Na, ennek a belügynél azt hiszem örülni fognak: A világ egyik legnépszerűbb azonnali üzenetküldő és VoIP-kliensének titulált WhatsApp tegnap bejelentette, hogy a teljes kommunikációs portfóliójára kiterjedően bevezeti a pont-végpont közti titkosítást. Vagyis a kliensek közt folytatott kommunikációba mostantól - elvileg - senki más nem láthat bele a feladón (hívón) és a címzetten (hívott) kívül. Még a WhatsApp sem, és igen, - elvileg - az FBI sem.

A WhatsApp egyébként nem most lépett erre az útra, hanem jóval korábban, már 2014-ben, igaz, akkor még csak az androidosok kiváltsága volt a titkosított kommunikáció, náluk is csak a szöveges üzenetekre vonatkozott a védelem, tehát a kliensek által elküldött hangüzenetek, képek és hanghívások olyan szabadon szárnyaltak az interneten, hogy mondhatni egy számtech szakkörös általános iskolás is könnyedén megszerezhette volna a kommunikáció részleteit. 

whatsapp-encryption-840x420.jpg

A program fejlesztői már 2014-ben is az Open Whisper Systems megoldására építették a szöveges üzenetek titkosítását, ez most sincs másként, a WhatsApp egy elég részletes dokumentumot is közzétesz arról, hogyan zajlik a titkosított kommunikáció a rendszerben, akit érdekel, angolul elolvashatja itt: WhatsApp Encryption Overview.

Akit kevésbé érdekelnek a részletek, itt olvashat magyarul a WhatsApp biztonsági hátteréről. Mondjuk azt kijelenteni a WhatsApp részéről, hogy 

"biztonság és adatvédelem a génjeinkben..."

egy kicsit túltolja a bullshit-mutatót, meg ezt a poént már mások ellőtték (többek között John Chen), és egyébként is, felveti a kérdést, hogy eddig kinek a szervezetében voltak azok a gének, mert hogy nem a WhatsAppéban, az halál biztos. 

Az ügy egyébként három szempontból aktuális, az egyik nyilván az Apple kontra FBI sztori, amire most jól rákontráz a WhatsApp, sőt, Jan Koum társalapító még egy meglehetősen cinikus nyilatkozatot is megengedett magának a témában (idézet a Wired cikkéből):

Mi itt az Egyesült Államokban szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hiszen azt reméljük, hogy a megfelelő fékek érvényben maradnak a következő években, évtizedekben. De sok más ország lakói számára nem biztosítottak ezek a fékek.

Koum amúgy Ukrajnából származik, csak mondom.

Aztán itt van ez a magyar terrorellenes intézkedéscsomag is, melyet eredendően azzal a szándékkal hoztak létre, hogy a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva az országban korlátozottan lehessen csak használni bizonyos, titkosított kommunikációs csatornákat. Pláne, ha ingyenesek is. Hogy ebből végül mi valósul meg, még mindig nem teljesen tiszta, de a WhatsApp komplett titkosításának valószínűleg nem örülnek a seggüket a földhöz csapkodva a belügynél.

Végül, de nem utolsósorban itt van ez a BlackBerrys kálvária is. Vagyis mint azt nyilván sokan olvastátok, a WhatsApp otthagyja a BlackBerry platformot az év végén, és valószínűleg a mostani titkosításos ügynek van köze ehhez a döntéshez. És akkor itt máris jobban érthető, miért született a WhatsApp szintjén ez a döntés, pláne, mivel ezzel a WhatsApp a titkosított kommunikációs platformok között a BBM konkurensévé is vált egyben. 

Azt egyelőre nehéz megtippelni, hogy a BBM és a WhatsApp titkosított kommunikációja hogyan mérhető egymáshoz, vagyis melyik védi jobban a felhasználókat, bár ez abból a szempontból úgyis irreleváns, hogy a WhatsAppnak jóval több felhasználója van, mint a BBM-nek, szóval a kettőjük közti harc már rég lefutott. A WhatsApp mostani lépése így talán inkább az olyan, feltörekvő szolgáltatók, szolgáltatások számára jelenthet komolyabb fejfájást, mint amilyen a szénné hájpolt, és szintén egy ex-szovjet bevándorló (Pavel Durov) által útjára indított Telegram.