A BlackBerry, illetve a RIM az utóbbi időben elég komoly változásokat élt meg, ami persze hatással volt a cég, illetve a márka rajongóira is. A januári BlackBerry 10 rajt, illetve az új termékek sokakba ismét lelket öntöttek, a korszakváltáson áteső gyártó számára pedig talán az a legjobb reklám, ha ezek a hűséges rajongók terjesztik a márka iránti szeretetüket.
Ennek az egyik megtestesítője például az a rajongók által készített reklámfilm, mely a BlackBerryk életútját követő végig az egészen régi modellektől kezdve a Z10-ig. A reklámban szerepel régi és új Curve, Torch és Bold is, vagyis mindenki, aki számít. A szpot kicsit hosszú, de hát a BlackBerryk története sem tegnapra nyúlik vissza -- rajongóknak kötelező végignézni.
Egyébként rajongói videók itthon is készültek szép számmal, az egyik meg is nyerte a BerryBlog rajongói pályázatát tavaly nyáron. Nézzétek meg ismét Horváth László munkáját!
Lehet szeretni, lehet gyűlölni, egy biztos: a phablet szóval jobb lesz, ha mindenki megbarátkozik. Tulajdonképpen találó is ez a szó, amivel azokat a kütyüket illeti előszeretettel az újításra mindig kapható média, amelyek telefonnak túl nagyok, tabletnek meg túl kicsik. Mondjuk az a telefon, aminek 5 és 6 hüvelyk közti képátlójú kijelzője van, az phablet -- eléggé leegyszerűsítve. A címben feltett kérdés ezek után adott: lesz-e, kell-e BlackBerry phablet?
Kevesen tudják, de a sem nem tábla, sem nem okostelefon koncepciót nem a Samsung álmodta meg (mint oly sok más esetben), elsőként a Dell lépett piacra még 2010-ben a Streak nevű borzadállyal, amit legfeljebb a minden tekintetben túlméretes amerikai kosarasok kezében lehetett látni. Tulajdonképpen a phablet koncepciónak van létjogosultsága bizonyos kreatív felhasználási körökben, csak éppen ezt a Dell nem volt képes megtalálni, a Samsung meg a jelek szerint igen, és már a második (illetve harmadik) bőrt nyúzza le a Note termékcsaládról.
A poszt apropóját persze nem ez adja, hanem azok a múlt héten immár sokadik alkalommal fellángolt pletykák, miszerint a BlackBerry is ilyen eszköz piacra dobásán, illetve fejlesztésén dolgozik. A többször jól tippelő BB10Leaks például odáig merészkedett, hogy közzétett egy olyan diát, amin egy rejtélyes, teljes érintőkijelzős, gyanús formájú "U10" nevű eszköz is szerepel. Ez már csak azért is érdekes, mert a BlackBerry, pontosabban a RIM eddig legtöbbször a készülékek kódnevével hivatkozott a hamarosan érkező termékekre, nem pedig konkrét típusnevekkel (márpedig ebben a diában szerepel a Z10 és a Q10 is).
Mondjuk ezzel még mindig nem jutottunk közelebb a kérdés megválaszolásához, miszerint akkor most kell-e nekünk óriás BlackBerry, vagy nem? Illetve úgy általában, kell-e a piacnak. Utóbbi kapcsán a Samsung bebizonyította, hogy az efféle cuccokra igenis van kereslet, csak egy életszerű, vagy jól eladható felhasználási módot kell neki találni. Azt hiszem a BlackBerry esetében is ez kell legyen az elsődleges szempont, vagyis ha a kanadaiak az üzleti élet kreatívabb oldalát is be akarják hálózni, lehet létjogosultsága egy óriási, érintőkijelzős BlackBerrynek.
Ehhez azonban a nagy kijelzőn kívül szükség van egy, s másra a siker érdekében. Például olyan szoftverkomponensekre, vagy egyedi képességekre, melyek a versenytársak felé helyezik a BlackBerry phabletet. Például ha már szövegbevitelből amúgy is erős a gyártó, lehetne mindenkinél jobb kézírásfelismerése a rendszernek, de az osztott képernyős munkát is meg lehetne oldani annál jobban, ahogy a Samsung csinálja, mondjuk egy továbbfejlesztett Active Frame koncepcióval.
A lehetőség tehát adott, ez a szegmens még éppen csak most próbálgatja a szárnyait, ráadásul az Apple nincs is jelen benne (még), úgyhogy ha a BlackBerry időben lép piacra egy kellően innovatív termékkel, jó pozíciót vívhat ki magának.
Manapság kuponlázban ég mindenki, vannak magazinok, weboldalak és egy egész szolgáltatói szektor, ami gyakorlatilag csak a kuponos akciókból él -- ahol csak pénzt lehet költeni, ott már kis túlzással mindenhol lehet kuponokat is beváltani, így van (vagy lesz) ez a mobilos alkalmazás-piacterekkel is. A BlackBerry Worldben ez a lehetőség egyelőre hiányzik (vehetsz viszont az ismerősödnek appot, ha BBM-en megkér erre), de már nem sokáig.
A BlackBerry 10-zel megújult BlackBerry World alkalmazás-piactéren rövidesen elindul a kuponbeváltás, ami nagy megkönnyebbülést jelent nem csak a vásárlóknak, hanem a forgalmukat növelni szándékozó alkalmazásfejlesztőknek is. A kuponrendszer létezéséről elsőként az N4BB által közreadott képernyőfotók alapján halhatott a nagyérdemű -- a srácok a náluk lévő QWERTY-s Dev Alpha C-nél látták a BlackBerry World kliensben a gyanús új menüt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a kuponos vásárlás mikor lesz elérhető a BlackBerry Worldben, én mindenesetre élnék a gyanúperrel, hogy a BlackBerry 10 operációs rendszer 10.1-es verziójával ez a funkció is élesedni fog sok minden más mellett.
Via N4BB.
Tegnap a BlackBerry negyedéves eredményeiről szóló beszámoló részeként Mike Lazaridis, a BlackBerry egykori alapítója, aki Thorsten Heins kinevezése óta az igazgatótanácsban ült, közölte, hogy végleg szögre akasztja a kabátját, és távozik a cégtől. Bizonyára sokan lesznek olyanok, akik nem ejtenek érte egyetlen könnycseppet sem, hiszen a BlackBerry, illetve a RIM éppen neki, illetve a másik társelnök-vezérigazgatónak, Jim Balsillie-nek köszönhetően került olyan helyzetbe, amilyenbe került. Viszont Lazaridis nélkül ma nem lenne BlackBerry sem, Mike ezért a hibás döntések ellenére mindenképpen tiszteletet érdemel.
Lazaridis eddigi életpályája egyébként kísértetiesen hasonlít sok, az amerikai szilíciumvölgyben tevékenykedő, korszakalkotó zseni cégvezetőjére. Mike ifjú korában valóságos könyvfaló volt, már 12 éves korában kiolvasta a lakóhelyéül szolgáló kanadai Windsor könyvtárában található összes könyvet (hogy ez szám szerint mennyit jelent, arról nem szólnak a feljegyzések). A Waterloo-i Egyetem elektromérnöki szakára járt, ahonnan két hónappal a diplomázás előtt kirúgták, de ekkor már a General Motorsnak dolgozott. Ugyanebban az évben, 1984-ben hozta létre Douglas Fregin barátjával a BlackBerryt, illetve a Research in Motiont.
Mike Lazaridis pályája innentől gyorsan ívelt fel az általa vezetett cég élén, hosszú ideig ő jelentette a technológiai potenciált a vállalat számára, míg a később csatlakozó társelnök-vezérigazgató, Jim Balsillie inkább marketing- és sales feladatokra fókuszált (meg a hokicsapatokra). A páros vezetésével a kanadai gyártó 2008-ban ért el a csúcsra, ekkor azonban a válság, valamint a kíméletlen konkurensek révén gyors lejtmenet kezdődött.
Lazaridis egyik utolsó, egyben legkorrektebb gesztusa az volt, amikor 2011 októberében, a BlackBerry háttérhálózat több napi kiesése után kiállt a nyilvánosság elé, és mindenkitől bocsánatot kért. Abban a videóban nekem egy szomorú, megtört ember benyomását keltette, végül tavaly januárban társával együtt át is adta a stafétát Thorsten Heinsnek, akiről a leköszönésekor a következőképpen nyilatkozott:
Thorsten és csapata kitűnő munkát végeztek a BlackBerry 10 megalkotásával. Jól indultunk az új platformmal, amire igazán büszkék lehetünk. Hiszek benne, hogy jó emberre hagyom a társaságot. A magam részéről továbbra is BlackBerry-rajongó maradok, és sok sikert kívánok a cégnek, valamint összes dolgozójának.
Azt hiszem ez egy szép elköszönés, és azért egyben azt is érezzük át, hogy mennyire borzasztó nehéz lehet elhagyni csaknem harminc év után a saját magad által alapított céget. Mike egyébként az utóbbi időben a Quantum Walley Investments nevű alap létrehozásával volt elfoglalva, mely kvantumtechnológiával foglalkozó cégeket támogat tőkével és szellemi hozzájárulással. Az egykori cégvezető a későbbiekben ennek az alapnak szenteli a munkáját. Jó cél, így kicsivel 50 felett.
Viszlát Mike, és kösz a BlackBerryt!
Közzétette pénzügyi eredményeit a BlackBerry, amely számos meglepetéssel szolgált, túlsúlyban pozitívavkkal.
- A legfontosabb mutató, hogy 1 millió BB10-es készüléket, vagyis Z10-et adott el a cég. Ez nem tévesztendő össze a fogyasztók által valóban megvett mennyiséggel, amely nyilván kisebb volt ugyanezen időszak alatt, ugyanakkor tekintve, hogy több fázisban, főleg március során rajtolt el a Z10 igen óvatos várakozások mellett, ez egy erős eredmény.
- A Blackberry összesen 6 millió telefont adott el, jóval kevesebbet az elemzők várakozásainál, ugyanakkor rendkívül fegyelmezett költséggazdálkodással váratlanul egészséges profitot termelt, növelte az értékesítés nyereségességét is.
- Az átlagos eladási ár a BerryBlog becslése szerint nagyjából 270 dollár magasságában lehetett, szemben az előző negyedév 230 dollárjával. Egy újabb gyorsbecsléssel mindez azt jelenti, hogy a Z10-ek átlagos átadási ára 500 dollár feletti, ami igencsak bíztató.
- Az a közvélekedés (és arrogancia), hogy az USA piaca a döntő, a BlackBerry esetében látványosan elbukott. Az USA rendkívül fontos és hatalmas piac, ugyanakkor nem azon fog múlni a BlackBerry sorsa, hogy ott mi történik. Észak-Amerika a cég bevételeinek 22 százalékát adta, ebből Kanada tipikusan több mint 4 százalékpont, vagyis az USA súlya a legutóbbi negyedévben 17-18% közé eshetett - Európa ennek duplája lehet, a teljes EMEA régió ugyanis 45% feletti súllyal bírt. Az ázsiai piacok már 14 százalék fölött vannak, és a növekedés ott, valamint Dél-Amerikában várható.
- A BB10 hatására utalhat, hogy az európai bevételek magasabb voltak, mint a korábbi, ünnepi szezonnal jobban megsegített negyedévben, miközben más régiók stagnáltak vagy csökkentek. Ez arra is utal, hogy az 1 millió Z10 legnagyobb része Európában kötött ki, ahol már tucatnyi országban árusítják, és nem az amerikai készleteket töltötték fel vele.
- A befektetők eddig jól reagáltak a bejelentésre, percekkel ezelőtt nyitott ki a tőszde, a BBRY papírokkal +4% felett kereskednek jelenleg.
Összességében jól sikerült a BB10 rajtja, a kérdés persze továbbra is az, fenn tudja-e tartani az érdeklődést a BlackBerry, miközben újabb és újabb országok valamint modellek csatlakoznak. A mérkőzés még messze nem lefutott, de a BlackBerry jól kezdett.
Múlt héten beszámoltunk róla, hogy immár százezernél is több alkalmazás van a BlackBerry Worldben, a BlackBerry online piacterén, ahová napról-napra kerülnek fel újabb és újabb, érdekes címek, bár az is igaz, hogy van még mit behozni a nagymenőkhöz, elsősorban az iOS-hez és az Androidhoz képest. Ez utóbbinak egyébként sokat is köszönhet a BlackBerry, hiszen számos olyan alkalmazás található most is a BlackBerry Worldben, melyek eredetileg androidos appnak születtek.
Az androidról átportolt alkalmazások száma nagyjából 20-30 ezer közé tehető becslések szerint, vagyis a teljes alkalmazásállomány uszkve 20-30 százaléka eredetileg androidra készült, és pár hét, nap vagy akár órányi tesztelés és kódolás után fordították át úgy, hogy BB10-en is fusson. Sokan úgy vannak vele, hogy ezeknek az appoknak a nagy része semmire sem jó szemét, amit részben osztok is, bár pocsék alkalmazást natív kódban is lehet írni, erre számos példát lehet találni a BlackBerry World mellett más platformok alkalmazás-piacterein.
Az Androidos port, illetve az Android Runtime beépítése a rendszerbe mégis kifizetődővé vált a BlackBerry számára, ugyanis számos fejlesztőnek a figyelmét irányította az új platformra, egyben lehetőséget adva nekik, hogy minimális erőforrásokat bevetve megfuttassák alkalmazásukat a vadonatúj platformon. És ezen a ponton szerintem eléggé egyesélyessé válik az okostelefon-platfomrok versenyében jelenleg a harmadik helyért folyó küzdelem, melyet a BlackBerry és a Microsoft vív egymással, előbbi a BlackBerry 10-zel, utóbbi a Windows Phone-nal ringbe szállva.
A kanadaiak amennyire eleinte félvállról vették az egész alkalmazás-ökoszisztéma jelentőségét, ma annyira kiemelten kezelik a kérdést, a fejlesztők mindenkinél nagyobb támogatást kapnak, a rendszer nyitott és transzparens. fejlesztői eszközök egész tömkelegét kínálva. Az androidos átportolás pedig a maga nemében páratlan lehetőség mindenkinek, aki már jelen van a Google Play-ben arra, hogy elsőként jelenjen meg egy születőfélben lévő platformon.
Ez a törekvés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy aktívan közrejátszott végül abban, hogy mindössze néhány hónappal a megjelenés után már 100 ezer app érhető el BB10-re. És bár az androidos portok minősége máig megosztja a felhasználókat, azért szeretném jelezni, hogy nem csak szeméttel lehet köztük találkozni. Csak a legutóbbi, múlt heti felhozatalból emelnék ki két fontos appot, az egyik az eBay, a másik az Amazon Kindle -- mindkettő android-port, emellett úgy hírlik, hogy a Skype első BB10-es kiadása is ilyen lesz (bár elnézve a fejlesztés elhúzódását, az sem kizárt, hogy mindjárt natív kódú klienssel rukkolnak elő a fejlesztők).
Erről jut eszembe, jómagam is láttam már rá példát, amikor egy alkalmazás androidos változata egy csodálatos metamorfózison keresztül natív appá változott. Az egyik legnépszerűbb valutaváltó alkalmazás, az XE Currency például portolt appként kezdte a BB10-es pályafutását, ma pedig már natív kódú változat érhető el belőle a piactéren.
A BB10-es Android Runtime másfelől a kisebb, lokális fejlesztők, fejlesztőcsapatok számára is kitűnő lehetőség, hogy megjelenjenek a platformon, így például számos magyar fejlesztésű portolt alkalmazás van már fent a BlackBerry Worldben, igaz a nagy nevek (például az Index, vagy a Sanoma saját fejlesztésű mobilalkalmazásai) egyelőre teljesen hiányoznak.
A BlackBerry számára tehát az Android a legnagyobb szövetséges a (platform)háborúban, a cég vezetői részéről pedig zseniális húzás volt ennek a szövetségnek a tető alá hozása. Úgyhogy éljen soká a zöld robot, éljen soká a BlackBerry!
Ha fejlesztő vagy, és kedved támadt a meglévő androidos alkalmazásodat átportolni BB10-re, itt megtalálsz hozzá minden segítséget.