Ehhez is el kellett telnie jó pár hónapnak, de végül eljött a pillanat: megérkezett az első használható remote desktop alkalmazás a PlayBookra. A Splashtop PlayBook-portja segítségével a tablettel távolról tudjuk vezérelni az otthoni, vagy irodai PC-t vagy Mac-et. Vagyis kis túlzással a világon bárhonnan hozzáférhetünk a számítógépünkhöz, ahol internetet találunk (feltéve, ha be van kapcsolva a PC).

A Splashtop remote desktop HD használatához a PlayBookra telepített, most megjelent mindössze 3 megabájtos alkalmazáson túl szükség van egy PC-s vagy Mac-es kliensre is, amivel létre kell hozzunk egy biztonságos azonosítókódot, kvázi jelszót, amit a későbbi bejelentkezésekkor lehet használni. A PC-s program és a PlayBook a tabletre telepített alkalmazás elindítása után egy streaming adatcsatornán keresztül küld át minden kép és hanginformációt a távolról vezérelt számítógépről. Cool!

Ami a gyakorlatot illeti, a Splashtopnak azért még van hová fejlődnie, legalábbis mi olykor eléggé akadozó képmozgásokat tapasztaltunk, a távoli gépen lejátszott zene (merthogy erre is lehetőség van) pedig távolról sem az eredeti minőségben szólalt meg a PlayBookon. Persze ennek megvan az oka: az adatkapcsolat tömörítést használ, különben simán megfektetné a netes kapcsolatot, de az is lehet, hogy a PlayBook processzorát is. Amúgy a PC a kapcsolat felépítése után komolyan izzadni kezd, a kép feldolgozáshoz és valósidejű tömörítéséhez érezhetően kell a processzorerő. Ami a titkosítást illeti, itt még a Splashtop saját bevallása szerint is van mit javítani a helyzeten, szóval azért csak óvatosan, a bankszámlátokat például véletlenül se bízzátok rá az alkalmazásra!

Szóval lesz ez még jobb, mindenesetre első próbálkozásnak így is nagyon jónak érezzük a Splashtop remote dekstopot, melyet most 3,75 euróért lehet megvásárolni az App Worldben.

A RIM a Consumer Electronics Show-n először engedett betekintést a nagyközönség számára a PlayBookhoz készülő operációs rendszer 2.0-s verziójának minden részletébe. Bár a frissítés bétatesztjére egy ideje gyakorlatilag bárki jelentkezhet, akinek van PlayBookja, fontos, hogy az így beszerezhető kiadás nem tartalmazza azokat a natív PIM-funkciókat, tehát többek közt az üzenetkezelő rendszert vagy a naptárt, melyeket az alábbi videón láthattok működés közben.

A videó megtekintése közben nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot, hogy basszus RIM, ezzel kellett volna kezdeni tavaly áprilisban, az új funkciók ugyanis tényleg coolnak számítanak, és bizonyos téren egyedi megoldásokat láthatunk, csakhogy a PlayBook nem most áprilisban kerül forgalomba, hanem tavaly tavasz óta kapható (már ahol, ugye). 

Persze nézhetjük a dolog jó oldalát is, más gyártónál nem nagyon látni rá példát, hogy egy közel egy éve piacon lévő tablethez egy ilyen jelentős rendszerfrissítést adnának ki. Pedig azért más platformoknál is van azért mit behozni.

Bónusz video (lent): Bridge control, vagyis így távirányítható a PlayBook BlackBerryvel.

<

Via Inside BlackBerry

Mikor már mindenki kezdett lemondani arról, hogy a RIM tabletjére, a PlayBookra megérkezik a világ talán legismertebb mobiljátéka, az Angry Birds, hirtelen, mintegy karácsonyi ajándékként befutott a Rovio csúzlis-madaras játéka az App Worldbe. Mindjárt három változat érkezett a programból, jobb későn mint soha alapon azonnal rávetettük magunkat a nagy klasszikusra, az Angry Birds HD-re.

A program egyből az 1.6.3-as verzióval jelent meg az App Worldben, a 16 megás appért 5 eurót kell fizetni, hogy a program megér-e ennyit, azt mindenkinek az egyéni ingerküszöbére bízzuk, mindenesetre tény, hogy vannak olyan platformok, ahol reklámok nézegetéséért cserébe ingyenes a játék - a PlayBook nem ilyen, de nem lennénk meglepve, ha a bevezető árat nem sokkal a megjelenés után csökkentenék.

Úgy hisszük, hogy az Angry Birds elképesztően csavaros történet- és játékmenetét nem különösebben szükséges bárkinek is bemutatnunk, aki picit is konyít az okostelefonokhoz, vagy járt mostanában játékboltban, netán mobilszolgáltató szaküzletében, bizonyára hallott a csúzliból kirepülő madarakról és áldozataikról, az ocsmány zöld disznókról. 

Ami a PlayBook-portot illeti, nem tudjuk, mikor kezdtek el dolgozni a játék átiratán, illetve az sem teljesen világos, hogy milyen programozási alapokon nyugszik a RIM-féle Angry Birds HD, mindenesetre a PlayBook olyan természetességgel és pillanatnyi megtorpanás nélkül futtatja a játékot, mintha eredetileg is erre találták volna ki, nem pedig egy üzletinek mondott tablet lenne. A 288 pályát tartalmazó játék mindegyik pályája teljesen folyamatos mozgást produkál bonyolultabb fizikai számítások esetén is, a nagyobb kijelzőn pedig sokkal élvezetesebb a játék, mint bármilyen okostelefonon - arról nem beszélve, hogy ha van hozzá kábelünk, akár tévére is kirakhatjuk a csúzlizást a család vagy a baráti kör totális (le)épülésére.

Az Angry Birds tehát PlayBookon is működik, méghozzá nagyon is jól, a madarak mérgesek, a disznók zöldek és idiótán röfögnek, a 7 hüvelykes tableten pedig az egész játék sokkal jobban üt, mint ütne bármilyen BlackBerry okostelefonon (ha lenne) - lehet, hogy az Angry Birds lejárt lemez, de ettől még jó látni, hogy megérkezett végre a PlayBookra is. 

Várjuk a többieket is.

Ennyi volt, mostantól értelmet nyert a PlayBook létezése, eljött a megvilágosodás és az igazság pillanata, valamint a RIM felemelkedésének ideje: a korábbi ígéretnek megfelelve megjelent az Angry Birds, illetve az Angry Birds RIO/Seasons a kanadai gyártó tabletjére is!

Aki tehát még nem unta meg a repkedő madarakat (ilyen ember tuti nincs), és PlayBookja van, az gyorsan töltse be az App Worldöt a tableten, majd miután lenyelte azt a békát, hogy a programok mindegyikéért cserébe 5 eurót kell fizetnie, bocsátkozzon önfeledt madárcsúzlizásba!

Nemrég a kezembe foghattam az Amazon legújabb üdvöskéjét, az itthon (sőt, Európában) egyelőre nem kapható Kindle Fire-t, mely az elektronikus könyvolvasók és a tabletek közt képez egyfajta átmenetet.

Bár a Fire elsősorban a tartalomkiszolgálásra koncentrál, így a hardver kevéssé kerül előtérbe, azért muszáj volt egymás mellé raknom a két készüléket, annyira sok a hasonlóság. Bár a kijelző mérete és felbontása egyezik a két eszköznél, a képeken is látható, hogy a PlayBook kicsit nagyobb, a kijelzőkeret ráadásul nem is egyenletes szélességű a Kindle-nél.

Kezelőgombok és a hangszórók elhelyezése is kicsit más, a hátlap viszont ugyanazzal a gumihatású anyaggal van bevonva mindkét egységnél, ami biztosabb fogást nyújt. A két tablet tömege a kisebb, méretbeli különbségek ellenére kvázi egyezik, továbbra is praktikusnak tartjuk a 7 hüvelykes kijelzőméretet és a hozzá tartozó forma-faktort. De jöjjenek a képek!

Több mint egy hónapja van nálam egy PlayBook, aki emlékszik, Londonban vásároltam egy 16 GB-os példányt, elég jó áron, bár nem annyira jó áron, mintha az Egyesült Államokban vettem volna mostanában - igaz, oda előbb el is kellett volna utazni. Jack Potata azóta azzal nyaggat, hogy mondjam el neki, mire jó a PlayBook, mert ha meggyőzöm esetleg ő is vesz egyet. Próbáljuk meg!

Bár a PlayBookot professional grade tabletnek, vagyis kvázi üzleti tabletnek nevezi a RIM, ezt a jelzőt hamar felejtsük el, hiszen az eszköznek jelenlegi formájában vajmi kevés köze van az üzleti produktivitáshoz. Jó-jó, tudom, nem azt ígértem, hogy elmondom, mire nem jó a PlayBook. 

Persze az is lehet, hogy én közelítem meg rosszul dolgot, mindenesetre a számomra a PlayBook egy kiváló mobil médiafogyasztó eszköz, én elsősorban internetezek vele ott, ahol az egyébként nem egészen másfél kilós notebookomat nem akarom előszedni, vagy egyáltalán a közelben sem akarok látni notebookot (például ilyen hely az ágyam). Meg hát másfél kiló ide- másfél kiló oda, meg hiába szubnoti, a ThinkPadem mégsem fér el az oldalzsebemben, szemben a PlayBookkal. 

A holmi utazás közben kiváló unaloműző eszköz, ha éppen nem internetezek, akkor játszom vagy olvasgatok rajta - bár kétségtelen, hogy ettől még önmagában nem különleges a PlayBook. Ami különlegessé teszi, az a zsebemben lapuló BlackBerry, és a tabletet a telefonnal összekapcsoló BlackBerry Bridge, ami abszolút state of the art technológia, egy problémával: Bluetooth-ra épül.

A munkámhoz hozzátartozik az írás és a jegyzetelés, ez az oldala valahogy sosem fogott meg a PlayBooknak, amire tulajdonképpen mint egy nagy, hordozható kijelzőre tekintek, amit voltaképpen bárhová magammal tudok hurcolni. A memóriájában tárolt tartalmak mellett elérem a telefonom tartalmát is vele, valamint az internetre is kijutok a telefonon keresztül. Engem ez mérhetetlenül boldoggá és elégedetté tesz.

Ez az egész valahogy teljesen magától értetődőnek tűnik: az egymásra épülő eszközöké a jövő, melyek egymást kiegészítve kínálnak komplett, kerek egész szolgáltatást. Nem tudom, miért lett a PlayBook neve PlayBook, de ha marketinges lennék, erre a márkanévre nagyon rágyúrnék, és talán akkor mindenki számára egyértelművé válna, mire is jó a RIM tabletje.

Ti milyen szlogent adnátok a PlayBooknak?