Komolyan mondom, ebből egy új átkot fogok gyártani.
Vannak néha olyan pillanataim, amikor azt gondolom, hogy az okostelefonok valójában csak azért léteznek, hogy az őrületbe kergessék az embert azzal, hogy olyan helyzetben hagynak cserben, amikor rászorulnánk a használatára.
Tegnap Szarajevóba indultunk kocsival, két okostelefont is vittem magammal, a jó öreg Z30 mellett egy iPhone 6-ot is, bevallom férfiasan navigáció terén főleg az utóbbi segítségére számítottam. Feltettem rá a Navfree utódját, a Navmii-t, letöltöttem az országtérképeket, elégedetten hátradőltem a székben, elképesztően felkészültnek éreztem magam. Azért biztos ami biztos a Z30-ra is feltettem az ominózus navi programot - ami az útvonaltervezési fázisban egyszerűen kilép, vagyis navigálásra pont annyira használható, mint a BlackBerry gyári navigációs alkalmazása.
Eddig egy-nulla az iPhone javára. Csakhogy...
...Csakhogy már Magyarországon kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy energiatakarékosabb felépítés ide- energiatakarékosabb felépítés oda, az iPhone akkuja nem fogja kibírni az utat, pedig maximum negyed óránként volt bekapcsolva a kijelzője. Az egyetlen autós töltő a közelben képtelen volt táplálni a telefont, mert ugye az egyetlen készülék a világon, amin nincs microUSB-csatlakozó, az mit tesz a véletlen éppen az egyik legnépszerűbb okostelefon a világon.
A végén persze mondanom sem kell ott maradtam két, navigációra totálisan használhatatlan, vagy legalábbis korlátozottan használható készülékkel, Szarajevóba végül a Z30 juttatott el minket, de makacsul nem volt hajlandó mutatni az utat.
Visszafelé valószínűleg memorizálok, vagy szégyenszemre veszek egy papírtérképet.