Az alábbi kompetitív analízist Horváth Balázs, a magyar mobilos szaksajtó fenegyereke, jelenleg a BitPort munkatársa készítette a BerryBlog számára. Balázsnak velem ellentétben nincs BlackBerryje, tehát garantáltan pártatlan, egyben szakmai kontent következik:

Megszületett, létezik, de vajon hogyan viszonyul a piac többi nagyformátumú szereplőjéhez? Mérlegen a PRIV és a többiek!

Kétség sem férhet hozzá, hogy ebben az évben a BlackBerry szállította a legnagyobb meglepetést a mobilgyártásban. Biztos vagyok benne, hogy a hivatalos megerősítésig úgy igazán senki sem merte elhinni azt, hogy John Chen és csapata van annyira merész, és bedobja az Android-bombát.

Kicsit hasonló volt a helyzet, mint a Nokia nagy döntésének idején, még ha a BlackBerry gazdasági, piaci helyzete nem is abban az állapotban van, mint a finneké volt akkor. A közvélemény egyöntetűen Androidot akart, helyette azonban Windows Phone-t kapott, a többi pedig meg már (kicsit szomorú) történelem. A nagy kérdés most az (persze több is van), hogy a PRIV hogyan fog teljesíteni egy teljesen új terepen, illetve hol és milyen helyet foglalhat el a palettán.

PRIV vs. iPhone

Ez lesz a legnehezebben kivitelezhető összevetés, mivel az iPhone sikere már régen nem a hardverről, a 3D Touch kijelzőről, a Live Photo funkcióról, hanem az iOS-ről, illetve az egész körül kialakult, időnkét hisztériába hajló hype-ról szól. Ahogy más csúcsmobilok esetében, itt is két olyan oprendszer ütközik meg, amelyek magabiztosan uralják az egész piacot.

Ha mégis összehasonlítjuk a hardveres képességeket, akkor számok, adatok terén egyértelműen a Priv az erősebb. A Quad HD (1440 x 2560 pixel) kijelző 540 ppi képpont sűrűséget ad az 5,4 colos, AMOLED panelen, amihez képest az iPhone 6s Plus 1080 × 1920 képpontot, 401 ppi-t, illetve egy IPS panelt tud felmutatni.

iphone6s.jpg

Processzor, memória szempontjából a PRIV Snapdragon 808-cas chipset és 3 GB RAM kombója nagyobb teljesítményre képes az Apple A9 CPU-jához képest, de ott van az a tény is, hogy a PRIV 32 GB-os tárhelye microSD-vel bővíthető, ami az iPhone esetében csak a vásárláskor oldható meg azzal, ha a legnagyobb kapacitásút választjuk.

A sor persze folytatható: az iPhone-on van ujjlenyomat olvasó, a PRIV viszont a piac legkomplexebb biztonsági szoftverezettségével rendelkezik. Az iPhone-ban van NFC, de az Apple határozza meg, hogy mire használható, a PRIV esetében az NFC bármire bevethető. Az Apple mobiljában a nyomás erősségét érzékelő 3D Touch kijelző került, a PRIV azonban a szélén lekerekített panelt kapott, ahhoz passzoló funkciókkal. Végül ott az adu ász: a PRIV teljes, fizikai billentyűzettel bír, amit jelenleg senki nem tud felmutatni, így ezt a témát a poszt végén fejteném ki egy kicsit bővebben.

PRIV vs. Android

Ez a viszonylat már sokkal jobban kezelhető és izgalmasabb is, hiszen almát az almával droidot vetünk össze droiddal. Az androidos színtér tele van nagyragadozókkal, élükön a Samsung Galaxy S6 családdal, ami az Edge, illetve Edge+ modellel már három tagúra bővült. A nagy dobás annak idején itt is a különleges szélű panel volt, amit a PRIV is felmutat, az ujjlenyomat olvasó azonban itt is pluszként jelentkezik a Samsung javára.

galaxy_vspriv.jpg

Erőben a PRIV nem tud mit kezdeni a Samsung Exynos chipsete által diktált irammal, a benchmark teszteken rendre gyengébben teljesít. Ezt leszámítva azonban kijelző, memória, háttértár terén nincsenek komolyabb különbségek, és ezen a pontosan ide vehetjük a kategória másik csúcskészülékét, az LG G4-et is. A kisebbik koreai cég mobilja inkább a bőr borítású hátlappal, a hátlapi gombokkal próbál kitűnni, és talán a G4 kamerája az, ami ebben a mezőnyben kiemelkedik.

Van azonban egy olyan terület, ahol a PRIV egyeduralkodó, ez pedig az akkumulátor, ami sok vásárlónál elsődleges szempont lehet. A BlackBerry nem aprózta el és egy 3410 mAh teljesítményű telepet pakolt a mobilba, ami az eddigi tesztek alapján több órás különbéget jelent készenléti időben a többiek, jellemzően 3000 mAh-s akkujaihoz képest.

PRIV vs. Lumia

Pár hónappal korábban ezt a bekezdést meg sem kellett volna fogalmazni, mivel nem volt olyan Lumia, ami ebben a kategóriában versenyeztethető lett volna. A helyzet azóta megváltozott, érkezőben van a Lumia 950 és 950 XL páros, ami egy kicsit átírja az erőviszonyokat, de nem annyira, hogy az potenciálisan megrengetné az okostelenok piacát.

lumia950.jpg

Az új Lumiák három olyan elemet hoztak be, ami miatt több mobilgyártó lehet(ne) irigy. Az egyik a folyadék alapú hűtés, ami teljesen egyedi, meglepő újítás, és valóban az, amit jelent. A Microsoft a processzorok működése közben keletkezett hő elvezetését nem bízza a polikarbonát házra, hanem ehhez úgynevezett „heat pipe”-ot, azaz hő csövet használ, amihez még csak hasonló sincs most a piacon. A biometrikus azonosításban is nagyot léptek előre a redmondiak, mert a piacon egyedülállóan írisz szkennert használnak, de a Windows 10 képességeit kihasználó, a PC-t kiváltó Continuum funkció sincs máshol.

És igen, most jön a nagy DE: az újítások, különlegességek ellenére a Windows még mindig elenyésző részt tud felmutatni a mobilos oprendszerek piacán, vagyis tökéletesen ugyanazzal a problémával, a kritikus tömeg hiányával küzd, amivel a BlackBerry OS is. Ezt az összevetést a technikai újítások ellenére is a PRIV nyeri, mivel az Android mérföldekkel előrébb tart, minden feladatra biztosít alkalmazást, szolgáltatást, a kanadaiak pedig az egyetlen problémás területre, a biztonságra külön megoldásokat kínálnak.

Legombolja a piacot?

Szánt szándékkal a végére maradt a BlackBerry hardveres, QWERTY billentyűzete, ami bizonyos szempontból előny, más szempontból akár hátrány is lehet. Az nem kétséges, hogy évek óta a láthatáron sincs olyan androidos (vagy bármilyen) készülék, ami hardveres billentyűzettel rendelkezne, pedig voltak olyan évek, amikor két-három ilyen modell mindig jelen volt ebben a kategóriában. A BlackBerryről tudjuk, hogy specialistája a technológiának, az érintés alapú gesztusokkal kombinált gombsor valami olyasmi, ami senkinél sem található meg.

A billentyűzet, illetve a csúszka mechanika ezzel együtt alaposan megnöveli a készülék méreteit és tömegét is, így egy közel 200 grammos mobilról beszélünk, ami biztosan alapos szűrőt jelenthet az érdeklődők terén. Azt a kérdést is fel kell tenni itt, hogy nem túl késő-e egy billentyűzetes készülékkel kirukkolni. Vissza lehet-e hódítani a már évek óta érintőképernyőre trenírozott felhasználókat, vagy azok már hozzászoktak és köszönik, nem kérnek a retróból.

priv_kb.jpg

Az biztos, hogy az ős BB rajongók egy részének első dolga lesz beszerezni a mobilt, még akkor is, ha a szeretett oprendszerük helyett az Androiddal lesznek kénytelenek megbarátkozni. A vállalati szférában egészen biztos komoly esélye lesz a PRIV-nek, mivel a cég szoftveres tudása, biztonsági háttere megnyugtató lehet az IT osztályok vezetőinek, akiknek most is hatalmas kihívást jelent az okostelefonok céges rendszerekbe való integrálása.

A BlackBerry PRIV a hazai piacon, kártyafüggetlenül 275 ezer forintos áron rendelhető elő, ami nagyjából az a kezdőár, ami a fent említett mobilok legtöbbje megkapott a megjelenésekor. A PRIV tudása, potenciálja, a benne foglalt technológia mind egyenes arányban áll az árcédulával, egyedül az a nagy kérdés, hogy van-e még annyi erő a márkában, hogy megmozgassa a piacot. Erre a választ majd csak később kapjuk meg, az viszont egyértelmű, hogy a PRIV az "új BlackBerry" eddigi legmerészebb és valószínűleg a legjobban sikerült vállalkozása.

süti beállítások módosítása