A BlackBerry különféle mobilmenedzsment-platformjai nem teljesen új keletű megoldások, tulajdonképpen a kanadai cég kezdte az ipart anno évekkel mindenki előtt még a BlackBerry Enterprise Server nevű termékével, mely akkor még kizárólag csak BlackBerryket kezelt, viszont azokat nagyon durva részletességgel. Aztán telt, múlt az idő, a BlackBerry Enterprise Server neve BlackBerry Enterprise Service 10 lett (a rövidítés pedig BES-ből BES10), megjelent a BB10-es készülékek támogatása, valamint mellette a rendszer már Androidra és iOS-re épülő mobileszközöket is kezel.

Tulajdonképpen ez a mobilmenedzsment-termékcsalád bővül ki hamarosan egy új taggal, amit az angol Enterprise Mobility Management szavak rövidítésével egyszerűen csak EMM-nek hív a BlackBerry. Az EMM lényegében ugyanazokat a funkciókat tudja, mint a BES10, vagyis a platform házirend-alapú flottamanedzsmentet, távoli adminisztrálást és egyéb, a biztonságos mobilhasználatot növelő funkciókat kínál, egészen új módon.

Ez lényegében annyit tesz, hogy az EMM-hez a BES/BES10-zel nincs szükség sem lokális hardverre, sem pedig szoftverre, minden rendszer az interneten működik, és egy interneten keresztül elérhető konzolból vezérelhető. Ezzel az EMM bekerülési költségei jóval alacsonyabbak és a telepítés is jóval egyszerűbb, viszont a rendszer komplexitása is csökken egyben. Mindebből következik, hogy az új, felhőalapú mobilmenedzsment rendszer elsősorban kisvállalatok igényeit szolgálhatja ki, ahol amúgy is jellemzőbb lehet az a trend, hogy az alkalmazottak a saját telefonjaikat használják a munkavégzéshez is.

Az EMM jelenleg még tesztelés alatt áll, a termék várhatóan a jövő hónap végén válik elérhetővé. A használatért havi előfizetési díjat kér majd a BlackBerry.

Ezt a posztot azt hiszem érdemes azzal a disclaimerrel kezdeni, hogy jómagam is rendelkezem BlackBerry részvényekkel, igaz elhanyagolható mennyiséggel, de ily módon akkor is anyagilag érintett vagyok minden olyan történés kapcsán, ami a BlackBerryhez kötődik. Nem mintha a büszke öntudat szólna belőlem ezzel kapcsolatban, éppen ellenkezőleg, a mostani poszt témája pont az, hogy a cég egyes (kis)részvényesei kicsit most átejtve érzik magukat, és ennek a bíróságon is hangot adnak, illetve adnának.

Az úgynevezett csoportos keresetet New York államban nyújtotta be a BlackBerry ellen egy ügyvédi iroda múlt hét végén azzal a felvetéssel, hogy a BlackBerry vezetése több tudatos lépéssel is szándékosan csökkentette a cég értékét (vagyis a részvények árfolyamát), mindeközben pedig a részvényeseknek hamis képet festett a társaság valódi helyzetéről és a megmentőnek kikiáltott BlackBerry 10 operációs rendszer fogadtatásáról. A per végső jogalapját a szeptember 20-i "fekete péntek" adta, ekkor közölte a kanadai cég, hogy több mint 900 millió dollárnyi eladatlan Z10 okostelefont leír, a veszteség pedig elsősorban ennek köszönhetően rekord magasságokba szökik. A társaság ezzel együtt bejelentette, elküldi munkavállalóinak 40 százalékát.

A KSF által indított csoportos keresethez december 3-ig csatlakozhatnak azok a kisrészvényesek, akik a fenti tények hatására a befektetésük igen tetemes részét elveszítették. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy az ügy ténylegesen összegyűjt annyi támogatót, hogy amivel már érdemes nekimenni a cégnek. Érdemes leszögezni, hogy a BlackBerry ellen nem ez az első ilyen beadvány, 2010 decemberében hasonló indokkal már próbálkoztak ugyanezen a bíróságon elmeszelni a céget, mint ahogy a 2011-es emlékezetes hálózati leállást követően is csoportos pert helyeztek kilátásba egyes károsultak. 

És bár ez azokat aligha vigasz azoknak, akik milliókat (dollárban) fektettek a cégbe, a magam részéről a részvényeken realizált minimális veszteséget betudom annak, hogy a tőzsdézés kockázatos játék, ahol nincs helyük az érzelmeknek. Meg úgy istenigazából a pereskedésnek sem.