Múlt héten még arról írtam itt a blogon, hogy a WhatsAppról koppintja a böngészős chatfelületet a BlackBerry Messenger (amit már nem is a BlackBerry fejleszt), erre tessék, a BlackBerry a héten beperelte a Facebookot, amiért szerintük a Zuckerberg-birodalomhoz tartozó bizonyos közösségi platformok, szolgáltatások (jelesül WhatsApp és Instagram) jogosulatlanul használnak bizonyos szabadalmakat. 

A BlackBerry és a Facebook viszonya az utóbbi években finoman szólva nem volt igazán rózsásnak tekinthető, erre több, kevésbé direkt jel is utalt. A BlackBerry a 117 oldalas kereset beadásakor kijelentette, hogy a két társaság évek óta próbál megegyezésre jutni, ám mostanra nem maradt más lehetősége a cégnek, csak az ominózus beadvány. Amivel egyébként elég sok iparági szereplő él mostanában, rossz nyelvek szerint elsősorban azok, akiknek nem áll túl jól a szénájuk, és lehetőséget látnak egy kis pénzkeresetre az ilyen perek által.

Azt azért ilyenkor sosem árt fejben tartani, hogy a sztereotípiák és negatív hírverés (mindkettőből található szép számmal az Index mai cikkében) mellett mindig a bíróé az utolsó szó, más kérdés, hogy a Facebook bizonyára nem fogja magát könnyen adni, ahogy erre a cég jogi vezetője által kiadott nyilatkozat is utal. 

A BlackBerrynek egyébként közel 40 ezer szabadalma van, többsége természetesen a mobilkommunikáció területén, és nem is a Facebook az első, akit vélt szabadalomsértés miatt perelt. A legnagyobb fogás (ami iparági szinten is elég komoly summa volt) mégsem ebből származott a cégnek. A Qualcomm tavaly beleegyezett, hogy 940 millió dollárt visszafizet a BlackBerrynek jogdíj-túlfizetés miatt.

Alighanem véletlen, hogy éppen az év kétségtelenül legnyálasabb napját választotta a BlackBerry egy újabb jogi csata elindítására a szabadalomháborúk végtelen láncolatában. A cég ezúttal a Nokiát perelte be, és nem, nem a nyomógombok miatt, hanem azért, mert a kanadaiak szerint a finnek összesen 11 szabadalmat az engedélyük nélkül használtak fel különböző hálózati berendezéseikben. Ennyit az északi népek barátságáról.

A BlackBerrynek egyébként nem ez az első szabadalmi pere, a cég korábban többek között az Avayát is beperelte már, hasonló okokból, de ha már említettem a billentyűzetet, korábban az ominózus, iPhone-okhoz készült Typo billentyűzet kapcsán is indított hasonló pert. A mostani keresettel egyébként nem azt kéri, hogy a Nokia fejezze be a jogszabálysértő tevékenységet, hanem kártérítésért folyamodott az illetékes bírósághoz (ha valaki tudni akarja, ez a szabadalmi ügyek valóságos Mekkájának tekinthető Delawere egyik kerületi bírósága), de hogy számszerűen mit követel a cég, azt nem tudni.

Az ügyről egyébként még annyit tudni, hogy a szabadalomsértő hálózati megoldásokat (Flexi Multiradio bázisállomások, rádiós hálózati elemek, valamint a Liquid Radio szoftver) több amerikai szolgáltatónál is bevetették, így részben a Nokia technológiáját használják az AT&T-nél, illetve a T-Mobile USA-nál.

Via Bloomberg.

Múlt hét végén két, szabadalmak licencelésével kapcsolatos megállapodást is bejelentett a BlackBerry, mondhatni meglepetésszerűen, annál is inkább, mivel mindkét egyezséget tavaly novemberben kötötte a cég két új partnerrel, a Canonnal, illetve az International Game Technology PLC-vel (IGT). Előbbi gondolom nem szorul különösebben bemutatásra, utóbbiról pedig elég annyit tudni, hogy az egyik legnagyobb, nyerőautomatákat gyártó cég a világon.

És akkor ezen a pontos gondolom mindenkiben felmerült már a címbéli kérdés, nevezetesen mi az ördögöt keres a BlackBerry bármilyen technológiája egy nyerőautomatában? Ezúttal nem valami QNX-alapú M2M-megoldásról van szó (pedig akár kézenfekvő lehetne), hanem egy sokkal megdöbbentőbb funkcióról:

A mobiltöltőről.

A megállapodás értelmében BlackBerry mind a Canonnak, mind az IGT-nek úgynevezett power charging-gel kapcsolatos szabadalmi licenceket adott át, pontosan meg nem határozott összegért cserébe. Előbbi a különféle (szórakoztató) elektronikai termékeibe integrálja majd a BlackBerry technológiáit, utóbbi pedig a nyerőgépeibe, hogy addig is töltőn lehessen a mobil, amíg a gazdáját megkopasztja a félkarú rabló. Márpedig ez a gyakorlott és/vagy kellő tőkével rendelkező játékosoknál eltart egy darabig.

Bár az efféle licencmegállapodások szinte mindennaposak az ilyen cégek életében, a BlackBerry számára különösen fontos, hogy a birtokában lévő tekintélyes, több mint 44 ezer szabadalmat számláló szabadalmi portfólióból pénzt csináljon. Tavaly szeptemberben John Chen, a cég elnök-vezérigazgatója külön kiemelte a szabadalmak jelentőségét a cég talpra állítása kapcsán, ez a két fenti megállapodás alighanem már ennek a szellemében született.

Mint arról már korábban írtunk, van egy amerikai cég, amelyik pofátlanul lemásolta a BlackBerry billentyűzet kialaktítását, és kiegészítőként árulja iPhone-hoz - 100 dollárért. A BlackBerry bíróságon támadta meg a céget, és az egy előzetes ítéletben arra kötelezte a másolót, hogy függessze fel a termék forgalmazását.

Nos, a cég ezt nem tette meg, ezért a William Orrick San Franciscó-i bíró most 860 ezer dollár büntetés megfizetésére kötelezte, plusz a BlackBerry ezzel kapcsolatos ügyvédi költségeit is állnia kell. A szabadalom megsértését vizsgáló peres eljárás még folyamatban van egyébként.

A technológiai ipar, legyen szó bármilyen válfajáról, szinte folyamatosan a megújulásról és az innovációról szól, új dolgok felfedezéséről, amire aztán majd vagy vevő lesz a közönség, vagy nem (sokszor ezt valójában nem is a közönség, hanem a marketingesek döntik el). A megújulás és az innováció olykor a tényleges vevők számára megfoghatatlan, immateriális dolgokban testesül meg -- ezek a szabadalmak, melyekre egy cég építheti a termékeit, valamint akár más cégeknek is odaadhatja, hogy tessék használd, ezekkel meg ezekkel a feltételekkel.

A Thomson Reuters most az alapján állította össze a világ 100 legnagyobb újítójának a listáját, hogy a cégek hány új szabadalmat jegyeztek be az elmúlt években -- a listára most először felkerülhetett a BlackBerry is, sok más okostelefon-piaci szereplővel együtt. A kanadaiak 2010 január 1-től 2012 december 31-ig kimagaslóan sok, összesen 3585 szabadalmi kérvényt nyújtottak be, alighanem jelentős részük a BlackBerry 10 operációs rendszerhez és az új készülékekhez köthető. A rekordot egyébként itt is az okostelefon-piac jelenlegi királyának tekintett Samsun tartja, több mint 35 ezer bejegyzett szabadalommal ugyanerre az időszakra.

Pusztán az a tény azonban, hogy egy cégnél ütemesen zajlik a kutatás-fejlesztés, és tényleg képes az innovációra, nem jelenti egyben azt is, hogy automatikusan sikert arat. A BlackBerry példája jól mutatja, hogy a termékek marketingjén, a logisztikán és az egyéb faktorokon nagyon sok minden múlik. 

A szabadalmi portfólió egyébiránt a cég egyik legnagyobb kincse, a BlackBerry potenciális eladása kapcsán sokan sokszor emlegették, hogy a vállalat piaci értékét alapvetően ez határozza meg. Persze mint minden más ebben az iparágban, ez sem olyan fekete és fehér, mint ahogy sokan gondolni vélik, egy-egy szabadalom hamar elértéktelenedhet, már ha egyáltalán ér bármit is.

Mindettől függetlenül tény, hogy a BlackBerrynél komoly fejlesztői munka zajlott az elmúlt években és zajlik most is, nem feltétlenül csak az okostelefon-piacra fókuszálva.

A teljes listát ide kattintva találjátok meg.

Aki gyakorta olvasgatja a BerryBlogot, bizonyára nem először találkozik mindenféle készülékeket ábrázoló kémfotókkal, amiken szinte törvényszerűen nincs egy éles pont sem, a megvilágítás meg aztán végképp csapnivaló. Az efféle képek készítésének körülményeit behatóbban ismerők tudhatják, hogy ennek az oka elég prózai: többnyire nincs idő komponálni, a felvétel tárgya csak másodpercekre tűnik fel, majd szinte azonnal visszakerül az aktatáska vagy a ballonkabát bugyraiba.

A RIM egy még 2010-ben benyújtott, ám az amerikai szabadalmi hivatal által csak most elfogadott szabadalmi kérvény értelmében ez már a múlté -- feltéve, hogy a gyártó a későbbiekben is alkalmazni akarja ezt a technológiát. A beadvány értelmében ugyanis a mobiltelefon kamerája beállításoktól függően csak akkor tudna fotót készíteni bármiről, ha huzamosabb ideig rajta tartotta az élességet, vagyis nem lehet csak úgy suttyomban lekapni valamit, hogy aztán a versenytársak, vagy az internet nyilvánossága hozzájusson a titokhoz. A fókuszban tartás idejét a beadvány szerint természetesen a rendszergazda szabhatná meg.

Nem mondom, hogy az összes szabadalom egy értelmetlen hülyeség, de ez a most elfogadott bejegyzés azért mégiscsak elgondolkodtató abból a szempontból, hogy azok, akik ezeket kitalálják, vajon szellemi képességeik teljes birtokában tették-e mindezt. Arról nem is beszélve, hogy azóta piacra került már olyan BlackBerry is (történetesen a mostani csúcsmodell, a 9900 ilyen), mely egyáltalán nem képes fókuszálni, mivel nincs a kamerájának autófókusza. Meg ezzel az erővel le is lehet tiltani a kamerát. Vagy a BB10-zel elvileg ezt tovább is lehet vinni: otthon fotózhat a delikvens, a munkahelyen meg nem (BlackBerry Balance).

Aztán az is lehet, hogy a RIM annyira előrelátó, hogy ezzel próbálja elejét venni annak, hogy a BB10-generációt követő BlackBerrykről annyi kémfotó kerüljön az internetre, mint a Londonról vagy újabban az N-sorozatú telefonokról.

Via Engadget.