Most kivételesen nem a titokzatos L- és N-szériás telefonokról jöttek új infók, a kiszivárogtatás azonban folytatódik, mi több a szivárgásból lassan masszív információzuhany lesz: A BBOS jóvoltából ezúttal a készülő operációs rendszer, a BlackBerry 10 alkalmazás-piactér felületébe nyerhettek betekintést, vagyis az App World utódjába, mely modernebb, frissebb és átláthatóbb lesz elődjénél.

Szokás szerint felhívnánk a figyelmet, hogy egyelőre semmi sem végleges, amit láttok, az csak egy koncepció, de ez alapján talán már lehet látni a fényt az alagút végén. Nektek hogy tetszik?

Via BBOS.

Érdekes, elgondolkodtató jegyzet jelent meg tegnap a CrackBerryn Zach Gilbert tollából, aki az elmúlt napokban Waterlooba látogatott, a RIM központjába, hogy beugorjon az ottani fiúkhoz egy kis csevejre. Zachnek sikerült is leülnie beszélgetnie Adam Stanley-jel, aki a vezető alkalmazásfejlesztői tanácsadó a RIM-nél, bármit is jelentsen ez pontosan. Lényeg, hogy Adam kezében sok fontos projekt folyik össze, többek közt ő tárgyal a kiemelt fejlesztőkkel ,stúdiókkal, a RIM stratégiai iránymutatása alapján ő, illetve a csapata éri el, hogy legyen sok olyan program PlayBookra vagy BlackBerry 10-re, ami más platformokon húzónév.

Mert ez bárki bármit mond, igenis számít. Az egyik legjobb példa erre az unalomig emlegetett Angry Birds, mely végül nem kerülte el a PlayBookot sem, viszont BlackBerrykre technikai okokból máig nem érhető el. És basszus vannak több millióan, akiknek hiányzik. Mások a Skype miatt reklamálnak, van aki a Netflix videotékát követeli, és persze, hogy a felhasználó elégedetlen - ha ezek a programok ott vannak Androidon vagy iOS-en, akkor miért nem lehetnek BlackBerryn?

^{Mike Lazaridis büszkén bejelenti az Angry Birds PlayBook-verzióját}

Erre a kérdésre nem lehet olyan egyértelmű, könnyű választ adni, több technikai és gazdasági oka van a dolognak. Egyrészt be kell látni, hogy a Java-alapú BlackBerryk egy csomó app futtatására egyszerűen képtelenek, vagy jelentős részük képtelen rá. A készülékek operációs rendszere és hardvere annyira a célfeladatra van kihegyezve, hogy egy erőforrásigényesebb szoftvert nem tudnak futtatni. A Java-alapú BlackBerry OS hiába néz ki jól a 7.1-es verzióval, akkor is egy tízéves alapokra épülő OS, márpedig tíz évvel ezelőtt senki nem kalkulált a maihoz hasonló feladatokkal, alkalmazáskörnyezetekkel.

Persze próbálkozni azért lehet, sok kisebb-nagyobb cég megpróbálja betölteni azt az űrt, amire a nagyok nem fekszenek rá, van ezerféle Skype- meg Angry Birds klón BlackBerrykre, de az eredmény többnyire katasztrofális, és hamar rájön mindenki, hogy a BB-s Viber egy fos és a Fruit Ninját másoló Fruit Slash sem teljesen ugyanazt az élményt nyújtja a BlackBerryn, mint a haver iPhone 4 S-én.

A PlayBook OS-sel, illetve a BlackBerry 10-zel persze más lesz a helyzet, itt viszont másfajta problémával kell szembesülni, legalábbis eleinte. Ez pedig a minimális, iOS-hez és Androidhoz képest eltörpülő felhasználói bázis, vagyis a fejlesztő eleinte nagyon lassú megtérüléssel kell számoljon egy születő platform esetében. Ilyenkor bevett szokás, hogy a platform tulajdonosa némi anyagi hozzájárulással megtámogatja az alkalmazás fejlesztését, vagy nem támogat, és akkor a fejlesztő a rosszabb megtérülési rátát a vásárlón hajtja be. Ez aztán többnyire abban nyilvánul meg, hogy míg egy app androidos változata 1 euróba kerül, addig PlayBook OS-re ugyanazért az alkalmazásért az androidos ár háromszorosát kell fizetni. Pofonegyszerű, ahol sok a felhasználó, oda megy a tőke. Ahol kevés, vagy kevesebb, onnan meg megy.

Visszatérve Adam Stanley-hez és a RIM-hez, a kanadaiaknak a következő hónapokban bizony vadászniuk kell a nagy húzócímekre, és Stanley nyilatkozata szerint ezt meg is teszi a cég, vagyis nem ül senki ölbe tett kézzel Waterlooban, és várja, hogy az ajtón kopogtasson a Rovio vagy a Skype (Microsoft). A szakember azt is elárulta, van egy nagyjából száz kritikus címet tartalmazó lista, a csapat feladata, hogy ezeket mindenáron megszerezze a BlackBerry 10-re, ami iránt egyébként már most komoly az érdeklődés egyes stúdióknál, így például a Gameloft játékgyártó már korábban közölte, hogy legalább tíz alkalmazást fog készíteni a BlackBerry 10 premierjére.

A nap végén persze aztán úgyis arról fog szólni a történet, hogy mennyire nyitotta ki a pénztárcáját a RIM, de ez már csak egy ilyen mocskos kapitalista világ, Angry Birds-estül meg Netflixestül.

A PlayBook OS soron következő, 2.1-es verziója több hasznos újdonságot, újítást is hoz mind a felhasználók, mind pedig a platformra fejlesztők számára. Meg azok számára is, akik eredetileg egy másik platformra fejlesztettek, jelen esetben Androidra.

Arról már korábban írtunk, hogy az androidos alkalmazások futtatását lehetővé tevő Android App Player a 2.1-es PlayBook OS-től igazi PlayBookos multitasking-támogatást hoz majd, vagyis lényegében jobban kezeli majd az androidos alkalmazások párhuzamos futtatását a PlayBook, mint egy androidos tablet. A RIM fejlesztői blogján található múlt heti bejegyzésből az is kiderül, hogy az androidos alkalmazások által bonyolított vásárlási tranzakciókra is lehetőség lesz az App Worldön keresztül.

De mire is jó ez az egész? Lehetséges, hogy találkoztatok már olyannal, hogy egy játékprogram extra pályáiért, vagy újabb funkcióiért külön fizetni kellett, vagy egy ingyenesen letöltött app teljes funkciós változatát az alkalmazáson belül indított tranzakcióval tudtátok megvásárolni.

Eddig az Adnroidról portolt alkalmazások esetében erre nem volt lehetőség, az új operációs rendszertől kezdődően viszont ez az opció is nyitva áll a fejlesztők előtt, ráadásul mindehhez elég a kódot minimális szinten változtatni.

Részleteket az Inside BlackBerry Developer Blogon találhattok. Kódolásra fel!

A mostani poszt annak apropóján született, hogy a RIM a héten bejelentette, a Virgin Mobile UK csatlakozásával immár világszerte 42 mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a szolgáltatói számlázást az App Worldben történő vásárlások után. Jó nekik, vágjuk rá szinte azonnal, de vajon mi magyarok jól járnánk-e, ha a T-Mobile-nak vagy a Vodafone-nak, netán a Telenornak fizetnénk be az adott hónapban megvásárolt alkalmazás díját? Röviden igen is, meg nem is, de az ügy ennél azért kicsit bonyolultabb.

Ma az App Worldben háromféleképpen lehet fizetni, létezik bankkártyás tranzakció, a PayPal-t is be lehet vonni meg van az említett 42 szolgáltatónál egy olyan számlázási mód, mely kicsit hasonlít a parkolásidíj-fizetéshez, tehát igénybe veszünk egy szolgáltatást, vásárolunk valamit, aminek az árát a mobilszolgáltatónk egyszerűen hozzácsapja a havi számlánk összegéhez.

Persze mindez nem ilyen egyszerű, hiszen ahhoz, hogy ez létrejöhessen szigorú számviteli szabályoknak kell megfelelni, ráadásul nem árt, ha az alkalmazásboltot üzemeltető cég és a mobilszolgáltató rendszerei megfelelő módon össze vannak kötve. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen eset, hogy fizetünk egy alkalmazásért a szolgáltatónknak, csak éppen erről az App World adminisztrációs rendszere nem tud. Rosszmájú vélemények szerint márpedig az operátorok számlázási rendszereiben olykor eluralkodó káoszt ismerve erre komoly esély van.

Ezeket a rendszereket összelőni embert próbáló feladat, a hazai mobilcégeknek jelenleg bizonyára kisebb gondjuk is nagyobb ennél, hiába részesednének a vásárlás után, egyszerűen nincs akkora forgalom, ami indokolná a rendszer kiépítését. Még az sem elég indok, hogy bátrabban költünk akkor, ha nem vonják le azonnal a számlánkról az összeget, mivel ebben az esetben lényegében meghitelezik nekünk a mobilcégek az alkalmazás árát a havi számlafizetési határidőig.

A legnyomósabb érv azonban alighanem mégis az számunkra, hogy az App Worldből sokkal olcsóbban kapunk alkalmazást bankkártyával, vagy PayPal-lel fizetve, mintha egy mobilszolgáltató számlázná ki nekünk az összeget. Nem azért, mert a mobilszolgáltató direkt meg akar sarcolni, ennél sokkal prózaibb oka van: Aki vásárolt már tartalmat az App Worldben, láthatta, hogy az elektronikus számlát egy bizonyos Digital River S.á.r.l nevű cég állítja ki. Mit tesz a véletlen, nevezett cég Luxemburgban lett bejegyezve, ami azt jelenti, hogy jogosan terheli helyi forgalmi adóval a végösszeget.

Luxemburgban jelenleg 15 százalék áfát kell fizetni, míg itthon ugyanezt az áfakulcsot nyilvánvalóan nem alkalmazhatják a mobilszolgáltatók, helyette az EU-n belül jelenleg a legmagasabbnak számító 27 százalékos áfát kéne megfizetni. Nem hangzik bomba üzletnek, igaz?

A fentiek alapján szinte biztos, hogy a szolgáltatók itthon jó darabig kimaradnak az egész alkalmazásbolt-buliból, legfeljebb annyit tehetnek, hogy saját appjaikat betolják a piactérre. Ahogy erre van is néhány példa, igaz, BlackBerry-platformon mindmáig az egyetlen ilyen alkalmazás a T-Home Műsorújság.

A BlackBerryk (nagy)vállalati felhasználásáról kevés szó esik itt a BerryBlogon, nem véletlenül. A téma igazán komoly mélységeiben csak keveseket érdekel, emellett ahhoz, hogy pontos és részletes információkkal lássunk el titeket, 24 helyett legalább 28 órából álló napra lenne szükségünk. Ettől függetlenül időnként próbálunk becsempészni ide hasonló témákat, most például a világ egyik legnagyobb szoftvercégének, az SAP-nak a  budapesti fejlesztőközpontjában jártunk, hogy egy kicsit a BlackBerrykről beszélgessünk.

Az SAP-ról röviden annyit érdemes említeni, hogy a cég komplex üzleti rendszereit használja szinte a világ összes multinacionális vállalata, kezdve az Auditól a Vodafone-on át a Tescóig bezárólag. A különböző modulokból összeálló környezethez mobiltelefonokkal is lehet csatlakozni, ezt a távmunkát segítő lehetőséget elég régóta bevezette az SAP, elsőként éppen BlackBerryken keresztül.

A magyarországi fejlesztőközpontban 2009-ben kezdődtek el BlackBerry okostelefonokra a fejlesztések, mondja el a találkozón a csapat három tagja, Sulyok Péter, Bánlaki Tibor és Dudás Péter. Mint mondják, az utóbbi időben az üzleti alkalmazások esetében is szemléletváltás következett be a cégnél, az alkalmazásoknak passzolniuk kell a modern környezetekbe, ezzel párhuzamosan a felhasználói elvárások is mások ma, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

A központban összesen három BlackBerry-alkalmazás készül az egyébként nagyjából tíz elérhető appból - ezek egy része az App Worldben is megjelenik, hogy az ügyfelek könnyebben hozzáférjenek, működésükhöz azonban mindenképpen szükség van az SAP háttérrendszerekre. Nem kell különösebben bonyolult dolgokra gondolni, ám a végfelhasználó és a cég szempontjából hasznos kis appok ezek: itt készül például a egy szabadságkivételre használható app, illetve a tipikusan ehhez hasonló jóváhagyó appok, melyek a menedzserek munkáját könnyítik meg.

A fejlesztéssel foglalkozó szakemberek pontosan látják, hogy az ügyfelek körében a bring your own device jelenség ellenére továbbra is rendkívül erős arányban vannak jelen a BlackBerryk: az SAP-ügyfelek 80 százaléka ma is használja más eszközök mellett a RIM valamelyik készülékét. Fejlesztői szemmel nézve az SAP-nek többnyire könnyű dolga volt a RIM üzleti platformjával, hiszen ezeket a készülékeket eredetileg is üzleti célra tervezték, az egész ökoszisztéma erre lett kihegyezve, míg a végfelhasználói megoldások a háttérbe szorultak - mondja Sulyok Péter.

Az iOS és az Android esetében pont fordított a helyzet. Az Apple láthatóan nem volt felkészülve arra, hogy üzleti platformok jelenjenek meg az iPhone-on, a kezdetekkor sem az alkalmazásterjesztési modell, sem a jóváhagyási rendszer nem kedvezett az üzleti appok fejlesztőinek. Az Android esetében a készülékdiverzifikáció jelenti még most is a problémát, illetve az, hogy nincs egységes tesztkörnyezet - mondják az SAP Labs Hungary alkalmazásfejlesztői.

Ettől függetlenül a cég ma már a BlackBerry mellett iOS-re és Androidra is fejleszt alkalmazásokat, a kurrens platformok közül egyedül a Window Phone hiányzik a sorból. A szakértők szerint az új BlackBerry platform, a QNX-alapú BlackBerry 10 kapcsán az egész iparág várakozó álláspontont van. Mint mondják, a fejlesztés nem jelent technológiai kihívást, igaz a jelenlegi fejlesztői eszközök állapota a betonstabil környezetet igénylő üzleti rendszereknek nem kifejezetten kedvez.

Az üzleti alkalmazások megjelenése az új platformon ugyanakkor kulcsfontosságú a RIM számára, nem véletlen, hogy a május eleji BlackBerry World konferencián és a BlackBerry Jam-en aktívan részt vett az SAP, fentebb láthatjátok Pete Graham, az SAP üzleti mobil alkalmazásaiért felelő vezetőjének a bemutatóját.

A PlayBook OS 2.0-s verziójának megjelenése óta lehetőség van arra, hogy bizonyos, megfelelően előkészített és konvertált androidos alkalmazást futtassunk a RIM tabletjén. A lehetőségnek köszönhetően az App World választéka hirtelen több tízezer alkalmazással bővült, köztük nem egy magyar fejlesztés is megjelent PlayBookra. Ezek egyike egy gombahatározó alkalmazás, az ingyenes HungiFungi, melynek fejlesztőcsapata részletesen mesélt nekünk a playbookos portolásról, a lehetőségekről és a felmerülő nehézségekről:

A márciusban lezajlott, BlackBerry tablet promóció során a várakozásokon felüli számú új ("eredetileg" androidos) alkalmazással bővült az AppWorld, ezek közül az egyik, magyar vonatkozású alkalmazás a HungiFungi, a meghatározó gombahatározó. Ez a magyar nyelvű app Androidon 2011. december közepe óta érhető el.

A HungiFungi egy olyan, okostelefonos gombahatározó, melyben:

• részletes keresési feltételek segítik a határozást,

• saját, jó minőségű, nagyítható gombafotók találhatók,

• szakértő által készített leírások olvashatók,

• részletesen kidolgozott grafikákkal,

• és az egész, 126 gombát tartalmazó, alapfokú gombaismerői tananyag ingyenesen elérhető minden letöltő számára.

És mindez most már PlayBookon is...

A promóció a BB Playbook OS 2.0 azon tulajdonságára fókuszált, hogy ez az operációs rendszer Androidra fejlesztett alkalmazások futtatására is képessé teszi a PlayBook tabletet. Az alkalmazások ugyan közvetlenül a Google Play-ről letöltve nem használhatók, hanem a BlackBerry biztosít olyan fejlesztői eszközöket, melyek segítségével a konverzió elvégezhető és az alkalmazás az AppWorld-ön is publikálhatóvá válik.

Publikálás előtt azonban eladóként kell regisztrálni az AppWorld-re (https://appworld.blackberry.com/isvportal/login_input.do?pageId=0), amely valószínű a kampányszerű regisztrációnak köszönhetően egy hétig tartott. Bár a fórumokon írtak róla, hogy céges iratokat, igazolványmásolatokat kértek, ez nem történt meg, de enélkül is majdnem lemaradtunk a határidőről. Aztán szerencsére mégsem. :)

A konverzióhoz a legegyszerűbb megoldás a BlackBerry Packager for Android Apps (https://bdsc.webapps.blackberry.com/android/bpaa/), melynek segítségével minden elvégezhető webfelületen keresztül és használata is meglepően egyszerű. Egy űrlapon keresztül kell feltölteni az APK fájlt és egy Java applet segítségével megteremteni a saját program aláírásához szükséges környezetet a használt számítógépen. Ha a konverziónak bármilyen akadálya lenne, arra is figyelmeztet az oldal. Egy problémába futottunk bele (de ez nem az oldal rovására írandó): egy fejlesztői kulccsal csak egy számítógépen lehet az aláírást elvégezni, másik gépre csak igen körülményesen vihető át a kulcs.

A kicsit szofisztikáltabb megoldás az Eclipses ADT-s fejlesztőkörnyezet bővítése egy további pluginnal. Ennek segítségével a megszokott eszközünk válik alkalmassá a PlayBook-ra publikálható BAR fájlok előállítására (később áttértünk egy parancssori scriptre, így minden programverzió fordításakor egyszerre megszületik az androidos APK és a PlayBook-os BAR fájl is).

A HungiFungi konverziója során felmerülő egyetlen problémát az alkalmazásban szereplő, nagyméretű ikonok jelentették.

A tesztelés már nehezebben ment, ugyanis valódi eszköz nélkül csak a BB által biztosított emulátorban bízhattunk (amely egy VMware image), amin azonban a minden, beleértve a konvertált HungiFungi képernyőjét is, villogott, szétesett, valamint a gombaadatbázis letöltése 100 MB környékén konzekvensen megállt. A grafikai problémákkal kapcsolatban, némi keresés után, arra az eredményre(?) jutottunk, hogy nem csak mi futottunk bele, hanem valószínűleg egy általános problémáról lehet szó. A letöltés kérdése azonban nem oldódott meg, így workaround-hoz folyamodtunk: az eredeti gombaadatbázisból készítettünk egy csökkentett méretű verziót, mely már sikeresen átment az emulátoros letöltési teszten.

Az eddig leírtakat valóságban két délután alatt sikerült összehozni (de az Androidhoz képest pár dolog azért körülményesebb volt) és mivel közeledett a promócióban való részvételhez szabott leadási határidő, meg be sem volt ez a "fejlesztés" tervezve, így több időt nem is szántunk rá, hanem jóváhagyásra beküldtük a HungiFungit. A sok appnak és még talán a magyar nyelvnek betudhatóan kb. két hét után kaptuk meg a jóváhagyást, de ezzel együtt tűnt egyre közelebbinek a saját PlayBook tablet is.

És valóban, innentől számított újabb két hét múlva már a saját PlayBookunkon próbálgathattuk a HungiFungit, amely nem hogy nem villogott, de teljesen korrektül jelent meg, ráadásul a teljes adatbázis letöltése sem okozott neki különösebb problémát. Azt az egy "hibát" sikerült csak találni, hogy az androidos keretet biztosító AppLauncher alsó csíkja kitakarja a képnézegetőben az előre-hátra léptető gombokat, melyet rövid úton orvosoltunk is. Egyébként az alkalmazás hibátlanul működik, teljesítménye sem hagy kívánnivalót maga után, az olyan "extrák" is teljesen jól működnek, mint a gesztusokkal működő galéria, fekvő tablet elrendezés, stb.

Az adatbázis eredeti méretűre való visszaállítása előtt semmi akadály nem állt, így már a PlayBook felhasználók is a teljesértékű HungiFungit használhatják és az egyszerű portolásnak köszönhetően már a Fungitron mushroom guide alkalmazásunkat is publikáltuk PlayBookra. Remélhetőleg a BlackBerry terve bevállt és sok más fejlesztőt (és új appot) nyertek meg a platformnak ezzel az akcióval és az egyszerű konverziós folyamattal.

Ezek után kíváncsian várjuk a BlackBerry 10 OS-beli androidos lehetőségeket is.

 a HungiFungi csapat

www.hungifungi.hu