Egy hét a BlackBerry 9320-szal - 3. rész, a kijelző

Kezdjük ott, hogy egy érintőkijelzős mobilról visszaszokni egy nem érintőkijelzős mobilra kész kínszenvedés, az ember folyton az ikonokat nyomkodja a panelen, várva hogy történik valami, de mindez hiába. Ez volt a kijelzővel kapcsolatos első benyomásom, amikor áttértem a BlackBerry 9900-ról a Curve 9320-ra, amit egy hétig próbálgatok. 

Most joggal mondhatjátok, hogy a jóval olcsóbb Curve 9320 kijelzőjét nem fair a csúcsmodellhez hasonlítani, igazatok van, a panel sokkal inkább pariban van a 8520 és 9300 megjelenítőjével. Olyannyira, hogy a kijelzők felbontása és mérete (320x240 pixel és 2,44 hüvelyk) teljesen meg is egyezik. Azt már korábban írtuk, hogy a panelt borító plexi sokkal erősebb a 9320-nál, mint a másik két olcsó típusnál, de azért nem elpusztíthatatlan és nem is karcálló.

Ez a kijelzőfelbontás mai mércével mérve már tényleg az abszolút belépőszint, az OS7.1-es ikonok azonban még ezen is kifejezetten jól mutatnak, egy OS5-ös 9300-val összehasonlítva sokkal meggyőzőbb, modernebb a telefon menüje, bár ez kevéssé múlik a panelen magán. Bár ezt tesztfotókon nehéz lenne átadni, a 9320 kijelzőjének a színhelyessége mintha jobb lenne, mint a 9300-asé, bár ez lehet csak a nálunk lévő példány egyedi problémája.

Nem történt sok előrelépés ezen a téren, a RIM tehát megelégedett azzal, hogy az operációs rendszer menürendszerét kicsit feltupírozta a 9320-nál, a kis felbontású panelen tehát weboldalakat jobb ha nem nézegetünk, a szöveges üzenetek, e-mailket küldözgetéséhez viszont ezen az (ár)szinten elfogadható kompromisszum a 320x240 pixeles panel.