Mi az anyám száma, avagy a felhőben élés kockázatai

Ma délelőtt volt egy kis üzemzavar a Google háza táján, vagyis nem is olyan kicsi, hiszen gyakorlatilag a legtöbb Google-szolgáltatás letérdelt úgy fél órácskára. Voltak, akiket ez a leállás igen kellemetlenül érintett - például én is köztük voltam, amikor a BlackBerrym névjegytárát megnyitva a "No Contacts" felirat fogadott. Betegesen takarítom a névjegyzékemet (volt idő, amikor az volt az alapelvem, hogy 250 névnél több nem lehet benne, akik nem elég fontosak, kimaradnak és kész), de ez még számomra is túlzás.

Amikor a telefon újraindítása sem segített, kezdett gyanús lenni, hogy talán mégsem az én készülékemben van a hiba, és valóban, rövid kutakodás után kiderült, hogy a Google szolgáltatása szarakodik. A jelenség azért a maga módján kissé ijesztő, gondolj csak bele, ha vészhelyzetben kell éppen felhívni valakit, akinek nem emlékszel fejből a számára, netán egy zsíros üzletet buksz el azért, mert a fontos üzleti partner telefonszáma egyszercsak nyom nélkül elpárolog a telefonodról. 

Az eset ráadásul nem teljesen példa nélküli, szinte napi rendszerességgel jelennek meg azok a hírek, melyek valamilyen, felhőalapú szolgáltatást érintően leállásról, vagy valamilyen biztonsági paráról, netán adatvesztésről számolnak be. Vajon jobb lesz, ha ezekhez hozzászokunk, és betudjuk őket a felhőben élés kockázatának? Vagy duplikáljuk minden adatunkat, internetes fiókunkat? Mentsük újra a SIM-re a telefonszámokat? Hordjunk magunknál telefonkönyvet? Memorizáljunk?

Jobb lesz, ha te is tűnődsz a megoldáson, ha éppúgy a felhőben éled az életed, mint én...