A mostani poszt annak apropóján született, hogy a RIM a héten bejelentette, a Virgin Mobile UK csatlakozásával immár világszerte 42 mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a szolgáltatói számlázást az App Worldben történő vásárlások után. Jó nekik, vágjuk rá szinte azonnal, de vajon mi magyarok jól járnánk-e, ha a T-Mobile-nak vagy a Vodafone-nak, netán a Telenornak fizetnénk be az adott hónapban megvásárolt alkalmazás díját? Röviden igen is, meg nem is, de az ügy ennél azért kicsit bonyolultabb.

Ma az App Worldben háromféleképpen lehet fizetni, létezik bankkártyás tranzakció, a PayPal-t is be lehet vonni meg van az említett 42 szolgáltatónál egy olyan számlázási mód, mely kicsit hasonlít a parkolásidíj-fizetéshez, tehát igénybe veszünk egy szolgáltatást, vásárolunk valamit, aminek az árát a mobilszolgáltatónk egyszerűen hozzácsapja a havi számlánk összegéhez.

carrier_ billing_verizon.jpg

Persze mindez nem ilyen egyszerű, hiszen ahhoz, hogy ez létrejöhessen szigorú számviteli szabályoknak kell megfelelni, ráadásul nem árt, ha az alkalmazásboltot üzemeltető cég és a mobilszolgáltató rendszerei megfelelő módon össze vannak kötve. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen eset, hogy fizetünk egy alkalmazásért a szolgáltatónknak, csak éppen erről az App World adminisztrációs rendszere nem tud. Rosszmájú vélemények szerint márpedig az operátorok számlázási rendszereiben olykor eluralkodó káoszt ismerve erre komoly esély van.

Ezeket a rendszereket összelőni embert próbáló feladat, a hazai mobilcégeknek jelenleg bizonyára kisebb gondjuk is nagyobb ennél, hiába részesednének a vásárlás után, egyszerűen nincs akkora forgalom, ami indokolná a rendszer kiépítését. Még az sem elég indok, hogy bátrabban költünk akkor, ha nem vonják le azonnal a számlánkról az összeget, mivel ebben az esetben lényegében meghitelezik nekünk a mobilcégek az alkalmazás árát a havi számlafizetési határidőig.

A legnyomósabb érv azonban alighanem mégis az számunkra, hogy az App Worldből sokkal olcsóbban kapunk alkalmazást bankkártyával, vagy PayPal-lel fizetve, mintha egy mobilszolgáltató számlázná ki nekünk az összeget. Nem azért, mert a mobilszolgáltató direkt meg akar sarcolni, ennél sokkal prózaibb oka van: Aki vásárolt már tartalmat az App Worldben, láthatta, hogy az elektronikus számlát egy bizonyos Digital River S.á.r.l nevű cég állítja ki. Mit tesz a véletlen, nevezett cég Luxemburgban lett bejegyezve, ami azt jelenti, hogy jogosan terheli helyi forgalmi adóval a végösszeget.

Luxemburgban jelenleg 15 százalék áfát kell fizetni, míg itthon ugyanezt az áfakulcsot nyilvánvalóan nem alkalmazhatják a mobilszolgáltatók, helyette az EU-n belül jelenleg a legmagasabbnak számító 27 százalékos áfát kéne megfizetni. Nem hangzik bomba üzletnek, igaz?

A fentiek alapján szinte biztos, hogy a szolgáltatók itthon jó darabig kimaradnak az egész alkalmazásbolt-buliból, legfeljebb annyit tehetnek, hogy saját appjaikat betolják a piactérre. Ahogy erre van is néhány példa, igaz, BlackBerry-platformon mindmáig az egyetlen ilyen alkalmazás a T-Home Műsorújság.

Aki a kezdetek óta olvassa a BerryBlogot, tudja, hogy sem a készítők, sem az olvasók nem vetik meg a jó sört/bort/jägert netán a kólát, és időnként összejön a díszes társaság, hogy mindezt bizonyítsa. A következő bizonyítási lehetőség a hét végén, pünkösd vasárnap lesz, annak a tiszteletére, hogy a Facebook-oldalunk taglétszáma elérte az 1000 főt.

A hely ezúttal Budapest egyik legjobb koktélbárja, amit történetesen éppen a The Bar Budapest névvel illetett a tulajdonosa (fotót lásd fent) - szóval itt fogunk összegyűlni május 27-én este 19:00 órától egészen sokáig. Minden részletet megtalálsz, ha lekattintod a Facebook event linkjét. Ha nincs Facebook-hozzáférésed, de szeretnél jönni, semmi gond, dobj egy e-mailt nekünk az info@berryblog.hu címre!

Gyere el, garantáljuk, hogy ezek után minden pünkösdöt így akarod majd tölteni!

Angliában nagy hagyománya van a BlackBerryknek, aki már járt ott, vagy netán ott él, tapasztalhatta, hogy a tinédzserektől kezdve a managerekig úton-útfélen jóformán mindenkinek a kezében BlackBerry van. A gyártó most egy tőle egészen szokatlan, figyelemfelkeltő kampányt indított a szigetországban, ami párhuzamosan megy több csatornán: újságban, mozikban, tévében. 

Mindez csaknem két hete kezdődött a a "BlackBerry People Who Do" reklámfilmmel, melyet mi is megmutattunk nektek a Facebook-oldalunkon (ezt láthatjátok most itt is fent), most pedig három új, ezúttal már a BlackBerryk egyedi képességeire fókuszáló szpottal folytatja a sort a RIM.

Ezek közül az első a BlackBerry okostelefonok NFC-képességére hívja fel a figyelmet, éppen jókor, a nagy NFC-hype kezdetén. Bár ma már elég sok telefonba építenek Near Field Communications rádiót, ne feledjük, hogy a BlackBerryk úttörőszerepet vállaltak a technológia rajtjánál és elsőként lehetett a RIM készülékeit használni mobilos fizetésre egyes országokban.

A következő rövid reklám a közösségi zenehallgatás élményére fókuszál, jól időzítve éppen a most megjelent BlackBerry 9320-re építve. A zenehallgatás jó dolog, ennél már csak az jobb, ha egyszerre többen hallgatnak zenét, erre jó például a reklámban bemutatott Nobex Radio BBM sharing funkciója.

Végül, de nem utolsósorban egy olyan funkció jön, aminek kiemelését értjük, de a végkövetkeztetést azért még mi is kissé túlzásnak tartjuk. Ez a böngészés, ami a BlackBerry 9900-zal tényleg jó gyors, de azért el tudunk képzelni erre a célra jobb céleszközt is. Mondjuk egy PlayBookot.

A RIM a funkciók összehasonlítása során egyébként feltűnő módon pont arról nem készített szpotot, amiben a legjobb: Ez az üzenetkezelés, ami lehet, hogy mindenki számára nyilvánvaló előny, ezért nem kell külön beszélni róla, de az is lehet, hogy hamarosan jön majd egy olyan reklám, ami erre lesz kihegyezve.

Ha tetszik a kampány, ajánld a posztot másoknak!

Már szinte közhely, de a mobiltelefonok manapság egyre több funkciót vesznek át más eszközöktől, köszönhetően az egyre fejlettebb hardvernek és a temérdek letölthető alkalmazásnak. Ez utóbbiak egy része haszontalan vacak csupán, ráadásul van néhány app, aminek a funkcióját simán ki tudjuk váltani a telefon szoftverébe gyárilag épített képességgel.

Itt van például a zseblámpa, ami azokon a készülékeken működik, amelyeknél a fényképezőmodul mellé egy LED-lámpa is társul. Ezt a lámpát égetik kitartóan azok az appok, melyeket vagy ingyenesen, vagy némi pénzért lehet elérni az App Worldből. Kevesen tudják, de ehhez egyáltalán nincs szükség alkalmazásra, elmondjuk mit csinálj, ha a BlackBerrydet zseblámpaként akarod használni:

  1. Lépj be a videokamera-alkalmazásba,
  2. Nyomd le a fizikai billentyűzeten a szóközt!

Ilyen egyszerű, a LED egészen addig világít, míg újra le nem nyomod a szóközgombot! Készülj fel rá, hogy ez a világítás nagyon meríti az akkumulátort, szóval ha nincs szükséged a zseblámpára többet, ne felejtsd el kikapcsolni!

Most őszintén tegye a szívére mindenki a kezét, és vallja be, hányszor frissített már szoftvert a mobiltelefonján! Egyszer? Kétszer? Többször? Mi az a szoftver? Kis háttérinfó a szoftverfrissítések evolúciójáról, és arról, hogy a szolgáltatók vajon miért tartanak tőle, mint a tűztől.

Az okostelefonok - származzanak bármilyen gyártótól - komplex szerkezetek, melyeket komplex szoftver üzemeltet. Minél bonyolultabb a kütyü, annál nagyobb a lehetőség a gyártónak a hibázásra, de szerencsére a hardverrel ellentétben a szoftvert viszonylag könnyű javítani - erre valók a szoftverfrissítések, melyek olykor nem csak javításokat, hanem új, extra funkciókat is kínálnak a felhasználónak - már ha valaha eljutnak hozzá.

Itt van például az OS7-es BlackBerrykhez fejlesztett OS7.1-es frissítés, ami Wi-Fi Hotspot üzemmódot, energiatakarékos működést, fejlettebb NFC-kezelést és bizonyos modelleknél FM-rádiót rak a repertoárba. Ez a szoftver tőlünk nyugatabbra már rég elérhető a kompatibilis BlackBerrykhez, itthon viszont még egyik szolgáltató sem adta ki. Igen, a BlackBerryknél mindig a szolgáltató adja ki a frissítést, nem a gyártó. Meg így van ez egy rakás androidos készüléknél is.

A szoftververziók bevizsgálása alapos munkát igényel, jó munkához pedig mint tudjuk idő kell - a mérnököknek ráadásul itthon olyan banális hibalehetőségeket kell kiszűrniük, mint például a magyar ékezetes karakterek hibás megjelenése az SMS-ekben, de persze vannak ennél durvább hibalehetőségek is BlackBerryknél.

Az új funkciókat hozó rendszerfrissítések bevezetésénél összességében az a furcsa helyzet áll elő, hogy a szolgáltató és a készülékgyártó ellenérdekeltté válik a kiadásban. Hiszen ha az új, a gyártók által fennkölten hirdetett funkciók mellett egy csomó hiba is megjelenik, az operátor ügyfélszolgálatát hirtelen nagyon sok elégedetlen előfizető fogja felkeresni, aminek ugye senki nem örül.

Másfelől persze akkor is az ügyfélszolgálathoz (vagyis a szervizbe, azaz többnyire a szolgáltatóhoz) mennek az előfizetők, ha a mobil a gyári szoftverrel rakoncátlankodik - ilyenkor rakják többnyire rá a szervizesek a titokzatos szoftverfrissítést, amiről a telefon használójának korábban fogalma sem volt, hogy létezik.

A végkifejlet azonban leginkább mégiscsak az, hogy a mobilgyártók használható szoftverrel dobnak piacra telefonokat és különben is, ami működik, azt nem kell megjavítani. Szóval az egyszeri ügyfél csak ne frissítsen otthon semmit, abból csak a baj van. Meg egyébként is, az újabb rendszerszoftverek validálása rém körülményes feladat, szóval a legjobb, ha nem is létezik az a szoftverfrissítés, és máris levan a gond.

Ha felmerült már benned a kérdés, hogy vajon miért nincs OS7.1-es (vagy akár Android Ice Cream Sandwitch) frissítés még a telefonodra, talán most megkaptad a választ...

süti beállítások módosítása