Váratlan, sőt, mondhatni példátlan eredmény született még március elején egy a BlackBerry és az okostelefonok legnagyobb chipbeszállítójaként ismert Qualcomm között zajló jogi vitában: Az egyelőre még nem jogerős döntés értelmében processzorgyártó tekintélyes summát kénytelen visszafizetni a BlackBerrynek jogosulatlanul beszedett (többlet-)licencdíjak miatt. Egész pontosan 

814 868 350 dollárt

meg az aprót.

Ez egyébként 400 dolláros átlagárral számolva uszkve kétmillió okostelefon ára, szóval nem csodálnám, ha John Chen elnök-vezérigazgató a hét további részét eufórikus, részeg bódulatban töltené valamelyik waterlooi kocsma pultjánál. Különösen annak fényében komoly eredmény ez, hogy a BlackBerry készpénzállománya ezzel az egy mozzanattal hirtelenjében másfélszeresére nő majd (a legutóbbi üzleti negyedév zárásakor 1,7 milliárd dollár volt a széfben), de éppenséggel az összes adósságát is kifizetheti ebből az összegből a cég, ha akarja.

Hogy pontosan mit kezd majd a hirtelen jött gazdagsággal a BlackBerry, azt egyelőre nem tudni, Chen mindenesetre leszögezte, hogy a Qualcomm és a BlackBerry továbbra is jóbarátok maradnak majd, és nagyon számít a cégre az okosautó-szegmens számára szállított megoldások és egyéb, BlackBerry-szoftvert futtató beágyazott megoldások piacán.

Közkeletű mondás a Wall Streeten, hogy ha a cégvezetés boldog, boldogok a részvényesek is, ez most sincs másként, a BlackBerry papírok árfolyama a hírre hirtelenjében 15%-ot emelkedett. De most inkább lássuk, te mihez kezdenél a hirtelen jött pénzzel John Chen helyében!

Lassan de biztosan végleg véget ér egy korszak a BlackBerry történelmében, a kanadaiak legalábbis nagyon jó úton haladnak abba az irányba, hogy szoftvercéggé váljanak. Mindezt a kínai TCL-lel nemrég megkötött licencelési megállapodással tehetik úgy, hogy valójában ott maradnak a BlackBerry márkanevű okostelefonok a piacon, a hangsúly azonban már ezeknél a készülékeknél is elsősorban a BlackBerry által fejlesztett (biztonságos) szoftverháttéren van.

A cég tegnap tette közzé harmadik üzleti negyedéves eredményeit, mely nagyon hangsúlyosan mutatja a BlackBerry átalakulását. A negyedév teljes, 289 millió dolláros árbevételének jelentős része, 160 millió dollár származott a szoftverekből és szolgáltatásokból, míg a hardverek eladása révén csupán 62 millió dollárt sikerült beszednie a cégnek. A változást jól érzékelteti, hogy egy évvel ezelőtt még cirka 220 millió dollár folyt be a készülékek után, most pedig már eladott darabszámot sem közöl a BlackBerry - a TCL-megállapodás révén pedig idővel valószínűleg teljesen eltűnnek majd a hardverekre vonatkozó számok a kanadaiak üzleti jelentéséből.

Bár a fenti tény, tetézve azzal, hogy a negyedév ismét veszteséges volt, a teljes árbevétel pedig esett, első látásra elég gyászosnak hathat, az összképet jelentősen javítja, hogy a szotfver-szolgáltatás üzletág erősödésével párhuzamosan soha nem látott magasságokba (66,8%) ért a BlackBerry bruttó nyereségességi mutatója. A céget vezető üzleti stratéga, John Chen transzformációs törekvései üzleti szempontból itt látszanak igazán megtérülőnek, hiszen okostelefonok gyártásával ekkora nyereséghányadot soha nem tudna elérni a társaság. 

A BlackBerry átalakulását az olyan, közelmúltbéli történések, mint a már említett licencmegállapodás, vagy éppen a QNX fejlesztőközpont megnyitása és az új szoftverportfólió bevezetése hatékonyan támogatják, így Chenék az üzleti év végére pozitív pénzügyi mérleget várnak, javítva a vállalat korábbi előrejelzésén.

Befutottak a BlackBerry 2017-es üzleti évének második negyedéves eredményei (igen, 2017-es év, nem írtam el, a BlackBerry üzleti éve nem esik egybe a naptári évvel), melyek ezúttal is felemás képet festenek a cég teljesítményéről: A kanadai vállalat az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest 89% százalékkal nagyobb forgalmat generált mobilkommunikációs és menedzsment szoftverekből (és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokból) ez a több ezer új mellett a meglévő ügyfelek sikeres megtartásának is köszönhető.

Ez a bevétel, szemben például a mobiltelefonos eladásokkal, ráadásul rendkívül stabil is, nagy része licencekre és technikai támogatásra szóló előfizetésekből származik, nem pedig egyszeri tranzakciókból. A növekedésnek hála a szoftveres részleg kezd egyre erőteljesebb nyereséget is termelni, a 156 millió dollaros bevétel mellé 29 milliós profit társult három hónap alatt. A pénzügyi év második felére nagyjából 25%-os növekedést vár a cég szoftverekből.

Ezekkel a számokkal ismét nagy kontrasztban állnak a mobilos és a BIS-hez kötődő kimutatások. A BlackBerry $105 millió dollar értékben adott el okostelefonokat, ami nagyjából fele az egy évvel korábbi értékesítésnek. Bár pontos számokat nem közölt a cég az eladott mennyiségről, ez mintegy 3-400 ezer telefont jelenthet. Rövidtávon a BlackBerry már nem is számol ennél jelentősen nagyobb volumennel, ami jól látható a bérgyártókhoz jelenleg leadott 71 millió dollar értékű megrendelésekből, ami szintén nem jelenthet többet 350-450 ezer készüléknél.

Ezzel a BlackBerry kétségtelenül megpróbálja elkerülni azt az elmúlt három évben szinte folyamatosan elkövetett hibáját, hogy az eladások felpörgésében bízva túlrendeli magát, hogy aztán hatalmas veszteségek árán tudjon csak megszabadulni a készletektől. Nem történt más ebben a negyedévben sem, a BlackBerry veszteségeinek egy jelentős részét ismét a készleteken keletkezett veszteségek okozták.

A cég egyben azt is bejelentette a negyedéves eredmények ismertetése során, hogy hosszútávú megoldást talált a problémára, így a készülékek fejlesztéséhez, gyártásához, disztribúciójához kötődő minden tevékenységet kiszervez partnereinek. Ezek a partnerek hozzáférést kapnak a BlackBerry összes szoftvertechnológiájához és használhatják a márkanevet is - a cég már be is jelentett egy ilyen megállapodást az indonéz piacra fókuszálva, ahol a legnagyobb helyi telkócég érdekkörébe tartozó vegyesvállalat tervez és gyárt BlackBerry készülékeket a helyi piacra.

Közzétette májussal zárult pénzügyi negyedévének teljesítményét a BlackBerry. A számok nem szépek, viszont nem reménytelenek. Kezdjük a minket leginkább foglalkoztató kérdéssel, az okostelefonokkal. A BlackBerry nem tette közzé, mennyi készüléket adott el a negyedév során, a számokból ugyanakkor sejthető, hogy ez a szám valahol 500 ezer darab körül lehet. Ez egyáltalán nem sok, és jelenleg nyereséget sem termel (a BlackBerry a jelek szerint csak valamivel a gyártási költség felett tudja eladni a telefonokat, de ebből még nem tudja kitermelni a fejlesztési és adminisztratív költségeket). A bevételek, és ezzel nagyjából párhuzamosan az eladott darabszám is, mintegy 44 százalékkal esett vissza egy év alatt, amiből sejthető, hogy a PRIV-nek sem sikerült átütő eredményt elérni, a BlackBerry erőfeszítései ellenére sem.

Érdekesség, hogy a BlackBerry új bizniszbe vágott: ezentúl licencelni fogja készülékgyártóknak, akár rivális okostelefon márkáknak a Hubot vagy mobil operációs rendszereinek bármelyik részét (vagy akár egészét), amiért cserébe az eladott készülékek után egy bizonyos összegekt kapna. Egyelőre nincs szó konkrét megállapodásról, a cég valószínűleg a negyedéves jelentését használta arra, hogy bejelentse a világnak ezt az új modellt. (Mond az valakinek valamit itt, hogy BlackBerry Experience Suite? - Tom és Berry)

Ami a számokat illeti, a régi (OS 7 és korábbi) BlackBerry készülékek nyugdíjba vonulásával együtt zuhannak a klasszikus BES/BIS havidíjakból származó bevételek is, amit egyelőre nem tud ellensúlyozni a növekvő szoftver és technológiai licencelési üzletág. A forgalom itt ugyan növekszik, a 166 millió dolláros bevétel azonban mindössze 30 millióval több az egy évvel korábbinál, miközben máshol ennek többszöröse tűnt el. A BlackBerry több stratégiai felvásárlást is végrehajtott a mobilkommunikáció, kollaboráció és biztonság területén, aminek célja a szofverüzletág technológiai gazdagítása mellett a forgalom felfújása. Az elmúlt 12 hónapban a társaság közel 800 milló dollárt költött összesen négy cég megszerzésére. Ez az a terület, ahol a BlackBerry nemhogy nem csökkent költséget, hanem még növeli is a létszámot, hogy egyre több cégnek tudja eladni a mobilmenedzsment szoftvereit.

Összességében a cég eredményeit egy 500 millió dolláros értékvesztési leírás rántotta a mélybe - enélkül, valamint a többi egyszeri tétel nélkül a vállalat nem lett volna veszteséges.

Ok, értem én, hogy valakit mindig okolni kell azért, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretnénk, pláne ha hozzánk közel álló témáról van szó. Már eleve, bármi gondság van, azért hétszentség, hogy mindig más a hibás, és még véletlenül sem akar az ember gondolkodni holmi döntésháttérről, mert az kurva fárasztó. Itt van példának okáért a BlackBerry vezére, John Chen, aki nem elég, hogy leépítéseket hajt végre a cégnél (lásd előző poszt), de a BB10 vére is az ő kezéhez tapad, plusz lefeküdt a Google-nek is. 

A k*cs*g kínai!!!

Pedig Jonh Chent megtenni a BlackBerry első számú bűnbakjának kicsit olyan, mintha valaki az orvost hibáztatná, amikor közli, hogy le kéne állni a cigivel meg a piával, különben nagy bajok lesznek. Arról nem beszélve, hogy John Chen technikailag nem is kínai, hanem hongkongi.

Ami azt illeti, Chen az utolsó pillanatokban kapta el (az orvosos példánál maradva) a BlackBerry gyógyíthatatlannak tűnő betegségét, aminek a kezelése fájdalmas és embert próbáló. És mint minden talpra állási folyamatnak, ennek is ára van. 

A BlackBerry mai vezetésének valójában nem sok köze van ahhoz, hogy a BB10 végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a cég hardverrészlegének túlélése érdekében nem maradt más hátra, mint más opció után nézni. Az egyetlen opció után. A mostani helyzet, illetve a BlackBerry új irányvonala valójában 5-8 évvel ezelőtti döntések eredménye, illetve az akkori vezetés által okozott károk mentése. Semmi más. 

Amit a Heins-vezetés sem tudott helyrerakni, arra felkért a BlackBerry igazgatótanácsa egy üzleti stratégát, aki saját bevallása szerint azért vállalta a feladatot, mert szeret vert helyzetből felállni. Ő tehát Chen, aki talán egy kissé tech-antitálentum (ezért jól ki lehet röhögni, amikor elvész a PRIV kezelésében), néha kissé túlontúl szókimondó, viszont Jackie Chan után az első hongkongi, akit még humorérzékkel is megáldott a sors.

Lehet hibáztatni a BlackBerryt (illetve a k*cs*g kínait) persze sok aktuális történés miatt is. Például mert nincs mérhető marketing, meg mert drága a PRIV, vagy mert reklámokat rak a BBM feedbe. Vagy mert február van, és hétfő, és mert ha ez nem lenne elég, még esik is.

A szemét!

Sajnos az a helyzet, hogy a marketingköltés az okostelefon-piacon (már ha a klasszikus marketingről, lásd reklámokról, vagy reklámtámogatásról beszélünk) gyakorlatilag pénzégetés, mivel a két nagyágyú mellett bárki bármit is csinálhat, garantáltan nem fog nyomot hagyni vele a piacon. Persze ha van zsé a bankban, mert mondjuk a cég videojátékos, operációs rendszeres, irodai alkalmazásos netán felhőüzletága kitermeli, akkor nem gond, lehet szórni két marékkal. Ezzel csak az a baj, hogy egyetlen céget leszámítva senkinek nincs egyszerre videojátékos, operációs rendszeres, irodai alkalmazásos és felhős üzletága a mobilos mellé.

A másik kedvencem az árkérdés. Ha már fentebb operációs rendszereket emlegettem, itt van ékes példának a PC-s piac, ahol egy-két ázsiai gyártó pár éve úgy gondolta, hogy jó ötlet árversenyt szítani, így lehet pár negyedévig az IDC toplistákra recs... pardon, onanizálni. Ezek a gyártók ma nagyjából az életükért küzdenek. Ebből is látszik, hogy az árverseny egy elképesztően veszélyes játék, egy olyan luxus, amit a BlackBerry ebben a helyzetben nem engedhet meg magának, meg igazából soha nem is volt a cég stílusa.

A helyzet ez alapján elég kilátástalannak tűnhet, hiszen az Apple-Samsung duopollal szemben úgy tűnik, mindenki halálra van ítélve (a kínaiakat meg a Microsoftot most vegyük ki a képletből). Pedig nem, csak nem feltétlenül velük kell versenyezni. Újra kell gondolni, miben lehet jó a cég, és azt kell csinálni, jól kell csinálni, és a kemény munka idővel meghozza az eredményét.

Aki John Chent démonizálja a jelen helyzetben, gondolja végig a fentieket. Ha idáig eljutottál az olvasásban, az már félsiker.

Egy infotechnológiában motorozó gyártónak a folyamatos fejlődés, fejlesztés mondhatni lételeme, hacsak nem a versenytársak lemásolása az egyetlen célja, mert ebben az esetben természetesen a fejlesztési erőforrások kis túlzással arra korlátozódnak, hogy pár csavarhúzóval felszerelt kínai mérnök évente adott időpontban szétszereli az aktuális csúcs iPhone-t, és megnézi mi van belül. A kutatás-fejlesztésre költött összeg (különösen annak a teljes árbevételhez viszonyuló aránya) tehát egyfajta fokmérője annak, hogy egy cég mennyire próbál újítani saját erőből, és ami azt illeti, ebben a BlackBerry tavaly történetesen elég jó volt.

Egy most megjelent, kanadai iparági szereplőkre korlátozódó kutatás szerint a gyártó tavaly 785 millió dollárt költött kutatás-fejlesztésre, ami a 2014-es árbevétel valamivel több, mint 21%-ának felel meg. Ezzel a cég a második a listán, egyedül a Bombardier költött a BlackBerrynél többek Kanadában tavaly erre a célra, ami valahol érthető is, elnézve a cég profilját.

A teljességhez hozzátartozik, hogy 2013-ban ennél még többet fejlesztett a cég, akkor több mint 1,3 milliárd dollár ment el erre a célra, szóval a visszaesés elég nagy, alighanem ez is az utóbbi egy-két év költségcsökkentési intézkedéseinek köszönhető. Nem lennék meglepve, ha a tendencia tovább folytatódna, ahogy a BlackBerry a hardverrészleg mind nagyobb részét szervezik ki többek közt olyan bérgyártóknak, mint a Foxconn, vagy éppen mint az egyik legnagyobb beszállítói partnernek tekinthető Samsung.

Meg aztán ne feledjétek, hogy a BlackBerry mostanában inkább a felvásárlásokra szeret költeni nagy pénzeket, csak idén ebből három jelentős méretű volt (Watchdox, AtHoc, Good Technology), és valószínűleg ezzel cseppet sem csökkent a vásárlási kedv.