és más cégeket), hogy a hálózatukon zajló titkosított kommunikációjukhoz hozzáférést adjanak, azaz kvázi lehallgatható legyen az adatfolyam.

A vállalat hasonló okból korábban Szaúd-Arábiával és Indiával is konfliktusba keveredett, ám végül mindkét országban megszüntették a korlátozó intézkedéseket a BlackBerryvel szemben.

 Via Inside BlackBerry blog.

Történelmi tettre készül a BlackBerry a világ hatodik legnagyobb országában, Pakisztánban: a cég hivatalosan bejelentette, hogy nem tesz eleget a helyi kormányzat felszólításának, és nem ad hozzáférést ügyfelei titkosított kommunikációjához, ezzel egyszersmind befejezi működését az országban. Ehhez még csak hasonló lépés sem volt eddig korábban az iparágban, különös tekintettel arra, hogy a kanadaiakat nem kitiltották az országból, hanem kvázi saját elhatározásából hagyják ott a piacot.

A döntés hátterében a helyi hírközlési szervek egy nyári határozata áll, mely gyakorlatilag azt közölte a helyi mobilszolgáltatókkal, hogy mindennemű hozzáférést meg kell szüntetniük a BlackBerry-infrastruktúrához, 'biztonsági okokból". Egy ilyen döntés természetesen nem azért születik, mert Pakisztánban a BlackBerry halálát akarják, vagy mert megharagudott valamelyik helyi vezető a cégre, mert gyorsan lemerült a Z10-ese. A háttérben Pakisztán (ne feledjük, hogy atomhatalomról van szó!) nemzetbiztonsági érdekei állnak. Vagyis az, hogy gyakorlatilag minden és mindenki lehallgatható legyen, márpedig a BES-en keresztül folyó adatforgalommal nem ez a helyzet.

A BlackBerry sokáig ellenállt az effajta, kormányzatok felől érkező nyomásnak, de itt úgy tűnik, valamiért feladni kényszerül a hídfőit a cég. A társaság nyilván nem csak és kizárólag a helyi ügyfelek érdekeiben cselekszik ezúttal, hanem a Pakisztánba utazó BlackBerry-felhasználók, köztük kormányzati delegációk, magasrangú cégvezetők, de akár csak a turisták érdekeit is kénytelen szem előtt tartani.

Félreértés ne essék, azért ez meglehetősen fájó döntés a cégnek, hiszen ha minden így marad, az országban működő, BlackBerry-flottát üzemeltető vállalatok ezzel gyakorlatilag arra kényszerülnek, hogy más megoldás, vagy legalábbis más MDM-rendszer után nézzenek. Cserébe a BlackBerry más piacokon megerősítheti azt az imázsát, hogy az ügyfelek adata szent és sérthetetlen, és semmilyen körülmények közt, senkinek nem kiadható.

Más kérdés, hogy sajnos mostanában nem olyan világot élünk, amikor mindenki, akinek van elég pénze megfizetni egy kellően szofisztikált titkosítási rendszert, elbújhat a kormányzatok figyelő szemei elől. A briteknél például már készül az a törvény, mely a tech cégek számára gyakorlatilag kötelezővé teszi, hogy a hírszerzésnek hozzáférést adjanak minden (titkosított) kommunikációhoz. Miközben David Cameron, és a fél brit államvezetés BlackBerry-felhasználó...

Via Inside BlackBerry blog.

Így utólag is elnézést kérek a hülye szóviccért, de egyébként tényleg ez történt: a BlackBerry ma bejelentette, hogy felvásárolja egyik riválisát, a mobilmenedzsment-platformok piacán (meglehetősen aktívan) tevékenykedő Good Technology-t. Az 1996-ban alapított kaliforniai cég tehát elsősorban arra szentelte az alapítása óta eltelt időt, de leginkább az utóbbi pár évet, hogy a biztonságos mobilhasználathoz adjon megfelelő alapokat -- pont, ahogy a BlackBerry tette a BlackBerry Enterprise Service, vagy korábban a BlackBerry Enterprise Serverrel.

A Good-ot 2006-ban egyszer már megszerezte egy mobilgyártó, a Motorola, mégpedig pont azért, hogy a BlackBerry (akkor még RIM) szolgáltatásainak konkurenciát állítson, a terv azonban nem annyira vált be, a Good pedig 2009-ben újra tulajdonost váltott. Végül különféle akvizíciókon keresztül növekedésnek indult és a felfutóban lévő piacon több sikert is elért Good Secure Mobility Solution és Good for Enterprise nevű termékeivel.

A cég azonban végül ugyanarra a sorsra jutott, mint egyik riválisa, az AirWatch, melyet a VMware vásárolt fel tavaly: ezek a vállalatok rendszerint önerőből nem tudnak bizonyos szint felé növekedni, ezért arra játszanak, hogy kellő méretű ügyfélbázist, illetve technológiai portfóliót gyűjtsenek össze ahhoz, hogy valamelyik nagyobb hal számára vonzó felvásárlási célponttá váljanak (ezt nevezi a szakma exit stratégiának).

Hát ez a stratégia teljes mértékben bevált, a BlackBerry ma bejelentette, hogy felvásárolja a céget, mintegy 425 millió dollárért cserébe. A Good-akvizíciót alighanem alaposan átrágták a felek, így a BlackBerrynél minden bizonnyal mérlegelték, hogy az újabb mobilbiztonsági megoldások, technológiák (és ügyfélkör) megéri ezt a pénzt, nem beszélve arról, hogy ezzel egy gonddal, pontosabban konkurenssel kevesebb is lesz a piacon.

Ezek után kíváncsian várom, kinek fekszik le a MobileIron, a mobilmenedzsment-piac egyetlen megmaradt, nyilvánvalóan exitre játszó vállalata.

A mobilszolgáltatók és a BlackBerry viszonya hazánkban a piaci körülményeknek köszönhetően az elmúlt években gyökeresen megváltozott, melynek többek közt része az is, hogy a kanadai gyártó készülékei ma már sajnos egyik hazai mobilcég üzleteiben sincsenek jelen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a legnagyobb szolgáltatónál, a Magyar Telekomnál ne lenne továbbra is tényező a BlackBerry - csak éppen most máshogy, mint pár évvel ezelőtt. A cég a Samsunggal közösen nyújt hátteret egy vadonatúj ügyfélkiszolgálási megoldáshoz, mely előbb-utóbb minden Telekom üzletben megjelenik.

A személyes ügyintézés bármilyen cégnél - így egy telekommunikációs szolgáltatónál is - rendszerint komoly papírmunkával jár, pláne ha szerződéskötés és vásárlás miatt zarándokol el valaki egy üzletbe, mondván így még mindig jobban jár, mintha online vásárolna a szolgáltatótól. Ilyen élménye majdnem mindenkinek van, én például legutóbb egy mobilnetes díjcsomagot vásároltam egy Telekom üzletben, és a végén egy összesen 18 oldalból álló paksamétát nyomtak az orrom alá, és akkor eszközt még nem is vásároltam hozzá.

"Az előfizető egy digitális kijelzőn tekintheti át a szerződését, melyet ott helyben szignózhat is"

A feltételek részletekbe menő szabályozása és ismertetése fontos dolog, de meg lehet oldani az egészet ennél jóval környezetbarátabb formában is, mondjuk a papírozás teljes mellőzésével. A Telekomnál ezért némi előkészületi munkálatokat és tervezést követően egy olyan, új rendszer bevezetése van folyamatban, ahol a meglévő vagy leendő előfizető egy digitális kijelzőn tekintheti át a szerződését, melyet ott helyben, digitális formában szignózhat is.

Az év végéig várhatóan az összes Telekom üzletben megjelenő, ügyintézést segítő megoldásnál a digitális kijelző valójában egy tablet, mely össze van kötve a Telekom belső ügyintézői rendszereivel, illetve annak egy részével. A szerződéskötés során az ügyintéző a szokásos módon, egy számítógépbe pötyögi be a szükséges adatokat, ám a szerződés végül korántsem a szokásosan kerül az ügyfél elé. Hanem a már említett Samsung tableten, ahol egy erre szolgáló rublikában egy stylussal mindjárt alá is írhatja az ügyfél a virtuális papírokat (ha perverz módon ragaszkodnál a nyomtatott szerződéshez, kérésre azért azt is adnak az ügyintézők). A szerződésből természetesen digitális formában kap egy példányt az előfizető is.