A BlackBerryt szokás az első okostelefon-gyártók közé sorolni, vagyis a cég azon gyártók egyike, melyek megteremtették azt a csodálatos világot, mely a mobilkommunikáció alapjait adják napjainkban. A cég azonban ismert okokból később elveszítette a fonalat, de nem szűnt meg, hanem átalakult, illetve most is átalakulóban van.

A fenti videó nagyjából két és fél percben nagyszerűen összefoglalja, honnan indult a kanadai cég és mit is csinál most pontosan (megsúgom, nem csak telefonokat gyárt, sőt igazából nem is gyárt telefont). A rövid imázsfilmet amúgy először a BlackBerry éves részvényesi közgyűlésén láthatták a résztvevők a múlt héten, és bár ilyesmi filmekből minden magára valamit is adó cég legalább ötöt tart a tarsolyában, különösebb részrehajlás nélkül állítom, hogy ez a klip kitűnően kifejezi azt, hogy hová pozicionálja magát ma az okostelefon-piacot anno megteremtő, és bizonyos régiókban sokáig vezető vállalat.

Aki nem tudja, miről szól ma a BlackBerry, azért, aki pedig tudja, azért áldozza rá azt a két és fél percet az életéből a filmre. 

A használt (nulla perces) okostelefon-piac, illetve a manapság rendkívül népszerű ázsiai import készülékek az árak leverése mellett minden jel szerint arra is alkalmasak lehetnek, hogy néhány vásárló alaposan hoppon maradjon, amikor az újonnan (és olcsón) beszerzett mobilját a magyar mobilszolgáltatók hálózatán akarja használni. A leginkább a 4G-hálózatokat érintő parajelenségről nemrég a Mobilaréna és az Index is cikkezett, illetve a Tékozló Homáron is volt poszt a témában, vagyis egyre nagyobb tömegek kénytelenek szembesülni a jelenséggel. De miről is van szó pontosan?

Egyszerű a képlet: ezeket a mobilokat nem az európai piacra szánták eredetileg, és azért nem működnek megfelelően a magyar hálózatokon, mert a világon nem egységes a (4G-s) mobilfrekvenciák felhasználása, kiosztása. A ebből eredő fogyasztói jogsérelemnek a mérlegelése, megelőzése elvileg a kereskedő, az importőr, vagy a gyártó feladata lenne, de sok esetben - főleg a legolcsóbb készülékek esetén - erre egyikük sem fordít kellő figyelmet, és akkor azt hiszem finoman fogalmaztam. Mégis elkerülheted, hogy olyan készüléket adjanak el neked (akár egy BlackBerryt), amelyik problémásan működhet itthoni viszonyok közepette.

Ehhez először is tájékozódj vásárlás előtt! A gyártók többsége ugyanis legalább angol nyelven rendelkezésre bocsátja azt a dokumentumot, mely pontosan részletezi, hogy a telefonod mely frekvenciasávokon üzemel (a hazai szolgáltatók az LTE800, LTE1800 és LTE2600-as sávokat, vagyis a 20-as, 3-es és 7-as sávokat használják 4G-s adatforgalomra).

De a legbiztosabb, ha a készüléket valamelyik hivatalos hazai forgalmazótól veszed meg (például a BerryBoltból), ez esetben ugyanis gyakorlatilag nincs esély rá, hogy hoppon maradj. A BlackBerry egyébként meglehetősen részletes Biztonsági és termékinformációkat tesz közzé a készülékeihez, melyek ráadásul magyar nyelven is elérhetők ezen az oldalon keresztül. Ez a tájékoztató minden lényeges információt tartalmaz a támogatott frekvenciákról, illetve a sugárzási és teljesítményértékekről, valamint az egyéb működési körülményekről. A tájékoztatót (szintén magyar nyelven) megkapod a készülék mellé nyomtatott formában is, ha a BerryBoltban vásárolsz.

A könnyebb eligazodás érdekében, ezek az európai piacra szánt, jelenleg is kapható BlackBerryk típusszámai:

• BlackBerry PRIV - STV100-4
• BlackBerry Passport Silver Edition - SQW100-4
• BlackBerry Passport - SQW100-1
• BlackBerry Classic - SQC100-1
• BlackBerry Leap - STR100-1

A típusjelzést megtalálod a készülék dobozán is, ugyanitt található a régiós jelölés is - ha olyasmit látsz itt, hogy "Regional Hong Kong", vagy valami még egzotikusabb helyet, legyen gyanús! Én szóltam!

Nyáron a nagy melegben furcsa dolgok történnek az emberrel, illetve ezek szerint nem csak az emberrel, hanem a cégekkel is: Úgy fest, hogy ezúttal az egyik legnépszerűbb jegyzetelős platformot fejlesztő, az alkalmazással megegyező nevű Evernote-nál ütött be a masszív kaliforniai hőguta, vagy csak egyszerűen fogyóban van a pénz - mindenesetre a lényeg az, hogy a szolgáltatás mostantól jóval kevesebb funkciót biztosít ingyen, a fizetős csomagokért pedig jóval többet kér a cég, mint korábban.

A változásokat eképp foglalja össze a HWSW:

A szolgáltatás ingyenes szintje, az Evernote Basic mostantól kizárólag két eszközről vehető igénybe, ha ennél több helyről (telefonról, tabletről, PC-ről) szeretnénk elérni a jegyzeteinket, akkor azért már fizetni kell. Kliensnek számít minden olyan eszköz, ahol a hivatalos appot telepíti a felhasználó, a webes felület viszont nem számít annak, sem az olyan külső fejlesztők alkalmazásai, amelyek csak az Evernote API-t használják. A rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy egy appot "kivonjunk", és helyette más appnak adjunk hozzáférést, a havi feltöltési korlát pedig 60 megabájt - ami leginkább szöveges állományokhoz elegendő.

A következő szint az Evernote Plus, amely korlátlan számú appból biztosít hozzáférést a szolgáltatáshoz. Ez a szint havi 1 gigabájtos feltöltési korlátot szab, tehát ennyi szöveget, képet, videót és egyéb tartalmat vihetünk be a rendszerbe. Ennek az árát az Evernote látványosan megemelte, a szint eddig 25 dollárba került, a jövőben azonban 35 dollárt kér érte évente. A "csúcsmodell" az Evernote Premium előfizetés, amely 70 dollárba kerül (itt is 40 százalékos az emelés), és minden limitáción lazít. Így (a Plushoz hasonlóan) korlátlan eszköz között képes szinkronizálni, a havi feltöltési korlát azonban tízszeres, vagyis 10 gigabájt.

Ilyenkor persze azonnal felmerül az emberben, hogy otthagyva csapot-papot egy alternatív, olcsóbb, vagy akár tök ingyenes platformra vált, és erre ez esetben kitűnő alkalom is nyílik: a Microsoft-féle OneNote tárt karokkal fogad mindenkit, aki kiábrándult a változások hatására az Evernote-ból.

A BlackBerry-felhasználókat természetesen éppúgy érinti az új szolgáltatásstruktúra és árazás, mint mindenki mást, azzal a szomorú széljegyzettel, hogy BB10-re jóval kevesebb alternatíva érhető el, mint bármi másra (többek között a OneNote natív kliens sincs rá). De legalább ez esetben nem szűnik meg a szolgáltatás, csak többet kell fizetnie annak, aki ragaszkodik továbbra is a platformhoz.

Via HWSW via Evernote.

Tavaly februárban írtam itt a blogon először -- részben saját tapasztalat alapján, részben mások beszámolóira támaszkodva --, hogy a Telekom 4G-s hálózatán a BlackBerry Net adatcsomagokkal valami nagyon nem stimmel: Nevezetesen a BlackBerry 10-es készülékek teljesen rendszertelen időközönként leszakadtak az adatcsatornáról, így megszűnt minden adatátvitel a készülék és az internet között.

A hibajelenségben kétségtelenül az volt a legbosszantóbb, hogy gyakran csak hosszú percekkel, netán órákkal azután vették észre a felhasználók, hogy a kapcsolat tényleg megszakadt, ami mondanom sem kell pont egy üzleti telefonnál elég problémás tud lenni (ilyenkor a kis "szederjel" eltűnik a térerő ikon mellől, és 4G helyett 4g-t mutat a telefon). Nos van egy jó hírem: mostanra sikerült úrrá lenni a helyzeten, és megoldani a problémát.

Legalábbis erről számolt be nekem a minap néhány előfizető, illetve nem hivatalosan maga a szolgáltató is megerősítette, hogy a felhasználók életét megkeserítő hiba mára elhárult. Jobb későn, mint soha ugyebár.

Sajnos ez nem jelenti azt, hogy minden hasonló hiba a múltté, bár a többi hálózati para legalább már nem BlackBerry-specifikus. A legkellemetlenebb kétségkívül az elsősorban a Telekom és Telenor előfizetők életét nyomasztó "nem fogadott hívás" SMS, miközben a készülék be van kapcsolva és van is térerő. Ezt a jelenséget az úgynevezett fallback-jelenség okozza, és jellemzően akkor tapasztalható, amikor 4G-s hálózatra csatlakozik a mobil, és valaki felhívja az előfizetőt. A mobilhívásokhoz ugyanis vissza kell váltani 2G-re vagy 3G-re (mivel 4G-n egyelőre nincs hanghívás), és míg ezt a procedúrát a telefon elvégezné és lekommunikálná a hálózattal, addigra adott esetben túl sok idő telik el, így nem elérhető státuszt kap vissza a központ - és így a hívó fél.

A szolgáltatók állítólag ezen a problémán is gőzerővel dolgoznak, és egyre kevesebbeket is érint a jelenség, de az igazi problémamentes üzem majd akkor jöhet el (ha eljön valaha), ha már minden 4G-n megy, beleértve az adatkapcsolatot és a beszédhívást is. Erre az átállásra állítólag egy éven belül sor kerülhet itthon is -- de a 4G-s hanghoz, vagyis a VoLTE-hez megfelelő készülék is kell (ráadásul mindkét oldalon).

Te tapasztaltad ezt a hibát? Már nálad is megoldódott? Írd meg ide a kommentekbe, vagy a Facebook-oldalunkra!

Nem tudom, mennyire a nyári uborkaszezonra adott természetes reakció, mindenesetre egyre-másra érkeznek az újabb pletykák a BlackBerry új készülékportfóliójával kapcsolatban. Amiről eddig úgy hírlett, hogy két új modellből áll (ez lenne a Hamburg és a Rome), de most már az sem kizárt, hogy jön egy harmadik újdonsági is idén októberben, melyről eddig egy árva szó sem volt sehol. A készülékek ezúttal a peridódusos rendszer alapján kaphatják a neveiket, sorban Neon, Argon és Mercury (azaz higany) lesz a három modell kereskedelmi neve -- legalábbis így szólnak a pletykák...

...melyeket ezúttal a BerryFlow szellőztetett meg, a blog egyben egy újabb képrészletet is közzétett a Rome kódnevű Mercuryról (ha te sem tudod lassan követni ezeket a neveket, nem vagy egyedül). Az igazi újdonság kétségtelenül ez lehet, valamint az eddig sosem hallott Argon, mely egy felsőkategóriás full touch okostelefon lehet, ki tudja, milyen kódnéven (korábban Frankfurtot rebesgettek a verebek). A három készülék a következőket tudja majd állítólag:

NEON (Hamburg)

• Full touch kialakítás

• Qualcomm 8952 SoC

• 3 GB RAM

• 5,2"-es, 1080p felbontású kijelző

• 16 GB háttértár

• 13 megapixeles hátlapi, 8 megapixeles előlapi kamera

• 2610 mAh-s akku (QuickCharge 2-kompatibilis töltés)

• Alumínium keret, gumírozott hatású hátlap

• LTE-támogatás (Cat6)

• 130 grammos tömeg

• Megjelenés: 2016. augusztus

ARGON (Frankfurt?)

• Full touch kialakítás

• Qualcomm 8996 Soc

• 4 GB RAM

• 5,5"-es, 1440p kijelző

• 32 GB háttértár

• 21 megapixeles hátlapi, 8 megapixeles előlapi kamera

• Ujjlenyomat-szkenner

• 3000 mAh-s akku (QuickCharge 3-kompatibilis töltés)

• USB Type-C csatlakozó

• Megjelenés: 2016. október

MERCURY (Rome)

• QWERTY-touch hibrid (mint a Classic)

• Qualcomm 8953 SoC

• 4,5"-es kijelző, 3:2-es képaránnyal

• 3 GB RAM

• 32 GB háttértár

• 18 Megapixeles hátlapi, 8 Megapixeles előlapi kamera

• 3400 mAh-s akku (QuickCharge 3-kompatibilis töltés)

• Alumínium ház

• Megjelenés: 2017. február

A blog azt is tudni véli, hogy a három újdonság közül a NEON és az ARGON fogyasztói ára rendre 400 dollár, valamint 6-700 dollár lehet, már persze ha egyáltalán lesznek ilyen telefonok (jó eséllyel lesznek, ezzel azt hiszem nem árulok el nagy titkot). És még mielőtt valakiben kételyek merülnének fel, igen, mindhárom modell androidos lesz majd, ki tudja, a MERCURY talán a még ismeretlen nevű Android N variánst kapja majd meg jövő februárban.

Via BerryFlow.

Futótűzként terjed a hír az internetes mobilos-okostelefonos berkekben, miszerint a BlackBerry soron következő, teljes érintőkijelzős mobilját az Alcatel gyártja majd. Ami persze ebben a formában nem igaz, noha kétségtelen, hogy egyre több jel utal rá, lesz köze az egyelőre csak Hamburg kódnéven ismert, és állítólag NEON márkanéven piacra kerülő újdonságnak az Alcatel egyik, egyébként még nem kapható típusához, az Idol 4-hez. Ehhez azért nem árt tisztában lenni vele, hogy olyan gyártó, hogy Alcatel, már rég nem létezik, a márkanév használati jogát már egy ideje egy kínai elektronikai gyártóóriás, a TCL birtokolja, mely a saját cuccai mellett számtalan más cégnek végez bérgyártást, pont, mint a méltán híres, nem mellékesen az iPhone-okat is gyártó Foxconn.

John Chen, a BlackBerry elnök-vezérigazgatója korábban igyekezett világossá tenni, hogy a gyártási költségek lefaragása érdekében a cég megkeresett több ázsiai ODM-et is (így rövidítik a bérgyártókat), az egyik ilyen a Foxconn, a másik pedig a jelek szerint a TCL lehet. Legalábbis gyanús egy, az internetre a minap kikerült rész-specifikációs adatlap, mely egy TCL-nél készülő új okostelefon jóváhagyási dokumentuma a Wi-Fi Alliance által. Erről a szövetségről annyit kell tudni, hogy az ő tanúsítványuk lényegében egy kötelező formalitás annak érdekében, hogy a készülékbe épített Wi-Fi chip mindenben megfelel a szabványoknak, és megkaphatja a Wi-Fi Certified logót a hardver.

A tanúsítványon csak DTEK 50-nek emlegetett mobil típusszáma már eleve gyanús: STH100-2, ami illik a BlackBerry korábbi típusszámozási gyakorlatába, plusz a Hamburg kódnevet is igazolhatja. Ezen kívül még annyi derül ki a telefonról, hogy 2,4 és 5 GHz-es Wi-Fi sávokban egyaránt kommunikál majd a rádiója, ismeri a szupergyors 802.11ac szabványt, valamint Android M van rajta, azaz a kereskedelmi környezetben elérhető legfrissebb Androidot futtatja a készülék (a csomag verzió AAF295, ha valakit érdekel).

A TCL-féle BlackBerry megjelenése állítólag már a küszöbön van, bár sokat mondó, hogy a lényegében ugyanazon az alapon nyugvó Alcatel Idol 4 sincs még a boltokban - nem nagyon lennék meglepve, ha a két mobil kvázi egyszerre jelenne meg. John Chen a portfólió bővítésével kapcsolatban múlt héten annyit közölt, hogy július elején állhat minden készen arra, hogy az újabb BlackBerry készülékekről lerántsák a leplet. 

Via CrackBerry.