Úton-útfélen belebotlok mostanában olyan cikkekbe, vagy egyszerűen csak véleményekbe az interneten, melyek azt taglalják, hogy a BlackBerry mennyire nem bír zöld ágra vergődni a mobilszolgáltatókkal. Nyilván a magyar piacra ez a jelenség bizonyos szempontból mindig is jellemző volt, de a jóval nagyobb országokban is tipikus, hogy az új modellek nem kaphatók, vagy ha kaphatók is, el vannak dugva a sarokba, bengáli nyelvre van állítva a menüjük, a bolti alkalmazott inkább letagadja a létezésüket, a megkérdezett fejesek pedig csak csóválják a fejüket, ha a BlackBerryről van szó.

Most éppen a CNET-nek nyilatkozott egy ilyen fejes az AT&T-től (aki nem tudná, Amerika egyik legnagyobb mobilszolgáltatójáról van szó), hogy hát a PRIV-et bizony nagyon nem veszik, illetve ha veszik is, tömegével hozzák őket vissza. Ha ez nem lenne elég, ugyanezen a napon lehozta a CrackBerry, hogy a T-Mobile állítólag befejezte a PRIV értékesítését a weboldalán. Ebből pedig hát egyenesen következik, hogy a PRIV egy rakás szar, vagy ha nem szar, akkor drága. Vagy ha úgy tetszik, drága szar.

Pedig csak akarni kéne eladni.

Tudom, én csak a mundér becsületét védem, és különben is, elfogult vagyok, de azért van némi rálátásom a mobiltelefon-piacra, meg többek előtt nem titok, hogy jómagam is árulok szolgáltatófüggetlen BlackBerryket a vállalkozásomon, a BerryBolton keresztül. A saját tapasztalataim pedig valahogy nem azt mutatják, amit a szolgáltatók láttatni szeretnének. Vagyis a PRIV hosszú évek óta a legsikeresebb csúcskategóriás BlackBerry, a visszaküldési ráta pedig gyakorlatilag nem létezik ennél a modellnél.

A nyílt piaci és a szolgáltatói értékesítés persze ég és föld, pláne Észak-Amerikában. A szolgáltatók ma jól felfogott érdekükben csak azokhoz a gyártókhoz, azokhoz a modellekhez nyúlnak, melyektől tuti siker várható, ha pedig a többiek akarnak valamit, akkor legyenek szívesek kinyitni a pénztárcájukat, lehetőleg minél nagyobbra. Majd akkor lesz kiemelt elhelyezés a shopban, értékesítés ösztönzés az eladóknak, óriásplakát, bemutatóvideó meg tévéreklám. Meg akciós, nulla forintos fogyasztói ár két év rabsággal hűséggel. Nincs ezzel egyébként semmi baj, a kereskedelmi láncoknál ez a gyakorlat évtizedek óta jelen van, úgy hívják, hogy polcpénz.

Jó, azért valahol a BlackBerry felelőssége is tetten érhető ebben a kérdésben, hiszen ha akarná a cég, költhetne marketingtámogatásra, vagy nagyon leegyszerűsítve akár saját reklámra. Csakhogy a gyártó korábban egyáltalán nem erre szocializálódott (hanem Apple módjára inkább szeretett diktálni a szolgáltatóknak), mire meg rájött a vezetés, hogy kéne erre egy kis lóvét tolni, alig maradt elkölthető marketingbüdzsé a kasszában.

Másrészt a szolgáltatók számára sokkal vonzóbb, eladhatóbb egy eszköz, ha valamilyen megkülönböztető szolgáltatás is eladható mellé. Évekkel ezelőtt ilyen volt a piacon teljesen egyedülálló BlackBerry internetszolgáltatás, mára azonban egy-két kivételtől eltekintve teljesen irrelevánssá vált az infrastruktúrának ezen része (egy könnycseppet a szemünk sarkában eltörölve emlékezzünk rá, hogy a BIS korszakban az adattömörítéssel a szolgáltatók mennyit spóroltak az akkor még szűkös kapacitáson).

A BlackBerry új értékesítési stratégiája ennek megfelelően nagyjából ugyanakkora, ha nem nagyobb hangsúlyt fektet a nyíltpiaci, ad abszurdum direkt értékesítésre, mint a szolgáltatói szegmensre. Ez egyébként kis túlzással nagyobb pálfordulás a cégnél, mint az Android felkarolása, öt évvel ezelőtt ugyanis szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a BlackBerry kimegy a nyílt piacra és csak olyan tessék-lássék szinten van ott a mobilszolgáltatóknál.

Szokás még a BlackBerryt az árazás miatt is ostorozni. Oké, a PRIV valóban nem olcsó, de érdemes azért még az alábbiakat figyelembe venni: Egyrészt minél kisebb volumenben állít elő a bérgyártó valamit, annál többe kerül a termék a megrendelőnek (jelen esetben a BlackBerrynek), azon keresztül pedig a vásárlónak. Másrészt meg tudomásul kell venni, hogy nem az a célja John Chen elnök-vezérigazgatónak, hogy a régi időket idézve mindenkinek a kezében BlackBerryt lásson, hanem az, hogy a hardverértékesítés profitot termeljen. Itt egyébként kétségtelenül egy nagyon vékony mezsgyén jár a vállalat, de Chen szerint ezt a célt egyáltalán nem lehetetlen elérni.

Szóval szerintem a mobilszolgáltatók pontosan látják, hogy a BlackBerryk jóval a piaci átlag feletti műszaki színvonalú mobilkészülékek, csak közben kicsit átalakult a világnézetük, amibe már nem feltétlenül fér bele a niche. De nem baj, legalább nagyobb tér jut azoknak, akik így is látnak (üzleti) lehetőséget a márkában.

Új vezetőt nevezett ki a BlackBerry a hét elején a készülékértékesítés élére, Alex Thurber személyében, akinek az lesz a dolga, hogy a piacon lévő, és újonnan érkező okostelefonok értékesítését, eladását fellendítse a gyártónál. Thurber, akit alelnöki pozícióba neveztek ki, öreg rókának számít a szakmában, dolgozott többek közt a WatchGuardnál és a Ciscónál is, hasonló pozícióban, vagyis ezeknél a cégeknél is a hardvereladások, illetve az értékesítési csatorna erősítéséért felelt.

Eddig a hír, melynek szerintem kimondottan jó üzenete van a piac számára, hiszen ez is azt az eltökéltséget mutatja, hogy a BlackBerry nem akar kiszállni a hardverbizniszből. Ami egy ekkorára zsugorodott cégnél nyilván nem lenne eget rengető veszteség (már akinek), de azért mégiscsak egy patinás gyártóval kevesebb lenne, ami meg ugye igazán szomorú lenne. 

A készülékértékesítés újraszervezése egyébként a BlackBerry számára elképesztő erőfeszítésekkel jár, és láthatóan a szoftveres világban egyébként otthonosan mozgó, zseniális üzleti stratégának tekintett John Chen sem tudott önmagában mit kezdeni a BlackBerryk folyamatosan csökkenő eladásával (a legutóbbi negyedévben már csak 600 ezer készülék fogyott, ami gyakorlatilag teljesen radar alá helyezi a céget a világpiacon). A kanadai cég korábban szinte teljes egészében a szolgáltatókra támaszkodott a disztribúciót illetően, mára ez gyökeresen megváltozott, de természetesen nem azért, mert a BlackBerry telefonok rosszak lennének, vagy éppen túlárazottak.

Anélkül, hogy különösebben belemennék a részletekbe, annyit azért nem árt tisztázni, hogy a világ (pontosabban a szolgáltatói értékesítés) rengeteget változott azóta, hogy a BlackBerry letaszíttatott a trónjáról. A mobilszolgáltatókhoz bejutni ma már komoly erőfeszítésbe kerül, ami a legtöbbször egy rakás lóvé elköltését jelenti marketingtámogatás, készülékár-támogatás címszó alatt. A szolgáltatók ugyanis ma már sokszor éppúgy pénzt kérnek azért, hogy egy gyártó modellje ott legyen a kínálatban (vagy legalábbis láthatóan ott legyen a kínálatban), mint amikor a Tesco vagy az Auchan polcpénzt kér a chipsgyártótól, vagy a Pepsitől. Erre pedig most nemigen van keret a BlackBerrynél, pláne, ha olyan, feneketlen pénztárcájú cégekkel kell versenyezni, mint például a Samsung, vagy a Microsoft (az Apple-t hagyjuk is ki a képletből, ők teljesen más kategória).

A BlackBerry ezért nem túl meglepő módon az új vezetéssel nem is elsősorban a szolgáltatói értékesítésre támaszkodik, vagyis arra nem kell továbbra sem számítani, hogy régebbi vagy új BlackBerry modellek tömegével jelennének meg mondjuk a Telenornál vagy a Vodafone-nál. Az új értékesítési modell, és az új értékesítési csatornák keresése azért nem egy kéthetes folyamat, szóval Thurber kinevezése azt sugallja, hogy Chen nagyon is komolyan gondolta, amikor azt mondta, eltökélt a hardverrészleg megtartásában, és csak a legeslegvégső esetben tűnnek el az okostelefonok a kanadai cég kínálatából.

Via Inside BlackBerry blog.

Az informatikai iparág számára nem teljesen ismeretlen fogalom a direktértékesítés, vagyis az értékesítési folyamat szögegyszerű szintű lecsupaszítása, nagyjából így: Ha kellően nagy ügyfél vagy, vásárolj direktben a gyártótól. Ezzel az értékesítési modellel elvileg mindenki jól jár, hiszen az ügyfél személyre szabottabb megoldásokhoz és támogatáshoz juthat, a gyártónak pedig nem kell bajlódnia a kereskedelmi lánc további szereplőivel, úgy mint disztribútorral és viszonteladóval.

A BlackBerry számára ez az üzleti modell most érett meg a bevezetésre (a saját webshopok nem e szerint a modell szerint működnek): a kanadaiak eleinte szigorúan csak a mobilszolgáltató partnereken keresztül értékesítették a készülékeket, később pedig a nyíltpiaci disztribútorok is beszálltak a buliba. A Smartphone Business Sales kezdeményezésnek köszönhetően a gyártót közvetlenül megkereső vevők a vásárolt mennyiségtől függően egyedi árakat és fizetési feltételeket, meg saját kapcsolattartót kaphatnak.

A gyártótól közvetlenül vásárolt telefonokra 1 év jótállás érvényes, plusz 1 év grátisz support is jár melléjük (függetlenül attól, hogy BB10-es, vagy androidos modellekről van szó), illetve ingyenes a szállítás is, meg jár 30 nap pénzvisszafizetési lehetőség is a vásárlással -- mondjuk ez utóbbi két szempontot a legtöbb, legális alapokon működő webáruház válogatás nélkül kínálja a vevőinek.

A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a direktértékesítési program előnyei egyelőre csak Észak-Amerikában, illetve néhány nyugat-európai országban vehetők igénybe, ezen az oldalon keresztül.

Múlt héten végre a boltokba került a BlackBerry első androidos okostelefonja, a PRIV, melyre sokan úgy tekintenek, mint a BlackBerry utolsó dobására a készülékpiacon -- mert ha ha már az androiddal sem tud zöld ágra vergődni a gyártó, akkor aztán semmivel. Szerencsére azért a helyzet valójában távolról sem ilyen fekete-fehér, és a BlackBerrynél alighanem továbbra is ugyanaz a készülékstratégia marad, amit mindig is képviselt a cég, vagyis az éppen aktuális csúcsmodell mellett mindig is lesz egy olcsóbb, középkategóriás típus, hogy középvezetőtől lefelé is lehessen BlackBerryket osztogatni a cégben.

Bár erről egyelőre semmilyen konkrét, megerősített hír nem látott napvilágot, komoly összegekben mernék fogadni, hogy a Fox Business számára elejtett mondatában John Chen többek közt egy ilyen mobilra utalhatott, amikor azt mondta, hogy a PRIV-en kívül "számos új termék" lát majd napvilágot. A mikorról egyelőre szintén nem esett szó, de nyilván nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy az ember kitalálja, idén nagy valószínűséggel már nem jön újdonság a BlackBerrytől, vagyis marad a 2016, ha tippelni kellene, annak is az első fele.

Gondolom most sokak fejében ott van a nagy kérdőjel: vajon a BB10-es vonalba feccöl-e még jottányi energiát a BlackBerry (mármint azon kívül értelemszerűen, hogy a rendszer fejlesztése nem áll meg), és jön-e még valaha új BB10-es telefon, vagy innentől már mindenen csak a keményvonalas rajongók által zsigerből gyűlölt Android lesz? Én azt mondom, hogy tetszik, nem tetszik, érdemes az utóbbi gondolattal megbarátkozni, pláne ha a PRIV eladásai is a BlackBerryt igazolják majd -- márpedig egyelőre úgy tűnik, őket igazolják.

Az a helyzet ugyanis, hogy a november 6-i rajt, és a meglehetősen borsos ár dacára a PRIV mostanra gyakorlatilag mindenhol hiánycikk lett, az első szállítmányokat azonnal szétkapkodták. Persze lehet, hogy csak mesterséges hiánykeltésről van szó (vannak cégek, melyek ebben egészen profik), John Chen egy másik interjúban a hétvégén mindenesetre meglehetősen elégedettnek tűnt (lásd fenti arc), persze ehhez hozzátartozik, hogy neki ez is a munkája többek közt.

Hogy egy kis belsős információt is megosszak azért veletek, a BlackBerry PRIV előrendelése az eddigi jelek alapján Magyarországon is felülmúlja a várakozásokat, a BerryBoltban a PRIV az eddigi legkeresettebb csúcskategóriás BlackBerry mobil, legalábbis az előrendelések alapján. Jó a modell hazai fogadtatása abból a szempontból is, hogy nem csak a külföldi, hanem láthatóan a hazai szaksajtót is élénken foglalkoztatja a BlackBerry első androidos készüléke, remélhetőleg a hazai megjelenést követően itthon is olvasható lesz majd néhány szakértő cikk, vagy egyáltalán, bármilyen cikk a BlackBerry első androidos próbálkozásáról.

Fotó: Androidcentral

Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy a lentiek teljes egészében saját spekulációim, nem kaptam senkitől sem semmilyen fülest vagy értesülést, és nem olvastam utána a témának a létező összes fórumon. Szóval semmiképpen ne tekintsétek készpénznek ezeket a sorokat, a startpisztoly ravaszát a BlackBerry fogja meghúzni, amikor minden készen áll a rajtra.

A BlackBerry több mint hat hónapja bemutatott egy új okostelefon-prototípust Barcelonában, a Mobile World Congressen, amiről azóta is mélyen hallgat, és akkor sem árult el róla szinte semmit. Ez a maga nemében példátlannak tűnik az iparágban, szerintem soha, egyetlen gyártó sem húzta még így az emberek agyát, ahogy most a BlackBerry teszi, legfeljebb ha a terméket időközben kiradírozták a tervezett portfólióból.

Az viszont egészen biztosnak tűnik, hogy a Barcelonában megmutatott, Venice kódnevet viselő mobil piacra fog kerülni (hogy milyen néven, azt egyelőre nem tudni), már csak a mikor a kérdés, meg persze a mi a fene tart idáig? Utóbbira választ adhat, hogy a BlackBerry a pletykák szerint fennállása óta először, illetve a piacon egyedülálló módon a Google-lal karöltve egy teljesen egyedi Android-variánst gyártott az újdonsághoz, ami nyilván nincs meg két hónap alatt, pláne ha biztosítani kell mellé, hogy ugyanaz a mobil a BlackBerry 10-et is elfuttassa.

A Venice tehát érkezik, az eredeti nyilatkozatok alapján valamikor az idei év végén, egyes, jól értesült források már azt is tudni vélik, hogy október-november tájékán kapható lesz a készülék. Mindez azt feltételezi, hogy a cucc bejelentése mostanra meglehetősen időszerűvé vált, pláne ha a BlackBerry az év végi forgalomból mérhető nagyságú szeletet kíván magának kivágni (ehhez persze az is kell, hogy a bejelentést követően záros időn belül a boltokban is megjelenjen az újdonság).

Bár eleinte szinte meg voltam róla győződve, hogy a szeptember elején tartott berlini IFA-n fogják bejelenteni az újdonságot Chenék, utólag látva egyáltalán nem bánom, hogy ez nem történt meg. Meg nem is nagyon illett volna a BlackBerry egy olyan kiállításra, ahol intelligens mosógépeket és vasalódeszkákat (is) mutogatnak a közönségnek -- mobilt meg alig.

A szeptember közepét pedig az Apple uralta az iPhone 6s és az új iPadek bejelentésével, bármilyen más gyártónak (beleértve akár a Samsungot) öngyilkosság lett volna a múlt héten bármivel előhozakodnia. 

Maradt tehát a szeptember vége a Venice-re. Szerintem ez lesz a jó időpont, több okból is:

Egyrészt az iPhone-hype addigra kellő mértékben elcsitul (bár az értékesítés csak a hónap végén kezdődik), vagyis nem minden az Apple telefonjáról fog szólni, plusz az Apple versenytársai is eldurrogtatták mostanra a puskaporukat. Nem mintha a célcsoport ugyanaz lenne az említett cégeknél, de a BlackBerrynek azért így is sokat segíthet a média, szóval nem árt, ha nem egy totális iPhone-Samsung zajba érkezik a Venice.

Másrészt a BlackBerry jövő hét végén ismerteti a 2016-os üzleti évének második negyedéves eredményeit. Ez kitűnő alkalom lehet egy újragondolt termékstratégia, illetve egy merőben új termék prezentálására, nem beszélve arról, hogy megfelelő tálalással és érvekkel alátámasztva mindez biztosabb jövőképet sugározhat a vállalatról. Amiért rendszerint hálásak szoktak lenni a befektetők is.

A Venice szeptember végi (újbóli) bejelentése emellett a piaci megjelenés időzítését tekintve is indokolt lehet, vagyis ha a BlackBerry októberben, novemberben már árulni akarja a készüléket (szerintem amúgy november előtt ebből nem nagyon lesz semmi), ideje lassan konkrétumokat mondani róla.

Emlékeztetőül azért itt vannak az előző hivatalos telefonbejelentések, és a forgalmazás kezdete (a forgalmazás alatt azt az időpontot értem, amikor először kaphatóvá vált a telefon bárhol a világon), típusok szerint lebontva:

• BlackBerry Classic: 2014. február 24. (még Q20 néven) - 2014. december
• BlackBerry Passport: 2014. szeptember 24. - 2014. október
• BlackBerry Leap: 2015. március 5. - 2015. április közepe

BlackBerry Venice: 2015. március 3. - ?