Csak éppen nem úgy, ahogy azt a legtöbben elképzelik.

A tegnapi BlackBerry Security Summit 2016 számos tanulsággal és érdekességgel szolgált azok számára, akik a kormányzati és nagyvállalati szektort érintő, mobil oldalról begyűrűző kibertámadások ellen, valamint a kríziskommunikációs kihívásokra keresnek hatékony megoldásokat. A rendezvény egyben remekül szemlélteti azt is, hogy az Egyesült Államok Szenátusa felől érkező legutóbbi hírek (a stábnak már nem ajánlanak fel többé BlackBerry készülékeket céges használatra) mennyire nem rázták meg a BlackBerryt, mely most már kerek-perec szoftvercégként definiálja magát. Sőt, konkrétan elhangzott, hogy a

BlackBerry mindig is szoftvercég volt, a telefonok pedig csak arra kellettek, hogy a szoftver valahol mégiscsak futhasson.

Érdekes felvetés attól a cégtől, aki korábban többször is az okostelefon-piac megteremtőjeként aposztrofálta magát, de ez most mindegy is, hiszen a tegnapi nap inkább arról szólt, amire a BlackBerry most helyezi a fókuszt: a mobilbiztonsági és kríziskommunikációs szoftvermegoldásokra (meg még néhány más, hangzatos témára, mint például az IoT).

Márpedig ezen a területen a napokban három egész komoly fejlemény, vagy deal is összejött a kanadai cégnek, mindhárom az amerikai kormányzat különböző biztonsági, rendvédelmi szerveihez kötődik. 

uscapitol.jpg

Az egyik ezek közül, hogy a BES12 multiplatformos mobilmenedzsment-környezet, valamint a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.3.2-es verziója megkapta az Amerikai Védelmi Minisztérium (aka Pentagon) szárnyai alá tartozó Defense Information Systems Agency STIG (Security Technical Implementation Guide) nevű certifikációját. Ez ugyan azonnali üzletet nem hoz a BlackBerry számára, megnyithatja viszont a kaput olyan kormányzati dealek előtt, melyekhez eddig nem volt bejárása a cégnek.

Ennél konkrétabb, dollármilliókat hozó üzletet sikerült leütni a szenátus legfőbb biztonsági szervének számító U.S. Senate Sergeant at Arms-szal, mely többek közt a Capitoliumban, a Pentagonban és a Fehér Házban dolgozók, és az oda látogatók biztonságáért felel. A BlackBerryhez tartozó AtHoc vészkommunikációs rendszer csak ennél az egy biztonsági szolgálatnál közel 50 ezer ember számára küld figyelmeztetéseket és műveleti eligazítást krízishelyzetekben, így többek közt természeti csapás, vagy terrortámadás esetén. Érdekesség, hogy a BlackBerry ezzel együtt az amerikai kormányzat 3 millió (!) alkalmazottja számára biztosítja ezt a kommunikációs platformot.

Bár ekkora kontingensről nincs szó, de szintén elképesztően menő, hogy a BlackBerry-féle AtHoc-ra építi a továbbfejlesztett, "Alert Warning System 2.0"-nak nevezett kríziskommunikációs rendszerét az Amerikai Parti Őrség Washingtoni Nagyvárosi Övezetet (Washington Metropolitan Area) védő egysége. A Parti Őrség egyébként összesen mintegy 220 ezer AtHoc klienssel rendelkezik, és csupán az egyike azon, a Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security) alá tartozó szervezeteknek, melyek a BlackBerry szoftvermegoldásaira (és adott esetben mobilkészülékeire) támaszkodnak baj esetén, mint elsődleges, kommunikációt segítő rendszerre.

Via Inside BlackBerry blog.

Nem tervez újabb cégfelvásárlásokat rövid- és középtávon a BlackBerry, melyről számtalan elemző, vagy önjelölt elemző megírta az elmúlt években, hogy előbb-utóbb önmaga is - részben vagy egészében - felvásárlási célpont lesz. Ha így is volt, mostanra nagyjából világosan látszik, hogy a cég egészen más stratégiai irányt követ, és ahelyett, hogy a szenvedő hardverrészleget, illetve a vele együtt járó több mint 40 ezer szabadalmat értékesítené, inkább a szoftverportfóliót erősíti.

A cég akvizíciós stratégiájáról a múlt héten Carl Wiese, a BlackBerry globális értékesítési vezetője beszélt a nyilvánosság előtt. A továbbra is jelentős, több mint 2,6 milliárd dolláros készpénzállományon ülő kanadai cég az elmúlt két évben hat, kisebb-nagyobb akvizíciót hajtott végre, többek közt olyan cégeket vett meg, mint a német államvezetés egyik legnagyobb adatvédelmi rendszer-beszállítójának számító SecuSmart, az amerikai kríziskommunikációs megoldás, az AtHoc, a titkosított felhőalapú táhely, a WatchDox, vagy éppen a legjelentősebb, a Good nevű átfogó mobilmenedzsment-platform, ami nem mellékesen a BlackBerry saját, BES megoldásának az egyik legjelentősebb riválisa volt (csak ez utóbbi akvizíció 425 millió dollárba került egyébként).

DE MOST MÁR ELÉG AZ AKVIZÍCIÓKBÓL!

Legalábbis a BlackBerry álláspontja szerint egyelőre nincs olyan felvásárlási célpont napirenden, mely olyan plusz versenyelőnyt nyújthatna a cégnek, melyet akár a meglévő, akár új területeken tudna kamatoztatni a vezetés. Wiese egy múlt heti konferencián elmondta, a BlackBerry szoftverportfóliója az említett felvásárlásokkal gyakorlatilag teljessé vált azokon a területeken, melyekben a cég korábban is érdekelt volt, vagy amerre nyitottnak számított. A következő feladat a szolgáltatások megfelelő integrációja, ami nem feltétlenül triviális feladat, ha megnézitek ezt az ábrát:bb_software_platform.jpg

Kis emlékeztető gyanánt, a BlackBerry szoftver/szolgáltatásból származó bevétele az előző negyedévben a teljes árbevétel 32%-át tette ki, 39% származott a hardverből és az egyéb, kapcsolódó területekből (a többi pedig az előfizetési díjakból, ha nem jönne ki a matek ennyivel). 

Apropó hardver.

Wiese felidézte John Chen szavait, aki a negyedéves jelentés során kiemelte, a hardvergyártás akkor marad a BlackBerrynél, ha nem termel veszteséget. Chen korábban többször is kijelentette, hogy elkötelezett a BlackBerryk iránt, és minden tőle (illetve a bankszámla tartalmától) függő lépést megtesz annak érdekében, hogy megmentse a szegmenst.

Ennek egyik lépcsőfoka volt a világ legnépszerűbb mobilos ökoszisztémájának, az Androidnak az átvétele, mely először a PRIV-en, majd később (idén) több, olcsóbb BlackBerry készüléken is megjelenik. A gyártó emellett a beszállítói oldalon is megpróbálja lejjebb faragni a költségeket, ami az álmoskönyv szerint kétféleképpen lehetséges: vagy a rendelt (komponens) mennyiség növelésével, vagy új, kedvezőbb árat kínáló beszállító keresésével.

Nemsokára talán kiderül, melyik utat választotta a BlackBerry.

Via CBR.

A BlackBerry alig egy nappal az újabb leépítésekről szóló hírek után vastagon rácáfolt arra, hogy a cég pusztán az elbocsátásokból következtethetően a végnapjait élné: A kanadai vállalat ma bejelentette, hogy újabb akvizíciót, vagyis felvásárlást tervez végrehajtani. A célpont ezúttal az automatizált hálózati kríziskommunikációs megoldásokban utazó amerikai AtHoc.

Azt hiszem, ez az automatizált hálózati kríziskommunikáció dolog némi kifejtést igényel, legalábbis nem tűnik olyan triviálisnak, mintha mondjuk operációs rendszert fejlesztő céget vett volna meg a BlackBerry (ahogy tette 2010-ben a QNX-szel). Röviden és tömören az AtHoc célja, hogy krízis (természeti katasztrófa, háború, zombitámadás stb.) esetén előre tervezett forgatókönyvek szerint, részben automatizáltan riasztást küldjön az összes érintettnek, és ez alatt értjük a döntéshozókat, a végrehajtókat, az egyszeri embereket és a gépeket is. 

Igen, a gépeket is, hiszen amellett, hogy az AtHoc PC-s és okostelefonos/tabletes környezetben is használható, és ezekre az eszközökre figyelmeztetéseket tud küldeni, a rendszer vezérelhet akár légvédelmi szirénákat, hangosbemondókat, tűzvédelmi és tűzjelző berendezéseket. Ebből következik, hogy elsősorban olyan szervezetek számára lehet kifejezetten hasznos a platform, melyek krízis esetén közbeavatkozhatnak, illetve segédkezhetnek a mentésben.

Az AtHocnak éppen ezért jelen pillanatban is olyan nevenincs ügyfelei vannak, mint az Amerikai Védelmi Minisztréium, valamint annak belbiztonsági részlege, az Amerikai Egészségügyi Minisztérium és az Amerikai Vöröskereszt. 

A felvásárlási folyamat a BlackBerry 2016-os harmadik pénzügyi negyedévében jöhet létre, a tranzakció összegét nem hozták nyilvánosságra a felek.