Már legalább 6 évvel ezelőtt volt, amikor az Intel elsőként meglóbálta méretes falloszát, és elindult az okostelefon piac irányában. A PC-kben (a gyengébbek kedvéért a Macekben is, az is PC) használt processzorok piacán toronymagasan vezető vállalat kicsit megkésve, de még éppen időben ismerte fel az okostelefonok előretörését, amely egyszerre jelent növekedési lehetőséget, valamint veszélyezteti a PC-k korábbi központi szerepét a felhasználók életében, már ami a netezést, kommunikációt, szórakozást illeti.

Az Intel által létrehozott Atom fejlesztési főág számos iterációt és mellékhajtást eredményezett az évek során, így születtek meg a netbookok és nettopok is, vagyis az olcsó és alacsony fogyasztású PC-k, de az okostelefonok számára sosem voltak igazán megfelelőek az Atom chipek: túl sokat fogyasztottak, túl drágák és nagyok voltak az rendszerlapok hozzá. Mindezt tetézte, hogy a legtöbb okostelefon által használt ARM utasításkészletet használó chipekkel nem is kompatibilis (nem értik egymás nyelvét), vagyis a meglévő operációs rendszereket, szoftvereket módosítani kell, hogy fussanak az Intel processzorain. Nem csoda, hogy egyetlen egy készülék sem került piacra. A szakmai, technikai fórumokon késhegyre menő viták zajlottak a körül, hogy az Intel egyáltalán képes-e valaha megközelíteni az ARM chipeket energiahatékonyságban, és teljesítményben. Egészen mostanáig.

Az Intel a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai showja idejére, a Las Vegas-i CES-re, időzítette a legújabb okostelefonos Atom iteráció demonstrációját. A Medfield kódnéven ismert platform kétségtelenül meglepte még a szakmában dolgozókat is, hiszen olyat mutatott, amilyet nem vártak: renkdívül alacsony fogyasztási értékeket, és sok alkalmazás alatt a jelenlegi Apple, Samsung és más okostelefonokban található ARM chipekkel partiban lévő energiahatékonyságot.

Ez azonban csak az első lépés volt. Az Intel itt nem állt meg, és konkrétan megtervezett és legyártatott egy teljesen piacképes referencai okostelefont, amely az új Atom platformra épül, és az Android egy optimalizált változatát futtatja. Ez a stratégia már korábban is bevált a PC-iparban, így indultak be a netbookok, majd nemrég az ultrabookok is: az Intel elvégzi a piackutatás, kutatás-fejlesztés, tervezés és tesztelés kemény munkáját, majd az eredményeket átadja a PC-gyártóknak, akik erre alapozva, az eredeti terveket módosítva könnyen, olcsón és gyorsan tudnak előállni saját modelljeikkel.

Az eredmény meg is született: az androidban utazó Motorola, és az okostelefon piac felé kacsingató Lenovo is bejelentették, hogy még idén piacra lépnek Intel Atom-alapú okostelefonokkal.

Való igaz, hogy az idei Atom generáció leginkább a tavalyi ARM chipekkel versenyképes, és ezért a legtöbb gyártónak nem érdemes váltania. Csakhogy az Intel csak most indul be igazán -- még csak most váltott fel hármasba, és padlógázzal huzatja tovább. Jövőre érkezik ugyanis a következő generáció, azt követően pedig egy még újabb, 2014-ben.

Nem akarom technológiai blablával szétzilálni mindenki agyát, de az idei Atom, a jövő évi Atom, és az 2014-es közt további hatalmas ugrások lesznek. Minden alapja az Intel házon belüli gyártástechnológiai fölénye, amellyel gyorsabb, kisebb és kevesebbet fogyasztó tranzisztorokat képes előállítani, mint a versenytársak által használt bérgyártók -- ehhez társul a hatalmas processzortervezési tapasztalata és hatalmas mérnöki erőforrásai.

A jövőre megjelenő Atom ízig vérig új lesz a maihoz képest is: új gyártástechnológia, új processzormagok, és talán minden téren teljesen integrált Intel rádió, wi-fi és 3G/LTE egyaránt. Ezt egy újabb hasonló ugrás követi két év múlva: újabb gyártástechnológiai és architekturális generáció. Lefordítva ez azt jelenti, hogy az Intel a szokásos tempó nagyjából kétszeresét diktálja a következő két évben, előbb felzárkózva, majd 2014-re egyértelműen maga mögé utasítva az ARM processzorokat. Ez legalábbis a terv.

Intel és RIM

Mégis mi ennek a jelentősége egy BlackBerry blogon? Az, hogy a RIM, mint kihívásokkal küszködő cég számára ez az új trend egy jó lehetőség a kitörési pont keresésében. Ha az Intel tényleg teljesíti azt, amely a fejlesztési terveken szerepel, akkor egy korai váltás az Intel okostelefonos platformra remek megkülönböztetési lehetőség volna az Apple-lel és a Samsunggal szemben, amelyek tarolnak a nyugati piacokon. A sikernek is két oldala van: a sokkal nagyobb kiépült felhasználói és szoftverbázis megnöveli a váltás költségeit, és jelentős nyomás épül fel a folytonosság biztosítása érdekében. Sem a felhasználók, sem a szoftverfejlesztők nem akarnák kidobni azt, amilyük most van.

Milyen lehetőség rejlenének a RIM számára egy ilyen váltásban? Csak néhány elvadult ötlet:

  • A QNX Neutrino kernelnek, amelyre a BB10 és a PB OS is épül, van karbantartott inteles kódja is, így a váltás olcsóbb és gyorsabb.
  • Az Intel androidhoz is készített ARM-x86 bináris fordítót a kompatibilitás érdekében. Kétségtelenül támogatna egy ilyen erőfeszítést ARM/PBOS és ARM/BBOS platformokról történő fordításhoz is. A kompatibilitás az alkalmazások többségéhez tehát megoldható, ez alól csak kevés kivétel volna, amelyek valamilyen mély rendszerszintű funkcuiót használnak. PlayBookra ráadásul még viszonylag kevés a natív alkalmazás, így az átállás most sokkal fájdalommentesebb volna, mint mások számára, vagy néhány év múlva.
  • Jelentősen nagyobb teljesítmény, teljesen akadozásmentes futás: az Intel az Atomokba beépített egy olyan képességet, hogy csúcsterhelés érzékelésekor néhány milliszekundumra a gyári órajel fölé tud gyorsulni.
  • A teljesítmény potenciál további lehetőséget is megnyithat: a PlayBook notebookká alakítható volna (a'la Asus Transformer), vagyis PC-ként is használható lehetne.
  • Az Intel processzor révén teljesértékű Windows-t (vagy valami desktop Linux disztribúciót) is futtatni tudna a PlayBook azok számára, akik igénylik a teljeskörű Windows környezetet, pl. vállalatoknál, az Office/Sharepoint és egyedileg fejlesztett céges Windows alkalmazások futtatásához.
  • Hosszú távon (2015+) maguk a BlackBerry-k válhatnak "PC maggá".

Valójában ennek az átállási munkának a háttérben már meg kellett volna indulnia ahhoz, hogy belátható időn belül piacképes termékeket szüljön, így csak remélni tudjuk, hogy a RIM megfelelően mérlegelte ezt az opciót is, és a jó döntést hozta (vagy nem, jó esély van ugyanis rá, hogy a Qualcomm Snapdragon S4-es szériája kerül a BB 10-es telefonokba - Tom & Berry). Ami biztosnak látszik, hogy az Intel processzoros okostelefonok és tabletek meg fogják keverni a lapokat, és új leosztást eredményeznek majd. Hogy ebből ki jön ki jól, és ki rosszul, elválik, nem túlzás azt mondani, hogy nagyjából senkinek sincs fogalma róla. Azon is rengeteg múlik majd, hogy a felhasználói szokások milyen irányban mozdulnak tovább, a tablet vajon visszaköltözik a Windows PC-kbe, vagy a mai tabletekből lesz PC, vagy az okostelefonok nagy kijelzője lesz a tablet. Csak a változás, az a biztos.