Húszéves lett az első BlackBerry

Tegnaphoz képest éppen húsz évvel ezelőtt forradalmi újdonsággal jelentkezett egy akkor még jobbára ismeretlen kanadai cég, a Research in Motion. A gyártó 1999. január 19-én rántotta le a leplet a BlackBerry 850 típusú (először csak BlackBerry Handheldnek nevezett) személyi kommunikátorról, ami megágyazott egy teljesen új iparágnak, egyben a BlackBerry sikerének. Akkortájt még nem léteztek a maihoz hasonló képességű csillivilli okostelefonok, úgyhogy elég nagy megdöbbenést váltott ki a szakmabeli és értő közönségben, hogy valaki letett az asztalra egy olyan mobilkommunikációs eszközt, amivel e-maileket lehet fogadni és küldeni.

Mert hogy a BlackBerry 850-nek nemigen volt más funkciója, az aprócska, tenyérben elférő készülékkel még telefonálni sem lehetett, a mobil e-mail küldés és fogadás azonban 1999-ben, a személyhívók korában szinte űrtechnológiának számított. Az aprócska kütyünek a vállalati e-mail küldéshez megvolt mindene (na jó, a manapság természetesnek vett nagyméretű kijelzőt leszámítva): a készülék Intel386 processzorral és 2 GB, egyébként szintén Intel márkájú flashmemóriával rendelkezett, volt benne egy modem az élő adatkapcsolathoz, 3DES titkosítással a biztonságos adattovábbításhoz és persze legfontosabbként egy QWERTY-billentyűzettel is ellátták.

Hab a tortán, hogy a RIM a saját fejlesztésű hardver mellé saját fejlesztésű szoftvert, illetve adatkapcsolatot is biztosított (a készülékhez amúgy járt PC-s szoftver és PC-s dokkoló is), egyszóval mindent egy kézben tartott, ami akkortájt eléggé haladó üzleti modellnek számított -- ez mostanra egyébként gyakorlatilag teljesen ki is kopott.

A BlackBerry 850 után a következő evolúciós lépcsőfok az lett, hogy az e-mail kommunikátorba kvázi beépítettek egy mobiltelefont is, innen pedig megállíthatatlan volt a BlackBerryk sikere -- egészen az évtized kezdetéig, amikor az okostelefon-piacot több, egymásra hatást gyakorló tényező is megrengette, vagy inkább felpezsdítette. Ezek egyike a Google Androidjának színre lépése volt, a másik pedig az Apple iPhone-jának megjelenése, melynél az Apple a RIM-hez hasonlóan lényegében azzal vált sikeressé, hogy egy korábban korlátozott funkciójú, ám az adott területen jól működő koncepciót (iPod) kiegészített mobiltelefonálási képességgel.

Az iPhone azóta is töretlen siker, a BlackBerry már jóval kevésbé, de azért még mindig velünk vannak a szederlogós telefonok, modern köntösbe ültetve, de megtartva a nagy előd örökségét. Ha valaki hatékony üzleti kommunikátort keres, még mindig megtalálhatja a BlackBerryket és remélhetőleg ez még legalább 20 évig így is fog maradni.