A BerryBlog rendszeres olvasói számára talán kevéssé meglepő tény, ám sokan e szűk körön kívül a mai napig csodálkoznak rajta, hogy a BlackBerry még létezik, nem ment csődbe, nem rombolták porig a főhadiszállást és hintették be a helyét sóval. Arról már nem is beszélve, hogy 2015-ben a lesajnált BlackBerry az egyetlen olyan mobilgyártó, mely megpróbálkozik némi innovációval, plusz olyan szabadalmakon és szoftveres megoldásokon ül a cég, amivel a copycat gyártók soha nem fognak rendelkezni.

Éppen ezért jó, hogy időnként azért megjelennek olyan átfogó és pontos (pénzügyi) jelentések is a cégről, mint ami például tegnap felkerült az investor.hu -ra. Az elemzésen jól látszik, hogy a készítő nem egy fogalmatlan outsider, pontosan látja a BlackBerryn belül zajló folyamatokat, a termékportfólió fokozatos átalakulását:

Egyre kedvezőbb hírek érkeznek a BlackBerry felől, miután a több mint egy éve kinevezett vezérigazgató, John Chen egyre inkább a szolgáltatásokra helyezné a társaság jövőjét. A vállalat ezzel a magasabb nyereséghányadokkal kecsegtető szegmens felé fordulna, ahelyett, hogy felesleges dollármilliókat költene fejlesztésekre az alapvetően elveszített okostelefonos piacon. Közben a főbb eredményszámok esetében sikerült megállítani az elmúlt években látott drámai zuhanást, és valódi fordulat jöhet a cégnél.

A szakértő által leírtakat nagyjából úgy tudnám egyébként összefoglalni, hogy a helyzet bár nem túl rózsás (pláne a három-négy évvel ezelőtti állapotokhoz képes), de egyáltalán nem reménytelen, emellett gyakorlatilag kijelenti, hogy a cég minden szcenárióra levetítve erősen alulértékelt.

A BlackBerry viszont gigantikus szabadalmi portfólióval is rendelkezik, melynek a piaci hírek szerint 2 milliárd dolláros értéke lehet. A Google-Motorola felvásárlás kapcsán már láttuk, hogy az ilyen szabadalmi portfóliók értéke jelentős szempont a cég egy részének, vagy egészének felvásárlása során, ezért ezzel mindenképpen számolnunk kell. Emellett a piaci kapitalizációba az 1,1 milliárd dolláros nettó készpénzállományt is bele kell számítanunk, így legalább 5,9 milliárd dolláros elméleti értéket azonosíthatunk a cégnél.

A jelenlegi kapitalizáció tehát még a pesszimista számításaink szerinti elméleti értéket sem éri el. Alapvetően elmondható, hogy a BlackBerry részvénye még akkor is megéri a 9,8 dolláros árat, ha olyan, már-már túlzóan pesszimista feltételezésekkel élünk, mint hogy:

• Képtelen tartani a parányi részesedését a cég az okostelefonos-piacon, és nem tudja növelni az eladásokat a kedvező fogadtatási készülékekkel sem.
• Továbbra is összeomlást mutatnak a szolgáltatások bevételei, és pár éven belül teljesen eltűnnek.
• Nem számolunk a szolgáltatásokban rejlő számottevő növekedési opciókkal.
• Alig 70 százalékos értéket tulajdonítunk a szabadalmi portfólió piacon pletykált értékének.

Az Investor cikke azonban jó elemzéshez hűen felhívja a figyelmet a veszélyekre is, így az elemzés kitér rá, hogy a BlackBerry piacát a készülékek szegmensében az egyre olcsóbb és okosabb androidos (!) termékek veszélyeztetik, a szoftverlicencek pedig túlárazottak lehetnek, ráadásul itt számolni kell egy kimeríthetetlen pénzforrással, illetve eltökéltséggel rendelkező versenytárssal, a Microsofttal is.

Via Investor.hu

Kösz a tippet Gergőnek!

Meg a net semlegességét. Utóbbiról még csak-csak tudni vélem, hogy mit jelent, de hogy mi is az az "appsemlegesség", vagy angolul app neutrality, azt csak most ízlelgetem. Annál is inkább, mivel a fogalmat a BlackBerry, illetve maga John Chen dobta be a köztudatba tegnap, egy az amerikai szenátusnak (!) szánt nyílt levélben.

Az Inside BlackBerry blogon lévő írásban Chen hosszasan taglalja a netsemlegesség fontosságát, amivel személy szerint messzemenőkig egyet tudok érteni. Mármint azzal a részével, hogy a semleges, korlátozások nélküli internet tényleg fontos dolog, más kérdés, hogy szerintem legalábbis kissé bajos a megvalósítása abban az üzleti értékrendben, amit most vallanak egyes internetes vállalkozások. 

..ott rohadjon meg minden appfejlesztő, aki szarik a BB10-re, ahol van...

Mintegy széljegyzetként, a blogposzt végén következik a lényeg, vagyis a tartalom/alkalmazássemlegesség, ahol Chen harcos oroszlánként (vagy inkább kistigrisként) áttételesen nekimegy az Apple-nek, az Androidnak (Google-nek) meg a Netflixnek. Utóbbi azért lehet érdekes, mert a videós cég a netsemlegesség egyik élharcosa. A BlackBerry vezére a posztban több bekezdésen keresztül lényegében azon siránkozik, hogy az említett cégek (meg még sokan mások) nem támogatják a BlackBerry platformját. És akkor itt most meg is állhatunk egy pillanatra, elmerengve azon, hogy Chennek vajon hány fokos láza volt e sorok írásakor.

Félreértés ne essék, továbbra is imádom a pofát, és ott rohadjon meg minden appfejlesztő, aki szarik fittyet hány a BlackBerry 10-re, ahol van, de bárkin számon kérni, hogy miért nem fejleszt le egy alkalmazást egy az egész okostelefon-piac méretét tekintve marginális részesedéssel bíró platformra, ez még rajongói mércével mérve is veri a lécet.

Értem is, meg nem is, hogy Chen, illetve a BlackBerry miért posztol ilyeneket, de ezzel most szerintem azért sikerült egy elég nagy öngólt is rúgni. Tessék mondani, ha most lehet multiplatformos a BES vagy a BBM, akkor 2008-ban miért nem volt az? Ja, hogy akkor ment a szekér? Hát kérem, tetszett volna akkor ébredni, és Mike Lazaridisszel blogposztot íratni arról, hogy milyen fontos dolog a platformok közti átjárhatóság meg a felebaráti szeretet. Megnéztem volna az öreg arcát gépelés közben.

Mégis mit tud nyújtani a BlackBerry ezeknek a cégeknek cserébe?...

Az, hogy a BlackBerry több szoftvermegoldását is kiterjesztette más platformokra, az egy üzleti kényszer, kár ezt szépíteni. Mondhatni a túlélés záloga. A Netflix, az Apple vagy éppen a Google nincs ilyen kényszerhelyzetben, de felhozhatnánk példának a Microsoftot is, amely kifejezetten ellenérdekelt abban, hogy a BlackBerrynek jól menjen, és a cég mobilos megoldásainak teljes tárháza ott legyen mondjuk BB10-en. Meg aztán: mégis mit tud nyújtani a BlackBerry ezeknek a cégeknek cserébe a befektetett erőforrásokért, a fejlesztésért, beruházásért? Ötmillió potenciális felhasználót? Ugyan!

Az egészben egyébként az a legabszurdabb, hogy a megfogalmazás, illetve a címzés is azt sugallja, hogy a BlackBerry szerint törvényi erővel kéne kötelezni ezeket a cégeket egyfajta semleges platformtámogatásra. 

A cégvezetés elmúlt másfél éves tevékenysége hozzásegítette a BlackBerryt a túléléshez, John Chen kitűnő üzleti érzékkel alakította át a vállalat működését, és a legjobb dolog, amit most tehet az ilyen blogposztok publikálása helyett, az a szolgáltatások színvonalának folyamatos javítása, a funkciók kibővítése és vonzóbbá tétele. Hogy mindenki BBM-et akarjon használni Viber vagy WhatsApp helyett. Hogy esetleg egy másik készülékgyártónak is eszébe jusson, hogy BB10-et akar rakni a telefonjaira az Android vagy a Windows Phone helyett/mellett. Hogy minden cég BES-t akarjon integrálni a vállalati infrastruktúrába.

Szerintem egyébként a BlackBerry alapvetően ebbe az irányba halad, de még én is azt mondom, hogy talán nem kéne pátoszos eszmék mögé bújva másokat hibáztatni a saját rossz döntéseink következményeiért. Akkor sem, ha azokat a döntéseket évekkel ezelőtt hoztuk meg, vagy hozták meg azok, akik akkor a kormánynál álltak.

Via Inside BlackBerry blog.

A HWSW cikke nyomán.

Érdekes írást közölt ma az N4BB a BlackBerryk eladási mutatóival, illetve a cégvezetés ezzel kapcsolatos elvárásaival, pontosabban inkább jóslataival kapcsolatban. Amellett, hogy lassan tényleg nem is lehet már telefongyártóként emlegetni a BlackBerryt (igazából korábban sem volt az, mert a készüléket nem maga gyártotta), vajon van-e arra indíttatás a cégen belül, hogy a hardverrészlegtől teljes egészében megszabaduljanak? Na, szóval ezt a kérdést feszegeti ez a cikk.

Az alaptézis az, hogy a BlackBerry, pontosabban John Chen elnök-vezérigazgató a 2015-ös pénzügyi év első negyedévében (ami egyébként 2014. márciusában kezdődött) közölte, hogy 

"Ha egy év alatt tízmillió készüléket értékesítünk, akkor újra profitot fogunk termelni hardverben."

Nemrég még a Classic kapcsán merült fel a bűvös tízmilliós határ, de kár is lenne szépíteni, ez a matek rövid távon sehogy sem fog kijönni a 2015-ös üzleti évre, mivel ahhoz az utolsó negyedévben (ami február 28-ával zárul) uszkve olyan 4,3 millió készüléket kéne eladnia a cégnek.

Ez az eddigiekből kiindulva elég neccesen jön össze, hacsak nem gurított óriásit, de tényleg ÓRIÁSIT a Classic az év végi hajrában. Ha elmegy összesen nyolcmillió BlackBerry a 2015-ös üzleti évben, akkor szerintem Chen már elégedetten hátradőlve fogyaszthatja a sült banánt. Szóval akkor most mi lesz, tényleg annyi a BlackBerryknek?

Aligha.

Az elég biztosnak tűnik, hogy a BlackBerry makacsul kitart korábbi üzleti terve mellett, vagyis a (szoftver)szolgáltatások kerülnek minél inkább előtérbe, de több jel is arra utal, hogy a portfólióban továbbra is helyet kapnak a készülékek. Az egyik ilyen jel, hogy a BlackBerry tavaly egy öt évre szóló gyártási együttműködést kötött a világ legnagyobb bérgyártójának számító Foxconnal, aminek mindeddig egyetlen gyümölcse van, a Z3.

Aztán azóta a cég két új okostelefont is piacra dobott (Classic, Passport), illetve kósza híresztelések szerint rövidesen érkezik a Z3 utódja is, valamint továbbra is piacon van a BBOS termékvonal utolsó mohikánja, a 9720. Ez jelenleg egy négy készülékből álló portfóliót jelent, ami rövidesen egy ötödikkel egészül ki, valamint érkezik egy elég érdekesnek tűnő slider koncepció is, amit márciusban fog mutogatni a cég a nagyközönségnek, termék meg ki tudja, mikor lesz belőle.

Vagyis rövid távon semmi jel nem utal arra, hogy bármi jelentősen változna, a BlackBerry idei készülékportfóliója ráadásul meggyőződésem szerint vonzóbb is lesz, mint a tavalyi volt. Az sem ma fog kiderülni mondjuk, hogy ez elég lesz-e évi tízmillió okostelefon rentábilis kitermelésére, illetve meddig tart Chen mozgástere, vagy méginkább türelme. Remélem a fontos döntések meghozatala előtt megszállja a Zen.

A vártnál jelentősen alacsonyabb, 793 millió dolláros bevételről számolt be a BlackBerry (ez éves szinte 33 százalékos visszaesés), miután meglévő készletei elapadtak, az új telefonokból (elsősorban a Passportból) pedig nem gyártott eleget ahhoz, hogy a kereslettel lépést tartson. John Chen elnök-vezérigazgató és csapata ennek ellenére pozitív hangot ütött meg a konferenciahíváson, és hangsúlyozta, hogy a negyedév a nyereségesség eléréséről és a készpénzállomány őrzéséről szólt. Egy egyszeri, készpénzmozgással nem járó tételtől eltekintve a cég pozitív eredményt zárt, igaz, mindössze hajszállal - a könyv szerinti veszteség 148 millió dollár volt. A BlackBerry pénzügyileg stabil, továbbra is mintegy 3,1 milliárd dollárnyi likvid állománnyal rendelkezik.

A Passport ma már 48 országban kapható

A november 29-cel zárul három hónapban a BlackBerry 2 millió telefont értékesített, ami annak ellenére alacsonyabb az előző negyedév 2,1 milliójánál is, hogy szeptemberben elrajtolt a Passport. A magyarázat egyszerű: a kezdőkészlet azonnal elfogyott, és október-november folyamán is többször előfordult, hogy kifogyott a Passportból a BlackBerry. Chen elmondása alapján csak december közepére tudta utolérni a keresletet a cég, így a novemberi megrendelések egy része nem jelenik meg a mostani számokon.

A konferenciahíváson az is egyértelművá vált, hogy a 200 ezer Passporton sem könyvelt el bevételt teljes egészében a cég a negyedév alatt, mivel a szigorú pénzügyi szabályai szerint ezt csak akkor teheti meg, ha a telefont a végfelhasználó is kifizette már, és megkapta. A Passport ma már 48 országban kapható, de az észak-amerikai és európai eladások adták a forgalom 61%-át.

Chen azt is mondta, hogy a Classic a Passportnál is jobb rajtot vett, és a készüléknek köszönhetően ismét tart több nagy szolgáltató BlackBerryket az üzleteiben - köztük az AT&T, a Deutsche Telecom, az Orange és a China Mobile is. A Classicot a BlackBerry már szolgáltatásokkal is egybecsomagolja, mint például a titkosított BBM, vagy a BBM konferenciahívások lebonyolításának lehetősége, hogy újabb bevételi forrást építsen ki, amin osztozhat a telkókkal is. A cég láthatóan nagy hangsúlyt fektet most arra, hogy visszaszerezze a mobilszolgáltatók támogatását.

A megrendelésállomány 65 százalékkal volt magasabb a negyedév zárásakor

Márciusban többet mond majd el a cég arról, hogy a Passport és a Classic után mi várható a csőben 2015-re. Mindenesetre bíztató jel, hogy BlackBerry megrendelésállománya a szerződéses gyártóknál 65 százalékkal volt magasabb a negyedév zárásakor, mint a három hónappal korábban. A BlackBerry egyértelműen a telefoneladások növekedését és erősebb nyereségességét várja a következő negyedévektől - hogy ez valóban így lesz-e, nem csak a bejelentéseket követő kezdeti felfokozott várakozást értékeli a cég túl, még nem egyértelmű.

A hírek hatására a cég papírjai 10 százalékot estek, de a napközbeni kereskedésben némileg visszaerősödtek, és most -5%-on állnak.

Remélem mindenki kiheverte mára a tegnapi megrázkódtatásokat és álmából felkeltve is rávágja válaszként, hogy BlackBerry Classic, arra a kérdésre, hogy akkor most melyik is a világ legproduktívabb okostelefonja. Lement tehát a BlackBerry legújabb, klasszikus irányvonalat követő készülékének a premierje, egy, talán még a Passporttal összehasonlítva is furcsább rendezvényen. Én legalábbis a Broadwaytől ennél többet vártam volna, de az mindenesetre biztos, hogy a Cipriani megélt már ennél izgalmasabb eseményeket is. Pedig nem volt ezzel tulajdonképpen semmi baj, ha az ember tudja a helyén kezelni.

Először is, a rendezvényen bemutatkozott a BlackBerry Classic, ami lényegében egy BlackBerry Q10, másfélszer akkora méretben, nagyobb kapacitású akkumulátorral, frissített BlackBerry 10 rendszerrel és persze a toolbelttel, meg a trackpaddel, amin remekül lehet Brickbreakerezni. Nagyjából ennyi.

Nagyon érdekes volt amúgy az egész launch event felfűzése és üzenete, a BlackBerry ugyanis ezt a telefont már úgy mutatta be, mint aminek legfeljebb házon belül lehet konkurenciája, a versenytársak - már ha létezik még ilyen a hardverpiacon a BlackBerry számára - igazából hozzá sem szagolnak ehhez a területhez.

A cég ennek megfelelően még csak nem is a szép emlékű, tavaly januárban bemutatott Q10-zel hasonlította össze úton-útfélen a Classicot, hanem egy 2011-ben megjelent modellel, a 9900-ás Bolddal. Ez az a telefon, amit állítólag a mai napig visszasírnak a megrögzött BlackBerry-felhasználók, akiknek a Q10 legfeljebb félmegoldás volt, hiszen csak a kiváló billentyűzetet tartotta meg a múltból. És egyébként még ma is megállja a helyét arra a feladatra, amire szánták, ezt pedig viszonylag kevés, harmadik évét taposó okostelefon mondhatja el magáról.

Aztán szerencsére jött Chen, aki megkérdezte ezeket a régi motoros ügyfeleket, hogy mégis mire van szükségük, nem csak úgy ad-hoc odadobott valamit nekik, hogy tetszik, nem tetszik ezt használd (és hát micsoda pech, nem tetszett). Akik meg azt mondták, hogy idézem: "Ne rontsátok már el ezt a cuccot!", utalva a trackpadre meg a toolbeltre. Chen pedig okos vezetőként hallgatott a megmaradt felhasználókra.

Azért kizárólag egy toolbelt-funkció köré elég nehéz lett volna egy ilyen eseményt szervezni, így a launch event nagy része tulajdonképpen nem is a Classicról szólt, hanem arról az ökoszisztémáról, amit a BlackBerry az elmúlt egy-másfél évben igyekezett tökéletes üzleti mobilitás-megoldássá csiszolni, ezzel ismét csak visszanyúlva a gyökerekhez, amikor a BlackBerry még elsősorban a szolgáltatásokról szólt, okostelefon-piac, mint olyan pedig még nem is létezett. A BES12, a BBM Protected és az üzleti Blend funkcióinak a bemutatása mind-mind ezt a szemléletet erősítette, és ha úgy tetszik közben volt egy kis Classic demózás, ha már egyszer úgyis kéznél volt egy készülék.

A tegnapi rendezvény még erőteljesebben érzékeltette a számomra, hogy a BlackBerry hová helyezte a fókuszt, illetve hová kívánja helyezni a közeli jövőben: a Classic, illetve a köré szerveződő szolgáltatások nem annak a sokaságnak szólnak, akik a T-Pont előtt azon dilemmáznak, hogy akkor most valami androidos cucc legyen, vagy mégis inkább egy nyomógombos BlackBerry, két év hűséggel, MUSIC díjcsomaggal. 

Persze ettől még bárki ragaszkodhat a nyomógombokhoz, nekik a Classic egy eléggé erős csomagot nyújt, ami kicsit visszarévedés a múltba - amikor ugyebár minden jobb vót -, miközben a BlackBerry jövőjét is markánsan meghatározza. Vagyis ha úgy tetszik, a kanadaiak tegnap visszautaztak a jövőbe, csak most éppen útlevél nélkül.

 (Aki kíváncsi, itt meg is nézheti felvételről a tegnapi bemutatót.)

Arról már korábban beszámoltunk (most túl fáradt vagyok előkeresni, és linkelni, bocs), hogy a BlackBerry 10 rendszer biztonsága elnyerte a német kormányzat tetszését, így több ezer magasrangú tisztviselő fog újgenerációs szedret kapni. Ami a németek számára döntő volt, hogy a korábbi BlackBerrykhez képest az internetes kommunikáció immár nem a BlackBerry központi szerverein keresztül kell, hogy áthaladjon, hanem az decentralizálható - így a teljes adatforgalom Németországban, a német szervek által üzemeltetett szervereken és hálózatokon maradhat. Ezt egészíti ki, hogy egy német vállalat, a Secusmart hardveres kripto-chippel (nem kripta!) tudja felszerelni a BlackBerryket, hogy minden hanghívás (!), SMS, email és chat erős titkosítást kaphasson.

A BlackBerrynek annyira megtesztett ez a megoldás, hogy nemrég fel is vásárolta a céget.

Német lapok által most felszínre került, hogy milyen további feltételekhez kötötte a német kormány, hogy a BlackBerrytől, pontosabban a Secusmarttól vásároljanak magas biztonsági szintű telefonokat. Ezek egyike sem igazán meglepő, de mindig érdekes belátni függönyök mögé:

• a Secusmart kutatás-fejlesztése és gyártása továbbra is Németországban kell, hogy maradjon, és továbbra is a Secusmarton keresztül vásárolja a német állam a biztonságos mobilokat;
• a BlackBerrynek meg kell mutatnia a BB10 forráskódot a német biztonsági szerveknek, hogy azok átnézhessék, és auditálhassák;
• bármilyen biztonsági rés jut a BlackBerry tudomására, azt a német szerveknek azonnal továbbítania kell;
• a BlackBerry jogi vállalást tett a német kormány felé, hogy nem lehetnek kötelezettségei más hírszerző szolgálatok felé bizalmas információk kiadásáról (vagyis nem adhat át információt a németekről).

Nyilvánvaló, hogy a feltételek egyúttal azt is szolgálják, hogy a német kormányzati kommunikációt az egyébként szövetséges brit és amerikai hírszerzési szerverzetek ne, vagy sokkal nehezebben tudják lehallgatni, ahogyan az botrányos körülmények közepette kiderült a múltban.

Ne legyünk persze naívak, az NSA-CIA, és GCHQ-SIS erőforrásait és eszközeit ép ésszel felfogni is nehéz, és ha diplomáciai akadályát nem látják, előbb-utóbb megtalálják a módját, hogy megszerezzék, amit akarnak - talán a BlackBerry forráskódjába nyúlnak majd bele titokban, ügynökök vagy hackelés révén; vagy akár a Secusmarthoz építenek be valakit, hogy sebezhetőséget nyisson a titkosításban; esetleg a telefonokat szállítás közben fogják el, cserélik ki sebezhetőekre. Vagy csak egyszerűen nekimennek a titkosításnak egy tíz megawattos szuperszámítógéppel és egy csapat matematikussal. A védelmi rendszereknél sosem az a kérdés, megtörnek-e, hanem hogy milyen gyorsan. A lecke mindenesetre fel van adva.