A Telekom és a BlackBerryk kapcsolata hosszú-hosszú időre nyúlik vissza, ami többekben úgy él, hogy ha normálisan akarsz használni egy BlackBerry készüléket a szolgáltató hálózatán, akkor szükséged lesz valamilyen BlackBerry opcióra, vagy a BlackBerry Instant E-mailre, vagy az idén bevezetett BlackBerry Net csomagok egyikére. Ez még a BB10-es készülékvonalon is így van, a Telekom normál APN-jén keresztül ugyanis nem éred el a BlackBerry infrastruktúrát, csak akkor, ha a blackberry.net APN-t állítod be a telefonon. 

Ez egyébként a BB10-es modelleknél már jóformán csak annyiban érződik, hogy BlackBerry díjcsomag nélkül nincs BBM-elérés, no meg nem csatlakozik a BES szerverekhez a készülék, ha történetesen céges felhasználásban van. Na jó, de most, hogy itt az első androidos BlackBerry, mindez hogyan változhat, illetve az esetleges további androidos modelleknél mi a helyzet? Kell BIS? Nem kell? Mire jó, ha mégis van?

A jó hír az, hogy a PRIV, illetve mindegyik androidos BlackBerry végre teljes értékű mobil közönséges mobilnet-előfizetéssel is. Nincs semmilyen korlátozás és megkülönböztetés, még csak külön ikon sincs, ami jelezné, hogy a telefon csatlakozik a BlackBerry infrastruktúrához -- mindez azonban nem jelenti azt, hogy nem tud hozzá csatlakozni.

Ha ugyanis BlackBerry díjcsomaggal rendelkezel, a PRIV-nél is beállíthatod a blackberry.net APN-t, ami jelen esetben alapvetően az adatforgalomra és a roamingra vonatkozó előnyökkel járhat. Egyrészt a BlackBerry Instant E-mail opció gyakorlatilag az egyetlen, korlátlanságot biztosító opció a T-nél (igaz csak 3G-n), másrészt a forgalomkorlátos BlackBerry Net esetén a meglévő mobilneted és a BlackBerry Net 200 MB-os vagy 3 GB-os adatforgalma összeadódik havonta. 

Bár ennek rövidesen kevés relevanciája lesz (legalábbis Európában), de ha barangolás során ha rendelkezel valamilyen korlátlan BlackBerry roaming opcióval (ezt csak üzleti előfizetőknek kínálja a Telekom), azt is csak a blackberry.net APN-nel veheted igénybe.

Az APN beállításokat a Beállítások főmenü -> Több -> Mobilhálózatok -> Hozzáférési pont nevek menüpont alatt találod meg a készüléken. Itt tudsz hozzáadni új APN-t, a címen (blackberry.net) kívül más adatot nem kell megadnod.

Nem, ezúttal nem a BlackBerry Messengerről van szó, ami egyébként régóta titkosított kommunikációt használ (ami azt illeti, TLS-t), hanem a SecuSmart nevű, immár a kanadai cég tulajdonában lévő német vállalat új termékéről, a SecuSUITE for Enterprise-ról. A novemberben bejelentett, titkosított hang- és szöveges kommunikációra használható platform mostantól érhető el éles üzemben is.

Fontos, hogy ez nem ugyanaz a SecuSUITE, amit frau Merkel és a fél német államvezetés is használ, hanem annak egyfajta kistesója. Míg a korábbi SecuSUITE, amit időközben SecuSUITE for Governmentre kereszteltek, hardveres titkosítást használ kriptochipen keresztül, addig a SecuSUITE for Enterprise szoftveresen, AES128-bites rendszerben titkosítja az adatfolyamot. Egyébként az egészet úgy kell elképzelni, mint egy szuperbiztonságos chat- és VoIP-klienst (ehhez hasonló például a Signal, vagy éppen az iOS-exkluzív CryptTalk), ahol a saját hívószámodat használhatod azonosítóként, vagyis nem kell külön kontakt listát fenntartanod a programnak. Persze a titkosítás csak úgy működik, ha mindkét oldalon ugyanazt a kilenst használják, gondolom ez azért mindenkinek magától értetődő.

A SecuSUITE for Enterprise egyébként szinte teljes egészében a BlackBerry saját infrastruktúrájára épül, pont mint a BBM, és bár beilleszthető a BlackBerry saját mobilmenedzsment-platformjába, ez nem kötelező elem. A SecuSUITE for Enterprise éves licencdíjért cserébe vehető igénybe, hogy ez pontosan mekkora összeg, az egyelőre nem teljesen világos, aki talál árlistát, esetleg linkelje be a kommentek közé.

A SecuSUITE for Enterprise brossúrát itt találjátok a részletekkel (angolul).

A BlackBerry már akkor okostelefont gyártott, amikor még valódi mobilnet sem létezett. A BlackBerry egyedi, mind szoftverben, mind hardverben, a robusztusság és biztonság megtestesítője egyszerre. Egy BlackBerry-tulaj mindig kitűnik a tömegből, igazi egyéniség. 

Az Android játékon kívül semmire sem jó. Az androidos okostelefonok tucattermékek, mind egy kaptafára készülnek. Sosem volt és lesz igazi egyéniségük. Lefagynak, lassúak, túl vannak bonyolítva és különben is több rajtuk a biztonsági rés, mint ahány lyuk van egy tonna ementáli sajtban.

Mit mondjak, nincs könnyű dolga a John Chen vezette BlackBerrynek, hiszen az átlagember bizonyára azt gondolja, hogy ennek a két sztereotípiának a keveredéséből az ég egy adta világon semmi jó nem fog kisülni. A cég vezetése azonban valamikor a ködös, nem túl távoli múltban, egy sötét és vészterhes napokkal tűzdelt időszakban mégis úgy döntött, hogy csatlakozik ahhoz a több tucatnyi ismert, és kevésbé ismert gyártóhoz, akik a Google-féle Androidra építenek okostelefont. Erre egyszerre milliók kiáltottak fel fájdalmukban (a legelvakultabb, megmaradt hívők), és legalább ugyanennyien is lélegeztek fel (a részvénytulajdonosok), a PRIV pedig mostanra megérkezett, és mindennél nagyobb esélyt ad a BlackBerrynek arra, hogy elmozduljon az évek óta húzódó mélypontról.

"...a PRIV nem csak attól válik különlegessé, hogy BlackBerry létére Android fut rajta."

Azt azért mindjárt az elején érdemes leszögezni, hogy a PRIV nem csak attól válik különlegessé, hogy BlackBerry létére Android fut rajta. A kanadai gyártó telefonjaira mindig is jellemző volt, hogy a megfelelő keretek közt a lehető leghatékonyabb módon igyekeznek elősegíteni a szövegbevitelt, és ez a PRIV-vel sincs másként. Az új csúcsmobil első látásra egy elegáns Samsung Galaxy S6 Edge klónnak tűnik, egészen addig, amíg elő nem csúszik a kijelző alól (pontosabban fel nem csúszik róla a kijelző) egy négysoros, 35 gombos QWERTY-billentyűzet. Ilyen mobilja ugyan már volt a BlackBerrynek (a Torch széria), ilyen androidos készüléket azonban még nem látott a világ korábban, pláne mivel a gyártó egy ötletes, megint csak senki által nem használt csavarral további funkciót is adott a billentyűzetnek.

A PRIV méretét tekintve határozottabban a nagyobb okostelefonok közé tartozik, már összecsukott állapotban is óriásinak tűnhet egyeseknek - számomra még éppen az egykezes használat határát súrolja, bár tudom, hogy ez teljesen egyéni preferencia (és kézméret) kérdése. A majd 150 milliméteres magasságnak és a 77 milliméteres szélességnek megvan az az előnye, hogy a PRIV a 9,3 milliméteres vastagsága dacára -- ami már-már rekordszámba megy ebben a szegmensben -- sem tűnik zömöknek. 

A készülékház szinte teljes egészében műanyag, hátul selymes tapintású karbonszálas mintázatú, jól simul a kézbe, és a felületkezelésnek köszönhetően elég stabil, biztos is a fogása, jó az egyensúlya. Nehéznek sem különösebben nehéz, egész pontosan ugyanannyit nyom, mint egy iPhone 6S Plus: azaz körülbelül 190 grammot. A készülékház fémet egyedül a kijelzőkeretben tartalmaz, aminek a díszítés mellett praktikus okai is vannak: Egyrészt a mechanika így időtállóbb, mintha csak műanyagból lenne, másrészt a full fém házak bármennyire is divatosak manapság, a fém sosem volt, és soha nem is lesz egy rádióhullámokat kibocsátó és fogadó eszköz legszerencsésebb öltöztetője.

A mobil hátlapja nem levehető, de mégsem klasszikus uniboby-házzal van dolgunk a PRIV esetében, a burkolat sokkal vékonyabbnak és puhábbnak tűnik annál, amit a telefon megjelenése elsőre sugall. A hátsó kamera környékén kissé még be is lehet nyomni a hátlapot, az illesztések ilyenkor néha meg-megreccsennek, ami nem feltétlenül illendő egy csúcsmobil esetében, de a telefon egyéb komponenseire ez a jelenség szerencsére nem terjed ki, így azért erősen túlzónak tartom azokat a véleményeket, miszerint a PRIV általánosan gyengén lenne megépítve.

Kicsit még a burkolatnál maradva érdemes megemlíteni egy-két szokatlan és kevésbé szokatlan megoldást, melyek egyedi megjelenést kölcsönöznek a PRIV-nek. Az egyik ilyen komponens a mobil alján található széles hangszórórács, a másik az androidos mezőnyben eléggé szokatlan helyen (bal oldalt fent) elhelyezett bekapcsológomb. A SIM és microSD foglalat a készülékház tetejére került, jobbra pedig a szokásos BlackBerry-elrendezésben a médiavezérlő gombok sorakoznak. Az alsó élen microUSB/SlimPort és 3,5 milliméteres jack sorakozik egymás mellett, tehát nem váltott (még) USB-C -re a BlackBerry.