Ma, illetve a nulladik nappal igazából már tegnap elkezdődött az év talán legnagyobb mobilipari kiállítása, a barcelonai Mobile World Congress, ahol mindenki ott van, aki számít, és mindenki igyekszik a másikra licitálni az újabbnál újabb kütyük hasznos és kevésbé hasznos funkcióit illetően. A mindenkibe természetesen beleértendő a BlackBerry is, és ha már itt tartunk, lassan évfordulót kell ünnepelni, hiszen pont egy éve az MWC-n láthatta először a nagyközönség a PRIV-et, vagyis egy a PRIV-re megszólalásig hasonlító csúszkamobilt, aminek akkor még neve sem volt, és határozottan nem Android volt rajta (már ha volt rajta egyáltalán bármi).

Idén úgy tűnik, még csak egy hasonló, ötmásodperces leleplezés sem várható a kanadai gyártótól, pedig a kiállítás kitűnő apropót adhatna egy, vagy két újabb készülék (például a korábban már emlegetett Vienna) bemutatására, vagy éppen az androidos frissítési ütemterv kommunikálására. Egyelőre azonban meglehetősen nagy a csend Barcelonában a BlackBerry standja környékén, legalábbis ezt sugallja a Mobilaréna helyszíni tudósítása. 

A BlackBerry ettől még persze bejelenthet mindenféle újdonságot az MWC-re időzítve, de gyanítom, hogy a készülékportfólió frissítéséről még nem lesz szó a kiállításon, ahol igaz ugyan, hogy ott van minden újságíró, aki számít, de egyben akkora a zaj, hogy ha valaki nem ad VR-szemüveget az újságírók fejére, és nem hívja a színpadra Mark Zuckerberget, azt lassan észre sem veszik.

A Mobilaréna kérdésére amúgy a BlackBerry standján megerősítették, hogy a BB10 fejlesztése nem áll le, a szoftvert tovább frissítgetik, de ezt hónapok óta (vagyis a PRIV rajtja óta) hajtogatja folyamatosan a cég. Nem is igen tehet mást, egy-két prominens ügyfél igencsak morcos lenne, ha a céges flottához egyszecsak megszűnne mindennemű támogatás.

Fotó: Mobilaréna

Kifejezetten jól jöhet sokat utazó, telenoros kártyával rendelkező üzletembereknek, de akár csak rövidebb ideig külföldön tartózkodó magánszemélyeknek, hogy a Telenor Magyarország február közepétől (legalábbis az eddigiekhez képest) jelentős kedvezménnyel kínál mobilozási lehetőséget az EU-ban.

A cég tegnap bejelentette, hogy két új havidíjas opciót kínál az EU-ban mobilozók számára: Az EU Roaming és EU Roaming Plus csomagok egyaránt tartalmaznak lebeszélhető perceket, illetve leforgalmazható adatot, és a legjobb az bennük, hogy nem kell drága havi díjas csomaggal rendelkezned ahhoz, hogy igénybe tudd venni őket. Itt a Telenor témában kiadott sajtóközleménye:

    A Telenor új roaming szolgáltatásai között mindenki megtalálja a neki megfelelőt, akár hosszabb, akár rövidebb időre utazik külföldre

• Az EU Roaming szolgáltatással mindössze havi 1500 forintért annyi percnyi hívást indíthat hazai irányba és a tartózkodási országon belül, ahány belföldi percet a MyTariff díjcsomagja tartalmaz
• Az EU Roaming Plus szolgáltatás a sokat utazók mellett, akár a külföldön dolgozó vagy ingázó magyarok számára is jó választás lehet, hiszen havi 2000 perc beszélgetést tartalmaz 4 forintos percdíjért, amely az unión belül bármilyen irányba való hívásra felhasználható
• Az EU Roaming és EU Roaming Plus szolgáltatások nem csak a korlátlan hívást tartalmazó tarifákhoz, hanem akár az alap belföldi csomagokhoz is rendelhetők
• Az új roamingszolgáltatásokkal az Európai Unión belül díjmentes és korlátlan a hívásfogadás

A Telenor EU Roaming szolgáltatása azoknak kedvez, akik egy évben többször is külföldre látogatnak, de csak akkor szeretnének a roaming szolgáltatásért fizetni, amikor valóban ki tudják használni azt, még akkor is, ha egy „alap” előfizetésük van. 

Az EU Roaming Plus szolgáltatás azoknak lehet jó választás, akik rendszeresen utaznak külföldre, hosszabb időt töltenek ott és aktívan szeretnének kapcsolatot tartani az otthoniakkal vagy az Európai Unióban élő barátokkal, kollégákkal. Ők a nagyon kedvező, akár 4 forintos percdíjért is telefonálhatnak. A két új szolgáltatás kiegészíthető extra havi adatjegyekkel, hogy az élmények megosztása még teljesebb legyen.

 Az EU Roaming és EU Roaming Plus bármely MyTariff vagy MyBusiness előfizetéses csomaghoz megrendelhető kiegészítő szolgáltatásként. A Telenornál nem csak a korlátlan tarifák privilégiuma a kedvező árú roamingszolgáltatás, mivel a legalacsonyabb havidíjú tarifa mellé is elérhető, így valamennyi sokat utazó ügyfelének kedvez a társaság.  Az új kiegészítő EU Roaming szolgáltatást igény szerint bármikor meg lehet rendelni és le lehet mondani – ezt az előfizetők legegyszerűbben a MyTelenor alkalmazásban tehetik meg.

 ATelenor 2014 óta folyamatosan bővíti roamingszolgáltatásainak kínálatát. Az EU Duo és EU Net napi-, és hetijegyeket most már a havi érvényességű EU Roaming és EU Roaming Plus egészíti ki, amelyek bevezetésével a legkülönfélébb utazási szokásokhoz is kínál a Telenor roamingszolgáltatást. 

 Külföldön is annyit beszélgethet, amennyit otthon

Az EU Roaming szolgáltatást mindössze bruttó 1500 forintos havidíjért lehet megrendelni. Ezért az összegért az EU-ból magyarországi számok valamint a tartózkodás helye szerinti ország számai irányába az ügyfelek ugyanannyi lebeszélhető percet használhatnak fel, mint amennyit belföldi alapdíjcsomagjuk is tartalmaz.

Például az EU Roaming szolgáltatást megrendelő MyTariff XS díjcsomagra előfizetők 80 perc belföldi lebeszélhetőség mellé további 80 percet kapnak roaming hívásindításra. A MyTariff S-hez 150 perc, a MyTariff M-hez 180 perc hívásindítás jár, míg a MyTariff L és XXL csomagok előfizetői korlátlanul tudnak telefonálni haza és az adott uniós országon belül. Emellett korlátlanul lehet hívásokat fogadni külön díj fizetése nélkül, és 100 megabájtnyi adatot is mobilinternetezhetnek, amelyet igény szerint további havi 1-2 gigabájttal is ki lehet bővíteni[2].

Hosszabb időt tölt külföldön? Továbbra is maradhat a Telenornál!

A Telenor minden MyTariff és MyBusiness havidíjas előfizetője számára elérhető az EU Roaming Plusszolgáltatás, amely havi 2000 perc, vagyis csaknem másfél napnyi, bármely uniós országban lévő telefonszámra irányuló roaming és nemzetközi hívást és korlátlan díjmentes hívásfogadást kínál. Akár Magyarországról is felhasználható a 2000 perces keret, valamennyi EU-s ország számait tárcsázva, akár vegyesen használva roaming és nemzetközi hívásokra. Például az EU Roaming Plus-szal Portugáliában barangoló ügyfél nyugodtan felhívhatja holland ismerősét is a 2000 perces keret terhére. A bruttó 6990 forintos havidíjú kiegészítő csomaghoz 200 megabájt külföldi adatforgalom jár, amelyet szintén ki lehet bővíteni 1 vagy 2 gigabájttal.

A Telenor a hazai szolgáltatók közül egyedüliként bármely roamingszolgáltatást használói számára külföldön is valós idejű információkkal szolgál a felhasznált beszédpercekről és adatmennyiségről SMS-értesítések segítségével, illetve a MyTelenor applikáción keresztül. Az alkalmazáson belül pedig egyszerűen meg lehet rendelni azokat.

Gyorsan hozzáteszem, hogy jövő nyártól elvileg semmi szükség nem lesz hasonló opciókra, sőt, már idén májustól is jelentősen olcsóbb lesz a mobilozás az EU-ban. Az unió ugyanis évek óta arra törekszik, hogy az EU-n belül csökkenjenek a mobilhasználat költségei akkor, ha az egyik tagállam lakosa a másik tagállamba utazik, akár üzleti okból, akár csak turistaként. Májustól a roaming még feláras lesz, de már csak pár forintot tehetnek rá a szolgáltatók a percdíjra, meg az adatforgalomra (megabájtban elszámolva). 

Ettől függetlenül a most bejelentett telenoros opciónak idén még sokan hasznát vehetik, pláne ha a telefonjukat nem csak hívásra akarják használni külföldön.

Forrás: Telenor Magyarország, HWSW.

A BlackBerry PRIV androidos környezete megörökölt a BlackBerry 10-ből néhány funkciót, melyek többé-kevésbé úgy működnek a Google rendszerén, mint BB10-en, persze az adott keretek közé szorítva. Ilyen a BlackBerry Hub nevű üzenetközpont is, melyet szépen ki lehet színezni, mint egyfajta kifestőkönyvet, ami több szempontból is a hasznodra válhat.

Ha a BlackBerry Hub-ban színkódot adsz meg egy e-mail fióknak és más fiókoknak (ez utóbbi újdonság az androidos Hub-ban), máris megkönnyíted a saját életedet azzal, hogy az e-mail törzsek, illetve más üzenetek előtti színkódra rápillantva látod, hogy az adott e-mail vagy üzenet melyik fiókodba érkezett be. Mi több, már az értesítési sávban is a Hub-ban beállított színkódot jeleníti meg a rendszer az e-maileknél (lásd lenti kép), így már anélkül láthatod, hogy melyik fiókba érkezett az üzenet, hogy megnyitnád.

A színbeállításokhoz lépj be a BlackBerry Hub-ba, majd bökj a bal felső sarokban lévő ikonra. A megnyíló panelen válaszd a Beállítások opciót, majd válaszd ki, melyik fiókot szeretnéd kiszínezni. Bökj a "Fiók színe" feliratra, és válaszd ki, milyen színkóddal jelenjenek meg az üzenetek a Hub-ban.

A fiók színe mellett az e-mail fiókoknál be tudod állítani azt is, hogy a beérkező üzenetekről milyen (audio)vizuális értesítést küldjön a telefon. Itt egyenként ki- vagy bekapcsolhatod a hangjelzést, a rezgést, illetve a LED-fényt, utóbbinak a színét is beállíthatod, így mindegyik e-mail fiók más színű villogással jelezheti számodra az új üzeneteket.

Az így kiszínezett Hub elsősorban azok számára lehet nagy segítség, akik a standard üzenetek (SMS, BBM stb.) mellett több e-mail fiókot is felvittek a készülékre, vagyis egy e-mail fiók esetén nem feltétlenül érdemes vesződni a beállításával, de már akár két mailboxot használva is segíti a funkció az eligazodást a sok üzenet között. 

Az Androidban amúgy az a legszebb, hogy ha nem akarod, nem kell használnod a Hub-ot az üzenetek kezelésére, tonnányi e-mail kliens érhető el a Play Store-ban, ám tudomásom szerint a BlackBerry Hub az egyetlen, mely az e-mailek mellett különféle üzenetértesítéseket, vagy éppen hívásnaplót is magába integrál.

Az Inside BlackBerry blog posztja alapján.

Múlt hét végén két, szabadalmak licencelésével kapcsolatos megállapodást is bejelentett a BlackBerry, mondhatni meglepetésszerűen, annál is inkább, mivel mindkét egyezséget tavaly novemberben kötötte a cég két új partnerrel, a Canonnal, illetve az International Game Technology PLC-vel (IGT). Előbbi gondolom nem szorul különösebben bemutatásra, utóbbiról pedig elég annyit tudni, hogy az egyik legnagyobb, nyerőautomatákat gyártó cég a világon.

És akkor ezen a pontos gondolom mindenkiben felmerült már a címbéli kérdés, nevezetesen mi az ördögöt keres a BlackBerry bármilyen technológiája egy nyerőautomatában? Ezúttal nem valami QNX-alapú M2M-megoldásról van szó (pedig akár kézenfekvő lehetne), hanem egy sokkal megdöbbentőbb funkcióról:

A mobiltöltőről.

A megállapodás értelmében BlackBerry mind a Canonnak, mind az IGT-nek úgynevezett power charging-gel kapcsolatos szabadalmi licenceket adott át, pontosan meg nem határozott összegért cserébe. Előbbi a különféle (szórakoztató) elektronikai termékeibe integrálja majd a BlackBerry technológiáit, utóbbi pedig a nyerőgépeibe, hogy addig is töltőn lehessen a mobil, amíg a gazdáját megkopasztja a félkarú rabló. Márpedig ez a gyakorlott és/vagy kellő tőkével rendelkező játékosoknál eltart egy darabig.

Bár az efféle licencmegállapodások szinte mindennaposak az ilyen cégek életében, a BlackBerry számára különösen fontos, hogy a birtokában lévő tekintélyes, több mint 44 ezer szabadalmat számláló szabadalmi portfólióból pénzt csináljon. Tavaly szeptemberben John Chen, a cég elnök-vezérigazgatója külön kiemelte a szabadalmak jelentőségét a cég talpra állítása kapcsán, ez a két fenti megállapodás alighanem már ennek a szellemében született.

A PRIV megjelenése kapcsán, illetve még az előtt az egyik legnagyobb talány az volt, hogy vajon az első androidos BlackBerry az Android melyik verziójával kerül piacra. Végül a BlackBerry úgy döntött, hogy a kiforrottabb, ám bizonyos új (köztük biztonsági) funkciókat nem tartalmazó 5.1.1, vagyis a Lollipop mellett teszi le a voksát, azzal a kitétellel, hogy amilyen hamar lehet, elkészíti a 6.0-s változat (Marshmallow) BlackBerrykre szabott kiadását. Úgy tűnik, ez a munka lassan a finisbe ér.

A BlackBerry ausztrál képviseletének vezetője legalábbis a napokban azt nyilatkozta egy helyi lapnak, hogy az Android M frissítést már a mobilszolgáltatók tesztelik, ami általában a megjelenés előtti végső fázist jelenti. A szolgáltatói tesztet amúgy nem kötelező megvárnia a BlackBerrynek, különösen a független, nyílt piacra értékesített készülékek esetében, szóval ez már csak amolyan udvariassági kör, vagy gesztus az operátorok felé. Persze ettől még mindig dönthet úgy egy-egy mobilszolgáltató, hogy a függő készülékekre nem "engedi el" a frissítést azonnal, meglátjuk, hogy a BlackBerry mennyire ügyesen tudja kilobbizni azt, hogy az új verziót lehetőség szerint mindenki egyszerre kapja meg.

Az Android M egyébiránt inkább a motorháztető alatt tartalmaz kisebb-nagyobb újdonságokat, vagyis arra senki ne számítson, hogy az új rendszerre frissített PRIV-en egészen máshogy néznek ki majd a menük, meg úgy általában a szoftverfelület. Ehelyett lehet számítani fejlettebb asszisztens-szolgáltatásra, hatékonyabb energiagazdálkodásra, és a megújuló alkalmazásengedély-kezelésre is, amiben akár egyenként meg lehet vonni bármilyen erőforrás-hozzáférést egy-egy alkalmazástól (ahogy azt BB10-en a kezdetek óta meg lehetett tenni).

Most már csak a mikor kérdése marad továbbra is tisztázatlan, de én nem lennék különösebben meglepődve, ha az Android M a Mobile World Congressen, vagy az azt követő néhány hétben debütálna legalább a független PRIV-eken, ami február végi, márciusi kiadást jelenthet. Azért illik mindehhez hozzátenni, hogy a BlackBerry az Android L-t is derekasan frissítgeti, a PRIV-re legalábbis eddig egy nagyobb frissítőcsomag és két biztonsági patch érkezett a forgalomba hozatal óta eltelt nagyjából három hónapban.

Via iTWire.

A mobilszolgáltatók az utóbbi pár évben irgalmatlan mennyiségű pénzt költöttek arra, hogy a hálózataikat modernizálják, azaz lényegében bevezessék, és minél több előfizető számára elérhetővé tegyék a 4G, vagy más néven LTE technológiát. A 4G számos előnye mellett kétségtelenül a legkönnyebben, legérthetőbben a sebesség kommunikálható, ami egyben egy kitűnően össze is hasonlítható faktor, szóval remek lehetőséget ad egy kis (ön)reklámra.

Ezt tette most a szolgáltatás technológiai színvonalát tekintve egyébként valóban a fejlettebb telkók közé tartozó Magyar Telekom is, mely egy független cég statisztikáira hivatkozva adta ki az alábbi sajtóközleményt:

A világon a kilencedik, Európában a harmadik leggyorsabb a Telekom 4G hálózata

 

Előkelő helyezést kapott Magyarország és a Magyar Telekom a mobil iparágban elismert OpenSignal globális felmérésében 4G letöltési sebesség és lefedettség kategóriában. A legfrissebb, februári jelentésük szerint a 4G letöltési sebességet tekintve Magyarország világviszonylatban a harmadik helyen áll, a szolgáltatók közül pedig a Magyar Telekom 4G hálózata Európa élvonalában van.

Az OpenSignal méréseinek átlagai szerint a Magyar Telekom 4G szolgáltatásai átlagban 30 Mbit/s-os letöltési sebességet biztosítanak a felhasználóknak, amellyel a világ kilencedik, Európa harmadik leggyorsabb 4G szolgáltatását nyújtja. A lista elején szereplő Szingapúrban másodpercenként 37 Mbit-es átlagot mértek, míg a 4G letöltési sebesség globális átlaga csupán 13,5 Mbit/s – derül ki a jelentésből. A felmérésben vizsgálták azt is, hogy a mobilhálózatra kapcsolódó eszközök idejük mekkora részében használnak negyedik generációs mobil szolgáltatásokat, ebben a tekintetben is az élvonalban van Magyarország, 79 százalékos átlagával a kilencedik helyre került. 

Az OpenSignal jelentésében a 4G-hálózatok rendkívül gyors fejlődési ütemét is kiemeli: míg egy évvel korábban egy 20 Mbit/s-ot meghaladó átlagos letöltési sebesség még kiemelkedő eredménynek számított, addig az idén már a világ 142 4G-vel lefedett országából 15-ben érhető el ennél gyorsabb 4G mobilinternet.

Az OpenSignal az iOS-re és Androidra letölthető ingyenes hálózati sebességmérő alkalmazásaival globálisan, a 4G szabványt támogató mobiltelefonok több millió felhasználójának segítségével gyűjt adatokat a hálózatok minőségéről. A most kiadott jelentéshez tavaly október és december között, három hónapon át gyűjtötték az információkat.

 A jelentéssel kapcsolatos bővebb információ elérhető az alábbi linken: http://opensignal.com/reports/2016/02/state-of-lte-q4-2015/.

Persze az efféle méréseknek is megvan a maguk rákfenéje, például több szempontból sem tekinthető egy ilyen program által elvégzett mérés abszolút mértékben hitelesnek és az adott hálózatra vonatkozóan minden szempontból helytállónak. Arról nem beszélve, hogy egyes operátoroknál a mai napig divat a sávszélesség-alapú szegmentáció a 4G-s díjcsomagoknál, vagyis aki olcsóbb csomagra fizet elő, az lassabb 4G-t is kap, ez pedig alaposan eltorzíthatja ezeket a statisztikákat.

A statisztika azonban annál jobban közelíti a tényleges képet, minél többen vesznek részt a mérésben -- ebből a szempontból csak annyit tudni, hogy globálisan 358 ezer felhasználó méréséből állt össze az adathalmaz. Hogy ebből hányan használták az alkalmazást Magyarországon, arról nincs információ.