Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én mindig is kíváncsi voltam rá, mi lapul egy okostelefon belsejében, de sosem volt merszem egyet sem szétszerelni, és soha nem volt kéznél éppen egy röntgengép, amivel felnyitás nélkül is belelátni a burkolat alá. Szerencsére másokat ez utóbbi tekintetben jobban elkényeztetett a sors.

i6_passport_xray.jpg

A fenti röntgenfelvétel egy BlackBerry Passportot és egy iPhone 6-ot ábrázol (ha nincsenek ott a feliratok, gondolom senki, soha nem jött volna rá erre) úgy, ahogy ritkán látni telefont. A röntgenképen jól látszik, hogy mindkét készüléknek elég tekintélyes méretű akkuja van, emellett jól felismerhető a kameramodul és a hangszórók/mikrofonok is, meg persze az is látszik, hogy az iPhone 6 teljes áramkörét az Apple-től megszokott módon nem kis mérnöki bravúrral sikerült körülbelül gyűrűsujjnyi területre összezsúfolni.. 

Tudom, hogy a bendgate már legalább annyira lejárt lemez, mint a Beatles Yellow Submarine-je, de egyszerűen nem tudom nem észrevenni a Passport peremén végigfutó vaskos fehér csíkot. Ez nem más, mint az a rozsdamentes acél keret, ami nagyjából úgy világít, mint egy hús-vér ember röntgenképén a titán protézis -- nem mellékesen hasonló célt is szolgál.

Via CrackBerry forum.

Ma délelőtt volt egy kis üzemzavar a Google háza táján, vagyis nem is olyan kicsi, hiszen gyakorlatilag a legtöbb Google-szolgáltatás letérdelt úgy fél órácskára. Voltak, akiket ez a leállás igen kellemetlenül érintett - például én is köztük voltam, amikor a BlackBerrym névjegytárát megnyitva a "No Contacts" felirat fogadott. Betegesen takarítom a névjegyzékemet (volt idő, amikor az volt az alapelvem, hogy 250 névnél több nem lehet benne, akik nem elég fontosak, kimaradnak és kész), de ez még számomra is túlzás.

contacts.jpg

Amikor a telefon újraindítása sem segített, kezdett gyanús lenni, hogy talán mégsem az én készülékemben van a hiba, és valóban, rövid kutakodás után kiderült, hogy a Google szolgáltatása szarakodik. A jelenség azért a maga módján kissé ijesztő, gondolj csak bele, ha vészhelyzetben kell éppen felhívni valakit, akinek nem emlékszel fejből a számára, netán egy zsíros üzletet buksz el azért, mert a fontos üzleti partner telefonszáma egyszercsak nyom nélkül elpárolog a telefonodról. 

Az eset ráadásul nem teljesen példa nélküli, szinte napi rendszerességgel jelennek meg azok a hírek, melyek valamilyen, felhőalapú szolgáltatást érintően leállásról, vagy valamilyen biztonsági paráról, netán adatvesztésről számolnak be. Vajon jobb lesz, ha ezekhez hozzászokunk, és betudjuk őket a felhőben élés kockázatának? Vagy duplikáljuk minden adatunkat, internetes fiókunkat? Mentsük újra a SIM-re a telefonszámokat? Hordjunk magunknál telefonkönyvet? Memorizáljunk?

Jobb lesz, ha te is tűnődsz a megoldáson, ha éppúgy a felhőben éled az életed, mint én...

Az IT-biztonság egyik kőbe vésett alaptörvénye manapság, hogy lehetőleg minél bonyolultabb, nehezebben kitalálható jelszót kell választani a különböző eszközeink, internetes fiókjaink számára. Ez azért van így, mert a hosszabb, többféle karakterből (betűk, számok, szimbólumok keveréke) álló jelszót nehezebb kitalálni, ami az egyik kézenfekvő módja a törésnek. Az ilyen jelszavakkal azonban van egy elég súlyos bökkenő: ki tudja megjegyezni azt, hogy W322+'@rjDvM9, netán azt, hogy rel)!IHX38DJzv?

password.jpg

Szerencsére a jól megalkotott biztonsági rendszereknél nem kell ilyen bonyolult jelszavakat memorizálni. Például ott vannak a bankkártyákhoz tartózó PIN-ek, melyek csupán négy karakterből állnak, ráadásul mind a négy szám, mégis rá merjük bízni erre a látszólag elég vérszegény védelemre a kisebb-nagyobb vagyonunkat. Óvatlanság lenne? Aligha, mivel három helytelen PIN-beütést követően a kártyát letiltja a bank.

Valami hasonló az oka annak, hogy a BlackBerryken nem kell a fentiekhez hasonló, rémes kódsorokat bepötyögni ahhoz, hogy feloldjuk a képernyőzárat. A BlackBerryk jelszavas védelmi rendszere ugyanis nem engedi, hogy valaki korlátlanul próbálkozzon a jelszóbevitellel, de legalábbis tíz érvénytelen próbálkozás után jön a daráló, vagyis elindul a teljes készüléktörlés, ami egyrészt mindent kipucol a memóriából, másrészt legalább fél óráig tart, addig pedig semmit nem lehet csinálni a telefonnal.

Egy véletlenszerűen kiválasztott, kizárólag négy kisbetűből álló jelszót egyébként átlagosan olyan 228 ezer próbálkozásból lehet feltörni, vagyis annak az esélye, hogy valaki tíz próbálkozásból eltalálja a kódot, nagyjából 0,002%. Nyilván meg lehet könnyíteni az illetéktelenek dolgát az olyan jelszavakkal, mint az "1234", vagy a "jelszó" és társai, de ez kábé olyan, mintha ráírnánk a bankkártyánkra a PIN-ünket - és ugye ilyen böszmeségre senki nem vetemedik?

Az Inside BlackBerry blog nyomán.

Kína egyik legnagyobb elektronikai multija, a Lenovo elég szépen bevásárolt az elmúlt években: előbb az IBM PC-gyártó részlegét vette át (amiből nemhogy bukás nem lett, de a legendás ThinkPadek csak ezt követően kezdtek igazi világhódításba), majd a szervergyártó részleg is a céghez került, illetve a slusszpoén az lett, hogy a kínaiak megvették a Google-től a Motorolát. A Lenovo tavaly a BlackBerryt is nagyon szerette volna felvásárolni, de ez a terv végül a kanadai kormány hathatós közreműködésének köszönhetően dugába dőlt. Nos, a jelek szerint nem adták fel.

lenovo_bb.jpg

A Benzinga nevű üzleti lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva exkluzív infókat közölt a hétvégén arról, hogy a Lenovo a héten újabb felvásárlási ajánlatot fog benyújtani a BlackBerrynek, részvényenkénti 15, de akár 18 dollárt is elérő értéken (a BBRY-vel jelenleg valamivel kevesebb mint 10 dollár alatt kereskednek). A pletyka alighanem összefüggésben állhat azzal a hírrel, hogy a Lenovo múlt héten bejelentette, jövő tavasszal saját leányvállalatot hoz létre, mely a gépek közti kommunikáció (M2M, vagy IoT) területére fókuszál. Márpedig itt a BlackBerrynek elég komoly ambíciói vannak, hogy mást ne mondjak, a cég kezében lévő QNX operációs rendszer az egyik legalkalmasabb platform arra, hogy különböző iparágakban (autóipar, gyártás, energetika stb) hasznosítsák erre a célra.

Persze még mindig adott az az aprócska bökkenő, hogy a BlackBerrynek vannak olyan, egyébként igen szoros kötődései, melyek hallani sem akarnak arról, hogy bármi, ami a kanadaiak kezében van, a kínaiakhoz kerüljön. Olyannyira, hogy nemrég kiderült, a BlackBerry Passport azért nem készülhet Kínában, mert úgy nem felelne meg a legszigorúbb amerikai nemzetbiztonsági sztenderdeknek. A BlackBerry tavalyi felvásárlását pedig nem mellékesen maga a kanadai kormányzat meszelte el.

A konkrét pletykát illetően persze mindenki hevesen tagad mindent, szóval biztos, hogy valami történni fog, ha más nem, kicsit kileng az árfolyam, majd amikor kiderül, hogy az egész sztori kacsa, mindenki kényelmesen hátradőlhet azzal a tudattal, hogy a BlackBerryt megint nem adták el.

Via Benzinga.