A BlackBerry által idestova hat éve felvásárolt QNX bizonyos szempontból valódi főnyeremény a kanadai okostelefon-gyártó számára. Bár a QNX-alapokra épülő BlackBerry 10 platform az eleinte meglehetősen komoly várakozások és az ígéretes képességek ellenére nem hozott áttörést, a QNX bizonyos formában ma is ott van több tízmillió autó fedélzeti számítógépén, a funkciókat pedig folyamatosan bővítik, hogy az autók egyre bonyolultabb vezérlését megfelelő színvonalon, 100% biztonsággal ellása a rendszer. Ez például az egyik legvadabb koncepció, ami már réginek is számít, hiszen 2014-ben mutatták be a CES-en.

Bár a fedélzeti számítógépek esetében maga a megjelenítés (vagyis a digitális műszerfal, vagy a középkonzol kijelzője) csak az egyik, még csak nem is feltétlenül a leglényegesebb részeleme a teljes rendszernek, mivel a vezető és az utasok jobbára csak ezzel találkoznak, ennek a frontendnek a továbbfejlesztésére is kell energiát szánni. A QNX erre hozta létre legújabb kezdeményezését, a Platform for Instrument Clustert, mely több framewörkön keresztül igyekszik megkönnyíteni az autógyártók dolgát annak érdekében, hogy ne csak mutatós, hanem megbízható is legyen a jövő műszerfala.

Előbbiről az OpenGL-alapú 2D és 3D ábrázolásra egyaránt alkalmas grafikus framework gondoskodik, míg a szoftveres framework többek közt képes különbséget tenni a (vezetés szempontjából) kritikus, és kevésbé kritikus műszerfaljelzések között. Így semmilyen körülmények között nem fordulhat például elő, hogy a fedélzeti számítógépen futó navigációs rendszer szoftvere összeakadjon mondjuk egy kilométeróra, vagy a fordulatszám kijelzést vezérlő komponenssel.

A QNX egyébként számos más platformmal ellentétben nem napjainkban szagolt bele az autóipar benzingőzös levegőjébe: a szoftvercég 2009 óta fejleszt fedcomp-rendszereket, többek közt olyan gyártóknak, mint az Audi, a Corvette, az Alfa Romeo vagy éppen a Jaguar. Jelenleg mintegy 60 millió autó fedélzeti számítógépét vezérli QNX, az új platform révén pedig ez a szám a jövőben alighanem tovább nő majd.

A BES12, a BlackBerry saját fejlesztésű mobilmenedzsment-platformja mostanra gyakorlatilag mindenféle szervezeti igényt képes kielégíteni, ha a mobileszköz-menedzsmentről van szó, legyen szó kis- és nagyvállalatokról, különböző összetételű és méretű készülékflottáktól, valamint különböző tulajdonosi modellekről. A BlackBerry időről-időre újabb funkciókkal látja el, frissíti a platformot, mely egyrészt az egyre szerteágazóbb igényekre, másrészt az egyre erősödő konkurenciaharcra válasz. Most éppen a BES12 legújabb, 12.5-ös verziója jelent meg, melyre a helyben telepített megoldást használó cégek saját döntésük alapján frissíthetnek, a felhőalapú BES12 Cloud esetén pedig az újdonságok automatikusan életbe lépnek.

bes12_logo.jpg

Az új verzió az adminisztrációs felületet érintően, pontosabban annak kezelhetőségét, átláthatóságát tekintve lett jobb, így elsősorban a Good Dynamics biztonságos mobilalkalkalmazás-platform szorosabb integrációja került bele a mostani kiadásba. Így a rendszergazdának elég egy konzolon keresztül menedzselnie a Good alkalmazásokat, nem kell külön oldalakat behívni és pluszban kattintgatni a rendszer paraméterezéséhez.

A szervezeteknek mostantól nagyobb kontrolljuk van afelett, hogy a mobilflottában használt készülékeken milyen operációs rendszerek (mely verziók) engedélyezettek, melyek nem, illetve külön szabályokat állíthatnak fel azon készülékekre vonatkozóan, melyek hosszabb ideig inaktívak voltak, azaz valamilyen okból kifolyólag nem jelentkeztek fel a céges hálózatra.

Mostantól egy új funkciónak köszönhetően a végfelhasználók már kategorizálni tudják a munkahelyi alkalmazásaikat különböző szempontok alapján, így egy zsúfolt vállalati alkalmazásközegben könnyebben eligazodhatnak a különböző célra használható appok között.

A Good Dynamics alkalmazásplatform komponenseit mostantól a Samsung KNOX konténerizált munkakörnyezetbe is be lehet illeszteni a BES12-n keresztül.

Végezetül a megújult BES12 felhőalapú verziója, a BES12 Cloud immár támogatja a BlackBerry Secure Connect Plus biztonságos IP-tunneling megoldást, valamint kezeli az OS X eszközöket, valamint a Windows 10 eszközök alkalmazásmenedzsment-funkciója is bekerült a kiadásba.

 Az újdonságokról részletesebben az Inside BlackBerry Business blog bejegyzésében olvashattok.  

Úton-útfélen belebotlok mostanában olyan cikkekbe, vagy egyszerűen csak véleményekbe az interneten, melyek azt taglalják, hogy a BlackBerry mennyire nem bír zöld ágra vergődni a mobilszolgáltatókkal. Nyilván a magyar piacra ez a jelenség bizonyos szempontból mindig is jellemző volt, de a jóval nagyobb országokban is tipikus, hogy az új modellek nem kaphatók, vagy ha kaphatók is, el vannak dugva a sarokba, bengáli nyelvre van állítva a menüjük, a bolti alkalmazott inkább letagadja a létezésüket, a megkérdezett fejesek pedig csak csóválják a fejüket, ha a BlackBerryről van szó.

Most éppen a CNET-nek nyilatkozott egy ilyen fejes az AT&T-től (aki nem tudná, Amerika egyik legnagyobb mobilszolgáltatójáról van szó), hogy hát a PRIV-et bizony nagyon nem veszik, illetve ha veszik is, tömegével hozzák őket vissza. Ha ez nem lenne elég, ugyanezen a napon lehozta a CrackBerry, hogy a T-Mobile állítólag befejezte a PRIV értékesítését a weboldalán. Ebből pedig hát egyenesen következik, hogy a PRIV egy rakás szar, vagy ha nem szar, akkor drága. Vagy ha úgy tetszik, drága szar.

Pedig csak akarni kéne eladni.

Tudom, én csak a mundér becsületét védem, és különben is, elfogult vagyok, de azért van némi rálátásom a mobiltelefon-piacra, meg többek előtt nem titok, hogy jómagam is árulok szolgáltatófüggetlen BlackBerryket a vállalkozásomon, a BerryBolton keresztül. A saját tapasztalataim pedig valahogy nem azt mutatják, amit a szolgáltatók láttatni szeretnének. Vagyis a PRIV hosszú évek óta a legsikeresebb csúcskategóriás BlackBerry, a visszaküldési ráta pedig gyakorlatilag nem létezik ennél a modellnél.

t-mo-priv-launch.jpg

A nyílt piaci és a szolgáltatói értékesítés persze ég és föld, pláne Észak-Amerikában. A szolgáltatók ma jól felfogott érdekükben csak azokhoz a gyártókhoz, azokhoz a modellekhez nyúlnak, melyektől tuti siker várható, ha pedig a többiek akarnak valamit, akkor legyenek szívesek kinyitni a pénztárcájukat, lehetőleg minél nagyobbra. Majd akkor lesz kiemelt elhelyezés a shopban, értékesítés ösztönzés az eladóknak, óriásplakát, bemutatóvideó meg tévéreklám. Meg akciós, nulla forintos fogyasztói ár két év rabsággal hűséggel. Nincs ezzel egyébként semmi baj, a kereskedelmi láncoknál ez a gyakorlat évtizedek óta jelen van, úgy hívják, hogy polcpénz.

Jó, azért valahol a BlackBerry felelőssége is tetten érhető ebben a kérdésben, hiszen ha akarná a cég, költhetne marketingtámogatásra, vagy nagyon leegyszerűsítve akár saját reklámra. Csakhogy a gyártó korábban egyáltalán nem erre szocializálódott (hanem Apple módjára inkább szeretett diktálni a szolgáltatóknak), mire meg rájött a vezetés, hogy kéne erre egy kis lóvét tolni, alig maradt elkölthető marketingbüdzsé a kasszában.

Másrészt a szolgáltatók számára sokkal vonzóbb, eladhatóbb egy eszköz, ha valamilyen megkülönböztető szolgáltatás is eladható mellé. Évekkel ezelőtt ilyen volt a piacon teljesen egyedülálló BlackBerry internetszolgáltatás, mára azonban egy-két kivételtől eltekintve teljesen irrelevánssá vált az infrastruktúrának ezen része (egy könnycseppet a szemünk sarkában eltörölve emlékezzünk rá, hogy a BIS korszakban az adattömörítéssel a szolgáltatók mennyit spóroltak az akkor még szűkös kapacitáson).

A BlackBerry új értékesítési stratégiája ennek megfelelően nagyjából ugyanakkora, ha nem nagyobb hangsúlyt fektet a nyíltpiaci, ad abszurdum direkt értékesítésre, mint a szolgáltatói szegmensre. Ez egyébként kis túlzással nagyobb pálfordulás a cégnél, mint az Android felkarolása, öt évvel ezelőtt ugyanis szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy a BlackBerry kimegy a nyílt piacra és csak olyan tessék-lássék szinten van ott a mobilszolgáltatóknál.

Szokás még a BlackBerryt az árazás miatt is ostorozni. Oké, a PRIV valóban nem olcsó, de érdemes azért még az alábbiakat figyelembe venni: Egyrészt minél kisebb volumenben állít elő a bérgyártó valamit, annál többe kerül a termék a megrendelőnek (jelen esetben a BlackBerrynek), azon keresztül pedig a vásárlónak. Másrészt meg tudomásul kell venni, hogy nem az a célja John Chen elnök-vezérigazgatónak, hogy a régi időket idézve mindenkinek a kezében BlackBerryt lásson, hanem az, hogy a hardverértékesítés profitot termeljen. Itt egyébként kétségtelenül egy nagyon vékony mezsgyén jár a vállalat, de Chen szerint ezt a célt egyáltalán nem lehetetlen elérni.

Szóval szerintem a mobilszolgáltatók pontosan látják, hogy a BlackBerryk jóval a piaci átlag feletti műszaki színvonalú mobilkészülékek, csak közben kicsit átalakult a világnézetük, amibe már nem feltétlenül fér bele a niche. De nem baj, legalább nagyobb tér jut azoknak, akik így is látnak (üzleti) lehetőséget a márkában.

Egy hónapja érhető el a szolgáltatófüggetlen PRIV-ekre (mínusz néhány ex-függő készüléket) az Android operációs rendszer jelenlegi legfrissebb, 6.0-s verziója, vagyis a Marshmallow, ma pedig menetrendszerűen megérkezett a júniusi biztonsági frissítés a BlackBerry androidos csúcsmodelljéhez, mely ezúttal úgynevezett karbantartó kiadás is egyben. Vagyis néhány, a Marshmallow kiadása óta felfedezett hibát is javít. Az update ennek megfelelően elég masszív méretű, nagyjából 1,8 GB-os letöltési csomagban érkezik, szóval aki frissíteni akar, jobb ha izzítja a Wi-Fi-t (meg vele párhuzamosan a töltőt).

android_system_update.jpg

Az AAF057-es belső verziószámozást kapó, BlackBerry által módosított Android verzió jellemzően kisebb, nem mindenki életét megkeserítő hibákat javít ki, mint amilyen például az elhíresült "No SIM card" hibaüzenet, emellett egy rakás Bluetooth-specifikus probléma is megszűnhet a frissítés telepítését követően. 

Ami miatt minden PRIV-tulajnak érdemes felrakni a frissítést (a biztonsági javításon felül természetesen), az egy memóriakezelés-specifikus javítás, mely olykor akadozáshoz, vagy túlmelegedéshez vezethetett bizonyos esetekben.

Ha te is frissítetted a PRIV-edet, írd meg a tapasztalataidat itt a kommentekben, vagy a Facebookon!

A Facebook bármennyire is a világ egyik legnépszerűbb közösségi platformja, mégis -- talán éppen ebből a tényből kifolyólag -- egyre több felhasználónak tör borsot az orra alá. A BlackBerry 10-es tábornak már amúgy is okozott pár kellemetlen percet a közösségi platform azzal, hogy megszüntette a BlackBerry által fejlesztett natív app hivatalos támogatását (ettől függetlenül aki fent hagyta a régi klienst, máig tudja használni), szóval nem maradt más, mint a böngészős, azaz webes használat a BB10-es okostelefonokon. Most pedig még ezt a lehetőséget is csorbítaná (de legalább nem BlackBerry-specifikusan) a Facebook.

fb_messenger_web.jpg

Az Androidpolice felfigyelt ugyanis rá, hogy a webböngészős facebookozás során a Messenger felületre belépve a felhasználót egyenesen a Google Play Store-ba irányítja a dedikált Messenger alkalmazás letöltési oldalára, ha pedig innen sikerülne valahogy visszalépni, az az üzenet fogad, hogy hamarosan nem lesz más lehetőség a chatelésre a gyári alkalmazáson kívül. Mondanom sem kell, hogy ha ez tényleg így lesz, az a webes felület használatára kényszerített BB-tulajok számára nem kifejezetten jó hír, bár a BB10 gyári böngészőjében használva a Messenger funkciót egyelőre nem látom jelét semmilyen hasonló figyelmeztetésnek, amit talán adhat okot némi bizakodásra. 

A Facebook egyébként a szokásos bullshittel indokolja a Messenger app használatának szükségességét, vagyis itt valójában minden a te érdekedben történik, sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb ember leszel, valamint jobban megy a csajozás és a pasizás is, ha alkalmazást használsz a chateléshez. Én meg azt mondom, hogy pusztán csak annyi történt, hogy a Facebook árat emelt - a közösségi szolgáltatás használata ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem ingyenes, elég sok eladható, hasznosítható információt szerez be rólad a cég a szolgáltatás használata során, ehhez pedig kitűnő eszköz lehet egy dedikált kliens.

Via index.hu via Androidpolice.