Lassan itthon is beindul a szolgáltatóknál a BlackBerry-marketing, szerencsére egyre több nyoma van annak szóróanyagokban, üzletekben lévő installációkon, hogy a RIM készülékeit újabban komolyabban veszik hazánkban. De legalábbis tudomást vesznek a létezésükről.

Ennek egyik bizonyítéka a T-Mobile aktuális, január havi Mobil Info hírlevele, melyet az összes lakossági és kisüzleti előfizetőnek kikézbesített számlához mellékelnek. Ez rendszerint tartalmaz egy készülékajánló rovatot, ahol most központi helyen szerepel a BlackBerry 9900,a T-Mobile kínálatának kétségtelenül legimpozánsabb okostelefonja.

Szóval jó látni, hogy van itt is fejlődés, idővel ez pedig bizonyára meg fogja hozni a gyümölcsét, akárcsak a Vodafone SmartStore-ban lévő BlackBerry-pult. Hajrá!

Az utóbbi időben elég sokszor emlegetünk egy újabb hárombetűs rövidítést, nem mintha nem lenne már így is elég ezekből a mobiliparhoz szervesen, vagy kevésbé szervesen kapcsolódó betűszavakból. Szóval itt az NFC, a Near Field Communication szavakból alkotott rövidítés, aminek a mögöttes jelentésével és a BlackBerrykkel kapcsolatos tudnivalókkal nem árt már most tisztában lenni, mert idén még rengeteget fogtok hallani róla. Következzen tehát a BerryBlog NFC gyorstalpalója, for dummies.

Na jó, kezdjük azzal, hogy mit is jelent ez az NFC?

Ott van az első bekezdésben, de azért leírjuk, Near Field Communication, vagyis szabad fordításban közelteres kommunikáció. A kifejezés két eszköz (lehet aktív vagy passzív eszköz) speciális rádióhullámokon keresztüli kommunikációját takarja, nagyon kis hatótávolsággal, kis adatmennyiséggel.

Most aztán jól kisegítettél, mi az, hogy kis hatótávolság, meg adatmennyiség?

Az NFC-alapú rádiókommunikáció többnyire legfeljebb néhány centiméteren belül használható, de az is elképzelhető, hogy az optimális kapcsolódás érdekében a két kommunikáló eszköznek fizikailag is érintkezniük kell egymással. NFC technológiával jellemzően rövid kódsorok, például telefonszámok, webcímek, rövid szöveges üzenetek és tranzakció-azonosítási információk (lásd később) továbbíthatók.

És mi az hogy aktív, meg passzív eszköz?

Aktív eszköz lehet például egy BlackBerry, passzív eszköz pedig meghatározott kódot tartalmazó NFC chip, aminek a tartalmát például egy telefonnal is felprogramozhatod. Az NFC chipeket különböző formában és kiszerelésben gyártják, néhányuk egyszerű matricaként bármire felragasztható, vagy elrejthető akár egy prospektusban, plakáton, így egy NFC-olvasóval ellátott BlackBerryt elég a megfelelő pontra helyezni, máris megjelenhet a plakáton szereplő termék weboldala a böngészőben.

Jól hangzik, de ez ugye nem működik minden BlackBerryvel?

Nem, jó hír viszont, hogy jelenleg az okostelefonok közül a legnagyobb választékban a BlackBerryk támogatják ezt a technológiát. Egyébként a BlackBerry 9900/9930, a 9790, a 9360 és a 9380 típusokban van NFC-egység.

Ha már itt tartunk, mi az a BlackBerry tag?

Egy vadonatúj funkció, mely az OS7.1-es rendszerfrissítés után jelenik meg a fent említett BlackBerryk esetében. A BlackBerry tag arra használható, hogy két NFC-kompatibilis BlackBerry közt könnyebben tudj adatot (például képeket, zenét, névjegyet stb.) átküldeni. A BlackBerry tag használatakor a két telefon az NFC-rádión keresztül azonosítja egymást és meghatározza az elvégzendő feladatokat, majd Bluetooth-kapcsolaton küldi át az állományokat.

Lehet, hogy ez így kissé bonyolultnak hangzik, de hidd el, pofonegyszerű!

Na és mi lesz az NFC-s fizetéssel?

Ez kétségtelenül az egyik legizgalmasabb felhasználási módja a technológiának, hiszen a rendszer a biztonságos azonosítási protokolloknak köszönhetően elvileg lehetővé teszi, hogy fizetési tranzakciót kezdeményezz a telefonoddal egy pénztárnál. Úgy kell az egészet elképzelni, mint a bankkártyahasználatot, csak ezúttal elég a telefont elhúzni egy érzékelő felett, és esetleg beütni a terminálon a PIN-kódodat a vásárláshoz.

Az NFC-s fizetési és egyéb, azonosítási tranzakciók elterjedése a következő években várható, okos szakemberek szerint a mobiltechnológia egyik meghatározó trendjévé válhat idővel a rendszer, a BlackBerryk pedig minden bizonnyal elsők közt tudják majd kiaknázni az NFC-ben rejlő lehetőségeket.

Akarsz még valamit tudni az NFC-ről? Gyerünk, kérdezd meg, akár a kommentekben, akár e-mailben!

Jó, ez így azért túlzás, eddig sem csak hülye játékok voltak, de azért az App World PlayBookoknak kialakított szekciójában lévő játékok némelyike egy átlagos flashjáték színvonalát sem érte el. A helyzet mostanság kezd változni, hiszen karácson előtt megjött végre az Angry Birds, mindjárt három résszel, most pedig egy újabb jópofa őrület, a Cut The Rope jelent meg a RIM tabletjére. 

Az Angry Birds-hez hasonló jelentőségű, bűbájosan egyszerű de nagyszerű történetvezetéssel megáldott játék ráadásul nem is túl drága, 2,25 euróért adják az App Worldben, vagyis nagyjából olyan 730 forintot kell érte fizetni, attól függően, éppen merre hullámvasutazik a forint.

A Cut The Rope mellett igazságtalanság csak az Angry Birds-et említeni, a szintén logikai játéknak számító, Tim Burton látványvilágát idéző Machinarium is elérhető már PlayBookra, illetve néhány Gameloft játékhoz is olcsóbban lehetett hozzájutni az utóbbi hetekben (Asphalt 6: Adrenaline HD, N.O.V.A. 2 HD). És nemsokára jön egy újabb klasszikus, a Plants vs. Zombies, yick!

Ezek után csoda, hogy az elvileg üzleti tabletnek tekintett PlayBookhoz a legnépszerűbb alkalkmazáskategória a játék?

Már legalább 6 évvel ezelőtt volt, amikor az Intel elsőként meglóbálta méretes falloszát, és elindult az okostelefon piac irányában. A PC-kben (a gyengébbek kedvéért a Macekben is, az is PC) használt processzorok piacán toronymagasan vezető vállalat kicsit megkésve, de még éppen időben ismerte fel az okostelefonok előretörését, amely egyszerre jelent növekedési lehetőséget, valamint veszélyezteti a PC-k korábbi központi szerepét a felhasználók életében, már ami a netezést, kommunikációt, szórakozást illeti.

Az Intel által létrehozott Atom fejlesztési főág számos iterációt és mellékhajtást eredményezett az évek során, így születtek meg a netbookok és nettopok is, vagyis az olcsó és alacsony fogyasztású PC-k, de az okostelefonok számára sosem voltak igazán megfelelőek az Atom chipek: túl sokat fogyasztottak, túl drágák és nagyok voltak az rendszerlapok hozzá. Mindezt tetézte, hogy a legtöbb okostelefon által használt ARM utasításkészletet használó chipekkel nem is kompatibilis (nem értik egymás nyelvét), vagyis a meglévő operációs rendszereket, szoftvereket módosítani kell, hogy fussanak az Intel processzorain. Nem csoda, hogy egyetlen egy készülék sem került piacra. A szakmai, technikai fórumokon késhegyre menő viták zajlottak a körül, hogy az Intel egyáltalán képes-e valaha megközelíteni az ARM chipeket energiahatékonyságban, és teljesítményben. Egészen mostanáig.

Ehhez is el kellett telnie jó pár hónapnak, de végül eljött a pillanat: megérkezett az első használható remote desktop alkalmazás a PlayBookra. A Splashtop PlayBook-portja segítségével a tablettel távolról tudjuk vezérelni az otthoni, vagy irodai PC-t vagy Mac-et. Vagyis kis túlzással a világon bárhonnan hozzáférhetünk a számítógépünkhöz, ahol internetet találunk (feltéve, ha be van kapcsolva a PC).

A Splashtop remote desktop HD használatához a PlayBookra telepített, most megjelent mindössze 3 megabájtos alkalmazáson túl szükség van egy PC-s vagy Mac-es kliensre is, amivel létre kell hozzunk egy biztonságos azonosítókódot, kvázi jelszót, amit a későbbi bejelentkezésekkor lehet használni. A PC-s program és a PlayBook a tabletre telepített alkalmazás elindítása után egy streaming adatcsatornán keresztül küld át minden kép és hanginformációt a távolról vezérelt számítógépről. Cool!

Ami a gyakorlatot illeti, a Splashtopnak azért még van hová fejlődnie, legalábbis mi olykor eléggé akadozó képmozgásokat tapasztaltunk, a távoli gépen lejátszott zene (merthogy erre is lehetőség van) pedig távolról sem az eredeti minőségben szólalt meg a PlayBookon. Persze ennek megvan az oka: az adatkapcsolat tömörítést használ, különben simán megfektetné a netes kapcsolatot, de az is lehet, hogy a PlayBook processzorát is. Amúgy a PC a kapcsolat felépítése után komolyan izzadni kezd, a kép feldolgozáshoz és valósidejű tömörítéséhez érezhetően kell a processzorerő. Ami a titkosítást illeti, itt még a Splashtop saját bevallása szerint is van mit javítani a helyzeten, szóval azért csak óvatosan, a bankszámlátokat például véletlenül se bízzátok rá az alkalmazásra!

Szóval lesz ez még jobb, mindenesetre első próbálkozásnak így is nagyon jónak érezzük a Splashtop remote dekstopot, melyet most 3,75 euróért lehet megvásárolni az App Worldben.

A Telenor Magyarország BlackBerry szoftverfrissítési oldala példásan aktuális még nemzetközi viszonylatban is, emlékezzünk csak rá, itt jelent meg például az európai szolgáltatók első körös 9900-as frissítése, sőt, a Telenornál már akkor volt szoftver az új Boldhoz, amikor a készüléknek még híre-hamva sem volt.

Most is kicsit hasonló lehet a helyzet, megjelent ugyanis a frissítési oldalon a 9810, 9860 és a 9380 típusokhoz tartozó rendszerszoftver, előbbi kettőhöz a 7.0.0.2406-os csomag (ez érhető el a 9900-hoz is egyébként), utóbbihoz pedig a 7.0.0.2220-as bundle. Persze mindez még nem jelenti automatikusan azt, hogy jönnek is az új készülékek, hisz a Telenor szoftverlistájában szerepel például a 9105 is, amit soha nem árult a szolgáltató - igaz ez a modell csak akkor került fel a listára, amikor már a legtöbb szolgáltató be is fejezte a forgalmazását.

Igyekszünk megtudni a Telenortól, hogy mi a helyzet a fenti három újdonsággal, amint kiderítünk részleteket, szólunk.