Ha lenne olyan díj az aranylabda mellett, hogy a világ legbunkóbb focistája, Wayne Rooney, a Manchester United csatára viszonylag fiatal kora ellenére alighanem többszörös díjnyertes lehetne mostanra. Ez persze még nem vitatja Rooney érdemeit, a Manchester-durkkerek imádják és a tag tényleg jól rúgja a bőrt, legalább valamiben jó az életben.

Illetve van itt még valami, az isteni Wayne BlackBerryt használ, csakúgy, mint Christiano Ronaldo, a Real Madrid sztárja. Vajon megvannak egymásnak BBM-en?

Vége az egyik legnagyobb idei elektronikai show-nak, a CES Las Vegasban lehúzta a rolót, most a Mobile World Congress idejéig nagyjából nyugi lesz a mobiliparban, bár állítólag tabletfronton addig még az Apple letehet valamit az asztalra, mindenesetre azzal már sok vizet nem fog zavarni idén tavasszal, az biztos. A RIM számára az idei CES az optimizmusról és a pozitivizmusról szólt, ami számunkra különösképpen szimpatikus, pláne egy olyan, az utóbbi időben sokat támadott, hányattatott sorsú cég részéről, mint a kanadai gyártó.

A CES-ről érkező videóbeszámolók folyton emberekkel teli standot mutattak, hiába nem volt egyetlen hardveres újdonság sem a RIM kalapjában idén januárban, és hiába hozakodnak elő csaknem egy év késéssel a PlayBook OS 2.0-val, valahogy mégsem látni letargiát az arcokon, tök olyan az egész, mintha a legjobb időszakát élné a cég. Éppen ezért vagyok én is biztos benne, hogy idén valami nagyon jó dolog fog történni a céggel, vannak tervek, van perspektíva, és van persze sok nehézség, amit le kell küzdeni, de az a cég, mely manapság akadálytalanul nyomulhat előre, kiváltképpen szerencsésnek érezheti magát, vagy különösen jó adottságokkal rendelkezik.

Nade lássuk gyorsan, dióhéjban, miről szólt az idei CES a RIM számára! Elsősorban a szoftverről, mely az egyébként kitűnő hardvert működő termékké varázsolja: jött OS7.1, új BBM, néhány alkalmazás verziót lépett, a PlayBook is kapott új appokat (meg még fog is kapni szép számmal), és persze a PlayBook OS 2.0 is ott állt a fókuszban, mely az iparágban egyedülálló módon egy tablet relaunch-ot fog eredményezni. Mégpedig nem is olyan rosszat, már ami az eddig megjelent információk és videók alapján kiderül.

Aztán itt volt a BlackBerry tag indulása is az OS7.1-es szoftverrel karöltve, mely szintén lehetőséget ad a megkülönböztetésre, és egyébként egy nagyon cool és innovatív képesség. Kihagytunk volna valamit? Szóljatok, vagy írjátok le nekünk, szerintetek mit hoz ez az év a BlackBerryk számára!

Lassan itthon is beindul a szolgáltatóknál a BlackBerry-marketing, szerencsére egyre több nyoma van annak szóróanyagokban, üzletekben lévő installációkon, hogy a RIM készülékeit újabban komolyabban veszik hazánkban. De legalábbis tudomást vesznek a létezésükről.

Ennek egyik bizonyítéka a T-Mobile aktuális, január havi Mobil Info hírlevele, melyet az összes lakossági és kisüzleti előfizetőnek kikézbesített számlához mellékelnek. Ez rendszerint tartalmaz egy készülékajánló rovatot, ahol most központi helyen szerepel a BlackBerry 9900,a T-Mobile kínálatának kétségtelenül legimpozánsabb okostelefonja.

Szóval jó látni, hogy van itt is fejlődés, idővel ez pedig bizonyára meg fogja hozni a gyümölcsét, akárcsak a Vodafone SmartStore-ban lévő BlackBerry-pult. Hajrá!

Az utóbbi időben elég sokszor emlegetünk egy újabb hárombetűs rövidítést, nem mintha nem lenne már így is elég ezekből a mobiliparhoz szervesen, vagy kevésbé szervesen kapcsolódó betűszavakból. Szóval itt az NFC, a Near Field Communication szavakból alkotott rövidítés, aminek a mögöttes jelentésével és a BlackBerrykkel kapcsolatos tudnivalókkal nem árt már most tisztában lenni, mert idén még rengeteget fogtok hallani róla. Következzen tehát a BerryBlog NFC gyorstalpalója, for dummies.

Na jó, kezdjük azzal, hogy mit is jelent ez az NFC?

Ott van az első bekezdésben, de azért leírjuk, Near Field Communication, vagyis szabad fordításban közelteres kommunikáció. A kifejezés két eszköz (lehet aktív vagy passzív eszköz) speciális rádióhullámokon keresztüli kommunikációját takarja, nagyon kis hatótávolsággal, kis adatmennyiséggel.

Most aztán jól kisegítettél, mi az, hogy kis hatótávolság, meg adatmennyiség?

Az NFC-alapú rádiókommunikáció többnyire legfeljebb néhány centiméteren belül használható, de az is elképzelhető, hogy az optimális kapcsolódás érdekében a két kommunikáló eszköznek fizikailag is érintkezniük kell egymással. NFC technológiával jellemzően rövid kódsorok, például telefonszámok, webcímek, rövid szöveges üzenetek és tranzakció-azonosítási információk (lásd később) továbbíthatók.

És mi az hogy aktív, meg passzív eszköz?

Aktív eszköz lehet például egy BlackBerry, passzív eszköz pedig meghatározott kódot tartalmazó NFC chip, aminek a tartalmát például egy telefonnal is felprogramozhatod. Az NFC chipeket különböző formában és kiszerelésben gyártják, néhányuk egyszerű matricaként bármire felragasztható, vagy elrejthető akár egy prospektusban, plakáton, így egy NFC-olvasóval ellátott BlackBerryt elég a megfelelő pontra helyezni, máris megjelenhet a plakáton szereplő termék weboldala a böngészőben.

Jól hangzik, de ez ugye nem működik minden BlackBerryvel?

Nem, jó hír viszont, hogy jelenleg az okostelefonok közül a legnagyobb választékban a BlackBerryk támogatják ezt a technológiát. Egyébként a BlackBerry 9900/9930, a 9790, a 9360 és a 9380 típusokban van NFC-egység.

Ha már itt tartunk, mi az a BlackBerry tag?

Egy vadonatúj funkció, mely az OS7.1-es rendszerfrissítés után jelenik meg a fent említett BlackBerryk esetében. A BlackBerry tag arra használható, hogy két NFC-kompatibilis BlackBerry közt könnyebben tudj adatot (például képeket, zenét, névjegyet stb.) átküldeni. A BlackBerry tag használatakor a két telefon az NFC-rádión keresztül azonosítja egymást és meghatározza az elvégzendő feladatokat, majd Bluetooth-kapcsolaton küldi át az állományokat.

Lehet, hogy ez így kissé bonyolultnak hangzik, de hidd el, pofonegyszerű!

Na és mi lesz az NFC-s fizetéssel?

Ez kétségtelenül az egyik legizgalmasabb felhasználási módja a technológiának, hiszen a rendszer a biztonságos azonosítási protokolloknak köszönhetően elvileg lehetővé teszi, hogy fizetési tranzakciót kezdeményezz a telefonoddal egy pénztárnál. Úgy kell az egészet elképzelni, mint a bankkártyahasználatot, csak ezúttal elég a telefont elhúzni egy érzékelő felett, és esetleg beütni a terminálon a PIN-kódodat a vásárláshoz.

Az NFC-s fizetési és egyéb, azonosítási tranzakciók elterjedése a következő években várható, okos szakemberek szerint a mobiltechnológia egyik meghatározó trendjévé válhat idővel a rendszer, a BlackBerryk pedig minden bizonnyal elsők közt tudják majd kiaknázni az NFC-ben rejlő lehetőségeket.

Akarsz még valamit tudni az NFC-ről? Gyerünk, kérdezd meg, akár a kommentekben, akár e-mailben!

Jó, ez így azért túlzás, eddig sem csak hülye játékok voltak, de azért az App World PlayBookoknak kialakított szekciójában lévő játékok némelyike egy átlagos flashjáték színvonalát sem érte el. A helyzet mostanság kezd változni, hiszen karácson előtt megjött végre az Angry Birds, mindjárt három résszel, most pedig egy újabb jópofa őrület, a Cut The Rope jelent meg a RIM tabletjére. 

Az Angry Birds-hez hasonló jelentőségű, bűbájosan egyszerű de nagyszerű történetvezetéssel megáldott játék ráadásul nem is túl drága, 2,25 euróért adják az App Worldben, vagyis nagyjából olyan 730 forintot kell érte fizetni, attól függően, éppen merre hullámvasutazik a forint.

A Cut The Rope mellett igazságtalanság csak az Angry Birds-et említeni, a szintén logikai játéknak számító, Tim Burton látványvilágát idéző Machinarium is elérhető már PlayBookra, illetve néhány Gameloft játékhoz is olcsóbban lehetett hozzájutni az utóbbi hetekben (Asphalt 6: Adrenaline HD, N.O.V.A. 2 HD). És nemsokára jön egy újabb klasszikus, a Plants vs. Zombies, yick!

Ezek után csoda, hogy az elvileg üzleti tabletnek tekintett PlayBookhoz a legnépszerűbb alkalkmazáskategória a játék?

Már legalább 6 évvel ezelőtt volt, amikor az Intel elsőként meglóbálta méretes falloszát, és elindult az okostelefon piac irányában. A PC-kben (a gyengébbek kedvéért a Macekben is, az is PC) használt processzorok piacán toronymagasan vezető vállalat kicsit megkésve, de még éppen időben ismerte fel az okostelefonok előretörését, amely egyszerre jelent növekedési lehetőséget, valamint veszélyezteti a PC-k korábbi központi szerepét a felhasználók életében, már ami a netezést, kommunikációt, szórakozást illeti.

Az Intel által létrehozott Atom fejlesztési főág számos iterációt és mellékhajtást eredményezett az évek során, így születtek meg a netbookok és nettopok is, vagyis az olcsó és alacsony fogyasztású PC-k, de az okostelefonok számára sosem voltak igazán megfelelőek az Atom chipek: túl sokat fogyasztottak, túl drágák és nagyok voltak az rendszerlapok hozzá. Mindezt tetézte, hogy a legtöbb okostelefon által használt ARM utasításkészletet használó chipekkel nem is kompatibilis (nem értik egymás nyelvét), vagyis a meglévő operációs rendszereket, szoftvereket módosítani kell, hogy fussanak az Intel processzorain. Nem csoda, hogy egyetlen egy készülék sem került piacra. A szakmai, technikai fórumokon késhegyre menő viták zajlottak a körül, hogy az Intel egyáltalán képes-e valaha megközelíteni az ARM chipeket energiahatékonyságban, és teljesítményben. Egészen mostanáig.