És akkor most beszéljünk... az appokról!

Érdekes, elgondolkodtató jegyzet jelent meg tegnap a CrackBerryn Zach Gilbert tollából, aki az elmúlt napokban Waterlooba látogatott, a RIM központjába, hogy beugorjon az ottani fiúkhoz egy kis csevejre. Zachnek sikerült is leülnie beszélgetnie Adam Stanley-jel, aki a vezető alkalmazásfejlesztői tanácsadó a RIM-nél, bármit is jelentsen ez pontosan. Lényeg, hogy Adam kezében sok fontos projekt folyik össze, többek közt ő tárgyal a kiemelt fejlesztőkkel ,stúdiókkal, a RIM stratégiai iránymutatása alapján ő, illetve a csapata éri el, hogy legyen sok olyan program PlayBookra vagy BlackBerry 10-re, ami más platformokon húzónév.

Mert ez bárki bármit mond, igenis számít. Az egyik legjobb példa erre az unalomig emlegetett Angry Birds, mely végül nem kerülte el a PlayBookot sem, viszont BlackBerrykre technikai okokból máig nem érhető el. És basszus vannak több millióan, akiknek hiányzik. Mások a Skype miatt reklamálnak, van aki a Netflix videotékát követeli, és persze, hogy a felhasználó elégedetlen - ha ezek a programok ott vannak Androidon vagy iOS-en, akkor miért nem lehetnek BlackBerryn?

^{Mike Lazaridis büszkén bejelenti az Angry Birds PlayBook-verzióját}

Erre a kérdésre nem lehet olyan egyértelmű, könnyű választ adni, több technikai és gazdasági oka van a dolognak. Egyrészt be kell látni, hogy a Java-alapú BlackBerryk egy csomó app futtatására egyszerűen képtelenek, vagy jelentős részük képtelen rá. A készülékek operációs rendszere és hardvere annyira a célfeladatra van kihegyezve, hogy egy erőforrásigényesebb szoftvert nem tudnak futtatni. A Java-alapú BlackBerry OS hiába néz ki jól a 7.1-es verzióval, akkor is egy tízéves alapokra épülő OS, márpedig tíz évvel ezelőtt senki nem kalkulált a maihoz hasonló feladatokkal, alkalmazáskörnyezetekkel.

Persze próbálkozni azért lehet, sok kisebb-nagyobb cég megpróbálja betölteni azt az űrt, amire a nagyok nem fekszenek rá, van ezerféle Skype- meg Angry Birds klón BlackBerrykre, de az eredmény többnyire katasztrofális, és hamar rájön mindenki, hogy a BB-s Viber egy fos és a Fruit Ninját másoló Fruit Slash sem teljesen ugyanazt az élményt nyújtja a BlackBerryn, mint a haver iPhone 4 S-én.

A PlayBook OS-sel, illetve a BlackBerry 10-zel persze más lesz a helyzet, itt viszont másfajta problémával kell szembesülni, legalábbis eleinte. Ez pedig a minimális, iOS-hez és Androidhoz képest eltörpülő felhasználói bázis, vagyis a fejlesztő eleinte nagyon lassú megtérüléssel kell számoljon egy születő platform esetében. Ilyenkor bevett szokás, hogy a platform tulajdonosa némi anyagi hozzájárulással megtámogatja az alkalmazás fejlesztését, vagy nem támogat, és akkor a fejlesztő a rosszabb megtérülési rátát a vásárlón hajtja be. Ez aztán többnyire abban nyilvánul meg, hogy míg egy app androidos változata 1 euróba kerül, addig PlayBook OS-re ugyanazért az alkalmazásért az androidos ár háromszorosát kell fizetni. Pofonegyszerű, ahol sok a felhasználó, oda megy a tőke. Ahol kevés, vagy kevesebb, onnan meg megy.

Visszatérve Adam Stanley-hez és a RIM-hez, a kanadaiaknak a következő hónapokban bizony vadászniuk kell a nagy húzócímekre, és Stanley nyilatkozata szerint ezt meg is teszi a cég, vagyis nem ül senki ölbe tett kézzel Waterlooban, és várja, hogy az ajtón kopogtasson a Rovio vagy a Skype (Microsoft). A szakember azt is elárulta, van egy nagyjából száz kritikus címet tartalmazó lista, a csapat feladata, hogy ezeket mindenáron megszerezze a BlackBerry 10-re, ami iránt egyébként már most komoly az érdeklődés egyes stúdióknál, így például a Gameloft játékgyártó már korábban közölte, hogy legalább tíz alkalmazást fog készíteni a BlackBerry 10 premierjére.

A nap végén persze aztán úgyis arról fog szólni a történet, hogy mennyire nyitotta ki a pénztárcáját a RIM, de ez már csak egy ilyen mocskos kapitalista világ, Angry Birds-estül meg Netflixestül.