Múlt csütörtökön híre ment, hogy a BlackBerry hosszútávú megállapodást kötött a kínai TCL-lel arról, hogy utóbbi kontrollált körülmények között jogosult BlackBerry márkájú készülékeket tervezni, gyártani és a saját terjesztési láncát felhasználva a piacon teríteni. Bevallom őszintén, a szintén a TCL-nél készült DTEK50 és DTEK60 megjelenéséig szinte semmit nem hallottam erről a gyártóról, és gondolom ezzel sokan így vagytok, szóval itt az alkalom, hogy néhány fontosabb tényt megismerjünk velük kapcsolatban.

Copycatből a szórakoztatóelektronikai elitbe

A TCL eredetileg TTK néven jött lére 1981-ben egyetlen profillal: VHS-kazetta gyártással. A cégnek az a remek ötlete támadt, hogy a TDK videokazettáihoz megszólalásig hasonló termékeket dob piacra, ez az ötlet azonban kevéssé tetszett a japánoknak, így egy pert követően a TCL nevet, majd rövidesen profilt váltott.

A TCL rövidítés eleinte a "True China Lion" nevet takarta, most viszont már a "Telephone Communication Limited" név áll a rövidítés mögött, és valójában ez is lett a 2000-ben világpiacra lépő cég fő csapásiránya. A gyártó Európát leszámítva gyakorlatilag szinte minden kontinensen jelen van saját márkanevű okostelefonjaival, illetve tévékészülékeivel -- utóbbi szegmensben nem mellékesen már a harmadik legnagyobb piaci szereplő a Samsung és az LG mögött. Európában a cég Thomson néven árul tévéket, illetve az Alcatel márka felvásárlását követően Alcatel okostelefonokat.

A vállalat az okostelefonokon és tévéken kívül háztartási gépekben is utazik, így TCL mosógépek, hűtőszekrények vagy éppen légkondik is megtalálhatók a portfólióban.

Bár kínai nagyvállalat lévén a TCL-ben az elsődleges tulajdonos a kínai állam, az alapítást és a későbbi működést sokáig hongkongi befektetők pénzelték, mára pedig igazi pénztermelő géppé vált a vállalat: Éves árbevétele mostanra eléri a 20 milliárd dollárt, vagyis a cirka 

5 600 000 000 000 forintot.

Ja igen, és a cégnek több mint 75 ezer alkalmazottja, 18 fejlesztőközpontja, 20 saját gyára és 40 kereskedelmi irodája van világszerte.

A TCL jóval több tehát, mint egy egyszerű bérgyártó (mint amilyen a Foxconn vagy a Jabil), a BlackBerry gyakorlatilag Kína saját Samsungjának csapott a markába, melynek nagyra törő tervei vannak a nyugati piaccal, és láthatóan képes az itteni igényeknek megfelelő termékeket is előállítani. A BlackBerryvel kötött licencmegállapodásssal tehát mindkét fél jól járhat, hiszen a TCL egy jól ismert márkának köszönhetően növelheti eladásait Észak-Amerikában és Európában, míg a BlackBerry egy rendkívül potens és motivált hardvergyártó partnerre lelt. 

Izgalmas 2017 vár ránk, az első konkrét hírekkel mindjárt az év elején, a CES alkalmával.

Adatforrás: Wikipedia