Ez a poszt arról fog szólni, hogy a PlayBook, legyen a piaci szereplése bármekkora csalódás is, egyáltalán nem elvetélt dolog. Nem, nem arról van szó, hogy a berryblogos srácoknak sikerült időgépet vagy kristálygömböt szerezniük, vagy hogy többet tudnának a RIM terveiről, mint amennnyi nyilvános: az pedig nem túl sok.

Abban viszont hiszünk, de legalábbis jelenleg erős racionális meggyőződésünk, hogy a PlayBook gyenge fogadtatását nem a készülék technikiai képességei magyarázzák, hanem leginkább RIM marketing bénázásának: valójában a cégen belül nem volt összhang abban, hogy valójában kinek és hogyan pozicionálják a készüléket, aminek eredményeként nagyjából senkinek és sehogyan nem sikerült. A RIM-nek azt a nyilvánvaló design döntést is sikerült félrekommunikálnia, hogy valójában a BlackBerry telefonok mellé, kiegészítőként kínálja tabletjét. Ebből következik, hogy az önálló levelezőképesség hiánya nem bug hanem feature. A 3G modell hiánya sem egy tévedés, hiszen mindig is úgy tervezte a RIM, hogy a tablet a BlackBerry-n keresztül fog kommunikálni. 

Persze mindez csak siránkozás, a bizonyítvány magyarázása. A tény az, hogy az Apple és az iPad elrohant a tablet piaccal. Mégis miért venne a jövőben bárki PlayBookot iPad helyett? Esetleg ezért:

1. Full Flash. Kurvára unalmas, tudom. Az összes vitában előjön, lerágott csont, maga Steve Jobs is kirohant a Flash ellen. Rövidre fogom: ez nem védhető, ez nem lehet vitatéma. Amely készülék nem támogatja a Flash-t, az a készülék béna, mint böngészőeszköz. Ó igen, hát mindenre van app. My ass. Meg tudsz nézni egy YouTube HD videót iPaden? Vimeo HD? Milliónyi erősen grafikus honlapot? Nem. Pont. Aki szerint a Flash nem alapvető, az próbálja megkeresni magának az Apple valóságtorzító mező kikapcsolódgombját. A PlayBookon olyan tartalmakat nézünk meg, amilyeneket mi akarunk, iPaden amit az Apple enged nekünk. 
2. Multitasking. Valódi, nem Jobs-féle. A QNX minden ízében hatékony multitasking operációs rendszer, aminek az a csoda az eredménye, hogy ugyanúgy tudunk több alkalmazást párhuzamosan futtatni, ahogyan azt a PC-nken is természetes. Nem alvó állapotba mennek le az appok, nem csak egy lehet az előtérben, hanem lehetőség van teljesértékű egyidejű futtatásra, több élő előnézeti képre, sokkal folyékonyabb appváltásokra. A QNX rendszermagja és ütemezője megoldja, hogy mindez ne jelentsen akadozást, amitől Jobs úgy irtózott, és ami miatt megtiltotta a valódi multitaszkingot az iOS-ben. Ennek eredményeként az ember akkor is értesül arról, hogy levelet vagy más üzenetet kapott, amikor például elmerül valaminek az olvasásában, nézésében.
3. Hordozható méret. A 10 hüvelykes tabletek túl nagyok valódi hordozáshoz, út közben történő használathoz. A 7 hüvelyk ezzel szemben bármikor kényelmesen előkapható, akár egy boltban, vásárlás közben, anélkül, hogy béna volna, ugyanígy utazás közben akár álldogálva is lehet rajta olvasgatni, nézni valamit. Ugyanez a mutatvány, bár megpróbálkoznak vele néhányan, erőltetett és béna egy iPaddel.
4. Android appok, Adobe AIR appok: A következő QNX kiadással a PlayBook apptámogatása technikailag drasztikusan kibővül, ahogyan minimális vagy zéró fejlesztői erőfeszítéssel fogja tudni futtatni a már létező Android és AIR alkalmazások tízezreit, túl a saját natív alkalmazásain. A legtöbb feladat Androidon olcsóbban vagy ingyenesen kiszolgálható, szemben az iOS-szel.
5. Biztonság. A QNX számos igen magas szintű biztonsági minősítéssel rendelkezik, vagyis maga a szoftver kódja és videlkedése auditált érzékeny környezetekre is -- kevesebb a rés, kisebb a kockázat, hogy valaki beférkőzik a tabletre. Ezen kívül ha megszüntetjük a BlackBerrynk és a tablet közti kapcsolatot, eltűnnek a tabletről a levelek, üzenetek, megtekintett fájlok amelyek a telefonon voltak.
6. BlackBerry integráció: Jövőre a BlackBerryk is QNX-re térnek át, így egységes lesz a szoftverplatform, ahogyan az Android és az iOS esetében is. A különbség az, hogy a RIM-et láthatóan jobban foglalkoztatja a tablet és az okostelefon szorosabb integrációja, ahol lényegében teljesen ugyanazt a környezetet használhatjuk, elérhetjük oda-vissza az eltárolt fájlokat, a szoftverek beállításai megegyeznek.

Összefoglalva, minden lehetőség adott arra, hogy a BlackBerry tulajok számára a PlayBook egy vonzó választás legyen jövőre, ahogyan talán azoknak is érdemes lesz megfontolni, akik gyakran váltogatnak okostelefon és tablet közt, miközben sokat mozognak. Ehhez persze kell a PlayBook OS új kiadása és új tabletek. Hogy ebből mi valósul meg, persze nem tudhatjuk.

A RIM-nél a core szoftverek tesztelése olykor több ezer tesztelő bevonásával zajlik a Beta Zone-on keresztül, így a végleges kiadású appokba rendszerint már kevesebb a bosszantó bug, mint más platformoknál. Ez a közösség már javában teszteli a Twitter-alkalmazás soron következő, 2.1-es verzióját, mely ezúttal is számos újdonságot ígér a socialpata BlackBerry-felhasználóknak.

Az új Twitter app kétségtelenül legnagyobb újítása, hogy immár több accountot is képes kezelni, melyek közt az új, most megjelent bétaváltozattól kezdődően egyszerűen, sima billentyűzetkombinációval is lehet váltani. 

Az új, egyelőre csak Beta Zone tagoknak elérhető verzió ezen túl egy rakás, többnyire a Social Feeds apphoz kötődő bugot javított, így a publikus változatra sem kell már sokat várni

Aki néha utazgat repülővel, bizonyosan szenvedett már olyan elvonási tünetekkel, ami azért jelentkezik, mert a felszállás során nem lehet semmilyen elektromos kütyüt nyomogatni. Pláne nem BlackBerryt. Ilyenkor rendszerint vagy előkerül egy könyv, újság, vagy a fedélzeti magazin, amiben mindenféle ajánlatokkal bombázzák a légitársaságok az utasokat.

Németországból hazafelé jövet a felszállás után jobb híján én is belelapoztam a Lufthansa legújabb, karácsonyi katalógusába, ami a német nemzeti légitársasághoz méltón nagyon menő cuccokat árul. Például BlackBerryket. 

Hogy miért pont a Lufthansától venne valaki telefont? Pofonegyszerű: a repülések során begyűjtött pontokkal is kiváltható a vásárlás, szóval hajrá, csak potom 107 ezer kilométer, és mindenkinek összejöhet egy új Torch vagy Curve!

Négy napja novembert írunk, és még mindig semmi konkrét hírünk nincs arról, hogy a RIM új, OS7-es BlackBerryjeit mikor kezdik el hivatalosan is forgalmazni itthon. Mielőtt valaki félreértené az előző mondatot, hivatalos forgalmazáson a szolgáltatói értékesítést értjük, nem pedig azt a modellt, amikor az importőr kártyafüggetlenként árul egy készüléket, miközben azon az O2 logója díszeleg bootolás közben.

Nade a lényeg, hogy közületek bizonyára mind többen várnak egyre türelmetlenebbül a Bold 9900, vagy éppen a Curve 9360, netán valamelyik új Torch hazai feltűnésére a T-Mobile, a Vodafone vagy a Telenor árlistáján. Bár ígéret soha nem hangzott el a megjelenési időket illetően, az újdonságok megjelenése kapcsán sokáig októberi dátumra számítottunk, végül ez a tippünk a mellékelt ábra szerint nem jött be.

Hogy ez mégis minek köszönhető, azt nem tudjuk (vannak, akik olyan szövevényes konspirációkat sejtenek a háttérben, miszerint az iPhone 4S miatt nem jelent meg időben a Bold 9900 - mi erre kevés esélyt látunk), mindenesetre folyamatosan próbálunk utánajárni annak, mikor várható, hogy ez a helyzet változik.

Amint megtudunk valamit, feltétlenül jelezzük, addig is kitartás, érdemes még várni!

A BlackBerryktől első ránézésre látszólag távol áll mind a közösségi élménymegosztás, mind pedig a szórakozás, de mi pontosan tudjuk, hogy ez csak álca, a kanadaiak értik ezt a két területet is, gondoljunk csak a BlackBerry Messengerre, vagy éppen az arra épülő legújabb zenemegosztó szolgáltatásra, a BBM Music-ra.

A RIM augusztus végén jelentette be hivatalosan is, hogy elindítja a minden BlackBerryn megtalálható, több tízmillió felhasználóval rendelkező BBM-re alapozott zeneszolgáltatását, ami mostanra materializálódott végleges termékben. Az App Worldből mától elérhető a BBM Music végleges verziója, pontosabban az 1.0.0.130-as verziószámot viselő kiadás - egyelőre Kanadában és az Egyesült Államokban.

A BBM Musicről korábban már írtunk, a rendszer koncepciója egészen eredeti, tulajdonképpen a BBM-es ismerőseinkkel "cserélgethetünk" zenéket, legalábbis abban az értelemben, hogy meghallgathatjuk az ő kedvenceiket, ők pedig meghallgathatják azokat a zenéket, amiktől a mi lábunkba mászik bele a boogie. A saját zenei katalógusunk egyszerre maximum 50 számból állhat, ezt több millió zeneszámból választhatjuk ki, havonta ebből maximum 25-öt cserélgethetünk.

A szolgáltatás két hónap próbaidőre ingyenes, utána havi 5 dollárt kell érte fizetni. Az amerikai és kanadai piacokat fokozatosan bővíti a RIM, úgy tudjuk, hogy a magyarországi bevezetés sem kizárt, bár tény, hogy itthon nem olyan falrengető egy ilyen szolgáltatás, mint egy olyan országban, ahol a BBM-et milliók használják.

Kezdjük azzal, hogy múlt héten Londonban beszereztünk egy PlayBookot, egyszerűen nem tudtuk otthagyni a boltban, olyan jó áron adták. Majd írunk róla sok érdekességet, mindenekelőtt azonban leszögeznénk, hogy az első pár nap használati tapasztalatai és néhány szakavatott ismerősünkkel folytatott beszélgetésünk alapján egyáltalán nem látjuk annyira reménytelennek a RIM tabletjét, mint koncepciót.

Az okostelefon és a tablet összekapcsolása - ahogy a RIM teszi a BlackBerry Bridge-dzsel - választ adhat arra a kérdésre, miszerint valójában mi a fenére is jók a tabletek. A PlayBook tulajdonképpen egy megjelenítőablak, mellyel minden olyan tartalomba betekintést kapunk, amit a BlackBerrynken keresztül érünk el, nem más, mint egy nagy kijelző, amivel olyan minőségben böngészhetjük többek közt a webet, mint bármilyen PC-vel.

Szerintünk a tableteknek a jövőben nem lesz más céljuk, mint ezt a megjelenítőfunkciót ellátni, az eszközök valójában egyfajta hordozható, nagyobb méretű kijelzőként fognak kiegészítőként funkcionálni egy meglévő mobileszköz mellett. Aztán hogy a kütytük éppen milyen rádiós technológiával forgalmaznak adatot egymás közt, az már szinte mellékes, persze a gyors(abb) adatátvitelhez előbb-utóbb a Bluetooth kevés lesz, de ez a pont tényleg irreleváns - a lényeg, hogy a tableteknek kiegészítőszerep jut majd.

Márpedig saját tapasztalataink azt mondatják velünk, hogy ezt a kiegészítőszerepet ma az iparágban a legjobban a PlayBook tudja ellátni, a RIM tehát az elismert és részben joggal a szemére hányt hiányosságok mellett igenis nagyot alkotott a BlackBerry Bridge-dzsel, melyet, vagy legalábbis melyhez hasonló megoldást szerintünk fogunk még látni a nem is olyan távoli jövőben másoktól is.