Tegnaphoz képest éppen húsz évvel ezelőtt forradalmi újdonsággal jelentkezett egy akkor még jobbára ismeretlen kanadai cég, a Research in Motion. A gyártó 1999. január 19-én rántotta le a leplet a BlackBerry 850 típusú (először csak BlackBerry Handheldnek nevezett) személyi kommunikátorról, ami megágyazott egy teljesen új iparágnak, egyben a BlackBerry sikerének. Akkortájt még nem léteztek a maihoz hasonló képességű csillivilli okostelefonok, úgyhogy elég nagy megdöbbenést váltott ki a szakmabeli és értő közönségben, hogy valaki letett az asztalra egy olyan mobilkommunikációs eszközt, amivel e-maileket lehet fogadni és küldeni.

Mert hogy a BlackBerry 850-nek nemigen volt más funkciója, az aprócska, tenyérben elférő készülékkel még telefonálni sem lehetett, a mobil e-mail küldés és fogadás azonban 1999-ben, a személyhívók korában szinte űrtechnológiának számított. Az aprócska kütyünek a vállalati e-mail küldéshez megvolt mindene (na jó, a manapság természetesnek vett nagyméretű kijelzőt leszámítva): a készülék Intel386 processzorral és 2 GB, egyébként szintén Intel márkájú flashmemóriával rendelkezett, volt benne egy modem az élő adatkapcsolathoz, 3DES titkosítással a biztonságos adattovábbításhoz és persze legfontosabbként egy QWERTY-billentyűzettel is ellátták.

Hab a tortán, hogy a RIM a saját fejlesztésű hardver mellé saját fejlesztésű szoftvert, illetve adatkapcsolatot is biztosított (a készülékhez amúgy járt PC-s szoftver és PC-s dokkoló is), egyszóval mindent egy kézben tartott, ami akkortájt eléggé haladó üzleti modellnek számított -- ez mostanra egyébként gyakorlatilag teljesen ki is kopott.

A BlackBerry 850 után a következő evolúciós lépcsőfok az lett, hogy az e-mail kommunikátorba kvázi beépítettek egy mobiltelefont is, innen pedig megállíthatatlan volt a BlackBerryk sikere -- egészen az évtized kezdetéig, amikor az okostelefon-piacot több, egymásra hatást gyakorló tényező is megrengette, vagy inkább felpezsdítette. Ezek egyike a Google Androidjának színre lépése volt, a másik pedig az Apple iPhone-jának megjelenése, melynél az Apple a RIM-hez hasonlóan lényegében azzal vált sikeressé, hogy egy korábban korlátozott funkciójú, ám az adott területen jól működő koncepciót (iPod) kiegészített mobiltelefonálási képességgel.

Az iPhone azóta is töretlen siker, a BlackBerry már jóval kevésbé, de azért még mindig velünk vannak a szederlogós telefonok, modern köntösbe ültetve, de megtartva a nagy előd örökségét. Ha valaki hatékony üzleti kommunikátort keres, még mindig megtalálhatja a BlackBerryket és remélhetőleg ez még legalább 20 évig így is fog maradni.

Az egész 2000-ben kezdődött. 

Ekkor dobta piacra a RIM az első Java-alapú BlackBerryjét, a 957-et, ekkor indult el a nyomógombos okostelefon-család világhódító útjára. A BlackBerry OS azóta is velünk van, immár tizenhárom éve. Bevált, sokan szerettük, szeretjük most is, de még a márka igaz híveinek is lassan ideje túllépni rajta. 

Ma eljött ez a nap, a homokszemek lassan lepörögtek a homokórában. A poszt születése után hat órával új korszakba lép a RIM, megérkezik a BlackBerry 10, korunk egyik legmodernebb, leghatékonyabb mobil platformja. Tartsatok velünk itt a BerryBlogon, ahol a következő napokban meghosszabbított nyitva tartással várunk titeket, hogy megismerhessétek a RIM új platformjának minden részletét! 

Az élő közvetítés a BlackBerry 10 bemutatójáról ma pár perccel 16 óra előtt kezdődik. Watch this space.

1...2...3...4...5...6...7...8...9...

Fotók a PCMag összeállítása nyomán.

Hogy mi az a BlackBerry? Van aki e nevet még nem ismeri? Bizony van, bár aki nyitott szemmel böngészi a mobilszolgáltatók készülékkínálatait, biztosan hallott már legalább futólag erről a márkáról. A válaszra egyébként nem könnyű megadni a kérdést, a BlackBerry ugyanis amellett, hogy egy mobilmárka, egyben életérzés is, amit azok, akik már használtak ilyen készüléket, többnyire örömmel élnek meg.

Az első BlackBerry 1999-ben jelent meg, a márka tehát nem tekint vissza több évtizedes múltra, ráadásul a gyártó, a kanadai Research in Motion (RIM) eleinte nem is telefonnal, hanem személyhívóval, illetve személyhívókkal hódított a piacon. A mobiltelefónia térhódításával aztán a társaság sikerrel jelent meg az új szegmensben, és amellett, hogy a későbbi BlackBerrykkel már telefonálni is lehetett, a készülékek továbbra is nagyon erősek maradtak az üzenetküldésben, elsősorban az e-mailezésben. Legfőképpen ennek köszönhető, hogy a telefonok eleinte az üzletemberek számára voltak hasznosak, akik mindig, mindenhol elérhetők akartak maradni - nem csak telefonon.

Mindez a fejlett, ma már az e-mailek mellett többek közt Facebook- és Twitter-üzenetek kezelésére is alkalmas üzenetkezelő rendszerből, valamint a BlackBerryk ikonikus fizikai (QWERTY) gombsorából adódik, melyekkel sokkal gyorsabban, pontosabban lehet gépelni, mint a legtöbb érintőkijelzős virtuális billentyűzettel. A RIM okostelefonjainak túlnyomó része ma is fizikai gombsort használ, igaz a gyártó kínálatában már érintőkijelzős készülékek, sőt hibrid megoldások is találhatók a kor elvárásainak megfelelően.

A BlackBerryk termékkínálata ma három főbb kategóriára, azon belül pedig tucatnyi modellre különül el. A Curve termékcsalád barátságos árával, ugyanakkor teljes szolgáltatáskínálatával jó megoldás lehet sokat csevegő fiataloknak, vagy azoknak, akik csak most ismerkednek az okostelefonokkal. A ma kapható Curve-modellek közül a 8520-as típus képviseli a belépőszintet, a 9300-as modell alsó-középkategóriás, a 9360-as pedig középkategóriás okostelefon.

A 2010-ben megjelent Torch családba érintőkijelzős, illetve érintőkijelzővel és fizikai billentyűzettel ellátott felső-középkategóriás készülékek tartoznak. A RIM eleinte a szétcsúsztatható 9800-as típusnak adta ezt a nevet, de ugyanezt a márkanevet viseli a 9800-as utódja, a tavaly év végén forgalomba került 9810, illetve a teljes érintőkijelzős 9860 is.

A termékcsalád kétségtelenül legpatinásabb tagja a Bold széria, mely kizárólag QWERTY-s okostelefonokból áll. A család régebbi, ám még ma is kapható tagja a 9780-as típus nem rendelkezik érintőkijelzővel, míg a legmodernebb, abszolút csúcsmodellnek számító 9900-as típus egy 2,8 hüvelykes érintőkijelzővel is fel lett szerelve a kiváló minőségű fizikai gombsor mellett.

Igazi különlegesség, hogy az újabb BlackBerryk közül több (beleértve egyes olcsóbb, középkategóriás modelleket is) ismeri az NFC technológiát, ami hozzájárul ahhoz, hogy a mobiltelefonok a jövőben pénztárcaként is használhatók legyenek.

A BlackBerryknek ma nincs saját márkaboltjuk Magyarországon, de a gyártó világszinten is a szolgáltatói értékesítést preferálja, vagyis a kanadai vállalat okostelefonjaiból a legnagyobb választékot többnyire a mobilszolgáltatóknál lehet találni. A Vodafone budapesti SmartStore szaküzletében a fent felsorolt modellek szinte kivétel nélkül fellelhetők és ki is próbálhatók.

A poszt része a Vodafone BlackBerry játékának.

A részletes játékszabályok megtalálhatók az alábbi linkre kattintva, illetve a  Vodafone Facebook-oldalán.