Múlt héten még arról írtam itt a blogon, hogy a WhatsAppról koppintja a böngészős chatfelületet a BlackBerry Messenger (amit már nem is a BlackBerry fejleszt), erre tessék, a BlackBerry a héten beperelte a Facebookot, amiért szerintük a Zuckerberg-birodalomhoz tartozó bizonyos közösségi platformok, szolgáltatások (jelesül WhatsApp és Instagram) jogosulatlanul használnak bizonyos szabadalmakat. 

A BlackBerry és a Facebook viszonya az utóbbi években finoman szólva nem volt igazán rózsásnak tekinthető, erre több, kevésbé direkt jel is utalt. A BlackBerry a 117 oldalas kereset beadásakor kijelentette, hogy a két társaság évek óta próbál megegyezésre jutni, ám mostanra nem maradt más lehetősége a cégnek, csak az ominózus beadvány. Amivel egyébként elég sok iparági szereplő él mostanában, rossz nyelvek szerint elsősorban azok, akiknek nem áll túl jól a szénájuk, és lehetőséget látnak egy kis pénzkeresetre az ilyen perek által.

Azt azért ilyenkor sosem árt fejben tartani, hogy a sztereotípiák és negatív hírverés (mindkettőből található szép számmal az Index mai cikkében) mellett mindig a bíróé az utolsó szó, más kérdés, hogy a Facebook bizonyára nem fogja magát könnyen adni, ahogy erre a cég jogi vezetője által kiadott nyilatkozat is utal. 

A BlackBerrynek egyébként közel 40 ezer szabadalma van, többsége természetesen a mobilkommunikáció területén, és nem is a Facebook az első, akit vélt szabadalomsértés miatt perelt. A legnagyobb fogás (ami iparági szinten is elég komoly summa volt) mégsem ebből származott a cégnek. A Qualcomm tavaly beleegyezett, hogy 940 millió dollárt visszafizet a BlackBerrynek jogdíj-túlfizetés miatt.

Alighanem véletlen, hogy éppen az év kétségtelenül legnyálasabb napját választotta a BlackBerry egy újabb jogi csata elindítására a szabadalomháborúk végtelen láncolatában. A cég ezúttal a Nokiát perelte be, és nem, nem a nyomógombok miatt, hanem azért, mert a kanadaiak szerint a finnek összesen 11 szabadalmat az engedélyük nélkül használtak fel különböző hálózati berendezéseikben. Ennyit az északi népek barátságáról.

A BlackBerrynek egyébként nem ez az első szabadalmi pere, a cég korábban többek között az Avayát is beperelte már, hasonló okokból, de ha már említettem a billentyűzetet, korábban az ominózus, iPhone-okhoz készült Typo billentyűzet kapcsán is indított hasonló pert. A mostani keresettel egyébként nem azt kéri, hogy a Nokia fejezze be a jogszabálysértő tevékenységet, hanem kártérítésért folyamodott az illetékes bírósághoz (ha valaki tudni akarja, ez a szabadalmi ügyek valóságos Mekkájának tekinthető Delawere egyik kerületi bírósága), de hogy számszerűen mit követel a cég, azt nem tudni.

Az ügyről egyébként még annyit tudni, hogy a szabadalomsértő hálózati megoldásokat (Flexi Multiradio bázisállomások, rádiós hálózati elemek, valamint a Liquid Radio szoftver) több amerikai szolgáltatónál is bevetették, így részben a Nokia technológiáját használják az AT&T-nél, illetve a T-Mobile USA-nál.

Via Bloomberg.

Nem éppen mai hír, már több mint egy hetes, mindenesetre egy mai sajtóközlemény apropóján most mégis úgy voltam vele, hogy érdemes foglalkozni a témával.

A mai hír az, hogy a Samsung Magyarország két díjat is nyert a "Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban" nevű üzleti versenyen.

Hogy mit gondolok erről a versenyről, most inkább nem részletezem, inkább jöjjön a másik hír:

Hollandiában egy fogyasztóvédelmi csoport azért perli a Samsungot, mert a koreai cég nem szolgáltatott elég információt az okostelefonjaira érkező szoftverfrissítéseket illetően, illetve úgy általában, nem igazán jeleskedett abban, hogy időben kiadta volna (ha egyáltalán) az ominózus frissítéseket.

Az androidos mobilok szoftverfrissítési kálváriája tavaly nyáron került mondhatni először komoly reflektorfénybe, amikor a StageFright sebezhetőség valósággal lesokkolta az iparágat. A Google nagyjából e tájt döntötte el, hogy a Microsofthoz hasonlóan havi rendszerességgel ad ki az Androidhoz biztonsági frissítéseket, melyeket minden gyártó rendelkezésére bocsát, így azok beépíthetik a saját szoftverfrissítéseikbe.

És nagyjából ezen a ponton el is hasalt az amúgy ígéretesnek tűnő kezdeményezés, ugyanis hiába tapsolt a legtöbb androidos gyártó felállva a hír hallatán, a havi rendszerfrissítéseket hogy, hogy nem a mai napig csak a Nexusokra és a PRIV-re küldik le a gyártók. Ebből lett elege a holland Consumentenbondnak, mely pert indított a Samsung helyi leányvállalata ellen, részben a frissítések hiánya, részben az aluldokumentáltság (van ilyen szó?) okán. 

Azért tegyük hozzá, hogy a Samsung nem egyedüliként küzd kihívásokkal ezen a téren, másfelől az Android frissítési procedúrájának legnagyobb kerékkötői sokszor a mobilszolgáltatók, akiknek nem feltétlenül az az elsődleges érdekük, hogy a végfelhasználók biztonságos mobilokat használhassanak, hanem sokkal inkább az, hogy minden szolgáltatás hibátlanul működjön a készüléken. Vagyis az operátorok az erőforrásaikat nem igazán szeretik holmi biztonsági patchekkel való pepecselésre fordítani - kivéve persze, ha a saját biztonságukról van szó.

Másfelől a Samsungnak elképesztően széles körű az androidos kínálata, a BlackBerrynek ezzel szemben egyetlen androidos mobilja van, szóval mondhatni így könnyű a Nexusokkal egy időben leküldeni a patcheket a telefonra. Ettől függetlenül ma már hatványozottan igaz, hogy a gyártóknak fokozottan figyelniük kell a kliensoldali biztonságra, és nem feltétlenül csak az üzleti szférában. Ha erre önmaguktól nem jönnek rá, majd figyelmezteti őket a bíróság -- most még csak Hollandiában.

Via Forbes.

Szeptember elején mondhatni bombaként robbant a hír, hogy a BlackBerry felvásárolja egyik riválisát, mely jelen esetben nem egy okostelefon-gyártót takar, hanem a Good Technology-t, mely éppoly multiplatformos mobilmenedzsment-megoldást kínál, mint amilyen a BlackBerry egyik kulcstermékének számító BES12. Az 1996-ban alapított céggel számos csörtéje volt korábban a kanadaiaknak, a nyár végére viszont úgy döntöttek, a további vitákat megelőzendő inkább felvásárolják a céget tokkal-vonóval, mintegy 425 millió dollárért cserébe. Namost lehet, hogy ebből végül semmi nem lesz.

A Good Technology (kis)befektetői ugyanis csoportos pert indítottak azért, hogy megakadályozzák a két cég közt létrejött üzletet, mivel az szerintük kizárólag csak egyes nagybefektetők érdekeit szem előtt tartva köttetett meg. Magyarul a kisebb-nagyobb részvénycsomaggal rendelkezők túl kevésnek tartják azt az összeget, amit a BlackBerry fizetne a kaliforniai cégért. Mondjuk tekintve, hogy a Good tavaly több, eléggé kecsegtető felvásárlási ajánlatot is visszautasított, köztük egy olyant is, mely 825 millió dollárra taksálta a vállalatot, nem nagyon vagyok meglepve azon, hogy a részvényesek kissé zabosak.

Nekik egyébként az egész vételárból csak mintegy 40 millió dollár jutna, ha minden a tervek szerint alakul, míg a fentebb is említett nagybefektetők kapják a summa nagy részét -- mit tesz Isten, ezen nagybefektetők delegáltak hat tagot a Good kilencfős igazgatótanácsába. Persze ez egy ilyen, alapvetően exitre játszó cég esetében egyáltalán nem meglepő fordulat, de legalábbis valószínűleg hasonló a helyzet egy másik nagy BlackBerry-riválisnál, a MobileIronnál is.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a per elhúzódása hogyan hat az akvizícióra, de könnyen lehet, hogy a szeptemberben bejelentett üzlet csak hónapokkal az eredetileg tervezett időpontot követően zárulhat le.

Via Law360.

Nem túl meglepően megegyezéssel ért véget május utolsó napjaiban egy kaliforniai kerületi bíróságon az a per, melyet a BlackBerry indított egy kiegészítő billentyűzeteket áruló startup, a Typo ellen: Az iPhone-okhoz passzoló klaviatúrák forgalmazását a bíróság betiltotta, sőt, a Typo a jövőben

semmilyen, okostelefonokhoz szánt billentyűzetet nem hozhat forgalomba.

Az ügy nagyjából másfél évvel ezelőtt indult szövevényes útjára, amikor egy találékony, ámde az iPhone-jával nem minden szempontból elégedett multimilliomos, Laurence Hallier kitalálta, hogy kéne egy olyan külső billentyűzet az Apple okostelefonjaira, mely a BlackBerryknél megszokott fizikai gombsort kínálja a készüléken, annak minden kényelmével. Ennek érdekében a Typo-nak nevezett billentyűzet gyakorlatilag egy az egyben lekoppintotta az akkori QWERTY-s csúcsmodell, a Q10 klaviatúráját. A BlackBerrynek több sem kellett, pereltek.

A cég az első Typo-változat forgalmazását sikeresen megakadályozta, Hallier vállalkozása ezért kissé áttervezte a telefonhoz csatlakoztatható külső billentyűzetet, iPhone 6-kompatibilissé tette és ráaggatta a Typo 2 nevet. A BlackBerrynél nagyjából ezen a ponton túlcsordult az a bizonyos pohár, újabb per jött, aminek most az lett a vége, hogy a Typo semmilyen, okostelefonokhoz készített külső klaviatúrát nem hozhat forgalomba, hívják akár Typo 3-nak, vagy 4S-nek. Nincs viszont gond azokkal a billentyűzetettel, melyek minimum 7,9 hüvelykes képátlójú kijelzővel ellátott eszközhöz készültek -- ilyen megoldása viszont egyelőre nincs is a cégnek (sem a BlackBerrynek).

Ez a megegyezés első olvasatra meglehetősen egyoldalúnak tűnhet, ám a BlackBerry által kiadott sajtóközlemény utal arra, hogy a megállapodás bizonyos feltételei bizalmasak, szóval ki tudja, még az is lehet, hogy a BlackBerry váltságdíjat fizetett a Typo-nak a fizikai QWERTY-ért cserébe. Például Hallier kapott egy Passportot, ami a világon egyedüliként érintőpanelként is használható fizikai nyomógombokkal rendelkezik.

Nem igazán győzte meg a BlackBerryt a Typo néven forgalmazott külső iPhone-billentyűzetet kiötlő cég tulajdonosa arról, hogy az eszköz második generációja már kevésbé koppintja a kanadai cég ikonikus gombsorát, mint az első generáció. Ez utóbbi még a tavalyi CES-en látott napvilágot, ám a BlackBerry azóta jogi úton elérte, hogy soha ne kerüljön a polcokra, és most a kissé átalakított utóddal is ugyanezt szándékozik tenni. 

Az első ügy vége egyébként egy 800 ezer dolláros pénzbüntetés és a termék forgalmazásának a betiltása lett, akkor a cég szóvivője szerint mindez semmilyen hatást nem gyakorolt a Typo 2 gyártására és forgalmazására.

Ja, lehet, hogy AZ a per nem, de EZ az újabb már igen.

A BlackBerry szerint ugyanis az újabb kiadású klaviatúra is számos szabadalmat sért, ezért az előző ügyhöz hasonlóan a törvénysértő magatartás felfüggesztését kéri a bíróságtól, ami a végén minden bizonnyal egyet fog jelenteni azzal, hogy a cég befektetője, Ryan Seacrest az ablakon kidobott pénzként tekinthet arra az egymillió dollárra, amit belepumpált a Typo-ba.

A BlackBerry viszont igazán hálás lehet neki, mivel ebből az egymillió dollárból egész szép hírverést csinált a cégnek Seacrest, és talán a végén egyszer, s mindenkorra megjegyzi mindenki, hogy 

Nyomógombos telefon = BlackBerry

Via Hollywood Reporter.